A sztárok paradicsoma: a francia Riviéra

„Ha azt hiszed, igazán gazdag vagy, menj el St. Tropez-ba!” Ezt a mondatot jó pár évvel ezelőtt hallottam, az első Operabálon, amikor is egy félhomályos sarokban kucorogva figyeltem az újdonsült milliomosok eszmecseréjét. Nem sokkal később filmet forgattam a francia Riviéra legfelkapottabb üdülőparadicsomában, és rádöbbentem, milyen igaz a megállapítás. Valószínűleg az itt nyaraló sztároknak viccesnek tűnhet az, amikor mi tanácstalanul tépelődünk azon, mit kezdenénk több százmillió forinttal, ha nyernénk a lottón. Számukra valószínűleg megoldódna a borravaló kérdése.

Az igazán gazdagok luxusjachttal érkeznek St. Tropez-ba. A legelitebb hajók elengedhetetlen tartozéka a helikopter. Így nem kell megvárni, amíg a jacht kiköt, egy hosszabb tengeri kirándulást követően rögtön ki lehet repülni a szárazföldre. A St. Tropez-i strandokon helikopter- leszállóhely várja azokat, akik légi úton érkeznek egy kis fürdésre. A jachttulajdonosok esténként partikat rendeznek, a parton sétáló csinosabb hölgyeket gyakran invitálják egy kis esti fogadásra. INTEGETHET JEAN RENÓNAK A St. Tropez-i üzletek hihetetlenül drágák. Viszont itt vásárol Belmondo, Sophie Marceau és a többiek, a hírességek aláírásait büszkén mutogatják a ruhaszalonokban. A sztárok előszeretettel horgonyozzák le jachtjaikat a ramatuelle-i öbölben. Ha valaki vízi robogót bérel, akár Jean Renónak is integethet, amikor elszáguld a hajója mellett. St. Tropez-ban már nem lehet villogni alig kopott BMW-vel, a nálunk csodált járművek többsége a futottak még kategóriába tartozik. Népszerű viszont a Ferrari, a Lamborghini, a Bentley és a többi, kimondhatatlan nevű luxusautó. Láttam olyan sportkocsit, amelyet hivatalosan még nem is gyártanak, nyilván kipróbálásra adták oda a koncepcióautót valami igen fontos embernek. Persze a francia városkában nem csak hírességekkel találkozhatunk, rengetegen az exkluzív szórakozóhelyek miatt keresik fel az üdülőparadicsomot. Aki csak néhány napra jön ide, mindenképpen előre foglaljon szállást, nyáron a hotelek zsúfolásig megtelnek. Érdemes valamelyik szomszédos településen megszállni, ez jóval olcsóbb. Esténként aztán mélyet szippanthatunk az elitkikötő levegőjéből, és elégedettséggel tölthet el a tudat, hogy Depardieu is ezt szívja. Klasszikus értelemben a francia Riviéra kifejezés nem csupán a csendőrök városát, hanem a St. Tropez-től az olasz határig húzódó partszakaszt jelenti. Ezt a területet az Alpok csúcsai óvják a hideg, szárazföldi széltől. A tenger fűtő hatása miatt igen enyhe a tél, és nagyon korán beköszönt a tavasz. Már májusban 25 fok körüli a hőmérséklet, nyár közepére pedig a tenger hőfoka is kezd hasonlítani a trópusi üdülőparadicsomokban megszokottakhoz. A filmfesztiváljáról híres Cannes strandja hat kilométernyi, június elejétől bársonyosan meleg homokpad. Érdemes megnézni az óvárost, felejthetetlen sétákat lehet itt tenni. Elérhető árú szállásokat találunk a Cote d’Azur középső részén fekvő Antibes környékén. A városka közelében óriási vízi vidámpark várja a látogatókat. Ha valaki már unja a tengert, a napfényt és a sportolást, izgalmasabbnál izgalmasabb múzeumok közül válogathat. A Picasso-kiállítást nem szabad kihagyni! A francia Riviérán összesen több mint száz tárlatot lehet megcsodálni, akár egy hónapon át múzeumról múzeumra járhatunk. Az érdekesebbek közé tartozik a Chagall-kiállítás és a Matisse-múzeum Nizzában, a Renoir-múzeum Cagnes-sur- Mer városában, és a mentoni Cocteau-tárlat. KOKTÉLRUHA KÖTELEZŐ A francia Riviéra része a tengerparti miniállam, Monaco is. A híres kaszinóvárosban, Monte-Carlóban diszkréten csobogó szökőkutakban, elegáns autókban, suhogó selyemruhákban gyönyörködhet a látogató. Errefelé akkor érdemes hosszabban elidőzni, ha a bőröndben ott lapul a koktélruha vagy az estélyi. A helybeliek és az itt kaszinózó külföldiek különben könynyen kinézik maguk közül az ártatlan turistát. Persze ha valaki nem vesz részt fényűző partikon, nem teszi fel pénzét a fekete tizenhármasra, akár rövidnadrágban is megcsodálhatja a néhol kicsit giccses, de impozáns épületeket. A hírességek közül sokan költöznek Monacóba, a hercegség ugyanis igen kedvező adózási feltételeket kínál, nincs például személyi jövedelemadó. Az elegáns üzletekben sztárok vásárolgatnak, a kávéházakban színészek csevegnek, de gyakran látni a dubai emírt is. A hercegi család tagjai igen népszerűek, amikor valahova megérkeznek, máris odagyűlnek az érdeklődők. A kaszinóban a legnagyobb pénzekkel a brunei szultán itt időző rokonai játszanak, nem ritka, hogy egy nap ötvenmillió forintnak megfelelő összeget veszít el valaki. A hölgyeknek nagyon jó dolguk van, ugyanis a menő játékosok szerint szerencsét hoz a csinos lány vagy asszony keze. Az arab milliomosok között szokás, hogy ha egy hölgy tippje bejön, kap egy arany hitelkártyát, amellyel aznap korlátlanul vásárolhat a legelegánsabb monte-carlói üzletekben. Monaco állandó lakosai luxusszínvonalon élnek, felhőtlen jókedvüket egyedül az a régi szerződés zavarja, melynek értelmében, ha a hercegi családban nincs a tisztséget vállaló egyenes ági fiú örökös, akkor az egész terület Franciaországé lesz. Ez pedig azt jelenthetné, hogy elveszti kiváltságait a mintegy ötezer főnyi, állampolgársággal rendelkező monacói „őslakosság”, és megszűnhetnek az idetelepültek kiváltságai is. Monacót és a francia Riviéra többi települését repülővel, vonaton, autóval és hajóval is meg lehet közelíteni. A repülőgépek általában Nizzában (franciául Nice) szállnak le, de kisebb repterek és helikopterleszállópályák szinte mindenütt vannak. Párizs és Genova felől is villamosított vasútvonalak kötik össze a városkákat. Magyarországról a leghatékonyabban autóval juthatunk el ide, körülbelül ezerháromszáz kilométert kell megtenni Budapesttől. Az autópálya viszonylag gyors, péntek és vasárnap kivételével. Ha valaki úgy tervezi, hogy a parti úton járja végig Nizzától Cannes-on át St. Tropez-ig a híres üdülőhelyeket, készüljön fel arra, hogy nyáron óriási forgalmi dugókban rostokol órákon át. A parkolóhely megszerzése kész kínszenvedés, a tilosból viszont azonnal elvontatják az autót. A francia csendőr viszonya a külföldiekhez olyan, mint általában a galloké: elviseli őket, de néha maga sem tudja, hogy miért. Jóindulatra ne számítsunk, inkább borsos bírságra. A sors furcsa fintora, hogy az idegenek enyhe lenézése ellenére Franciaországot keresi fel a világon a legtöbb turista, évente több mint hetvenmillió. Persze nem véletlenül: a csodaszép táj, az ámulatba ejtő kultúrkincsek, az elit üzletek, az utánozhatatlan ízek a romantikus vendéglőkben, a dallamos francia nyelven elsuttogott szerelmi vallomások mindenért kárpótolják az idelátogatókat.

Forrás: Képes Újság