2017. augusztus 20., vasárnap

Az öröm a keresztény ember viselete – Böjte Csaba ünnepi gondolatai Szent István királyról





Idén Szent István király ünnepén a budapesti bazilikánál Böjte Csaba ferences szerzetes tesz tanúságot hitéről, életéről. Ezúttal az ünnepről, a megmaradásról, az örömről és természetesen Szent István király példájáról beszélgetett vele a Magyar Kurir egyházi portál.



– Az ünnepeknek nagy jelentőségük van egy nemzet, egy közösség életében…
– Néhány évvel ezelőtt, egy szilveszter estén odajött hozzám egy néni, hogy adjak neki valami ajándékot. Ismertem őt és a családját, tudtam, hogy nagyon szegények. Jó messziről, egy bezárt bányatelepről gyalogolt el hozzám. Otthagyta a gyerekeit a Jóistenre és a kutyákra bízva, és felkeresett, harminc kilométert ment azért, hogy ünnepet vigyen a családjának. Elgondolkodtam: mi a célja az életünknek? Az, hogy ünnepnapot vigyünk egymás életébe. Mindannyian arra vágyunk, hogy a találkozásaink ünnepek legyenek. Egy elöljárónak, egy vezetőnek, egy egyházi méltóságnak fontos feladata, hogy ünneppé tegye a hétköznapokat.
– Mit jelent Önnek Szent István ünnepe?
– A Jóisten kegyelméből megadatott nekem, hogy jártam Németországban, a passaui Niedernburg-kolostorban, amelynek Boldog Gizella volt az apátnője, és ahová eltemették. Vajk huszonhat, Gizella tizenkét éves lehetett, amikor a kölni dómban megesküdtek. Szeretem elképzelni ezt a két fiatalt, ahogy álmodnak, terveznek. Házasságuk negyvenkét éve alatt megszépítették a Kárpát-medencét, ketten közel kétezer templomot építettek. Minden templomnak oltárt, öt rend miseruhát, kelyhet kellett biztosítani. Milyen nagy léptékekben gondolkodtak! Aztán jött Koppány, aki más irányba akarta vinni az országot. Megjelenik előttem, ahogy Gizella Szent György- és Szent Márton-zászlót hímez, amelyek alatt férje elindul a csatába.
Mit is jelent az országalapítás? Elteszik a kardokat és a fegyvereket, előkerül a vakolókanál és az eke. Szent István számomra az az ember, aki mert nagyot álmodni. Ahogyan Jézus eljött közénk: Na, hol az a világ, váltsuk meg! Nem nyafogott azon, hogy az Unió nem írt ki pályázatot világmegváltásra. Szent István bejárta az egész országot, sok nehézséggel megküzdött, de nem adta fel, és Isten és Mária földjévé tette a Kárpát-medencét.

– Nemrég Szent Mártont, az idén Szent Lászlót ünnepeltük, most Szent Istvánról beszélgetünk. Lehet aktuális üzenete egy ezer évvel ezelőtt élt szentnek?
– Minden kor minden embere kap egy feladatot a Jóistentől. Szent Márton is megtette a magáét, nem kiirtotta, hanem megtérítette a frankokat. Szent István is szívesebben épített, mint harcolt. A feladat mindenkinél más: van, aki újságot ír, más árvagyerekekkel foglalkozik, megint más felszolgál egy cukrászdában. De mindannyiunknak ugyanazzal a hittel kell tennünk a dolgunkat.
Szent István is felsorolhatott volna problémákat, morfondírozhatott volna rajtuk napestig. Az ő nagysága abban rejlik, hogy válaszokat is adott; nem nemeket, hanem igeneket mondott; nem elhatárolódott valamitől, hanem elkötelezte magát valami mellett. Ez előremutat és életet szül. Mi nagyon jól tudjuk sorolni a nemeket, de mire mondunk igent?
–Az augusztus 20-i körmenetre Erdő Péter bíboros, prímás meghívott száz dévai gyermeket…
– Egyszer láttam egy férfit bolhacirkusszal. A tenyerébe vette a bolhát, és letakarta egy pohárral. A bolha ide-oda ugrált, nagyokat koppant az üvegen. A bolha azonban nem buta, észrevette, hogy az üveg falán nem tud átugrani, ezért nem próbálkozott tovább. Amikor lekerült róla az üveg, akkor is csak azon a kis területen ugrált, ahol korábban a pohár volt. Trianon egy ilyen pohár, amit ránk tettek valamikor, de már lekerült rólunk. Most már szabadon mozoghatunk, mégis olyan nehezen mozdulunk meg! Magyarországi testvéreink bátrabbak, eljönnek Csíksomlyóra. De arra ritkán kerül sor, hogy az erdélyi magyarság részt vegyen egy magyarországi ünnepen. Tavaly két busszal jöttünk, most még többen leszünk az augusztus 20-i körmeneten. Milyen jó lenne, ha a csíksomlyói vonat egyszer visszafele is szállítana utasokat!

– Néhány évvel ezelőtt mindenkit arra hívott prédikációjában, hogy ajándékozzuk meg Szent Istvánt, méghozzá örömmel…
– Sokat dolgoztam azért, hogy a Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrejöjjön. Ha elmentem egy házunkba, és azt láttam, hogy a gyerekek örvendenek annak, amit létrehoztam, magam is örültem. Egy anyuka is örül, ha a gyerekei megeszik azt, amit főzött. Szent István mennyit kínlódott, hogy az álmát megvalósítsa! Ha most lenéz ránk, és azt látja, hogy kesergünk, mert nem franciák vagy németek vagyunk, nos, az nem lehet valami kellemes érzés. De ha azt látja, hogy örvendünk azon, hogy magyarok vagyunk, egy család vagyunk és közösséget alkotunk, akkor megállapíthatja, hogy jó vásár volt, érdemes volt annyit küszködnie. Ha Jézusnak azt kell tapasztalnia, hogy nem örülünk istengyermekségünknek, az felér egy istengyalázással.
– Szinte már közhely, hogy a magyar pesszimista. Úgy tűnik, ennek gyökere az állandó elégedetlenség. A világ állapotát nézve ugyanakkor könnyen elkeseredik az ember…
– Most békésen ülünk itt, a Balaton partján, körülöttünk mindenki nagy fagylaltot nyalogat, és senkinél nincs fegyver. Úgy jöttem el Erdélyből, hogy felmutattam egy kis igazolványt és már mehettem is az utamra. Nemsokára részt veszünk egy szentmisén, ahol nem kérdezik, miről fogok beszélni, cenzúra sincs. Ha most valaki azon kesereg, hogy milyen nehéz ma a Kárpát-medencében magyarnak lenni… Ne a fantáziaképünkkel vessük össze a valóságot, hanem az elmúlt ezer évvel. Volt valaha huszonöt év, amikor nem öltek meg valakit a hitéért, az identitásáért? Milyen jó, hogy most békében élhetünk!
A Szentírásban a mi Urunk, Jézus Krisztus biztat, bátorít, azt mondja, hogy bízzunk benne. Jézus mindig pozitívan gondolkodik, feltámadása után is azt mondja, „ne féljetek, veletek vagyok”. Hívja mindazokat, akik elfáradtak az élet terhe alatt. A gonosz lélek az, aki a feszültséget, az idegességet, a gyűlöletet és az elégedetlenséget szítja. De Krisztus legyőzte a gonoszt. Öröm nélkül nem lehet összegyűlni egy ünnepre. Az öröm a keresztény ember viselete.

– Ünnepeinkkel kapcsolatban gyakran beszélünk a magyarságról, a megmaradásról. Ilyenkor sorra vesszük, milyeneknek kellene lenniük a körülményeknek, mit kellene tenniük másoknak. A változást mégis önmagunkon kell kezdenünk…
– A 21. század magyarjainak nem azon kell keseregniük, hogy kicsik vagyunk, hogy kevés az erőnk. Azt keressük, hogy mit kér tőlünk Isten, és merjünk – mint Szent István – belevágni álmaink megvalósításába a magunk Gizellájával.
Korinek László néhány évvel ezelőtt elindította a Magyarok Kenyere programot. Nekem tetszik ez a kezdeményezés, hiszen nem azzal foglalkozik, mennyire megosztottak vagyunk, hanem egy szimbolikus cselekedettel segít egységbe kovácsolni a nemzetet. Korinek professzor először úgy gondolta, hogy sütnek néhány kenyeret, és azt elfogyasztja majd a barátaival. De aztán annyi liszt gyűlt össze, hogy nemhogy megenni, még elosztani sem tudták a kenyereket. Ekkor kerültek a látóterébe a szociális segítségnyújtással foglalkozó alapítványok. Nagyon sok árvaházba jutott ebből a kenyérből.
Számomra is nagy kihívást jelentett 1993-ban, hogy árva gyerekekkel kezdjek foglalkozni. De azt gondoltam, ha Isten ezt kéri tőlem, akkor teszek érte, legalább egy lépést mindennap. Mára már elmondhatjuk, hogy több mint hatezer gyereket fogadtunk be. Akik kirepültek tőlünk, azok közül egy sincs börtönben, dolgoznak, sokuknak három-négy gyerekük is van. Ha valaki huszonöt évvel ezelőtt azt mondja nekem, hogy ezt meg lehet csinálni, nem hittem volna neki. Jelenleg is kétezer-kétszáz gyereknek adunk otthont. Mindegyiknek kell asztal, szék, ágy, ceruza, fogkefe. Hatalmas beruházás ez. De meg tudtuk csinálni, mert nem a nehézségeket néztük, hanem – ahogyan Szent István is – Isten segítségét kérve, társakat gyűjtve megvalósítottuk a tervünket. Ez a dolgunk: lássuk meg, mi a feladatunk, és tegyünk érte.

– Államalapító Szent István ünnepén aktuális a kérdés: a hívő ember, az Egyház mit tehet annak érdekében, hogy jobb legyen a világ?
– Nagyon rokonszenves Jézus aktivitása. Odamegy Mátéhoz, aki éppen pénzt számol, és rászól: „Gyere velem!”. Ő pedig megy. Hívja Jakabot, Jánost: „Gyertek, nézzétek meg, hol lakom”. Jézusban ott a dinamikus, férfias erő, ahogy megragadja az ember derekát, és viszi magával táncolni. Ma kicsit olyan az Egyház, mint az a lány, aki a sarokban ül és árulja a petrezselymet. Aki pedig táncba hívja, azt levizsgáztatja. Bátornak, lendületesnek kell lenni! Szent István nem foltozgatta a régi pogány világot, hanem belefogott egy újba. Minden szenttől azt tanulhatjuk, hogy ne várjuk sarokba húzódva a jobb világ eljövetelét, mert azt a jobb világot Isten velünk akarja megépíteni. Azt szoktam mondani a gyerekeknek, hogy a Jóistennek nincs keze és lába, mert azt akarja, hogy én adjam oda neki a kezemet és a lábamat. Általam akar gyereket vigasztalni, ennivalót adni az éhezőknek, általam akar mások arcára mosolyt varázsolni.
Fotó: Lambert Attila
Baranyai Béla
Magyar Kurír
Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2017. augusztus 20-i számában jelent meg.
 

Augusztus 20 az Államalapítás és az új kenyér ünnepe




.
 

2017. augusztus 19., szombat

Bemutatkoztak a közönségnek az év legjobb kenyerei -- Görböc, Rozs és Szalmaláng




Nem túlzás az év legjobb kenyereinek nevezni azt a három terméket, amely a Magyar Pékszövetség versenyét nyerte az idén. A búzakenyér, rozskenyér és innovatív kenyér kategóriákban beérkezett munkák közül szigorú szakmai zsűri választotta ki az idei év legjobb kenyereit, amelyek közül a fehér kenyér kategória nyertese lett egyben a Szent István napi kenyér is.

A Szent István napi kenyér amellett, hogy kifogástalan és finom, több feladatot is ellát. Megmutatja a hazai fogyasztóknak, milyen a jó kenyér, mit érdemes keresni. A kiemelkedő minőségre körbefutó, versenyemblémás papírszalaggal és a Magyar Pékség védjeggyel is felhívja a figyelmet a termék – mutatta be az újdonságot a Magyar Ízek Utcája sajtótájékoztatóján Septe József, a termékversenyt évről-évre kiíró Magyar Pékszövetség elnöke. A győztes kenyér jelképezi hagyományainkat, minőség iránti elkötelezettségünket, a hazai termékek, alapanyagok iránti szeretetünket is – hangsúlyozta a vezető. A sajtóesemény egyúttal díjátadó is volt, amelyen a termékverseny kategóriáinak 2. és 3. helyezettjei is átvehették elismerésüket.
A Szent István napi kenyeret később országszerte bárki leemelheti a polcról. Bár kiváló minőséget képvisel és szigorú receptúra szerint készül, megfizethető marad, nem luxuscikk. Készítésének módját a Magyar Pékszövetség megosztja mindazon pékségekkel, akik vállalják a minőségi és technológiai előírások betartását.

A Görböc


A Szent István napi kenyér, egyben a fehér kenyér kategória győztese idén a Görböc
A 2017-es győztes a Kurdi Family Pék Kft. Görböc névre hallgató kenyere – amellett, hogy nagyon finom – jól jelképezi mindazt, amire a hazai sütőipar java törekszik. A szép hagyományokat harmonikusan ötvözi a tisztességes, értő szakmai munkával, a széles körű gyárthatósággal, legmodernebb innovációval. A teljesen adalékmentes cipó neve is meseszerű. Az érmelléki Micske falu egyik dűlőjének neve ez.
A Görböc a Magyar Élelmiszerkönyv alapján búzakenyér (95%-ban búzalisztből készül), de van benne egy csipet teljes kiőrlésű rozsliszt, ami különleges, selymes aromát ad a gyönyörű, aranybarna, ropogós héj mellé. A hosszú érésű, kovászos kenyér akár 72 óráig is eltartható. Bízunk benne, hogy mindenkinek ízleni fog, és minél többen keresik majd a hazai pékségekben. Lekvárral és felvágottal is ugyanolyan tökéletes.

Ha rozs, akkor legyen Rozs!
A rozskenyér kategória idei nyertese ugyancsak rászolgált a díjra. A rozsliszttel nem könnyű bánni, ugyanakkor a barna kenyerek rajongótábora évről évre népesebb. A jogszabályi változások minden rozskenyérnek nevezett termékben magasabb rozstartalmat írnak elő, mint korábban, de ez csak a minimum, amivel a szakma mesterei nem elégszenek meg. Az idei kenyérverseny rozs kategóriájának nyertesénél, Gere István Sütödéjében 80 százalékos rozslisztet használtak az újdonság elkészítéséhez.
Szakaszos kovászolási eljárással készül, ami ősi módszer, de bizony, soká tart. Kell hozzá egy speciálisan, csak erre a célra készített kovászmag, amit 5 napig, minden nap érlelni és frissíteni kell, utána lehet csak felhasználni. Ezután szintén lassan, hosszan dagasztani, közben sózni, fűszerezni. Ezt újabb pihentetés, gömbölyítés, majd kelesztés követi, mire végül kemencébe kerül. Az eredmény egy kellemesen savanykás, repedezett, lisztes felületű, tömör, rusztikus kenyér, igazi csemege a barna kenyerek barátainak. Ráadásul egészséges, könnyen emészthető. Mindenképp érdemes megkóstolni, talán egyszerűen vajjal vagy kőrözöttel a legjobb.

Innovatív: Szalmaláng
Különös, de nem véletlen, hogy a Magyar Pékszövetség kenyérversenyének Innovatív kategóriájának győztese készül mind közül a legősibb módon, étkezéskor mégis ez a legkönnyebb mindhárom közül. A Kemence Sütőipari Kft. Szalmaláng nevű kenyere ugyanis spontán kovásszal készül, az ehhez szükséges élesztőgombák pedig a levegőből költöznek a liszt-víz keverékbe, akárcsak évezredekkel ezelőtt. Nincs is a Szalmalángban más, mint kovász, kenyérliszt, rozsliszt, víz, só, pici olívaolaj. Az eredmény ropogós és laza szerkezetű, nagyon eteti magát. Látványosan benne van minden, amiről az igazán friss kenyerek rajongói valaha álmodoztak. Hogy miért szalmaláng? Nem nagyon kell tárolni. Ahogy előveszik, rögtön el is fogy, el is „lobban”.

Szatmári szilvalekváros papucs
Nemcsak kenyerek sülnek a Magyar Pékség Védjegyet használó üzletekben. Egyre többeknek kedvence országszerte az édes és sós ízeket legtökéletesebben egyesítő sütemény, a szatmári szilvalekváros-tepertős papucs. Elsőre akár különös lehet, hogyan tud megférni egymás mellett ez a két íz, de aki egyszer megkóstolja, azt végérvényesen rabul ejti.
Fő alapanyaga, a tepertővel, borssal gazdagított tészta mellett a legfontosabb hozzávaló a különleges, szatmári szilvalekvár. A minőségi alapanyagok felhasználása mellett fontos a tészta és a lekvár arányának megválasztása. A kidolgozott receptúrát megosztjuk a Magyar Pékség Védjegyet használó vállalkozások között, így hamarosan országszerte bárki megvásárolhatja. Jó étvágyat hozzá!

A fenti termékek kóstolhatók és megvásárolhatók a Magyar Ízek Utcája rendezvénysorozaton, augusztus 19-20-án a Várkert Bazár előtt.

Forrás: EuroAstra
 

XXII. Magyar Borok Útja Rallye




Idén XXII. alkalommal állnak rajthoz a magyar borok, tájak és gasztronómia szerelmesei a rendezvény keretein belül. A regisztráció adatai és jelenlegi állása szerint ismételten -ugyanúgy mint a korábbi években- mintegy 100 autóval indulunk neki az Etyeki és a Soproni borvidék kalandos felfedezésének.


A rajtolás 2017. augusztus 25-én, pénteken Budapesten, a Csepel Pláza parkolójában reggel 8:00 órakor veszi kezdetét, melyre ezúton is sok szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt. A mezőny innen az Etyeki borvidéket veszi célba, majd szombaton a Soproni borvidék következik.

A résztvevők kérése alapján - ahogyan öt éve is történt- szombaton este fognak eredményt hirdetni Bükfürdőn, a Hunguest Hotel Répce Gold szállodában. Természetesen vasárnapi programokkal is készülnek, azonban a távolság miatt ezek „csak” ajánlott helyszínek lesznek.

Nem feledkezhetnek meg idén sem a partnereikről, akik szakmai hozzáértése nélkül a rendezvény sokkal szegényebb lenne. Tekintettel a tényre, miszerint a borászat a magyar agrárium és ország marketing fontos része, így idén is együttműködnek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatallal. Ezért is kiemelt szeretettel és tisztelettel köszöntik Süle Katalint, a NAK szóvivőjét és Zala Megyei elnökét, aki ebben az évben is elvállalta a rendezvény háziasszonyi teendőit.

A teljesség igénye nélkül szeretnék megemlíteni a főbb segítőiket is, hiszen nélkülük nehezen jöhetne létre az idei rendezvény. Opel Magyarország, Aegon Biztosító, Porsche Hungária. Mindenkinek ismerősen csengő szavak ezek, mely szavak mögött komoly elkötelezettség áll hazánk irányában. Ezúton is köszönik mindhárom kiemelt támogatónknak is a segítségét!

Azonban nem lehet Magyar Borok Útja Rallye közlekedésbiztonságra való felhívás nélkül. Rengeteg segítséget kaptak és kapnak is az Autós Nagykoalíciótól, Knezsik István személyében, valamint Komáromi Endre nyugalmazott rendőr ezredes jóvoltából is. Amint Knezsik István sokszor elmondja: „Aki reggel elindul, az este egészségben érjen is haza!” - természetesen idén is ebben a szellemben állnak a rajthoz. Komáromi Endre ezt sokadszor is azzal egészítheti ki, hogy a korábbi évek hagyományainak megfelelően idén is lesz szondáztatás, sebesség ellenőrzés és egyéb közlekedési ismeretek tesztelése is.
 

2017. augusztus 18., péntek

Három nap a gyermekeké - jön a Szamárfül Fesztivál




Augusztus 18-20. között, az önfeledt játék és a közös élmények varázsbirodalmává változik a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed a Szamárfül Családi Fesztiválon. A hatodik alkalommal megrendezett eseményen több mint 100 program várja a gyerekeket, köztük Palya Bea és a Kolompos együttes koncertje. A fesztiválon megnyílik az országban a legnagyobb játékparkot felvonultató informatikai, játéktörténeti kiállítás, a JáTECHtér.




A Zsolnay Örökségkezelő NKft. (ZsÖK) által szervezett Szamárfül Fesztivál az ország egyik legnagyobb gyermekfesztiváljává nőtte ki magát. Célja, hogy az iskolakezdés előtt felszabadultan búcsúztassák a nyarat a családok, miközben szórakoznak, játszanak, élményeket gyűjtenek. A szervezők kiemelt figyelmet fordítanak a játékos ismeretterjesztésre és a kreativitás fejlesztésére.

Az idei fesztiválon fellép többek között Palya Bea, a Kolompos együttes, a Simply English, Bíró Eszter, valamint Bognár Szilvi és Zenekara. Esténként a Diafilmsarokban a hagyományokhoz hűen Bogárdi Aliz mond esti mesét.
Napközben a gyerekek készíthetnek pecsétet, famedálokat, öko-gőzhajót, egyedi táskát, sőt, még 3D-hologramot is! Lesz buborékbűvölés és a bátrak a sportvívást imitáló játékfegyverekkel vívhatnak egymással a PTE-PEAC Vívószakosztály közreműködésével. Izgalmasnak ígérkezik a Ládavasút, ahol a gyerekek egy faládában ülve suhanhatnak le a 16 méter hosszú lejtős pályán.

A fesztiválon számos színházi és bábszínházi darab látható, több előadást tart a Bóbita Bábszínház, de itt lesz például a szombathelyi Mesebolt Bábszínház, a budapesti Gólem Színház és a debreceni Ort-Iki Bábszínház is. A Tintaló Társulás Circus Mechanicus című rendhagyó cirkuszában fabódé várja a nagyérdeműt, aki a kulisszák mögé is bekukkanthat. Az érdeklődők néhány karmozdulattal életre kelthetik a szereplőket és feltárul előttük a cirkusz világának előadáson túli, titkos élete. Ugyancsak kalandos a Karzat Színház Mester Tér programja. A mestertér nyolc házában egy‐egy mesterember lakik, akiknek mesterségét cégtábla jelzi. A játékosok feladata párosítani a házakon látható cégtáblákat a tér közepén álló cégérfa cégéreivel.

Idén a Retextil Alapítvány különleges, vetélkedővel egybekötött workshoppal készül. A résztvevők a fonalkészítés során egy játékos agytorna segítségével kóstolhatnak bele a Retextil-technológiába, és ismereteket szerezhetnek a slow design, az újrahasznosítás és a kreativitás értékeiről.

A Kispék Műhely keretében az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a kenyérkészítés rejtelmeibe. Az Ökováros-Ökorégió Alapítvánnyal játékosan tanulhatnak a környezetvédelemről, az ÉlményMűhely foglalkozásán pedig a művészet, a tudomány és a technológia összefüggéseit fedezhetik fel a gyerekek.

A Szamárfül Fesztiválon nyílik meg az országban a legnagyobb játékparkot felvonultató informatikai, játéktörténeti kiállítás, ahol több mint 200 játékot próbálhatnak ki a látogatók. A JáTECHtér több mint 30 év informatikai és elektroakusztikai eszközeiből álló, egyedülálló látványosság, amely a játékokhoz kapcsolódóan a konzolok, a hangeszközök és a vizuális fejlődés területére is bepillantást ad. A JáTECHtér a Zsolnay Negyed Látogatóközpontjában várja a látogatókat augusztus 18-20. között, majd az ezt követő öt hétvégén.

Jó hír, hogy idén egy új rokonnal bővült a fesztivál kabalaállataként ismert, eddig négytagú szamárcsalád. Ő a "Bohém Nagybácsi", aki örömmel várja a gyerekeket, hogy a hátára pattanva fotózkodjanak, akár egyszerre hárman is. A teljes szamárcsalád a Ginkgo téren várja a gyerekeket a fesztivál ideje alatt.

A Szamárfül Fesztivál után sem fognak unatkozni a gyerekek, ugyanis újabb fejlesztéseket valósít meg a ZsÖK a Zsolnay Negyed játszóterein, amit a fesztiválon élvezhetnek először a fiatalok.
Szemmel látható, hogy az óriáscsúszda tavalyi felavatása óta jóval több család tölti a Negyedben a szabadidejét, ezért egyértelmű volt, hogy további bővítésekkel szeretnénk kedvezni nekik – mondta el Vincze Balázs, a ZsÖK ügyvezetője. A Bóbita Bábszínház közelében, az óriáscsúszda mellet kap helyet két új hinta, amelyekből az egyik biztonságos üléssel a kisebbeknek való, a másik pedig egy klasszikus gyermekhinta. A játszóterek árnyékolását is fejlesztik; napvitorlákat helyeznek ki a Bóbita Bábszínház előtti és az m21 Galéria feletti játszóterekre, valamint négy párakaput is felállítottak a Zsolnay Negyed területén.

  1. augusztus 18-20.
Szamárfül Fesztivál
Zsolnay Kulturális Negyed

www.szamarfulfesztival.hu
 

31. alkalommal is: Mesterségek Ünnepe





.
17-én, csütörtökön megnyitotta kapuit az idei, szám szerint 31. Mesterségek Ünnepe a Budai Várban. A fő téma a hímzés, a kiemelt vendég pedig Mongólia.


A megnyitón Pál Miklósné a NESZ (Népművészeti Egyesületek Szövetsége) elnöke köszönetet mondott a rendezvény segítőinek, résztvevőinek látogatóinak, mert a közös összefogás az, mely a hagyományainkat egyben tartja. Van, létezik népművészeti örökségünk, ezt ápoljuk és hozományként át is adjuk azt.
Elmondta, idén 31. alkalommal került megrendezésre a Mesterségek Ünnepe, mely most is, mint minden évben, az államalapítás ünnepe köré fonódik.

V.Németh Zsolt, környezetügyért, agrárfejlesztésért, hungarikumokért felelős államtitkár, aki maga is a népi hangszerek gyűjtője, és népi együttes nagybőgőse arról beszélt, hogy minden embernek megvan a tehetsége. Van, aki a tárgyakon, zenén, vagy szavakon keresztül találja ezt meg, játékokat készítenek, virágokat kötne, de a közös mindebben a mesterségek szeretete. A kézművesség legnagyobb talánya, hogyan ölt testet az mely addig csak a lélekben létezett, hisz a kézművesség az anyag életre keltése.



A külföldről, pl. Mongoliából, Kínból, Jakutföldről érkezettek termékein keresztül megtudhatjuk, miben tér el és hogyan köt össze minket a népművészet.

A megnyitón felszólalt Batbayar Zeneemyadar, Mongóliai magyarországi nagykövete is, mindezt magyarul tette, és kezdte így: Kedves barátaim, rokonaim…! Mongólia a magyarokat barátnak, testvérként tekinti. Beszélt közös jelképeinkről, és meginvitált minden látogatót a ger-be, körbe, amit mi jurtának nevezünk. Elmondta, a körnek nincs eleje, vége, mint ahogy a mi Mongol- Magyar barátságunknak sincs.

Péntektől vasárnapig, 18-tól 20-ig még látogatható a Mestersége Ünnepe.

http://www.mestersegekunnepe.hu/

Németh  Krisztina - EuroAstra


2017. augusztus 17., csütörtök

1929. augusztus 17-én halt meg Benedek Elek




Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. 
 
Benedek Elek gazdálkodó székely katonacsaládból származik, ősei a lófő, illetve gyalogkatona rendhez tartoztak. Elemi tanulmányait a kisbaconi falusi iskolában kezdi. Alig nyolc évesen íratják be a székelyudvarhelyi református kollégiumba, az Udvarhelyen töltött diákévek mély nyomot hagynak az íróban.
A budapesti egyetem bölcsészkarán tanul de nem szerez diplomát, inkább az újságírói pályát választja. 1885-ben adják ki első számottevő könyvét, a Székely Tündérországot. 1887-ben veszi kezdetét viszonylag rövid ideig tartó politikai karrierje: első képviselőházi beszédében a magyar gyermekirodalom és könyvkiadás terén uralkodó áldatlan állapotok ellen emel szót. 1889-ben gyereklapot indít Pósa Lajossal, Az Én Újságom címmel, amely mérföldkőnek számít a magyar ifjúsági lapok történetében, és meghatározza a következő évtizedek idevágó törekvéseit.
1894-ben újabb folyóiratot indít: a Nemzeti Iskolát tíz éven át szerkeszti, a magyar közoktatás ügyének jelentős fórumává alakítja. Sorrendben a következő általa indított lap, a Magyar Kritika Benedek Elek rendkívüli sokoldalúságát és ambícióját bizonyítja.
1894 és 1896 között jelenik meg a kortársak körében nagy visszhangot kiváltó műve, a Testamentum és hat levél, majd monumentális mesegyűjteménye, a Magyar mese és mondavilág öt kötete. 1909-től ismét gyerekeknek szóló lapot, a Jó Pajtást szerkeszti, Sebők Zsigmonddal együtt. Sebők 1916-ban bekövetkezett haláláig társszerkesztője, utána főszerkesztője a lapnak, egészen 1923-ig, amikor a Cimbora kedvéért lemond a Jó Pajtásról.
Az első világháború évei alatt Budapesten él. 1921-ben azonban Benedek Elek végleg hazatér szülőfalujába. Életének utolsó éveit teljes egészében a Cimborának szenteli.
Utolsó leírt mondata, amelynél kiesett kezéből a toll, szállóigévé vált: „Fő, hogy dolgozzanak”.
2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint szeptember 30. – Benedek Elek születésnapja – legyen a népmese napja.  A népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg.  Ezen a napon mesemondással, vetélkedőkkel rendezvényekkel ünneplik szerte az országban a mesét, a népmesét.

Forrás: József Attila Könyvtár -  Dunaújváros


Borsos Miklós szobrászművész gyűjteményes kiállítása a Várkert Bazár Testőrpalotájában




A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum együttműködésével létrejött tárlat Borsos legjelentősebb alkotásain keresztül mutatja be a 20. századi magyar képzőművészet meghatározó szobrászának változatos műfajokban és anyagokban kibontakozó munkásságát.




Borsos Miklós képzőművészetünk 20. századi történetének egyik legkiemelkedőbb személyisége. Tudását nem iskolákban vagy képzőművészeti akadémiákon szerezte, hanem az évszázadokkal ezelőtti gyakorlatot folytatva az idősebb mesterek munkamódszereit, művészi megoldásait tanulmányozva sajátította el, miként kell az anyaggal szakszerűen bánni.
Pályáját festőként kezdte, de hamar áttért a szobrászatra: utolsó festményét 1933-ban készítette - feleségéről -, majd ezt követően végleg a szobrászművészet mellett kötelezte el magát, hogy az 1930-as évek közepétől márványszobraival, rézdomborításaival és érmeivel új, önálló plasztikai világot teremtsen.

„A festészettel minden izmust végigpróbáltam, míg nagyon rövid idő alatt eljutottam odáig, hogy két fekete vonal és egy pont volt a képfelületen. Ekkor valami reménytelenség ült meg. Addig mindég örömmel rajzoltam, festettem. Rájöttem a kis domborított reliefek kalapálása közben, hogy Picasso és Braque mért hagyták el oly rövid idő alatt a kubista festést. Statikus kép nem fejleszthető. A képzőművészet egy élő folyamat, ha statikussá válik, mint a bizánci, fejlődésképtelenné vált. Ennek a megismerése következtében abbahagytam a festést és elkezdtem köveket faragni.“

Borsos Miklós a nagyszebeni kőfaragókat figyelve sajátította el a szobrászat alapjait, Győrben az aranyműves műhelyben segédkezett, megcsodálta a reneszánsz szobrokat Firenzében, és a természetet tanulmányozta Tihanyban. Egy düsseldorfi szobrász, Jupp Rübsam intenciói vezették első szobrászi munkáinak elkészítéséhez, melyek hajtogatott és kalapált rézlemezek majd rézdomborítások voltak. Mindvégig jellemző munkamódszere maradt az anyagból kiinduló technika, valamint a nyers formába belelátott kész mű.

„Nem építek, hanem az egészből bontok, illetve faragok vagy érmet vések. Tehát az egész egy blokktömb, és annyi részletet hozok felszínre, amennyivel el tudom mondani, amit akarok.”

Szobrainak tiszta formavilága, zárt szerkezete az egyiptomi és az ókori görög szobrászatot, illetve az itáliai reneszánsz mesterek munkáit idézi, de határozott körvonalak közé szorított plasztikái szervesen kapcsolódnak saját korának hasonló jellegű törekvéseihez is. Fő témáit az ember, a természet, és e kettő elválaszthatatlan egységének vizsgálata adja.

Borsos Miklós szobrai sokféle anyagból készültek: leginkább a különféle márványokat és az egyéb kőfajtákat kedvelte, mint a kemény bazalt, a trachit vagy a lágyabb mészkő, de szívesen faragott fát is, illetve öntötte bronzba plasztikáit. Mindig az adott mű tartalma határozta meg a választott anyagot, amelynek tulajdonságait a kifejezés szolgálatába állította.

Szobrászi munkáinak egy jelentős csoportját 1947-től folyamatosan készített érmei alkotják. Ennél a műfajnál is egészen a gyökerekig nyúlt vissza, és mintának a görög-római pénzeket, illetve Pisanello éremművészetét tekintette.

Borsos Miklós 1990-ben halt meg, rendezett és jól feldolgozott életművet hagyva maga után. Plasztikái az évtizedek során bekerültek számos köz- és magángyűjteménybe, 1979-ben – miután munkáinak jelentős részét a városnak adományozta – Győrben megnyílt állandó múzeuma, 2013-tól pedig a KOGART tihanyi galériája szentel állandó kiállítást műveinek.

A kiállítás anyaga tematikus elrendezésben kerül bemutatásra: a korai, archaikus szemléletű daraboktól az organikus absztrakciót képviselő érett korszakáig ívelő fő vonulat mentén külön szekciót képviselnek a festőművészi pályakezdés emlékei, művésztársaihoz, családtagjaihoz kötődő portrészobrai, zenei témájú alkotásai, a mitológiai témakör, valamint a természet világa (állatok, növények, napszakok).

A kiállítás kurátorai: Fertőszögi Péter, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke, és Marosvölgyi Gábor, az Alapítvány művészettörténésze
A tárlat az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum és a Várkert Bazár közös szervezésében jött létre, és 2017. szeptember 24-ig látogatható.

  1. szeptember 24-ig
BORSOS MIKLÓS szobrászművész gyűjteményes kiállítása
Várkert Bazár Testőrpalota
1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2.
Nyitva tartás: kedd-vasárnap: 10.00-18.00

http://kogart.hu
http://www.varkertbazar.hu
http://romer.hu

Forrás: EuroAstra
 

2017. augusztus 16., szerda

Quimby koncerttel ünnepel Bük




.

dén ünnepli tízedik évfordulóját Bük városa. Többszázéves múlt, tízéves jubileum. Újra ünnepel országunk egyik legnépszerűbb fürdővárosa, Bük. A több mint 750 éves múltra visszatekintő település idén ünnepli várossá válásának tízedik évfordulóját. A jubileum alkalmából augusztus 18. és 20. között Táncdalfesztivál, Quimby koncert és ünnepi színházi előadás is színesíti a Bük Város Ünnepnapjai programsorozatot, mely egyaránt feltölti a testet, lelket és a szellemet is.


A községet először az 1200-as években említik a hivatalos iratok, a városi címet pedig 2007-ben kapta meg, melynek tízéves jubileuma alkalmából az ezerarcú üdülőhely háromnapos rendezvényt szervez. A több generációnak is egyszerre megfelelő szórakozást kínáló turisztikai célpont mindig is ügyelt arra, hogy aki ide ellátogat, érdeklődéséhez passzoló programot találjon, így kerülhetett fel a palettára a golftól kezdve a vadászaton át a nordic walking-ig sokféle sport és szabadidős tevékenység.

Nincsen ez másként a tízéves születésnap alkalmából sem, a fürdőváros változatos műsort kínál azoknak, akik augusztus 18. és 20. között Bükfürdőt jelölik célpontnak a térképen. Nem éri meg senkit otthon hagyni a családból, hiszen a három nap alatt fellépő zenekarok és előadók közt mindenki kedvére válogathat majd, így például 18-án este együtt nosztalgiázhatunk Zalatnay Saroltával és Koós Jánossal, míg másnap a Quimby „szabadtéri klubkoncertjén” kapaszkodhatunk össze szeretteinkkel.

Augusztus huszadika is számtalan programot kínál az érdeklődőknek a Bük város ünnepnapjai – 10 éve város Bük rendezvény keretében, többek közt színházi előadást, természetesen az elmaradhatatlan esti tűzijátékkal együtt.

Érdemes tehát a naptárat előkészíteni, és az utolsó nyári napokat egy jó hangulatú és csodás város vendégeként eltölteni, hiszen Bükfürdő mindig visszavárja látogatóit.
Annak sem kell csüggednie, akinek esetleg már elfogytak a szabadnapjai a nyárra, szeptember 9-én A Magyar Dal Napja program részeként a városban koncertezik majd a Belga, a Vad Fruttik, illetve az Európa Kiadó is, a belépés a rendezvényre ráadásul ingyenes.
Az olvasás szerelmeseire is gondoltak a szervezők, szeptember 19-én irodalmi hegycsúcsokon barangolhatunk majd Koncz Zsuzsával és Karafiáth Orsolya költővel.
A programokról és a helyszínekről bővebb információkat Bükfürdő hivatalos turisztikai honlapján lehet olvasni.

  1. augusztus 18 – 20.
Bük város ünnepnapjai – 10 éve város Bük
Bük

http://www.visitbuk.hu

Forrás: EuroAstra
 

Augusztusban is különleges programokkal várja Önöket a MÁV Szimfonikus Zenekar




Augusztus 25-én ismét Pécsre látogat a Zenekar, hogy a Kodály Központban előadja Kodály Zoltán Székelyfonó című daljátékát, amely koncert a Kodály-emlékév egyik legkiemelkedőbb pécsi eseményének ígérkezik.




A Székelyfonó a világon egyedülálló újítással élhető át Pécsett: az előadás teljes időtartama alatt óriáskivetítőn követhető nyomon, ahogyan Cakó Ferenc élőben elkészíti a darabot megelevenítő homokanimációs filmjét.
Ám a budapesti közönség se marad le erről a különleges előadásról, hiszen augusztus 26-án a Bakáts téren is előadásra kerül a daljáték.

Szereposztás
háziasszony: Gál Erika
kérő: Cseh Antal
szomszédasszony: Wiedemann Bernadett
fiatal legény: Horváth István
fiatal leány: Kriszta Kinga
bolha: Sárkány Kázmér

Közreműködik
MÁV Szimfonikus Zenekar
Budapesti Honvédkórus
Misina Néptáncegyüttes

Dramaturg: Harangi Mária
Vezényel: Kocsár Balázs
Rendezte: Romvári Gergely

A MÁV Szimfonikus Zenekar 2017-2018-as évadjára online bérletvásárlás a zenekar honlapján, vagy személyesen 2017. szeptember 4. és 8. között, mindennap 10-18 óráig a zenekar próbatermében (Bp. VIII., Múzeum u. 11.)
Szőke Tibor-mesterbérlet, Erdélyi Miklós-, Lukács Miklós-, Erdélyi Plusz-, Lukács Plusz-, Varga László-bérlet és Zongorabérlet váltásakor vasutas-, nyugdíjas-, mozgássérült- és diákigazolvánnyal rendelkezők kedvezményre jogosultak, ha igazolványukat személyesen mutatják be.

  1. augusztus 25. 18:30
Kodály Központ, Pécs
  1. augusztus 26. 20:00 (esőnap 2017. augusztus 28. 20:00)
Bakáts tér, Budapest
Kodály Zoltán Székelyfonó

http://www.mavzenekar.hu
https://www.facebook.com/mavzenekar

2017. augusztus 15., kedd

Ünnepi örömzene délutántól a tűzijátékig





Megnyitása óta a Müpa minden augusztus 20-án jazzmuzsikával köszönti az államalapítás ünnepét és egyúttal az új hangversenyévad indulását is. Egy szűk héttel az augusztust záró New Orleans Swingfesztivál előtt ezen a délutánon és estén – a tűzijáték mellett – a jazz veszi át a főszerepet. Az előadók az eddigiekhez hasonlóan a Müpa előtti szabadtéri nagyszínpadon, valamint a Zászlótérben és az Üvegteremben várják a közönséget.


A zongorista Pataj György és a gitáros Juhász Gábor triója a belső termekben lép fel, hozzájuk csatlakoznak jam session jelleggel a meghívott vendégszólisták, a magyar jazzélet népszerű muzsikusai, Ávéd György, Bille Gergő, Gyémánt Bálint és Varga György. A szabadtéri színpad programja az idei Jazz Showcase közönségdíjasának koncertjével indul. A fúziós jazzt játszó Vörös Janka e-Series 2013-ban alakult, klasszikus jazzalapokra építkező zenéjükben az elektronikus hangzás dominál. A tradicionálisabb jazzmuzsika kedvelőinek biztosan nem okoz csalódást az RP Show koncertje. A frissen alapított kvintett vezetője a klarinétos-szaxofonos Dennert Árpád, zenéjüket leginkább a swinges hangzás jellemzi. Ahogy a közönség már évről-évre megszokhatta, a tűzijáték előtt és után a Police Big Band kétrészes koncertje gondoskodik a jó hangulatról. A nagyzenekarra hangszerelt jazz-standardek között felcsendülnek Duke Ellington, Count Basie és Sammy Nestico népszerű szerzeményei is, így a Szalóky Béla trombitás-harsonás vezette zenekar garantáltan táncra perdíti a közönséget.



Jazz 0820
  1. augusztus 20. szombat, 17:00 — 23:00
Zászlótér, Üvegterem, Kültér

Közreműködők:
Vörös Janka e-Series
RP Show
Pataj György Trió
Juhász Gábor Trió
Police Big Band (művészeti vezető: Szalóky Béla)
Ávéd János, Zana Zoltán szaxofon
Bille Gergő trombita
Gyémánt Bálint gitár

Rossz idő esetén a szabadtéri eseményeket a Fesztivál Színházban rendezik meg.

Facebook event: https://www.facebook.com/events/690311731174517/
 https://www.mupa.hu/program/jazz-0820-2017-08-20_17-00-zaszloter 
 

Samu-Nap 2017.




Augusztus 19-én, szombaton 10 órától délután 18 óráig Vértesszőlősön, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Bemutatóhelyén.


Hogy ki volt Sámuel, és hogy hány éves valójában? Hol élt? Hogyan élt? Kik voltak a társai? Milyen volt a lakhelye, a környezete? Milyen állatokkal találkozhatott? Milyen eszközöket használt? Ismerte-e a tüzet (vagy az internetet)? – Ez a nap az azonnali válaszok alkalma!


A Magyarországon feltárt legidősebb emberi maradvány, a Sámuel néven ismert emberi tarkócsont lelőhelyén múzeumi szakemberek egész napos programsorozattal várják a látogatókat. Sámuel „születésnapját”, vagyis az egyedülálló régészeti lelet előkerülésének évfordulóját már harmadik alkalommal ünnepelheti a település lakóival és a közelről s távolról érkező közönséggel együtt a régészeti bemutatóhely. A kellemes, ligetes környezetben gyerekek és felnőttek is részesei lehetnek a régészeti sétáknak, a kalandos kutató ösvénynek és a felfedezős játékoknak.

Forrás: EuroAstra
 

2017. augusztus 14., hétfő

Nagy Gabriella festményei augusztus 17-től a MODEM-ben




Nagy Gabriella festőművész egyéni módon, helyenként ironizálva frissíti fel a tájkép- és portréfestészet hagyományait. A végtelenbe és tovább című kiállításán emberi tulajdonságokkal felruházott állatokkal és lebegő emberalakokkal, különös égi jelenségekkel találkozhatunk. A tárlat augusztus 17-től látható a MODEM második emeleti kiállítóterében.

A természetben rejlő gondolati, mitikus, vizuális összefüggések foglalkoztatják a debreceni születésű Nagy Gabriella festőművészt, aki érzéki látvánnyá, koncentrált képi világgá formálja a privát történeteket megidéző belső tájakat. A művész gyerekkori, vidéki nagyszülőkhöz köthető élményei és felnőttkori utazásai meghatározták azt a látásmódot, ami alapján a tájfestészet tradícióját újraértelmezte. Korai alkotói korszakában a romantikusokhoz hasonlóan úti élményekből kiindulva és Caspar David Friedrich – a legnagyobb német romantikus festő – előtt tisztelegve készítette különleges légköri jelenségeket ábrázoló tájképeit.
Új festményein állatokat jelenít meg olyan helyzetekben, amelyek a valóságban sohasem létezhetnek. Nem egyszerű állatportrékat látunk, hanem különös szituációkba helyezett lényeket, amelyek az elképzelhető történetekben egyszerre töltenek be emelkedett és játékos szerepet, emberi viselkedésformákat vesznek fel: könyökölnek, hánynak, könnyeznek. Az antropomorfizált állatok cselekvéseikkel és gesztusaikkal esendőek és gyarlók, ugyanakkor magasan a környezetük fölé emelkedő, spirituális lények. Az állattörténetek abszurd elemekkel való ötvözése szinte észrevétlenül vezet bennünket lírai, romantikus, komikus és tragikus események felé. Miközben a valóságos, a humanizált, megművelt tájba helyezi őket, azzal a gesztussal, hogy elemelkednek a földről, és az ég felé szállnak, vagy bennünket bámulva sírnak, olyan peremvidékre érkezünk, ahol az elvont a hétköznapival, az abszurd a realizmussal találkozik.
 Az iróniával megjelenített repülő bárányok, a puska körül forgó nyestek, a hipnotizőr medve és a síró szarvas párhuzamos világukban keresik a valóság kiterjesztésének határait. Ahogy a tájakban alig fölsejlő, lebegő emberalakok is, akikben ideális esetben magunkra ismerhetünk, de legalábbis a szárnyaló, a valóságtól szó szerint elrugaszkodó művész archetípusára. A képek történeteiben mégsem uralkodik el a pátosz, megmarad az egyensúlyi helyzet a valós események és a fantázia keskeny mezsgyéjén, a befogadó pedig a történetek részesévé válik. 


Kurátor: Szoboszlai Lilla

Megnyitó: 2017. augusztus 17. (csütörtök), 17.00

Megnyitja: Készman József művészettörténész

Közreműködik: Pető Áron gordonkaművész

A kiállítás 2017. október 15-ig tekinthető meg.
 
 Forrás: EuroAstra

Vaduz




A vaduzi Parlament

Ha valaki Svájcon keresztül utazna autóval Németországba, használja a Balzers-i határátkelőhelyet és töltsön egy napot a miniország – bocsánat, a Liechtensteini Nagyhercegség – fővárosában, Vaduz-ban. A Városháza előtt ingyen parkolhat, így megúszhatja a borsos parkolási díjat. Az 5.000 lakosú Rajna-parti városban sok a látnivaló.

   Vaduz nevezetessége a nagyhercegi várkastély a hegyoldalon. Ez azonban nem látogatható, még a múzeumok éjszakáján sem, pipáljuk ki, inkább látogassuk meg a Művészeti Múzeumot, garantáltan tátva marad a szánk. Külsőleg olyan, mint a Duna Aréna, az értékek belül találhatók. A XVI. században kezdték gyűjteni a nagyhercegek a képtár anyagát, kiváló érzékkel. A Rubens-teremben a művész 16 képe látható, de találunk Rembrandt, Frans Hals, Jordaens, Brueghel, Botticelli, Tintoretto műveket is.

Ginevra de Benci portréja


A múzeum egyik ékessége volt Leonardo da Vinci 1480-ban készített portréja egy bájos kislányról, Ginevra de Benciről. 1967-ben pénzszűkében lehetett II. Ferenc József nagyherceg, mert a képet eladta a washingtoni National Gallery of Art-nak 5 millió dollárért, akkor rekord áron. A kép ma a tízszeresét éri.
   Múzeumi sétánk után ballagjunk el a Rajna partjára, ahonnan szép havas hegycsúcsokat láthatunk, a Pizol, Gauschla, Fulfirst és Alvier, mindegyik 2500 méter feletti. A Szent Florin (Flórián) Székesegyház a római katolikus érsek székhelye. Erkélyéről elénk tárul a Rajna völgye. (Loreley-szikla.)
   Ez után következhet a belváros. Mindössze két nagyobb utcája van,a Städtle és az Aulestrasse. Barátságos hely, írják az útikönyvek, én inkább biztonságosnak mondanám. Bűncselekmény alig fordul elő, az államnak hadserege nincs. Van viszont húsz fős rendőrsége, ennyi elég is a rend fenntartásához. Boldog ország. Tegyünk rövid látogatást a világhírű Postatörténeti és Bélyegmúzeumban is.
   Majd nézzük meg a német szecessziós stílusban épített Parlamentet. Szabad a belépés, nincsenek kézi és nehéz fegyverekkel ellátott őrök sem. Hogy ki látja el az Országgyűlés tagjainak védelmét és az ülések rendjének fenntartását, az rejtély. Biztos békésen hozzák a törvényeket és törvénymódosításokat a honatyák. Tudomásom szerint pénzbüntetéssel sem sújtják az ellenzéki képviselőket.

Láng Róbert - EuroAstra

2017. augusztus 13., vasárnap

25 ezer Ft az iskolakezdés egy átlag magyar családban Iskolatáskával, felszereléssel, tankönyvek nélkül




A REGIO JÁTÉK friss kutatása szerint a tanévkezdés komoly anyagi felkészülést igényel az általános iskoláskorú gyermeket nevelő magyar családoknak: míg egy „Idén már a diákok 90 százaléka kap ingyenesen tankönyvet, az ezen kívül eső segédanyagokért 10-15 ezer forint plusz költséggel számolnak a szülők a kutatásunk szerint. Mindent egybevetve az első becsengetésig a nagy többség a havi kiadások 10-30, minden ötödik esetben pedig 30-50 százalékát fordítják az iskolára a családok” – ismertette az eredményeket Gyaraki Dávid, a REGIO JÁTÉK marketingvezetője. Minden ötödik válaszadó van olyan szerencsés helyzetben, hogy munkáltatója anyagilag támogatja az iskoláskorú gyermekkel rendelkező dolgozókat.
új iskolatáskára 5 és 15 ezer forint, addig tanszerekre 10 és 20 ezer forint közötti összeget szánnak a szülők egy gyermek esetében.


4 családban 3-ból kizárólag az édesanya a beszerző

A tanszerek beszerzése idén is leginkább (73 százalék) az édesanyák feladata lesz, csak minden negyedik családban száll be az édesapa is az előkészületekbe. „A leggyakoribb továbbra is a személyes, bolti vásárlás (67 százalék), ám az apróbb felszereléseket – színes ceruza, radír, hegyező – sokan inkább online rendelik meg, így a bolti és netes vásárlás kombinációját a megkérdezettek 30 százaléka választja. A legforgalmasabb hónap az augusztus, tízből hét család intézi ilyenkor az iskolakezdéshez kapcsolódó vásárlást, az utolsó pillanatban csak minden tizedik válaszadó kapcsol” – tette hozzá Gyaraki Dávid.
A megfelelő felszerelés kiválasztásánál elsődleges, hogy az elnyerje a kisdiák tetszését, ezt követik a tartósság és az ergonómiai szempontok. „Az aktuális kedvenc mesehős tízből nyolc alsós és tízből hat felsős táskájában felbukkan az új tanévben, a legtöbb esetben a füzeteken, írószereken és tornazsákokon kell keresni őket” – árulta el a marketingvezető.

A szülők fele már most iskolára szoktatja gyermekét

A nyári szünet utolsó heteiben a gyerekek felkészítése az iskolára már otthon elkezdődik: a megkérdezett szülők fele leginkább az előző évi tananyagot ismétlő füzeteket hívja segítségül, minden negyedik esetben pedig matematikai feladványokat old meg együtt a család játékos formában; tízből mindössze egy nebulónak nem kell a sulira gondolnia egészen az évnyitóig.  


TOP5 mesehős iskolai felszerelés esetén:
  1. Minyonok
  2. Transformers
  3. Star Wars
  4. Jégvarázs
  5. Lovacskák

A kutatás háttere:
A sajtóközleményben szereplő adatok a REGIO JÁTÉK által frissen, 2017. július 21-31. között elvégzett online kutatáson alapulnak, melyben 1003 – 14 év alatti gyermekkel rendelkező – szülőt kérdeztek meg az iskolakezdéssel kapcsolatban.

Forrás: EuroAstra