Bejegyzések
Román stílus magyarországi emlékei:
Feldebrői altemplom. Valószínűleg Aba Sámuel építtethette még trónra kerülését megelőzően, majd halála után először ide is temették.
Román kori templom díszítése (Pécs, Szent Imre-templom).
A gótikus stílus magyarországi emlékeiből: (A gótikus építészet.)
A XIV.sz-ban épült diósgyőri vár. Kezdetben az Ákos nembeli Ernye bán birtokolta, majd a központi hatalom megszilárdítása után királyi, pontosabban királynői vár lett 1340-től. A képen látható formában Nagy Lajos építtette.
A kassai (ma Kosice) Szent Erzsébet-templom. A középkori Magyarország (egyik) legjelentősebb temploma, mely a középkori magyar építészetet is jelentősen meghatározta. Az építkezés 1380 körül kezdődhetett, s kisebb leállások után az 1460-70-es években fejeződött be. 
Szent Anna kápolna, Székesfehérvár. A későgótika időszakában épült a kápolna 1485 körül. A képen a kápolna nyugati és déli homlokzata látható.
A fenti Szent Anna kápolna bejárata fölötti rózsaablak (rosetta).
A pannonhalmi bencés főapátság temploma. A képen a főhajó látható az emelt szentéllyel és az altemplomi lejárókkal.
Reneszánsz művészeti emlékek Magyarországon:
A magyarországi reneszánsz:
Már a XV.sz-ban megjelent, (évtizedekkel megelőzve a többi európai országot). E gyors megjelenés Mátyás művészetpártoló tevékenységének köszönhető, hiszen a kor humanistáit és művészeit hívta meg az országba és biztosított alkotásukhoz megfelelő hátteret. Jelentős szerepe volt Vitéz Jánosnak az antik műveltség és kultúra felfedeztetésében és elterjesztésében.
E magyarországi reneszánsz is három korszakra osztható: kora, érett és késő reneszánsz időszakra. A mohácsi csata a magyarországi reneszánsz történetében is törést okozott, s a török uralom hatásának nyomait is magán viselte.
Építészet: kiegyensúlyozottság, egyszerű szépség, a tömegek harmóniája jellemzi. Főleg paloták és vidéki kastélyok építésére koncentrál.
Festészet: jellemző a rajz élessége, a perspektíva erőteljes megjelenése. Az előteret és a hátteret élesen elválasztották, valamint a sötét és világos helyeket nagy gonddal dolgozták ki. A magyarországi reneszánszra leginkább a freskók és kódexborítók jellemzőek.
Szobrászat: a testeket és alakokat a maguk "természetességében" ábrázolják, s előtérbe kerül az akt és az emberi érzésvilág. A portréban az egyéni jellemábrázolás, a szépség és öntudat kifejezése válik meghatározóvá.
A kályhacsempe a budai várból származik, 1480 körül készült, s Mátyás királyt ábrázolja. Ezekre a csempékre az jellemző, hogy általában egy példányban készültek, s mázuk is hazai találmánynak tűnik.
Mátyás kincstárából származó serleg. 
A képen Mátyás és Beatrix látható (egy kódex fedlapján). Forrás:
- Dercsényi Dezső - Zádor Anna: Kis magyar művészettörténet
Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1980
- E. Kovács Péter: Matthias Corvinus
Officina Nova, Budapest, 1990
Dercsényi B. - Hegyi G. - Marosi E. - Török J.: Katolikus templomok Magyarországon
Hegyi & Társa K. Bp., 1991
_kicsi.JPG)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése