A megporzás évének nyilvánította 2019-et az agrárminiszter -- A hazai méhállomány megőrzése a cél

A „beporzók évének” nyilvánította a 2019-es évet Nagy István agrárminiszter, amellyel többek között a tömeges méhpusztulást akadályozná meg a szaktárca – hangzott el a Méhek Napja alkalmából szervezett sajtótájékoztatón. Az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) szervezésében megvalósuló eseményen az Agrárminisztérium, a Miniszterelnökség és az OMME stratégiai együttműködési megállapodást írt alá.

A tavalyi esztendő méztermelési időszakában tapasztalt nagymértékű méhpusztulás felhívta a figyelmet a természetes beporzók sérülékenységére, valamint arra, ami a világ egyes részein már tény: a méhek eltűntek, ez a folyamat hazánkat is elérheti, ezért fokozottan kell óvnunk a méheket. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület 1994-ben nyilvánította április 30-át a Méhek Napjává.  Az ebből az alkalomból szervezett sajtótájékoztatón Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta: az Agrárminisztérium komolyan veszi a növénytermesztők tevékenységének fokozott ellenőrzését az idei szezonban. Ennek egyik kiemelt projektje, hogy a NÉBIH és az OMME között létrejött együttműködés alapján a hatóság szakemberei mintákat vesznek a gazdálkodók által kezelt szántóföldi növényekből, valamint idén először a gazdák permet-tartályából is.

A miniszter a 2019-es évet a „beporzók évének” nyilvánította, ennek érdekében a tárcavezető szerint számos intézkedést vezettek be. „Megvalósult a méheknél alkalmazott állatgyógyászati készítmények, és az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmények fokozott ellenőrzése is. Ezt a célt szolgálja, hogy az Agrárminisztérium kidolgozta az online permetezési naplót is magában foglaló nyomon követési rendszer koncepcióját.”   
Nagy István kiemelte: „Örömteli hír, hogy az új Közös Agrárpolitika lehetőséget biztosít a méheket védő gazdálkodási gyakorlatok mind szélesebb körű alkalmazására. A tárca kidolgozta a méhcsaládok egészségügyi kondíciójának megőrzését elősegítő mezőgazdasági csekély összegű támogatási konstrukciót. A 2019. évben nyújtható támogatás keretösszege 600 millió forint. Terveink szerint a nyár folyamán lehet majd a kérelmeket benyújtani várható újításként elektronikus úton, ennek során méhcsaládonként 500 Ft-os támogatást igényelhet minden OMME tagsággal rendelkező méhész.”

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője elmondta: a marketingcég legtöbbször különböző agrár- és élelmiszeripari cégek termékeit népszerűsíti kampányok, kül- és belföldi kiállítások segítségével. Ennek során a méz fogyasztás ösztönzése érdekében 2018-ban folytatott három hónapos kampányt az AMC, melyet idén is megismételnek. Az ágazat kiemelt szerepet kap majd a 2019. szeptemberében megrendezendő 79. OMÉK-on is. A sajtótájékoztatón ezúttal nem a méz, hanem annak „előállítója”, a méh került a fókuszba. „A méhek védelme össztársadalmi érdek. Az Európai Unión belül Magyarországon van a legnagyobb méhsűrűség, mivel egy négyzetkilométeren 12 méhcsalád él. A méhek, mint megporzó rovarok földi ökoszisztémánk meghatározó fontosságú élőlényei” - emelte ki Ondré Péter. Az ügyvezető hozzátette: „A méhek nélkül nem teremne sokunk kedvelt gyümölcse, például a málna, az eper, a dinnye, de nem sorakoznának nagymamánk spájzának polcain a cseresznye-, meggy-, barack-befőttek sem.”

Erdős Norbert európai parlamenti képviselő, a Méz-jelentés beterjesztője beszédében kitért arra: „A tavaly márciusban megszavazott Méhészeti Jelentés/Mézjelentés az EU előtt álló feladatokat határozza meg, a méhek védelme és megőrzése, valamint a mézminőség biztosítása terén. Örömmel tapasztaltam, hogy az Európai Bizottság belevette ezeket az ajánlásokat a jövő évi uniós agrárpolitikájáról szóló javaslatába. Komoly magyar siker például, hogy az éves uniós támogatás majdnem duplájára – a jelenlegi 36 millióról 60 millió euróra – történő emelésére tett javaslatot a Bizottság és a Parlament, de elértük a méhészeket segítő, támogatott intézkedések jelentős bővítését, az 50 % -os uniós társfinanszírozási arány 75 %-ra történő növelését, valamint az importmézek jobb ellenőrzését biztosító uniós fogalmak, mint a méz, méhviasz vagy méhpempő megalkotását. A mostani együttműködési megállapodás biztosítja, hogy a méhészeti ágazat Magyarországon is a politika középpontjába kerüljön.”

Nyitrai Zsolt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízottja arról beszélt, hogy a kormányzat szerint közös cél, hogy a méhészek érdekei érvényesüljenek. „Ennek egyik letéteményese az a stratégiai együttműködési megállapodás, melynek értelmében a Kormány anyagi forrással is segíti a méhészeket, elismerve a mézelő méhek megporzó munkáját” – hangsúlyozta.
Bross Péter, az OMME elnöke elmondta: „Napjainkban a méh a jelképe a fenntartható mezőgazdaságnak. Kulcsszereplővé lépett elő, hiszen az elmúlt 50 évben megháromszorozódott azon termések, élelmiszerek mennyisége, amelyek méhes megporzást igényelnek”. A szakember hozzátette: „Hazánkban a méhészeti ágazat éves árbevétele 25 milliárd forint körül alakul, de ennek többszöröse a méhek beporzó munkájából származó haszon. A hazai gazdák árbevétele, a hazai lakosság élelmiszer-ellátása egyértelműen függ a méhészeti ágazattól. Erős méhészeti ágazat nélkül nincs erős mezőgazdaság.”  
A sajtótájékoztató záróakkordjaként Nagy István agrárminiszter, Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott és Bross Péter, az OMME elnöke aláírta a stratégiai együttműködési megállapodást, mely szerint kulcsfontosságú ágazatként tekintenek a méhészetre.


Méhek Napja
1994-ben az Országos Magyar Méhészeti Egyesület első alkalommal szervezte meg április 30-án a Méhek Napja rendezvényt. Az esemény célja az volt, hogy a tavaszi zsongás idején felhívják a figyelmet a szorgos kis rovarokra, a méhekre.
A 25 évvel ezelőtti környezetei állapothoz képest mára tovább romlott a helyzet a méhek és minden, beporzást végző rovar számára. Életterük hanyatlott, a táplálékukként szolgáló virágzó növények sokszínűsége csökkent. Nem csak hazánkban, hanem Európában és világszerte tapasztalható tendencia a vadonélő hártyásszárnyúak számának csökkenése. Pedig jelenlétük a természetben nélkülözhetetlen! A globális élelmiszertermelés 76%-a, az Európában élő növényfajok 84%-a függ a házi- és vadméh fajok beporzásától. A méhek közvetlenül 150 milliárd eurós hasznot hajtanak a globális élelmiszerpiacon, de közvetve ennek többszörösét is „előállítják”. Kevesen tudják, de a kávé, kakaó, a legtöbb, más állatfajok takarmányozására szánt növények (pl. lucerna, here-félék) megporzása méhek nélkül nem jönne létre. De öltözködésünk is hiányos lenne, hiszen a gyapot sem hoz termést a méhek munkája nélkül. Hiányuk már kézzel fogható jelenség egyes területeken: az USA mezőgazdasága évente 2 milliárd eurót költ a mesterséges megporzás támogatására! Minden harmadik falat étel napi étkezésünkben a méhek munkájának köszönhető!
Hazánk méhészete számokban

Magyarországon körülbelül 20 ezren foglalkoznak méhtartással, ők összesen 1,2 millió méhcsaládot tartanak.  Az Európai Unióban hazánkban a legmagasabb az un. méhsűrűség: 12 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre. Átlagos évben 25-28 ezer tonna mézet termelünk, amely 10%-a az EU méztermésének. E termés nagy részét (kb. 2/3-át) a világ minden részére exportáljuk, fő felvevő piacaink: Olaszország, Németország, Franciaország. A hazai mézfogyasztás az uniós átlag alatti, évente fejenként kb. 0,8 kg. Fő mézfajtáink az akácméz és a vegyes virágméz. Kisebb mennyiségben ugyanakkor számos mézfajta megtalálható a termelők standjain, mint pl. a repceméz, napraforgóméz, hársméz, selyemkóróméz, gesztenyeméz vagy a mézharmat. Hazánkban az őshonos Pannon méh van jelen, amely szelídségéről és szorgalmáról híres.

Forrás: EuroAstra
 

Így óvhatjuk meg a méheket - Tanácsok vegyszermentes kiskerthez

.

A méhek fenyegető pusztulása valószínűleg a túlzott vegyszerhasználatra vezethető vissza. Ahhoz, hogy legyen elegendő termés a csíkos ruhás zümmögők nélkülözhetetlenek. Hiába, a mesterséges beporzás nem eredményez akkora terméshozamot, mint amekkora a szorgos virágporgyűjtögetők munkája után várható.

Ezért közös érdekünk, hogy megóvjuk őket! Radványi Noémi homeopata elárulja, hogyan tehetünk ezért a saját környezetünkben. Egy jól átgondolt kertben, ahol nélkülözik a vegyszerek használatát, a természet önmaga beállít egy olyan egyensúlyt, amiben egyik kártevő sem szaporodik el túlzottan. Radványi Noémi szerint, ezt szem előtt tartva megóvhatjuk a méheket, csak nemet kell mondanunk a vegyszerekre.

„A tápláléklánc résztvevői - a természetes ellenségek - egész egyszerűen felfalják egymást. Ha követjük a biogazdálkodás alapelveit, akkor már nagyon jó úton vagyunk ahhoz, hogy vegyszermentes és méhecske barát kertünk legyen, de az igazság az, hogy olykor-olykor bárhol előfordulhat, hogy valamelyik betegség megveti a lábát. Ilyenkor választhatunk egyszerű és gyors vegyszermentes megoldást, amivel a környezetünkért és a saját egészségünkért is teszünk”

A szakértő néhány példát is felsorolt a kertben előforduló tavaszi gondok gyors, és vegyszermentes orvoslására.

„A tavaszi fagyok károsíthatják, megbetegíthetik a növényeket. Ha egy ilyen fagy után a növény levele hirtelen elszíneződik, szürkés-ezüstös színű lesz, akkor az Aconitum alapanygból készült homeopátiás gyógyszert feloldva és a gyökérre locsolva gyors felépülést várhatunk. A fák-, bokrok metszése minden esetben sérülés- és fertőzés veszélyét hordozza, hiszen a frissen vágott felületen a kórokozók könnyen behatolhatnak a növény belsejébe. A fertőzések és a sérülések sokszor megelőzhetőek már azzal is, ha tiszta és éles eszközt használunk a metszés során. A jól megtisztított kerti szerszám nem viszi át a „bajt” az egyik növényről a másikra, az éles szerszámmal pedig minimalizálható a sérülés esélye. Az esős tavasz kedvez a gombás betegségek terjedésének. Ha ilyet tapasztalunk, akkor locsoljunk a gyökérre vízben feloldott Natrium sulphuricum-ot. Ültetésnél, ha elkövetjük azt a hibát, hogy túl hideg vízzel öntözzük meg a növényt, akkor előfordulhat, hogy utána gyorsan megbetegszik, amit a levelek hirtelen elszíneződésén vehetünk észre, ezért inkább locsoljunk inkább langyos vízzel.” – Magyarázta Radványi Noémi, aki azt is hozzátette, a kártevők ellen az előrelátó gazda azzal védekezik, hogy a természetes ellenségeket hív be a kertjébe; vagyis olyan növényeket ültet, amelyre azok a rovarok jönnek, akik majd megeszik, azt a kártevőt, aki ellen ő védekezni szeretne. Az is jó megoldás, ha úgynevezett „védőnövényeket” ültetünk a féltett növény mellé. Az őrző-védő szolgálatot azok a növények látják el a legjobban, amelyeket az adott kártevő messzire elkerül.

https://homeopatia.info.hu

 

1971. szeptember 15-én alapították meg a Greenpeace mozgalmat

A szervezet neve magyarul: Zöld béke

 

A Greenpeace-t kanadai békemozgalmom aktivistái alapították meg 1971-ben azzal a céllal, hogy az amerikai kísérleti atomrobbantások beszüntetését követeljék. A szervezet nevéül a Green Peace („zöld béke”) kifejezést választották. Egy maroknyi bátor ember egy bérelt halászbárkával a tenger alatti atomrobbantások helyszínén folyamatosan tüntetett. A széleskörű médiavisszhang hatására az amerikai atomkísérleteket még ugyanabban az évben leállították.

A Greenpeace ma már egy nemzetközi hálózat, amely 2007-ben 41 országban volt jelen, központi irodája Amszterdamban található. A szervezet célja, hogy kampányaival minél szélesebb körben terjessze a környzettudatos szemléletet és életmódot, valamint hogy felderítse a természetet és az emberi környezetet pusztító tevékenységeket, és ezek felelőseit változtatásra bírja. A szervezet a nemzetközi környezetvédő mozgalom radikális irányzatát képviseli, és elsősorban látványos és bátor akcióiról ismert.
Ezek az akciók nemritkán komoly konfliktusokhoz is vezetnek, amelyekben a Greenpeace aktivistái minden esetben az erőszakmentesség elvét követik. Világszerte mintegy 400 000 ember vesz részt önkéntes munkájával a Greenpeace tevékenységében. A szervezet mindenfajta politikai szervezettől és irányzattól elhatárolódik.

A Greenpeace a következő témákban folytat nemzetközi kampányt:

átállás a megújuló energiaforrásokra a fosszilis tüzelőanyagok és az atomenergia helyett
a globális felmelegedés megállítása
a genetikailag módosított élőlények (GMO) üzleti érdekeket szolgáló előállításának betiltása
a tengerek szennyezésének és a tengeri élővilág pusztításának beszüntetése
a trópusi erdők megmentése
a különböző mérgező vegyi anyagok kibocsátásának beszüntetése

Kapcsolódó linkek

• A Greenpeace Magyarországon

A várható kemény fagyokban itatással is segíthetjük az etetők madarait

Tartós, több napig tartó erős fagyok idején nem csak a táplálék, de a folyadék pótlása is kritikus tényezővé válik a madarak számára. Folyékony halmazállapotú vizet találni télen gyakran sokkal nehezebb, mint élelemhez jutni. Az ivás különösen a mind gyakrabban csapadékmentes teleken okoz gondot a madaraknak, amikor fagyott havat vagy zúzmarát sem tudnak csipegetni. Ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri a lakosságot, hogy az etetőkön itatók működtetésével is segítsük a madarakat.

 
Télen a víz természetesen az itatókban is megfagy. A madarak számára azonban már az is nagy könnyebbséget jelent, ha a reggeli szürkületet követő néhány órában kiszedjük az itatóból a jeget és a helyére langyos csapvizet töltünk, hogy ihassanak, fürödhessenek.

A jég eltávolítása gondot okozhat, ha a hidegben rideggé, törékennyé váló, például kerámia itatót használunk, ezért jobb nagyobb műanyag virágalátét itatót alkalmazni. Az itató eltörését úgy kerülhetjük el, ha jégtelenítéskor langyos csapvizet folyatunk az aljára. De a reggeli jégtelenítés szükségtelenné válik, amennyiben már este kiöntjük az itatóból az ilyenkor többnyire még csak vékony jéghártyával fedett vizet. Ha éjszakára egy követ teszünk a kazánra, fűtőtestre, akkor ezt a jégtelenített itató vizébe téve elodázható a befagyás. Ha az itató napon van, akkor a gyenge téli napsütés is késlelteti a víz befagyását. Az etetőre kihelyezett alma nem csak élelmet, de némi vízutánpótlást is jelent a madarak számára. Ha ez keményre fagyott, csurgassunk rá meleg vizet, hogy felpuhulva a gyengébb csőrű madarak számára is megkönnyítsük a csipegetését.

-       további információk és HD videók a téli itatásról: http://www.mme.hu/dermesztoen-fagyos-napok-jonnek-itatassal-segithetjuk-az-etetok-madarait   

-       téli madáretetés: http://www.mme.hu/teli_madaretetes  

Forrás: EuroAstra

 

Egyre környezettudatosabbak a magyar nyomdák

Félévszázada még a világ egyik legkörnyezetszennyezőbb szektoraként tartották számon a papír- és nyomdaipart. Mostanra ez tökéletesen az ellenkezőjére fordult. Napjainkban a fenntartható fejlődés éllovasai közé tartozik, hazánkban is.  A környezetvédelmi kritériumoknak való megfelelés, a zöld gondolkodás a

magyar nyomdák alapértékeivé váltak az elmúlt évtizedben. A fejlődést alátámasztja az, hogy évről-évre többen pályáznak a rangos GPwA - Zöld Díjra, amelyet idén október 18-án, immár hatodik alkalommal adnak át idehaza.
Az elmúlt tíz esztendő a megújulás jegyében telt el a nyomdaiparban. Vele együtt, a hozzákapcsolódó ágazatokban szintén mélyreható változások zajlottak le a környezettudatosság jegyében. Ennek megfelelően napjainkban az európai papírgyártáshoz szükséges rost alapanyagok 85 százalékban már olyan európai erdőkből származnak, amelyeket fenntartható gazdálkodással művelnek. „Ez azt is eredményezte, hogy 2005 óta a kontinens erdeinek mérete valamivel több, mint Svájcnak megfelelő nagyságú területtel nőtt. Továbbá az is figyelemreméltó, hogy mostanra a papír előállításához szükséges erőforrások java részét megújuló energiából nyerik, illetve a papír újrahasznosítási aránya is meghaladja a hetven százalékot." - hangsúlyozta dr. Schulz Péter, a GpwA-Zöld Díj egyik alapítója.
A szakember hozzátette, hogy az egyik közelmúltban készült kutatás szerint egy tonna íves ofszetnyomtatással készített nyomdatermék előállításához 920 kWh energiára, 1,2 tonna papírra, illetve 6,5 kg nyomdafestékre (CMYK) van szükség, Ennek nyomán 4,2 kilogramm a VOC (illékony szerves vegyületek) kibocsátás, valamint 3,5 kilogramm veszélyes hulladék keletkezik. Ugyanezek a fajlagos mutatók a digitális nyomtatással készített nyomdatermékeknél a festéknek megfelelő toner kivételével kisebbek.  Az energiaszükséglet 500 kWh-ot, a papírigény 1,11 tonnát, a toner követelmény a 25 kilogrammot éri el. Ezzel együtt a gyártás során keletkezett veszélyes hulladék mértéke kevesebb, mint egy kilogramm. „Mindezek természetesen nem azt jelentik, hogy a hagyományos vagy digitális nyomdák környezetterhelésének csökkentésével nem kell foglalkozni" - jegyezte meg dr. Schulz Péter.
A nyomdaipar idehaza is javuló zöld eredményekkel büszkélkedhet. A szektorban jelentős lépések történtek a felhasznált alap- és segédanyagok, illetve az alkalmazott technológiák környezeti hatásainak csökkentése, valamint a hulladékok kezelése, és az újrahasznosítás terén. A konkrétumokat tekintve a hagyományos nyomtatási eljárásoknál általánossá vált a filmlevilágítás-előhívás-lemezmásolás helyett, a kisebb környezetterheléssel járó CTP (számítógépről nyomólemezre) technológiára való átállás. Komoly változást hozott az is, hogy az egészség- és környezetkárosító IPA (izo-propil-alkohol) alkalmazása számottevően csökkent idehaza. Ez a számok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy az íves ofszetnyomdákban átlagosan 3-6% százalékra mérsékelték a korábbi 10-18 százalékos IPA felhasználást.

A zöld gondolkodás terjedésének köszönhetően ugyanakkor egyre-másra születnek olyan kezdeményezések, amelyek segítenek szélesebb körben is a fenntarthatóság irányába terelni az üzleti folyamatokat. Ezek egyike a rangos szakmai kitüntetésként számon tartott GPwA-Zöld Díj. A kitüntetés alapítóinak célja, hogy évről-évre elismerjék a papír- és nyomdaipari környezettudatos gondolkodás, a környezetvédelem területén végzett kiemelkedő technológiai, valamint környezetközpontú vállalatirányítási tevékenységeket, továbbá a papír- és nyomdaipar környezettudatosságának fejlesztése területén végzett tudatformáló, példamutató eredményeket. Idén október 18-án hatodik alkalommal adják ezt a díjat az Év Zöld Papírkereskedője, az Év Zöld Nyomdája és az Év Zöld Csomagolóanyag-gyártója kategóriákban. 

Forrás: EuroAstra
 

A H&M új, ikonikus állatfajokat ábrázoló gyerek kollekciója a WWF-et támogatja

Az emberek és a természet fenntartható jövőjének elérése érdekében egyesítette erejét a H&M és a WWF. Az összefogás eredménye egy olyan gyerek kollekció lett, aminek célja, hogy a bolygónk megóvására ösztönözze az embereket a világ minden táján.

 
A kollekció minden egyes darabja biopamut alapú és azonnal felismerhető a veszélyeztetett állatfajokat ábrázoló nyomott mintáiról. A kollekció szeptember 29-től lesz kapható a H&M üzleteiben és online. Minden megvásárolt darab után a bevétel 10%-a a WWF veszélyeztetett fajokért folyó munkáját támogatja.

A gyerek kollekció darabjain olyan veszélyeztetett állatfajok jelennek meg, amilyen a tigris, a panda, a hópárduc és a delfin. Élőhelyeiket és fennmaradásukat a vízszennyezés mellett az éghajlatváltozás hatásai is fenyegetik. A kollekció kényelmes és könnyen hordható, biopamut alapú darabokból áll: a hosszú ujjú pulóverek, pólók, ruhák, harisnyák, nadrágok és pizsamák 92-től 170-es méretig lesznek elérhetők.

A kollekcióra jellemző semleges színek, a bézs, szürke és a törtfehér egy kis kék árnyalattal, a fajok realisztikus ábrázolását erősítik. Néhány darabon olyan inspiráló üzenetek is megjelennek, mint a "Roar for wildlife" ('Üvölts a természetért'), "Protect my habitat" ('Óvd az élőhelyemet') vagy "Let's go wild" ('Vaduljunk').

A kollekció célja, hogy inspirálja a H&M vásárlóit a bolygónk védelmére, valamint az, hogy kihangsúlyozza azt a 2013 óta tartó szoros együttműködést a H&M és a WWF között, melyet további 5 évre meghosszabbítottak. A WWF-el való közös munka a fenntartható vízgazdálkodásra és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére összpontosít, emellett pedig stratégiai párbeszédet kezdeményez a H&M-et és a szélesebb értelemben vett divatipart érintő fenntarthatósági kihívásokról.

http://wwf.panda.org/what_we_do/how_we_work/businesses/business_partnerships/hm.cfm
http://www.hm.com


Forrás: EuroAstra
  

Nemzetközi Duna-nap

A helyi közösségek az átfogó vizesélőhely rehabilitáció elsődleges nyertesei - derül ki a WWF, nemzetközi Duna nap alkalmából közzé tett, hat országot érintő, hét éves dunai vizesélőhely rehabilitációs partnerségének eddigi eredményeiből.

Duna delta (C)Michel Günther

„A Duna nem csupán Európa legnagyobb folyója, de Magyarország egyik legfontosabb természeti erőforrását is jelenti. Vizesélőhelyeinek és ártereinek jobb állapotba hozásával az itt élő lakosság is tisztább, egészségesebb vízhez jut. A WWF célja a teljes régióban az, hogy a természetes állapotok javításával a helyi közösségek számára élhető és fenntartható társadalmi és gazdasági helyzetet teremtsen" - jelentette ki Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

Az elmúlt 150 év emberi beavatkozásainak köszönhetően a Duna ártereinek és vizesélőhelyeinek mintegy 80%-át elvesztette. A folyamat következménye a megcsappant hal- és vadállomány mellett az is, hogy jelentősen romlott a folyó vízminősége. Emellett, a lecsökkent méretű ártér már nem képes az áradások vizét biztonságosan befogadni és megőrizni a szárazabb időszakokra.

A WWF és a Coca-Cola Alapítvány (TCCC) Élő Dunáért kötött partnersége közvetlenül járul hozzá a Duna-menti országok területén mintegy 151, 3 km² ártér és vizesélőhely rehabilitációjához 2021-ig. Az ambíciózus program célja 12 millió m³-nyi vízmegtartó kapacitás helyreállítása, ami mintegy 4800 olimpiai úszómedence kapacitásával egyenértékű. Az Ausztriát, Magyarországot, Horvátországot, Szerbiát és Bulgáriát érintő egyedülálló vállalkozást a TCCC 4.4 millió dolláros alapja támogatja.
A frissen közreadott eredmények szerint a partnerség keretein belül Ausztriában sikerült helyreállítani az egyik utolsó szikes tavat a Neusiedler See közelében. Horvátországban és Magyarországon a Duna vízgyűjtő területén, a Drávánál folynak jelenleg is, egy-egy LIFE projekt keretében az élőhelyrehabilitációs folyamatok. Szerbiában szintén dolgoznak a Siroki Rit vizesélőhelyének helyreállításán, míg Bulgáriában és Romániában az együttműködés az Alsó Dunai Ökológiai folyosó területére fókuszál majd.

„A víz ökoszisztémánk alapja, vízkészleteink védelme közös feladatunk. Ezt felismerve, a Coca-Cola Magyarország amellett, hogy az elmúlt 8 évben közel 150 millió forinttal támogatta a Duna menti vizes élőhelyek megóvását, folyamatosan csökkenti vízfelhasználását is.  A vállalat 2010-2014 között 8 százalékkal csökkentette az 1 liter késztermék előállításához szükséges víz mennyiségét, 2020-ra pedig 20,5 százalék csökkentést tűztek ki célul, ami 1,61 liter víz / gyártott termék liter vízfelhasználást jelent" - közölte Tóth Valentin a Coca-Cola HBC Magyarország Kft.vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója.

http://wwf.hu
https://www.facebook.com/cchbcmagyarorszag
 

Az Évszakok nézői fontos hazai természeti értékeket támogattak

A Vándormadarak alkotóinak új filmjét április 14-étől láthatja a hazai közönség. Az Évszakok már a premierje előtt többszázezer forintot gyűjtött öt magyar természetvédelmi programnak, ráadásul természetszerető amatőrfilmes gyerekek és felnőttek rövidfilmjeit is láthatjuk csütörtöktől a több éven át forgatott, 40 millió dolláros költségvetésű francia természetfilm vetítései előtt a mozikban. Az Évszakok narrátora Kulka János.

Az Évszakok Oscar-jelölt rendezőpárosának üzenete, hogy az ember ismét szövetséget köthet a természettel. Erre szép példa, hogy az Évszakok premier előtti jótékonysági vetítéseire már most elkelt 400 jegy, a hátralevő debreceni utolsó vetítéssel együtt (április 13., Apolló mozi) várhatóan több mint 400.000 forint plusz forráshoz jut a Budakeszi Vadaspark, a Petesmalmi Vidrapark, a WWF két természetvédelmi programja és a Kámoni Arborétum. A filmet forgalmazó Mozinet ugyanis a vetítések teljes bevételét a támogatott intézményeknek ajánlotta fel.

A több éven át forgatott, 40 millió dolláros költségvetésű Évszakok Európa élővilágának változását mutatja be az elmúlt húszezer évben, a jégkorszak végétől napjainkig. A film április 14-től látható országosan a hazai mozikban, Kulka János narrációjával.
https://youtu.be/o8fBHQDx9qE

A Mozinet a jótékonysági vetítéssorozattal egyidőben kisfilmpályázatot is hirdetett  iskolások és felnőttek számára, a legjobb pályaműveket pedig a nagyközönség is megnézheti az Évszakok kísérőfilmjeként a mozikban. A pályázók kétperces kisfilmjei bemutatják az itt élő állatokat, növényeket, vagy kérdéseket fogalmaznak meg az emberi civilizáció és az állatok békés egymás mellett éléséről. A szakmai zsűri tagjai Für Anikó színművésznő, Lubics Szilvia hosszútávfutó, ultramaratonista és Mosonyi Szabolcs természetfilmes voltak.

A beérkezett mintegy harminc pályázatból az alábbi kisfilmeket választották ki az Évszakok kísérőfilmjeként:

Középiskolás kategóriában Faddi Lilla, Stefkó Fanni, Szávuly Bence, Vidovics Ádám Visszaszámlálás c. filmje.
https://www.youtube.com/watch?v=Kkf-gorsesU

Felnőtt kategóriában megosztott első helyezett lett Parádi Gergely Tavasz c. filmje és Prech Márton Fedezzük fel hazánkat! c. filmje.
https://www.youtube.com/watch?v=DU3vlYGmzU8
https://www.youtube.com/watch?v=IMzrB_jkSCQ

További hét pályázó National Geographic és Turista Magazin előfizetést nyert.

A kisfilmeket mozikban április 14-től lehet megtekintetni az Évszakok c. film kísérőfilmjeként, mozinként egyet-egyet. Az Évszakok igazi családi program: ajánlja a WWF Magyarország, a Magyar Természetjáró Szövetség és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is.

A következő mozik vetítik az Évszakokat csütörtöktől, a nyertes kísérőfilmekkel:
1. Visszaszámlálás c. kisfilm
Uránia Nemzeti Filmszínház
Pécs - Apolló Mozi
Tabán Mozi
Corvin Mozi
Cinema City Campona
Szeged - Belvárosi Mozi
Szeged - Cinema City Szeged
Szolnok - Cinema City Szolnok
Szolnok - TISZApART Mozi
Kaposvár - Szivárvány Kultúrpalota
Pécs - Cinema City Pécs
Szarvas - Turul Mozi
Nyergesújfalu - 10'S Mozi
Sárospatak - A Mozi
Szeghalom - Művelődési Központ

2. Fedezzük fel hazánkat! c. kisfilm
Szentendre - P'Art Mozi
Művész Mozi
Palace Mammut
Cinema City Aréna
Szombathely - AGÓRA-Savaria Filmszínház
Debrecen - Apolló Mozi
Kaposvár - Cinema City Kaposvár
Nyíregyháza - Cinema City Nyíregyháza
Veszprém - Cinema City Balaton
Nagykanizsa - Cinema Nagykanizsa
Zalaegerszeg - Cinema City Zalaegerszeg
Hévíz - Fontana Mozi
Balatonfüred - Balaton Mozi
Heves - MozgóMozi
Vác - MozgóMozi
Mezőberény - MozgóMozi

3. Tavasz c. kisfilm
Puskin Mozi
Toldi Mozi
Cinema City Westend
Cinema City Allee
Szombathely - Cinema City Savaria
Debrecen - Cinema City Debrecen
Győr - Cinema City Győr
Miskolc - Cinema City Miskolc
Sopron - Cinema City Sopron
Székesfehérvár - Cinema City Alba
Nyíregyháza - Krúdy Mozi
Szigetszentmiklós - Nádasdy Mozi
Tapolca - Városi Mozi
Jászberény - Lehel Filmszínház
Martfű - CineMartfű

http://www.mozinet.hu/hu/filmjeink/film/111/evszakok


Lantai József -EuroAstra

2016 év hüllője a kockás sikló

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2016 év hüllőjének a kockás siklót választotta. Kevésbé közismert, hogy Magyarországon két vízisiklófaj él, melyek közül a kockás sikló az, amelyik jobban kötődik a vízhez. Legnépszerűbb üdülőhelyünkön, a Balatonon például gyakrabban lehet vele találkozni, mint közeli rokonával, a vízisiklóval.

Talán éppen ez az, amiért többször keveredik konfliktusba az emberrel, mint más hüllőink, ugyanis előszeretettel húzódik meg csónakokban, vitorlás hajókon, bukkan fel zsúfolt strandokon vagy keres magának menedéket nyaralóépületekben. Mégis a vizes élőhelyek részének kell tekintenünk, ártalmatlansága és érdekes életmódja pedig kiváló lehetőséget nyújthat arra, hogy általa is csökkentsük a hüllőkkel szembeni ellenszenvet. Vizeink természeti állapotának romlása, a folyó- és tópartok átalakítása, kiépítése azonban komolyan veszélyezteti ennek a fajnak a fennmaradását.  

Az év hüllőjével kapcsolatos programok révén az MME minél szélesebb körben szeretné megismertetni és megszerettetni ezt a különös kígyót, és felhívni a figyelmet arra, hogy modernizáló életünk egyre kevesebb helyet hagy az élővilágnak, köztük a kétéltűeknek és hüllőknek. Az idei programok során az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya nagy hangsúlyt fektet a faj elterjedésének térképezésére, amiben bárki részt vehet. Számos ismeretterjesztő előadással, családi programokkal és kirándulásokkal igyekeznek közelebb hozni a laikus közönséghez hazánk legvízibb vízisiklóját.

A kockássikló-védelmi évre megújult az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapfelülete (http://herpterkep.mme.hu), ahova bárki feltöltheti megfigyelési adatait. Ennek, az MME által fenntartott, népszerű alkalmazásnak köszönhetően az ország lakossága amatőr természetbúvárként nélkülözhetetlen segítséget tud nyújtani a veszélyeztetett állatfajok védelméhez.

-       További részletek, érdekességek a kockás siklóról:  

-       http://www.khvsz.mme.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=302%3Avizibb-mint-a-vizisiklo-2016-huellje-a-kockas-siklo&catid=41%3Aegyesuleti-hirek&lang=hu

-       Fotóválogatás a kockás siklóról: https://picasaweb.google.com/105161406594121186456/EvHullojeAKockasSiklo2016

-       A kétéltű- és hüllőtérképezési oldal új fejlesztései: http://khvsz.mme.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=303%3Amegujult-az-orszagos-ketelt-es-huellterkepezes-program-honlapja&catid=41%3Aegyesuleti-hirek&lang=hu

-       A vízisikló: http://khvsz.mme.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=88%3Avizisiklo-natrix-natrix&catid=49%3Ahazai-huellk&Itemid=90&lang=hu 

 

2016 év madara egy „láthatatlan tyúk” – a haris

Ez az arasznyi, tyúkszerű megjelenésű, valójában azonban a hatalmas darvakkal és túzokokkal rokonságban álló faj az üde rétek rejtett életmódot folytató madara. A 2016-os védelmi évnek köszönhetően élőhelyeinek, a klímaváltozás által Magyarországon a legveszélyeztetettebbek közé tartozó nedves kaszálóknak a megőrzésére tudnak koncentrálni a szakemberek. 

Haris (C)Faragó Ádám - Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

 

Közép és hosszú távon valószínűleg egyre jelentősebb kihívást jelent a fajnak a klímaváltozással együtt járó szárazodás, az üde rétek területi kiterjedésének csökkenése. Jelentősek a vonulási veszteségek is, csak Egyiptomban évi 9-14 ezer harist lőnek le és ejtenek hálóval csapdába. Az intenzív, nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlat tájformáló, élőhely-átalakító hatása alapvetően befolyásolja a faj megtelepedési esélyeit, költési sikerét. Az üde, nedves rétek feltörése, leszárítása, kisebb mértékben ezek ipari vagy lakossági célú beépítése teljesen felszámolhatja a faj fészkelőhelyeit.

A haris védelme szempontjából az egyik legfontosabb meghatározó tényező a természetkímélő gazdálkodás előtérbe helyezése, jellegzetes élőhelyeinek, az üde kaszálóréteknek, nedves gyepeknek a megőrzése lehet. Fontos, hogy döntéshozók prioritásként kezeljék ezt, az agrárgazdálkodók pedig tisztában legyenek és válasszák a 2016-tól újra elinduló agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program vonatkozó intézkedéseit, és betartsák az abban foglalt, a biológiai sokféleség megóvását, növelését támogató módszereket.

A harisvédelmi év egyik legérdekesebb tevékenysége a fajt bemutató tavaszi-nyári lakossági akció lesz. A sűrű és magas fűben bujkáló, egyébként „láthatatlan" harisokat messze hangzó kettős hangjuk alapján jól be lehet határolni. Ezért május-júniusban országszerte szervezünk majd olyan esti-kora éjszakai haris-túrákat, ahol az MME szakembereivel nem csak kényelmes sétát lehet tenni a faj élőhelyein, de egy-egy madár befogásával is megpróbálkozunk. 


Forrás: EuroAstra