2014. december 31., szerda

Borokról könnyedén -Könyv






Soha jobb alkalom nincs arra, hogy kézbe vegyük Jens Piewe könyvét, mint éppen néhány nappal Szilveszter előtt. Ilyenkor szerezzük be a kortyolni valót a hajnalig tartó mulatsághoz.
„A bor megvilágítja a lélek rejtett titkait" - mondta Horatius és bizonyára nincs ember, aki ne tudna valami bölcs vagy közkeletű mondást idézni a borral kapcsolatban. Ám, hogy a borban mi titkok rejlenek, azt még a borkedvelők többsége is csak találgatja. Mert, hogy titka van a biztos, különben nem volna olyan sokféle, eltérő minőségű színű, illatú, ízű és mindezek ellenére mégis oly vonzó! A bor lényegét legtömörebben talán a hírneves francia-angol borszakértő és író, André Luis Simon, a Wine & Food Society elnöke fogalmazta meg: „A bor minden étkezést egy alkalommá, minden asztalt még elegánsabbá, minden napot kulturáltabbá tesz."
Ha tehát azt szeretnénk, hogy szilveszteri asztalunk még elegánsabb legyen, borvásárlás előtt lapozzunk bele Németország egyik legjobb borászati szakírója, Jens Priewe, „A borokról könnyedén" című könyvébe. Szerzője szerint ez a könyv azokhoz szól, akik most kezdenek ismerkedni a borokkal és még nemigen tudják, hogyan kezdjenek hozzá. Mindazokhoz, akik böngésznének a borok világában és kíváncsiak, hogy mi mindent lehetne ott felfedezni. Elképzelhető, hogy azok az olvasók is kedvet kapnak a borok felfedezéséhez, akik eddig közömbösek voltak iránta. Erénye a könyvnek, hogy írója tudatosan kerülte azt a szakzsargont, amivel a borkóstolókon és a katalógusokban oly gyakran találkozhatunk és amelyekből - valljuk be - olykor a felét sem értjük.
Jó tanár módjára a magyarázatot az alapoknál kezdi. Aki úgy érzi, ezekkel tisztában van, ezt a rész akár át is ugorhatja. De azért gondoljunk csak bele: előfordult-e már, hogy álldogáltunk egy üzletben a polc előtt, csendben tanakodva önmagunkkal, melyik palackot is emeljük le? Ha pedig már kézbe vettünk egyet, biztos, hogy értünk mindent, amit rajta olvasunk? Valóban arányban áll egymással az ár és a minőség? Az ötezer forintos bor biztos, hogy kétszer olyan jó, mint ami csak 2500-ba kerül? Mitől lesz drága a bor? A szerző elég bátor - és kellően tapasztalt is - hogy kijelenthesse: „...egy-egy bor ára és minősége mindössze érintőleges kapcsolatban áll egymással." Ezt még meg is fejeli és hozzáteszi: „Az alkohol nem feltétlenül a minőséget tükrözi."
Az alkohol! Hát igen, ez az örök téma - mennyit szabad? A tanácsot mindjárt a könyv elején megkapjuk, imígyen: „Az alkohol nemcsak a májat teszi próbára, hanem meglehetősen sok kalóriát is tartalmaz. Ha valaki napi rendszerességgel fogyaszt bort, okosan teszi, ha átalakítja az étrendjét és kevesebb szilárd táplálékot vesz magához, ha nem szeretne elhízni." A szerzőnek világos az álláspontja a „hasznos" borfogyasztást illetően is: „...napi legfeljebb 30 gramm alkohol mértékletesnek, egészségügyi szempontból ártalmatlannak, sőt jótékony borfogyasztásnak minősül. Ez azt jelenti, hogy egy 11 %-os borból naponta mindegy 4 decit ihatnánk meg. Ez a mennyiség valamivel több, mint fél üveg." A 13 %-os borból viszont már csak valamivel kevesebb, mint fél üveg lehet a napi adagunk.
Nos ez megnyugtató, a legkardosabb menyecske sem szólhat többé ellene, ha férjeura e könyvet hívja segítségül a vita eldöntéséhez. Amiből még jóízű beszélgetés is kikerekedhet, mert a szerző végigvezeti az olvasót a bor születésének minden fázisán. Ráadásul csöppet sem unalmasan, leckeszerűen, hanem mindvégig élvezetes olvasmányt kínálva. Végül is egy városi ember szőlőfürtöt meg levelet látott már, de a növény egyéb részei, az egyes szőlőfajták fürjeinek alakja mindezidáig rejtve maradt a többség számára. Pedig micsoda siker lehet társaságban, ha valaki egy szőlő vagy egy bor nevének hallatán pár helytálló megjegyzést is képes fűzni hozzá. Van ugyanis húsz fogalom, melyet mindenkinek ismerni kell!
Rövid, de nagyon tartalmas betekintést kapunk abba a munkába, mely a szőlőtől a borig vezető úton folyik. Ijedtségre itt sincs ok, a szerző nem kíván üzemmérnököt képezni az olvasóból. Ám azt mindannyian tapasztaljuk, hogy napjainkra ismét tért hódított a „biogazdálkodás", divat lett a biobor, meg úgy általában minden, ami „bio". Ezen a ponton még vitatkozhatunk is a szerzővel, mert a biotermeléssel kapcsolatban a 66. oldalon megkockáztat egy kevéssé védhető állítást. Ezt írja: „Semmilyen törvény nem szabályozza mindazt, ami a pincében történik." Alig hihető, hogy az általa is említett 1985-ös ausztriai borbotrány (98. old.) után ne lenne náluk is komoly szabályozás. Magyarországon és a világ sok más országában biztosan van!
A bortermelő országokban folyó munkával nagyon is tisztában van. Ezek a részek fontos fejezetei a könyvnek. Igen alapos ismereteket nyújt a legfontosabb termelő országokról, Új-Zélandtól egészen Svájcig. Mi magyarok kissé szomorúan állapíthatjuk meg, ha tárgyilagosak vagyunk, dicséretnek kell tekintenünk a rólunk szóló címet: „Magyarország felébredt" Mert sajnos abban is igaza van ..."Egri bikavér és édes kadarka - Magyarország évtizedekig ezekkel a borokkal szerencséltette a hazai és külföldi borfogyasztókat. Ez az idő már elmúlt." Kifejezetten elismeréssel szól néhány borunkról, az olaszrizling, a szürkebarát, a tokaji aszú, Villány pedig egyenesen az ország legjobb vörösborvidéke.
Nem volna igazi borszakértő az, aki nem ír a pezsgőkről. A borok szerelmeseinek illik ismerni a világ legfontosabb borait és borvidékeit - mondja, és fel is sorolja azt a 20 bort, amit ismerni kell. Élükön természetesen a Dom Pérignon áll. A pezsgőknek természetesen külön fejezetet is szentel, melyben megismerkedhetünk a Champagne-i módszer lényegével, de olyan érdekességekkel is, mint például, hogy mi is az a vincellérpezsgő? A prosecco sem mindig az olcsó gyengébb minőséget jelzi. Hasznos támpontokat kapunk a poharak erdejében való eligazodáshoz és egy igen jó táblázatot a fehér- és vörösborok legjobb fogyasztási hőmérsékletéhez. Ki gondolná, hogy még a bor kitöltésénél is lehet hibázni. A könyv a borbírálathoz jól használható rövid tanácsadóval zárul és egy fontos - nagyon igaz - megállapítással: „A bor ízlés dolga - de az ízlés tanulható."


Jens Priewe

A BOROKRÓL KÖNNYEDÉN

Mérték Kiadó 2014 Budapest
ISBN 978 615 511 367 3
Kinizsi Nyomda Kft. Debrecen


Révay András - EuroAstra

 

Különleges szilveszteri programok a budapesti színházak műsorán








 Vígjátékokkal, zenés előadásokkal, különleges szilveszteri programokkal várják a közönséget szerdán, az év utolsó napján a budapesti színházak. A Vígszínházban A revizor, a Madách Színházban a Mary Poppins, a Budapesti Operettszínházban a Csókos asszony, a Centrál Színházban pedig a Függöny fel! című előadás szerepel a műsoron.


    Ezeket a darabokat szilveszterkor két alkalommal játsszák: a legtöbb színházban délutáni előadással is várják a nézőket.
    A Vígszínházban A revizor című vígjátékot Bodó Viktor rendezésében 17 óra 30 perckor és 21 órakor láthatja a közönség. Az előadások végén tombolasorsolást rendeznek, a nézők színházjegyeket és bérleteket nyerhetnek, a fődíj pedig egy exkluzív vacsora a színház igazgatójával, Eszenyi Enikővel. A Pesti Színházban 16 és 20 órakor a Sógornők című komédiát tűzik műsorra, Michel Tremblay kortárs kanadai drámaíró művét Parti Nagy Lajos átiratában játsszák.
    A Madách Színházban varázslatokkal teli előadást láthat a közönség szilveszterkor: a Mary Poppins című musicalt adják elő délután 15 és este 19 órakor.
    A Centrál Színházban szilveszterkor ugyancsak két alkalommal látható a Függöny fel! című komédia, Michael Frayn színházban játszódó darabja. A Játékszín Ken Ludwig bohózatával, a december közepén Szirtes Tamás rendezésében bemutatott Primadonnák című produkcióval várja a nézőket délután és este.
    A Katona József Színházban az év utolsó napján este A nyaralás című, Mohácsi János rendezte Goldoni-darabot játsszák, a Kamrában pedig délután 16 órától az Operabeavató sorozat szilveszteri különkiadására, A denevér elemzésére várják a közönséget. A Katonában A nyaralás szünetében, a Kamrában pedig az Operabeavató különkiadása után készülhetünk koccintással az estére.
    A Radnóti Színházban este az Anatol és a nők című Arthur Schnitzler-darab látható, az előadás előtt pedig Ráhangoló címmel közönségtalálkozót tartanak Bálint András rendezővel. Az Örkény Színház műsorán délután és este Feydeau A hülyéje című darabja, Mácsai Pál rendezése szerepel.
    A Belvárosi Színházban az Orlai Produkció Amadeus című előadását láthatja a közönség, az Átrium Film-Színházban pedig 23 óra 45 perckor kezdődik az Alföldi Róbert rendezte Az Őrült Nők Ketrece című musical különleges szilveszteri előadása.
    A Thália Színház nagyszínpadán délután és este A férfiagy - avagy nincs itt valami ellentmondás? című produkciót játssza Csányi Sándor. Az Arizona Stúdióban a Mr. és Mrs. című darab, az Új Stúdióban délután Bernard Slade Jövőre, veled, ugyanitt című vígjátéka, este pedig a darab folytatása, a Jövőre, veled, ugyanitt II. látható.
    A Karinthy Színházban Nóti Károly, Fényes Szabolcs és Szenes Iván Nyitott ablak című műve, míg a Rózsavölgyi Szalonban Bernard Slade Válótársak című darabja várja szilveszter délután és este a tartalmas kikapcsolódásra vágyókat.
    A Vámpírok bálja című musicalt láthatja a közönség a Magyar Színházban, az Újszínházban A toll című, nemrég bemutatott kortárs darab, a RaM Colosseumban pedig az ExperiDance szilveszteri gálaműsora várja a közönséget délután és este.
    Szilveszterkor a Magyar Állami Operaházban a hagyományokhoz híven A denevér látható két alkalommal. A január 1-jei újévi koncerten új magyar művekkel és Beethoven IX. szimfóniájával várják a közönséget, a karmester az Opera főzeneigazgatója, Halász Péter lesz.
    Zerkovitz Béla és Szilágyi László Csókos asszony című operettje látható az év utolsó napján 15 és 19 órakor a Budapesti Operettszínházban, ahol az esti előadást követően ünnepi vacsorára invitálják a nézőket, és meglepetés produkciókkal, hajnalig tartó zenével, műsorral várják a közönséget. Január 1-jén, csütörtökön este rendhagyó Nemzeti újévi gálával indul a 2015-ös év a színház sztárjaival és a nemzeti társintézmények művészeivel és produkcióival. Fellépnek a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Nemzeti Színház, a Magyar Állami Operaház és a Magyar Nemzeti Balett művészei, a Nemzeti Filharmonikusok Grazioso kamarazenekara. Operettslágerek, Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Johann Strauss művei mellett klasszikus-, pop- és népzene, opera-, operett- és musicalrészletek, valamint táncprodukciók láthatók.
    A szilveszteri különleges programok mellett egyes színházakban vacsorával, a legtöbb előadáson pedig pezsgővel, üdítővel, aprósüteménnyel várják azokat, akik színházban töltik a szilveszter estét.

gpz \ bsa

MTI 2014. december 30., kedd 14:58

2014. december 30., kedd

Sils Maria felhői - filmbemutató






 2015. január 1-jén kerül bemutatásra a Sils Maria felhői (Clouds of Sils Maria) c. francia-svájci-német film a Cirko Film forgalmazásában. „Hosszú története van ennek a filmnek, mely a múlttal, a múlttal való kapcsolatunkkal és azzal foglalkozik, hogy mi formál minket, és ebben Juliette Binoche-sal fenntartás nélkül osztozunk." - nyilatkozta a filmről Olivier Assayas, a rendező.


Nemzetközi karrierje csúcsán felkérik Maria Enderst (Juliette Binoche), hogy játsszon annak a darabnak az újrarendezett változatában, amely húsz évvel azelőtt híressé tette őt. Akkor Sigrid, a csábító fiatal lány szerepét játszotta, aki lefegyverzi, majd végül öngyilkosságba hajszolja a főnökét, Helenát. Mariának ezúttal azonban a másik, idősebb nő, Helena szerepét kellene eljátszania. Az asszisztensével (Kristen Stewart) Sils Maria hegyei közé - az Alpok eldugott szegletébe - utazik szöveget próbálni. Eközben Sigrid szerepét egy fiatal hollywoodi sztárocskára bízzák, aki előszeretettel vonzza a botrányt. Maria hirtelen a tükör másik oldalán találja magát, szemtől szemben egy kétesen vonzó nővel, aki - lényegében - a saját, meg nem állapodott képmása.
Az alábbiakban Assayas, a rendező további gondolatai a filmről:
„Amikor először találkoztunk, mindketten a karrierünk elején álltunk. André Téchiné és én együtt írtuk a Randevú (Rendez-vous, 1985) című filmet, amely tele volt szellemekkel, és amelyben húszévesen ő kapta a főszerepet. A film már akkor a láthatatlant fürkészte és az utat, amelyet egy fiatal színésznő tesz meg afelé, hogy kiteljesülést nyerjen egy szerepben. Az útjaink attól kezdve párhuzamosan futottak egymás mellett, és csak akkor találkoztak útja, amikor 2008-ban a Nyári időszámítást (L'heure d'été) forgattuk. Juliette-nek volt először olyan érzése, hogy a mi közös történetünkben valamilyen elmulasztott lehetőség - vagy inkább film - bujkál, amely nem valósult meg, és hogy az mindkettőnket visszavinne a lényeghez. Ugyanezt az intuíciót követve jegyzetelni kezdtem, majd életet leheltem a figurákba és végül egy történetbe, amely már régóta várta, hogy testet ölthessen.
Az írás utazás, mely az eredet és az eredmény között feszülő idő-hídon visz át, és ez az út szédítő magasságok mentén halad; nem meglepő, hogy hegyvidéki tájak és meredek ösvények képét ihlette meg bennem. Tavaszi fényre, átlátszó levegőre és a múlt ködeire - a Maloja felhőjelenségre - volt szükségem ehhez. Ez az út hozott vissza oda, ahol minden elkezdődött Juliette és az én számomra is, és ahol ma magunkat találjuk a jelennel és főleg a jövővel foglalkozó kérdéseinkkel. Maria Enders színésznő. Az asszisztensével, Valentine-nel együtt fedezik fel a Wilhelm Melchior által megalkotott figurák gazdagságát és összetettségét - olyan karakterekét, akik még húsz év elteltével sem tárták fel minden titkukat.
Nem annyira a színházzal és annak illúzióival foglalkozunk azonban, és még csak nem is a történet kanyargásaival, hanem az Emberrel, mégpedig a legegyszerűbb és legmeghittebb módon. E tekintetben a szavak, amelyeket az írók leírnak, amelyeket a színészek megtanulnak és kimondanak, és amelyeknek a nézők hagyják, hogy bennük rezonáljanak, semmi mást nem hívnak elő, mint azokat a kérdéseket, amelyeket mindnyájan nap mint nap felteszünk magunknak a belső monológjaink során. És igen, persze, a színház az élet. És egy kicsit még jobb is, mint az élet, mert nagyságot fed fel a legjobb és a legrosszabb helyzetekben, a hétköznapiban és az álmainkban. Ilyen értelemben Maria Enders sem nem Juliette Binoche, sem nem saját maga. Mindnyájan ő vagyunk abban a késztetésében, hogy ellátogasson a múltjába - nem hogy tisztázza azt, hanem inkább hogy segítsen megtalálnia önmagát, amitől az lett, aki, és ami tovább is viszi majd. Belebámul a szakadékba, és megfigyeli a fiatal nőt, aki húsz évesen volt. A szívében még mindig ugyanaz, de a világ megváltozott körülötte, és a fiatalsága - a fiatalság mint szüzesség, mint a világ felfedezése - elszállt. Ez nem jön el kétszer.
Másrészről azonban azt, amit a fiatalságunk tanított nekünk, soha nem felejtjük el: a világ folyamatos újra-feltalálását, a hiperkortárs valóság megfejtését és az árat, amelyet azért fizettünk, hogy a részesei lehessünk. Hogy minden új alkalomba belevigyük az első alkalom sürgetését és veszélyét. Egy táj múltja és jövője közötti szembesülés tűnt ideális helyszínnek a számomra egy színésznő komédiájához - vagy a saját magunk által megválasztott nézőponttól függően tragédiájához - aki, nem annyira puszta vágyból, mint inkább szakmai vagy erkölcsi kötelességből, lemerül az idő mélyére. Ebbe az ürességbe bámulva nem sok mindent látunk tükröződni a saját, abszolút jelenbe fagyott képünkön kívül. Ez a pillanatfelvétel Sils Maria szívében készül. Maria Enders a modern média virtuális hírnév- és gyűlöletvilágában rezonáló ezer avatárrá törve-szórva talál saját magára. A legbizalmasabb és a legszánalmasabban banális, valamint a virtuális nyilvánosság szférái közötti határ ezen a ponton törlődik. Keressük, de nem találjuk. Lehet, hogy egyszerűen már nem is létezik.
Maria Enders vajon az a fiatal lány, aki valaha Sigridet játszotta Wilhelm Melchior filmjében, vagy a felnőtt nő, az érett asszony ő, ahogyan a többiek látják? Vagy talán még mindig az egyik figura ő, akit megszemélyesített, vagy egy azok közül az arcok közül, amelyek megjelennek a képernyőn, ha az ember beírja a nevét a Google képkeresőjébe vagy a YouTube-ra? Van még valami, amibe kapaszkodhat a saját magánélete titkán kívül, az egyetlen helyen kívül, amelyen az idő nem hagyhatja ott nyomát? Az egyetlen helyen, ahol csak úszhat-áramolhat, mint a Maloja felhőjelensége? Nagyon korán elgondolkodtam a felhőkön, az Engadin-völgy feletti égbolton, azon, hogy milyen változatlan és ugyanakkor mozgalmas lehet egy táj, mely egyszerre annyira félelmetes és emberi. Furcsán bele van vésve az időbe, és minden lénynek a tanúja volt, aki bármelyik korszakban átrohant rajta, aki beleolvadt, és aki megtapasztalta szédítő magasságait. 1924-ben, a mozi hajnalán Arnold Fanck, a hegyifilmezés egyik úttörője filmre vette a Maloja furcsa felhőjelenségét. A hegycsúcsok, a felhők és a szél itt absztrakt módon keveredik, aminek eredményeképpen élő klasszikus kínai festmény születik. A fekete-fehér felvétel ma már csak kopott, karcos formában létezik. Egyszóval az emléke annak, ami talán lehetett volna, amelyre pedig az idő rávéste önmagát. Mégis, a tőlük minket elválasztó szűrők ellenére (vagy nekik köszönhetően), nyugtalanítóan átérződik valami bensőséges és titokzatos igazság ezekben a terekben. Valami távoli szubjektivitáson keresztül tárulkoznak fel nekünk közel egy évszázad távlatából. Nem ez-e a művészet pontos folyamata, mely egyetlen pillantáson keresztül teremti újra a világot, és amely ugyanannyit vesz el, mint amennyit megmutat, miközben válogatás nélkül vet fényt a láthatóra és a láthatatlanra?" (Olivier Assayas)
Sils Maria felhői
Clouds of Sils Maria, francia-svájci-német film
Tizenhat éven aluliaknak nem ajánlott.
Szereplők:
Juliette Binoche (Maria Enders)
Kristen Stewart (Valentine)
Chloe Grace Moretz (Jo-Ann Ellis)
Brady Corbet (Piers Roaldson)
Johnny Flynn (Christopher Giles)
Rendező: Olivier Assayas
Forgatókönyvíró: Olivier Assayas; Operatőr: Yorick Le Saux; Producer: Karl Baumgartner, Charles Gillibert, Thanassis Karathanos, Gérard Ruey, Jean-Louis Porchet
Bemutató: 2015. január 1.
Forgalmazó: Cirko Film
http://www.cirkofilm.hu
https://www.youtube.com/watch?v=43XCXikMteE
Lantai József -EuroAstra

2014. december 29., hétfő

Többgyermekes nagycsaládokat fogadott Ferenc pápa a Vatikánban




Szent Család vasárnapján Ferenc pápa az állam alapvető érdeke a családok támogatásának fontosságát hangsúlyozta.

     Hétezer,  négy vagy még több gyermekkel rendelkező család találkozott Ferenc pápával a vatikáni audiencia-teremben. Az olasz Nagycsaládosok Egyesülete által szervezett találkozón több európai országból érkezett család is részt vett, közöttük szlovák, lengyel és magyar nagycsaládok is.
     "Az egoizmustól megbélyegzett világban a nagylétszámú család a szolidaritás iskolája, ami az egész társadalom előnyére válik" - mondta Ferenc pápa. Az egyházfő az Itáliában alacsony demográfiai növekedésre hívta fel az olasz politika figyelmét, hangsúlyozva, hogy az "egyszázalékos születési arány a semmivel egyenlő". Hozzátette, hogy az olasz alkotmányban is szerepel a családok segítése, a gyakorlatban azonban keveset tesznek értük.
    Ferenc pápa  az állam alapvető érdekének nevezte, hogy befektessen a családokba.  Az egyházfő  imádkozott a gazdasági válságtól sújtott családokért, konkrét segítséget szorgalmazva számukra. Hangsúlyozta, hogy a munkájukat elveszítő szülők vagy az állást nem találó fiatalok miatt a családok a megosztottság és a magány áldozataivá válnak.
    A Szent Péter téren délben mondott beszédében Ferenc pápa a nagyszülők szerepét is méltatta, arra kérve a téren összegyűlt hatvanezres tömeget, hogy tapsolja meg  őket.
     A Szent Család ünnepnapjának az egyház 1969-ben a karácsony utáni  vasárnapot jelölte ki.

Sárközy Júlia
hsj \ kpl
MTI 2014. december 28., vasárnap

Apropó szerelem -Januártól a mozikban





A Roxanne és az I.Q. - A szerelem relatív rendezője, Fred Schepisi a sármos Clive Owen (Anyátlanok, Közelebb) és a gyönyörű Juliette Binoche (Csokoládé, Az angol beteg) főszereplésével készítette el legújabb romantikus vígjátékát.
A Torontó Nemzetközi Filmfesztiválon debütált Apropó szerelem minden képkockája és minden szava arról árulkodik, hogy életünk két legnagyobb mozgatórugója még mindig a művészet és a szerelem.
Jack Marcus (Clive Owen) és Dina Delsanto (Juliette Binoche) egykoron tehetséges művészek voltak, ám az idő nem nekik dolgozott. Mára a férfi tökéletes írói válságba süllyedt, míg a nőt egyre súlyosabb reumatológiai betegsége gátolja az ecsetvezetésben. Jelenleg így mindketten tanárként dolgoznak ugyanabban az iskolában, s még akár ki is alakulhatna közöttük valami...
Ha nem törne ki ehelyett a totális háború!
Jack zokon veszi, hogy Dina azt tanítja diákjainak, a szavak csapdába csalnak és hazudnak, s csak a képek képviselnek valódi értéket. A két tanár felsorakoztatja seregeit, a harcban pedig előbb-utóbb az iskola minden tanulójának és dolgozójának állást kell foglalnia.
Pedig már majdnem szerelem volt...
Szereplők: Clive Owen, Juliette Binoche,
Bruce Davison, Navid Negahban, Amy Brenneman, Valerie Tian
Forgatókönyv: Gerald Di Pego
Operatőr: Ian Baker
Producer: Curtis Burch, Gerald DiPego
Executive Producer: Nancy Rae Stone
Rendező: Fred Schepisi
2015. január 1-jétől a hazai mozikban.
https://www.youtube.com/watch?v=UA9YQVhGWJA
Lantai József -EuroAstra

2014. december 28., vasárnap

Aprószentek




Aprószentek - Giotto di Bondone

A keresztény egyház szentjei és vértanúi sorában legalábbis a Kr. u. II. század óta ünneplés tárgyai azok az ártatlan kisdedek, kiket a Máté evangéliumában feljegyzett (2., 16-18.) jámbor hagyomány szerint Nagy Heródes, az idemeai Antipatros fia, Betlehemben és környékén azzal a szándékkal mészároltatott le, hogy köztük a zsidók Messiását, féltett trónja követelőjét is leölesse.

E régisége mellett azonban az ünnep időpontja jó sokáig ingadozott, a karácsonytáji többi emléknappal együtt. Ennek oka azonban egyszerűen az, hogy maga ez ünnepkör középpontja régebben a Vízkereszt volt. Erről csak a IV. század vége felé hárult át a Jézus embertestben való első megjelenésének, tehát már a születésének ünneplése az ifjabb Karácsonyra.

Az Aprószentek napja különben már az evangélium tanúsága szerint is szorosabb kapcsolatban állott a Vízkereszttel, legalább annyiban, amennyiben ez a napkeleti bölcsek hódolatának az emléknapja. Hisz Máté imént idézett helye, a Heródes öldökléséről szóló versek, egyenesen a mágusok jöttéből és abból a körülményből folynak, hogy ezek Heródestől tudakolják a zsidók újszülött királyát, kinek csillaga őket Júdeába vezérelte. A Karácsonnyal való szorosabb kapcsolat különben már csak azért sem lehet régibb az V. századnál, sőt talán ennél is fiatalabb, mert az Aprószentek napját megelőző két ünnep kijelölése is a Karácsony dátumának végleges megállapításától függött. Ez pedig, jóllehet már 554-ből említi egy római ünnepjegyzék, legalább a nyugati egyházat illetőleg, általánossá csak Justinianus császár egy törvénye erejével emelkedett.

Ugyanez időtájban válhatott el a Vízkereszttel való kapcsolatból és csatlakozhatott negyedik napul (dec. 28.) az Aprószentek ünnepe is a Karácsony mellé.

Megkönnyítette ez áthelyezkedését bizonyára az is, hogy valamint a Karácsony a római Saturnaliák, úgy az Aprószentek napja az előbbiekkel kapcsolatos Sigillariák pogány ünnepének örökébe lépni volt hivatva. Legalább rész szerint, minthogy másfelől e pogány ünnep egynémely vonása a Saturnaliákat kiszorító Karácsonyban szintén elég jó menedékre talált. Viszont az Aprószentek napján dívó népszokások némelyike meg a Saturnaliákon gyakoroltaknak örököséül ismerszik fel.

Egyébiránt az egész karácsonytáji idő, amely tulajdonképpen már Advent első vasárnapjával kezdődik és Vízkeresztig tart, körülbelül ugyanily hosszúságú pogány ünnepkörnek a helyét foglalta el. Ennek csak középpontja volt a Saturnaliák eleinte 1, majd 2-3, utóbb 4, sőt a csatlakozó Sigillariákkal hétnapnyi ünnepe. Ehhez meg már oly közel esett az Újév (Strenae) napja, hogy a dec. 17-én kezdődő Saturnáliáktól egészen jan. 1-ig meg sem szűnt Rómában az ünneplés, ajándékozás és dőzsölés. Ez az általános cécó és dínomdánom pedig oly mélyen benn-gyökeredzett a megtérítendő pogány lelkekben, hogy az egyház csak úgy tudott vele valahogyan boldogulni, ha valamiképpen keresztény színezetet adott az ünneplésnek, de az avval járó szokásokat, bármily idegenek valának is ezek az ő tanai szellemétől, nem irtotta ki teljesen, hanem legfeljebb enyhíteni, és a maga ünnepeivel vonatkozásba juttatni igyekezett.

A Saturnaliák, kivált az elnyomottak, a rabszolgák és a társadalom egyéb mostoha gyermekeinek az örömünnepei, a velök kapcsolatos Sigillariák pedig kiválóképpen az apró nép megörvendeztetésére szánt napok voltak. Mind amazokon, mind ezeken általános ajándékozás volt szokásban, amely a Strenae újévi ünnepén is folytatódott.

A Sigillariákon különösen a gyermekeknek, főleg bábukkal való megajándékozása dívott. Ezek különben is sok mindenféle szabadságot engedhettek meg maguknak e napokon, éppúgy, mint a rabszolgák a Saturnaliákon. Mint amazok gazdáikat úgy a gyermekek a felnőtteket szabadon és büntetlenül bosszanthatták mókáikkal és mindenféle pajtáskodásukkal. Képzelhetjük, hogy a fescennini dévajságok honában és a farsangi bohóságok klasszikus szülőföldjén e tréfák ugyancsak kemény próbára vetették a római „gravitas” [méltóság] ünnepies komolyságát.

De az év e bolond szakában, amely valaha a föld gyümölcseinek teljes betakarítása utáni hálaadás és egyúttal a fordulóra került nap újjászületésén való öröm ünnepe volt, mindenki, még a legráncosabb homlokú augur [madárjós] is, szívesen átengedte magát az általános dáridónak. A tógát felcserélték csuklyás pongyola köntössel, a dominóköpeny ősével: álarcosok csapatai futkostak az utcákon: fáklyákkal, zenével járó körmenetek gajdoltak végig az egész városon: harlekin csörgő-sipkás előde, különben is az itáliai népies bohózat, az Atellana egyik állandó alakja, jól elpaskolta, akit éppen ért, a csattogó pálcájával. Hegyen-völgyön síp- és dudaszó, tánc és lakmározás: koszorús és mámoros fők ide s tovaröpködő élces ötletei mindenfelé a levegőben, közben-közben egy-egy mérges fullánk is azok ellen, akik máskor ilyet nem hagynának megtorlatlanul, de most a szent hagyomány tiszteletéből ezt is tűrni, sőt hozzá jó képet vágni kénytelenek.

Az általános dévajkodás és az urak meg az idősebbek tekintélyének e napokon fel sem vevése volt tehát a Saturnaliák és a reájuk következő Sigallariák egyik fő jellemvonása. Mi természetesebb, mint az, hogy ez ünnepi szokásokból valami az Aprószentek napjára is áthárult, amely éppen a Sigillariák ideje tájára helyezkedett a pogányság alkonyulata idején. Ez annál könnyebben megtörténhetett, minthogy ennek a kivételes rakoncátlankodásnak valami mélyebb erkölcsi értelmet is tulajdonítottak, és általa bizonyos malasztban való részesülést reméltek. A Sigillariákon ajándékozott agyag, bronz, utóbb a fényűzés emelkedtével pedig ezüst és arany-bábuk és szobrocskák ugyanis eredetileg bálványképek, még régebben váltság-jelek voltak a hajdani emberáldozatokért. De ugyanezeket ábrázolták, a Saturnáliákon gyújtott színes viaszgyertyácskák is, amelyeknek későkori utódaival a mi karácsonyfánkon is találkozunk.

Nem ok nélkül engedtek tehát e kivételes napokon annyi szabadságot a rabszolgáknak és gyermekeknek, hanem annak homályosan derengő tudatában, hogy ez általános örömünnep és őskor ama barbár vallási törvénye alól való felszabadulást is jelképezi, amelynek ércigája alatt valaha társadalmi állás különbsége nélkül valamennyien raboskodtak. Saturnus, akinek nevével a Saturnaliákat kapcsolatban lévőknek tartották, ha nem tökéletes párja is a görög Kronosznak, de annyiban találkozik ezzel, hogy valaha ő is ember-, kivált gyermekfaló istenség lehetett, még pedig a regének nem pusztán allegóriái értelmében, hanem valóságos „Kindlifresser”. Ha később eleven áldozatok helyett ilyek ábráival, gyertyácskákkal, sőt végül ember formájú kalácsokkal is beéri, az a mind jobban szelídült erkölcsök egyik eredménye. De ezek sem törülhették ki végképp a régibb kannibáli idők emlékét, amely valamely újabb rokonjelenség ötletéből gyarapult erővel lép a köztudatba.

Ilyenül szolgálhatott a Saturnaliák és Sigillariák szokásaira vonatkoztatva a félig keresztény, félig pogány Rómában a gyermekgyilkos Heródes emléke. Áldozatainak ünnepén kettős okuk lehetett az evangélium mellett még a pogány szokásokat és hagyományokat is tartó őskeresztényeknek arra, hogy gyermekeiknek egyet-mást engedjenek és ajándékozzanak.

Az ajándékozás utóbb a Karácsonyra összpontosult ugyan, de nem mindenütt és sehol sem kizárólag. Kijut belőle a Karácsonyi ünnepkör egyéb jelentős napjainak, közöttük az Aprószentek ünnepének is. De itt már bizonyos szolgálatok ellenértéke gyanánt, amelyeket éppen a gyermekektől várnak a felnőttek. Szóljanak e részben magukért az Aprószentek napján világszerte dívó népies szokások, amelyek közül itt csak néhány példán akarjuk a legjellemzőbbeket bemutatni.

Nálunk az Alföld déli vidékein, különösen Szeged környékén; de mindenütt is szokásban van e napon az ún. odericsolás. Igaz, hogy e (neve vallomása szerint) szláv eredetű szokást a felnőttek is gyakorolják. Szőregen pl. és Tápén a férfiak verik végig az asszonyokat és leányokat mindaddig, amíg e kérdésre: „Hányan vannak az aprószentök?” azt nem felelik: „Száznegyvennégyezren”. Ezért diót és mogyorót kapnak ajándékba, másutt meg pálinkát, bort, sőt pénzt is. A dió és a mogyoró ez idő tájt hagyományos. Valamint nálunk, kivált Karácsony és Szilveszter éjszakáján, úgy a rómaiaknál a Saturnáliákon is dívott a dióra való játszás.

Az odericsolás célját egy másik ilyen alkalommal mondani szokott versike árulja el, amelyből kitűnik, hogy egészségosztás a vesszőzéssel járó szándék! Erre vall a hazánk egyéb vidékeiről gyűjtött többi adat is, így némely helyütt, kivált a himlő, rüh és egyéb kiütések ellen tartják e vesszőzést jónak. Bács megyében a kisebb gyermekeket verik el hajlékony nyírfavesszővel az egészségosztó nagyobb fiúk. Eközben verseket mondanak, melyek valamely régebben e napon előadott Heródes-játék töredékei lehetnek. Ilyenek játszása pl. az erdélyi szászoknál (Nagysiken) 1750-ig évenként szokásban volt. Másutt a fenti kérdésre, hogy hányan vannak az aprószentek? azt szokás felelni: 365-en.

Karintiában mind a németeknél, mind a szlovén lakosságnál a gyermekek fenyőgallyal járnak házról házra. Míg a felnőtteket a gallyal megcsapkodják, versikét mondanak, mely fordításomban így hangzik:

Fenyőgallyam vígan suhog,
Egészséget osztogatok,
Soká éljen
Egészségben,
Engem pedig szeressen!

Ezért aztán ajándékot kapnak, mely többnyire aszalt gyümölcsből, dióból, almából és helyenként pénzből is áll.
Jellemző és a szokás pogány kori eredetét még jobban megvilágítja az, hogy némely helyütt e napon a gazda a gyümölcsfáit is végig veri, azon hitben, hogy erre bőven teremnék. E verésnek tehát ugyanolyan termékenyítő, áldó, szaporító, gonosz hatást elhárító erőt tulajdonít a homályosan bár, de még mindig feltetsző pogány szellem, mint aminőt a fescennini pajkoskodásoknak tulajdonítottak a régi rómaiak gazdasági, családi és állami ünnepeiken. Amit a fascinummal, a termékenység jelképével akartak elérni a rómaiak az irigy és ártani sóvárgó szellemek megfékezésére, ugyanazt óhajtja a nép még ma is világszerte a sok termékenyítő és áldó babonával. Ezek gyakorlatára pedig ősidők óta a téli napfordulat idejének tája a legalkalmasabb. Hogy Aprószentek napján az áldás és egészség osztása elsősorban az ártatlan gyermekek hatalmában van, az e nap keresztény vallási értelmével függ össze részben. De csakis részben, mert amint láttuk, némi alapja az evangéliumi vonatkozású ünnep pogány elődjében is meglelhető.
Kitetszik ez az Aprószentek napján dívó flamand szokásokból is, amely szerint a gyermekek a betlehemi kisdedek emlékünnepén valósággal felfordítják az egész házat. Valamint a római Saturnáliákon a rabszolgák és a gyermekek voltak az urak, és teljesen felfordult világot játszottak vagy egy hétig: úgy Belgiumnak, kivált flamandok lakta vidékein, dec. 28-án a gyermekek szüleik és nagyszüleik ruháit öltve magukra, „én atyuska, én anyuska vagyok” kiáltozással ugrándoztak az öregek nyakába. Hogy az örömük teljes legyen, meg is ajándékozzák őket. Franciaországban meg, főleg Párizsban, régente e napon a hivatalba lépők, az újonctanulók, s egyéb kezdők, akiket tréfásan „sárga csőrűek”-nek (béjaunne) hívtak, bizonyos adót fizettek. A párizsi kollégiumok e béjaunne-jait egy föléjük rendelt elöljáró, a „sárga csőrűek” apátja szamárháton nyargalva vezette végig a városon, és szentelt vízzel hintette meg. Ebben kétségtelenül a „szamarak és bolondok” középkori ünnepének egyik csonka emléke rejlik. Ez ünnep pedig szintén a Saturnaliák egyik késői sarjadéka, amely ellen az egyház váltig küzdött ugyan, de teljesen nem tudta kiirtani. Egyes nyomai még most is ott bohóskodnak a karácsonyi misztériumok némely tréfás, sokszor elég durva pajzánsággal fűszerezett részletében. A szamárnak különben is megvolt a jussa az Aprószentek és az egész karácsonyi ünnepkor szertartásaiban való részvételhez. Keresztet viselő hátán menekült a Heródestől üldözött Megváltó kisded korában Egyiptomba, és szamárháton vonult be utóbb diadalmasan a nép hozsannáival üdvözölt Messiás kínszenvedésének szent városába. S valamint már születésekor egész sereg ártatlan vértanú került ki miatta a gyermekek sorából, úgy diadalmenetén is a gyermekek üdvkiáltása esett isten-emberi szívének legjobban.
Méltó és illő tehát, hogy születése napján és az Aprószenteknek ehhez oly közel eső ünnepén ma is örömmel teljenek el a zsenge szívecskék, melyekben a kis Jézus mennyei képe még oly tisztán tükröződik. A betlehemi kisdedek vértanúságának emléke az egyház ősrégi himnuszainak különben komor fenségébe is egy enyelgőbb sugarat ejt, s rózsákat hint e mosolygó angyalsereg égi játszóterére, midőn így ünnepli őket:

Szent vértanúk virágai,

Kik alig láttatok napot,

S mint feslő bimbót a vihar,

Letört az Úrnak ellene, -

Üdv néktek, Krisztusért halók

Első zsengéi, kisdedek,

Kik fenn az égi trón előtt
Babéritokkal játszotok!

Forrás: Katona Lajos: Folklór-kalendárium (mek.niif.hu)

2014. december 27., szombat

ABBA Tribute SHOW 40. jubileumi turnéja






 2014. december 27-én a budapesti SYMA csarnokban kezdetét veszi az ABBA Tribute SHOW 40. jubileumi világkörüli turnéja. Szinte már hagyomány az ABBA Tribute Show magyarországi fellépése, az elmúlt öt év alatt két alkalommal is tiszteletét tette nálunk a csapat. Idén a jubileum részeként három nagy koncertet is adnak Magyarországon: 2014. december 27-29. között Budapesten, Győrben és Szegeden lép fel a világhírű formáció.


Az idei jubileumi világkörüli turnéval az Abba 40. évfordulóját ünneplik: 1974-ben a Waterloo c. dallal nyerték meg az 1974-es Eurovíziós Dalfesztivált, amely a nemzetközi hírnév kezdetét jelentette.  Az ABBA lemezeiből idáig 380 millió példányt adtak el a világon, ami azt jelenti, hogy minden ötödik embernek van egy lemeze a legendás bandától.
Az ABBA ezzel a show-val a világ 38 országában, 600 koncerten, több mint 2 millió embert varázsolt el.  A Hivatalos Nemzetközi ABBA Fan Club szerint, az ABBA Tribute SHOW a kategóriájában a legjobb a világon, sikerük az egész világon töretlen, Sao Paolóban közel 70.000 ember tombolt a koncertjükön. Az Abba Tribute Show a svéd popszenzációt varázsolja elénk: a melódiák, a hangzás, a megjelenés, az atmoszféra mind-mind Abba.
Az Abba Tribute Show középpontjában Katja Nord (alias Anni-Fried) és Camilla Dahlin (alias Agnetha), a két svéd énekesnő áll, skandináv tehetségkutatók győztesei, akik az óriási példaképek nyomdokain haladva, eredeti hangzásukban szólaltatják meg a nagy slágereket.
Az énekeseket a Londoni Nemzeti Szimfonikus Zenekar kíséri, akik már olyan sztárokkal dolgoztak, mint Elvis Costello, Robbie Williams, vagy Sir Cliff Richard.
A világon ez az egyetlen Abba Tribute Show, ahol sztárvendégként színpadra lép az eredeti Abba két tagja is: a szaxofonos Ulf Andersson és a gitáros Mats Ronander.
Ulf Andersson, aki az I Do, I Do, I Do, I Do, I Do sikerdal zenéjét is írta, a következőket nyilatkozta az Abba Tribute Show kapcsán: „Azonnal igent mondtam a felkérésre, hiszen nyilvánvaló volt számomra, hogy ez egy igen kiváló show. Az ABBA zenéje az évtizedek során teljesen hozzám nőtt, fantasztikus dalok, amelyek kiállták az idő próbáját. El sem hiszitek, de még ennyi év után is, napról-napra egyre jobban élvezem."
Az ABBA-nak megérdemelt helye van a zenetörténelemben: a kirobbanásuk után 40 évvel a zenéjük még mindig aktuális és friss, az eladott lemezeik száma évente több mint két millióval nő.
A magyarországi koncerteken két fantasztikus órában hallgathatjuk az ABBA Greatest Hits széles választékát, a közönség végigkövetheti a zenekar útját az Eurovíziós Dalfesztiváltól a nemzetközi sikerig. A legnagyobb slágereken kívül - Waterloo, SOS, Mamma Mia, Dancing Queen, Money Money Money, Super Trouper, Knowing Me Knowing You - az Abba Tribute Show néhány meglepetéssel is készül.
A két ünnep között az ABBA Tribute SHOW felejthetetlen élményt ígér, nem is lehet jobb programunk, mint velük együtt énekelni a nagy slágereket.
2014. december 27. - Budapest - SYMA csarnok
2014. december 28. - Győr - Audi Aréna Győr
2014. december 29. - Szeged - Városi Sportcsarnok
ABBA Tribute SHOW - 40. jubileumi világkörüli turné
https://www.dropbox.com/s/nojm0sfrch8ekzh/THESHOW_30secTV%20SPOT_2013.mp4?dl=0


Forrás: Lantai József -EuroAstra

Szilveszterig „áll a bál" a Fonóban





 Ami belefér - Fonó év vége 2014. december 27 - 31 között. A két ünnep között hagyományosan minifesztivált rendeznek a házban és szabadon válogatunk az év legjobbjaiból. Csík János 50 jubileum, Csemer Boogie, Pátkai Rozina, Palya Bea, Dresch Quartet, Jazz előszilveszter, East Gipsy Band, Barabás Lőrinc, Fonó Folk Szilveszter: Téka, Csángálló és mások a Fonó év végi sorozatában.


Csík János 50 koncert - születésnapi lemezbemutató 2014. dec. 27.
"Úgy élni, mint a fák címmel jelenik meg Csík János születésnapi albuma, amely egyfajta félévszázados lenyomata a Kossuth-díjas művész zenei világának. Nagyon személyes lemez született olyan barátokkal mint Presser Gábor, Dresch Mihály, Pál István "Szalonna", Ferenczi György, a Csík zenekar tagjai, vagy az idős bárzongorista, Németh László. A december 27-ei estén ünnepi lemezbemutató koncert lesz a lemezen szereplő művészek részvételével, születésnapi ünneplés, majd Szalonna és bandája muzsikál táncházat.
Az exkluzív eseményre korlátozott számban adnak el jegyeket.

Csemer Boglárka "Boggie"- Sinha Róbert duó, Szatmári Juli és zenekara, Pátkai Rozina Quartet 2014. dec. 28.
2014 januárjában futótűzként járta be a világot Csemer Boglárka Boggie Parfüm című dala, illetve a hozzá készült videoklip. Alig néhány hét leforgása alatt több mint 25 millió emberhez jutott el a dal, és a dal által közvetített üzenet és Boggie számos meghívást kapott a világ különböző pontjairól. Egy amerikai meghívásának eleget téve állt össze egy - a magyar népzene motívumaiból építkező - műsor Sinha Róbert gitárművész segítségével; amely most a Fonóban is megszólal.
Szatmári Juli magyar és angol nyelvű dalaiban ötvözi a pop, folk és jazz zene elemeit. Nyeső Mari tanítványként a dal az első számára, különböző formációkban régóta lép fel, triójával, Rozsnyói Judittal és Günsberger Ákossal tavaly megnyerték a Hangfoglaló Tehetségkutató Versenyt. Zenekara 2013-ban alakult. 2014 áprilisában nagy sikerrel szerepeltek az MR2 Akusztik színpadán.
Pátkai Rozina, énekesnő Magyarországtól az Egyesült Államokig felhívja magára a figyelmet csodás hangjával, előadásmódjával, személyiségével. Pályáját klasszikus énekkel kezdte az olasz gyökerekkel rendelkező, fiatal magyar énekesnő, aki harmadik éve kápráztatja el rajongóit latin jazz muzsikájával. Számos nemzetközi verseny díjazottja, elismeréseinek sorát jazz és Fringe fesztiválok színpadain gazdagította szerte a világban.

Palya Bea: Nő, Szeder, Dresch Quartet 2014. dec. 29.
Palya Bea: Nő c. különleges produkciója a Fonó színpadán!
„Lett tizennégy új dal, lett egy új zenekar. Merthogy lett egy új életem is. Megszületett a kislányom, és most óvatosan lépkedek ezen az ösvényen, amely egyszerre az anyáé, a szeretőé, az énekes-dalszerzőé... és a dalok lettek az útjelzőim, segítenek megtalálni, ki is vagyok én ebben az új szakaszban."
Szeder, azaz Szeder-Szabó Krisztina dalszerző-gitáros-énekesnő 2014 májusában jelentette meg Hab a tetején című debütáló albumát zenekarával. Életigenlő, könnyed, de markáns stílusú, akusztikus hangszerelésű, magyar nyelvű dalait francia sanzon, jazz és folk elemek színesítik. Reggeli dal című szerzeményét több hazai rádió mellett az MR2 Petőfi is játssza, az együttes az MR2 Akusztik műsorán is szerepelt.
"Ha egy messzi galaxisból érkezett lénnyel kellene megértetnem, mit jelent embernek lenni, szavak helyett lejátszanám a Dresch Quartet "Kapu és Kert" című albumát. Azt gondolom, maradna itt, a Földön..." (Gáspár Károly, jazzma.hu)

Jazz előszilveszter - Road Six Sax, East Gipsy Band, Ninagram, a Snétberger Zenei Tehetség Központ növendékeinek koncertje, Barabás Lőrinc 2014. Trió dec. 30.
Az év utolsó előtti napja hagyományosan a jazzé a Fonóban.
Tóth Viktor szaxofon-kvartettje 20 éve aktív csapat. A jazz, a bolgár népzene, a kortárs zene, vagy akár a funk, a pillanatba oldódik s válik stílusokon felüli, egyszerű, a szívnek kedves zenévé.
Az East Gipsy Band muzsikája a bizonyíték, hogy létezik a legendás Django Reinhardt által kitaposott úttól eltérő, de azzal teljesen egyenrangú, újszerű és izgalmas fúziója a roma zenei hagyománynak és a jazznek. A zenekar 2014 nyarán nagyszabású turnét tett Amerikában, többek között a Detroiti Jazzfesztivál és a híres Blue Note jazzklub vendégei voltak és olyan világsztárokkal játszottak több ízben együtt, mint Tim Ries vagy Joshua Redman.
A Ninagram zenekar másfél éve alakult. Horváth Sára Nina, a zenekar alapítója népzenei alapokon nevelkedett, de hamar beszippantotta magába a jazz világa, amikor találkozott Nina Simone művészetével. Ennek hatására saját projektjét is Ninajazz, később Ninagram névre keresztelte.
A Snétberger Zenei Tehetség Központ Snétberger Ferenc roma származású, Liszt-díjas gitárművész szakmai irányításával - 2011-től évente 60 tehetséges 12-20 éves roma fiatalnak nyújt lehetőséget zenei tehetségük kibontakoztatására. "Missziónk egy erős, hazai és nemzetközi szinten egyaránt elismert, modellértékű iskolát teremteni, melyben a fiatal, hátrányos helyzetű roma zenei tehetségeket világszínvonalú képzés és mentorálás révén hozzásegítjük zenei karrierjük elindításához."
Barabás Lőrinc generációjának kiemelkedő zenésze, aki különböző formációival saját stílust, vagy stílusokat teremtett. Nem "ortodox" dzsesszmuzsikus, hanem előszeretettel kalandozik a poposabb hangzások felé. Ezúttal triójával lép fel a Fonóban.

Folk Szilveszter. Muzsikál: Téka, Csángálló 2014. dec. 31.
A Fonós Folk Szilveszteren reggelig mulatunk. Szorozza meg a Fonó idei legjobb táncházait hárommal, adjon hozzá némi aperitivet, pezsgőt és finom vacsorát, fűszerezze meg jó társasággal és ne hagyja ki idén sem! A házigazda zenekar, a népszerű Téka mellett (vonós népzene a Kárpát-medencéből) a Csángálló (moldvai-gyimesi) zenéjére mulathatunk.
A jegyár tartalmaz egy üdvözlő pálinkát és egy éjféli pohár pezsgőt. A menüajánlatok a Fonó honlapján. Jegyek a Fonó honlapján, valamint a jegy.hu oldalon kaphatók, elővételben kedvezőbb áron.

Fonó Budai Zeneház
1116 Budapest, Sztregova utca 3.

www.fono.hu
www.facebook.com/fonobudaizenehaz


 EuroAstra

2014. december 26., péntek

István napi köszöntő (December 26.)








István az egyház első vértanúja, államalapító királyunk, Szent István névadó szentje. A magyar nyelvterületen a leggyakoribb keresztnevek közé tartozott az István. István napján a rokonok, szomszédok, ismerősök énekkel, verssel köszöntötték fel az István nevűeket. A szokást "istvánozásnak" is nevezték. Néhol, elsősorban a határon túli magyarságnál, máig élő szokás. Az István köszöntőket a megfelelő nevekkel behelyettesítve más névnapokon is énekelték. A szövegek részint népi eredetűek, részint műköltői vagy félnépi alkotások.
A névnapköszöntők énekelt és verses köszöntők, melyek a parasztság körében a 18. század második felében terjedtek el.


Sulinet
 

A regölés




Regölés ( felújított szokás) Zalaszentgyörgy (Zala vm.), 2000 Karácsony Molnár Erika felvétele

A regölés a télközépi, karácsonyi, újévi köszöntés Európában általában ismert szokásának magyar változata. Ilyenkor gyermekek, legények vagy felnőtt férfiak is házról házra menve bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre.* A szokás tehát igen általános, de már sajátosan magyar a szokás neve. Nyelvészeink szerint a regölés név éppúgy, mint a regösének, „hej, regö rejtem…” refrénje, finnugor eredetű, s etimológiailag összefügghet a régi magyarok sámánjainak révülésével, eksztázisba esésével is. Középkori okleveleink már név szerint emlegetnek „regösöket”, akik – mint kitűnik – mulattatók, királyi együttivók, latin szóval combibatorok voltak. A XVI–XVIII. században a kalendáriumok a vízkereszt utáni első hétfőt regelő hétfőnek nevezték. Heltai Gáspár a XVI. században a regelő hetet emlegeti, mikor az emberek isznak, tobzódnak, s ez szerinte az ördög nagy ünnepe. A történeti adatok tehát szólnak regösökről és regölésről, de regösénekszöveget nem sikerült a régebbi korokból találni.
Az utolsó két évszázadban a Dunántúlon és Erdélyben, Udvarhely megyében volt szokásos a
A regösök köcsögdudája
regölés. A Dunántúlon legények jártak láncos bottal és köcsögdudával felszerelve olyan házakhoz, ahol eladó leány volt, és elénekelték varázséneküket. Ennek egyik állandó motívuma a termékenységvarázslás: a gazdának és háza népének jó egészséget, vagyont kívántak. A második részben egy leányt varázsoltak, azaz regöltek össze egy legénnyel. Hogy ezt milyen komolyan vették, annak az emlékét még most is felfedezhetjük. 1968 decemberében két idősebb embert kértem meg Egyházasfaluban (Győr-Sopron m.), hogy énekeljék magnetofonra a regöséneket. Szívesen megtették, de előzőleg tanakodtak, hogy milyen leány- és legénynevet említsenek az énekben, nehogy véletlenül össze nem illő párt regöljenek, vagyis varázsoljanak össze.
E két állandó részt megelőzi a beköszöntő, melyben a regösök elmondják, hogy hosszú, fáradságos útról érkeztek; néha megemlítik, hogy nem rablók, hanem István király szolgái. A regölés fő időpontja ugyanis december 26., István vértanú napja volt, akinek alakja a népi emlékezetben egybeolvadt a magyarok első királya, István alakjával.
A bevezetőhöz tartozik a csodaszarvasról szóló részlet is. Az ének szerint tiszta folyóvíz keletkezik, melyet pázsit fog körül, ezen csodafiúszarvas legelészik. Szarvának ezer ága-bogán a gyertyák gyújtatlan gyulladnak, oltatlan alusznak. Más énekben a holdat, a napot és a csillagokat viseli testén a szarvas.
A csodaszarvas titkát sok tudós igyekezett megfejteni. Annyi bizonyos, hogy a szarvas sok európai, ázsiai, sőt észak-amerikai indián népnél is a csillagos ég, főként a téli égbolt jelképe. Ez az ének mitikus képben a téli napfordulóra s az évszakok megújulására utal:

Szerencsés jó estét adjon Isten! Regösök vagyunk.

Amoda is keletkezik egy sebes patak,
Legeltetem juhaimat, csodaszarvas.
Csodaféle szarvasnak
Ezer ága-boga,
Ezer ága-bogán
Ezer misegyertya
Gyulladván gyulladjék.
Oltatván aludjék.
Ej regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!
Itt is mondanának
Egy szép leányt,
Kinek neve volna,
Német Franciska volna,
Ej regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!
Amoda is mondanának
Egy szép legényt,
Kinek neve volna:
Varga Mihály volna,
Ej, regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!
Regöljük a gazdát,
Vele az asszonyát;
Ej regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!
Sarokban a zacskó,
Tele van százassal;
Fele a gazdáé,
Fele a regösöké,
Ej, regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!
Cserfa a köntösünk, zöldfa a bocskorunk.
Tovább is kell menni, dohányt is kell venni; jó éjszakát!

(Győr-Sopron m., Egyházasfalu)

Forrás: Dömötör Tekla: Magyar népszokások (oszk.hu)