Görög mítoszok I.

8. Athéné születése

A pelaszgok szerint Athéné istennő Líbiában, a Tritónisz-tó partján született, ott találta meg és nevelte fel három kecskebőrbe öltözött nimfa. Még fiatal lány volt, amikor egy lándzsával és pajzzsal folytatott barátságos párviadalban véletlenül megölte játszótársát,
s gyásza jeléül illesztette Pallasz nevét a maga elé. Kréta szigetét érintve költözött Görögországba, és először a biótiai Tritón folyó mellett fekvő Athénia városában lakott..

1. Platón Athénét, Athén pártfogóját, a líbiai Neith istennővel azonosította, akit abban az időben tisteltek, amikor az apaságot még nem ismerték el. Neith szűz papnői minden évben viadalt rendeztek, nyílván a főpapnői tisztségért. Apollodórosz beszámolója az Athéné és Pallasz közti párviadalról későbbi patriarhális verzió: elmondja, hogy Athéné, akit Zeusz szült, és a Tritón folyamisten nevelt folyamisten leányát. Amikor ugyanis Pallasz éppen egy aigisztát , és ezzel elterelte Pallasz figyelmét. Csakhogy az aigisz, --egy kecskebőrből készült, varázserejű tarisznya, amelyben egy kígyó volt, s amelyet Gorgó-maszk védelmezett -- már jóval azelőtt Athéné birtokában volt, hogy Zeusz azt állította volna: ő az istennő apja. A kecskebőr kötény a líbiai leányok szokásos öltözéke volt, és a Pallasz szó csupán "hajadont" vagy "ifjút" jelent. Hérodotosz írja. " Athéné öltözékét és aigiszát a görögök a líbiaiktól vették át, akik pontosan így öltözköznek, azzal a különbséggel, hogy bőrruhájukat nem kígyók, hanem rojtok szegélyezik." Az ethiópiai lányok még ma is ilyen öltözéket viselnek, s ruhájukat néha ión szimbólumokkal: kagylópénzekkel díszítik. Hérodotosz hozzáfűzi még, hogy az "olulu, olulu diadal-kiáltás", amellyel Athénét üdvözölni szokták, líbiai eredetű. Tritoná azt jelenti, hogy a "a harmadik királynő", vagyis az istennőháromság legidősebb tagja -- a Pallasszal vívó és nimfává serdült leány anyja, éppúgy, ahogy Koré-Perszephoné Demétér leánya.
2. Bizonyos agyagedény-leletek arra engednek következtetni, hogy már Kr.e. 4000-ben vándoroltak líbiaiak Kréta szigetére. Valószínú, hogy Kr.e. 3000 körül --Felső-és Alsó Egyiptomnak az első dinasztia alatt történt erőszakos egyesítése idején -- az istennő igen sok líbiai tisztelője érkezett oda a nyugati Delta-vidékről.
Nem sokkal később kezdődött az első minószi korszak, és a krétai kultúra átterjedt Thrákiára és a prehellén Görögországra.
3. A többi Pallasz nevű mitológiai személy közül az a titán volt az egyik, aki a Sztüx folyót vette feleségül, és Zéloszt ("buzgalom"), Kratoszt ("erő"), Biét ("erőszak") és Nikét ("győzelem")nemzette vele. Lehetséges, hogy ez a Pallasz a holdistennőnek szentelt Pelopsz-delfint szimbolizálta. Homérosz egy másik Pallaszt a "Hold atyjának" nevez. Ezek kezdetben a valószínűleg Athéné harcos papnői voltak. Egy negyedik Pallaszt Athéné apjának neveznek.


Forrás: Robert Graves: Görög mítoszok- Európa Könyvkiadó, 1981. I. kötet.: 58-60. oldal.