Százkilencven éve született Offenbach

Offenbach, az operett első mestere

Százkilencven éve, 1819. június 20-án született Jacques Offenbach, az operett első nagy mestere, a "Champs Élysées Mozartja".

Jakob Offenbach néven született egy kölni zsidó család sarjaként. Zenei tehetsége korán feltűnt, tizenegy évesen már mulatókban hegedült; apja 1833-ban íratta be a párizsi Conservatoire gordonka szakára, ahol zeneszerzést is tanult.
Tanulmányainak befejezése után az Opéra Comique zenekarában gordonkázott, miközben szalonzenét, keringőket komponált és meghonosított egy új műfajt, a zenei paródiát. A szalonok kedvelt alakja lassan párizsivá vált, nevét is Jacques Offenbachnak írta. 1844-ben katolizált és megnősült, szülőföldjére csak az 1848-as forradalmak idején tért vissza néhány hónapra.
1850-ben a Théatre Francais karmestere lett, ahol színpadi zenét komponált a futó darabokhoz. Mivel a cél érdekében alaposan felforgatta a zenekart, a szakmát maga ellen fordította, de elnyerte e közönség kegyeit. Utóbbira alapozva nyitotta meg 1855. július 5-én, a párizsi világkiállítás nyitónapján saját színházát Bouffes néven, ahol tizenegy éven át volt színigazgató, karmester és zeneszerző egy személyben. Kezdetben csak egyfelvonásos, néhány szereplős darabokat mutathatott be, de már az első tomboló siker volt, és négyszáz előadást ért meg.
Megszületett az új műfaj: a nagyvárosi tömegszórakoztatás. 1858-ban a korlátozások eltörlése után került színre első egész estés vígoperája (és máig legnépszerűbb műve), az Orfeusz az alvilágban. A közönség csak később vette észre, hogy példabeszédről van szó, a darab a korabeli társadalom szellemes karikatúrája. A pokolban játszódó jelenet fénypontja az erotikus, virtuózan akrobatikus táncszám, amely társasági tánccá sosem vált és csak Párizsban honosodott meg: a kánkán.

Offenbach legismertebb operettjei az Eljegyzés lámpafénynél, a Rajnai sellők, a Szép Heléna, a Párizsi élet. Néhány év alatt híres és gazdag ember lett, de ezért keményem megdolgozott, a szórakoztatóipar afféle nagyvállalkozója lett. Előadásaira mindig vonzó és ismert "sztárokat" szerződtetett, a Gerolsteini nagyhercegnő a korban igen népszerű címszereplőjének például habozás nélkül fizette ki a busás fellépti díjat, mert jelszava volt: "Csak szép nőkről gondoskodj, a többi mellékes!"
A második császárság bukása után nehéz helyzetbe került, a győztes poroszok hazaárulónak minősítették, a közvélemény őt tette meg az összeomlás egyik felelősének: a bonapartisták azért, mert gúnyt űzött az uralkodóból és hadseregből, a liberálisok azért, amiért túl lojalista volt. 1875 tavaszán csődöt kellett jelentenie, adósságait egy amerikai hangversenykörút jövedelméből egyenlítette ki. Hanyatló erejét egyetlen igazi operája, a Hoffmann meséi komponálására összpontosította, de 1880. október 5-én bekövetkezett haláláig nem sikerült művét befejeznie. A hangszerelést Ernest Guiraud végezte be, és ő illesztette be a híres Barcarolát is.
Jacques Offenbach fülbemászó dallamaival a szórakoztató zenei műfaj egyik legnépszerűbb alakja és igen termékeny zeneszerző. Százkét színpadi művet írt, ezek egy része ma is szerepel a zenés színházak repertoárján.

MTI