Csépe Imre emlékezete

Csépe Imre, író, költő, újságíró, a vajdasági magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja. Ő volt a népies magyar irodalom utolsó vajdasági képviselője.

Kishegyes, 1914. szeptember 23. - Szabadka, 1972. május 18. író, költő,

Csépe Imre a háború előtt kubikos, gyári munkás, iskolaszolga, később könyvügynök, színész, majd újságíró. 1936-ban írja első verseit, amelyek a jugoszláviai magyar lapokban, a Kalangyában és a Hídban jelennek meg, majd a Népszava, a Csillag, a Kanadai Magyar Újság, a Látóhatár, a Tiszatáj, a Délmagyarország s a szerb-horvát folyóiratok és lapok közlik. Munkái könyv alakban csak a háború után jelentek meg (Üzen a föld, versek, 1949; Májusi mezőkön, versek, 1952; Tarisznyás emberek, novellák, 1957; Fehér csönd, novellák, 1959; Termő porban, versek, 1961; Alkonyatban, novellák, 1962; Fordul a szél, regény, 1965). Az antológiák (Téglák, barázdák, Kalászok, Vajdasági ég alatt) szintén közlik költeményeit. Csépe autodidakta költő, "őstehetség", s ez többé-kevésbé magyarázatot ad fejlődésének zegzugos útjára és vargabetűire is. A harmincas évek végének fáradt polgári-entellektüel költészetébe rendkívül üde, friss hangot hoz, s az ösztönlíra áradásával lepi meg az irodalmi világot. Kiforratlanok és verstanilag "hibásak" ezek a versek, de a népdal-{93.}költő természetes lélegzetvétele élteti őket, az a spontán alkotóösztön és képalkotó erő, ami később az "urbanizált" Csépe lírájában mindjobban kifakul s mind erőtlenebb hullámokat vet. Korai versei a "fenéken maradók" önkéntelen panaszát szólaltatják meg, annak az embernek a baját, "ki kukoricát hetedén kapál, tarisznyáját nem mássza hangya, mert pipacsot vacsorál". A felszabadulás utáni évek irodalmi dresszúrájában ez a közvetlen, őszinte társadalmiság kötelező tendenciává és kijelölt irodalmi programmá merevedett, s ezen az úton el is tűnt Csépe költészetéből: a Termő porban című kötetben már alig van nyoma népballadás eredetiségének, s az egyéni hangot az epigonizmus, az "iskolázott" költő utánérzései váltják fel.
Novelláiban is hasonló utat tesz meg: a falusi élet mélységének megragadó képe, a friss, népies szemlélet, az ízes, autentikus elbeszélő stílus, ami a Tarisznyás emberek legfőbb értéke volt, a Fehér csöndben, még inkább a Termő porban című kötetében keresett, göregáboros népiességgé laposodik. Novelláinak egy másik csoportjában a modern ember filozófiai problémái, az atomkor egzisztenciális kérdései foglalkoztatják, s itt még messzebb kerül törzsökös, hiteles stílusától.
Az ősi faluélményhez kanyarodik vissza a hegyesi és Topolya környéki béresek, napszámosok életét rajzoló regényében (Fordul a szél), amelyben először tesz próbát arra, hogy egy önéletrajzi-szerelmi regény keretében mondja el a két háború közti bácskai szegényparaszt sorsát a sváb nagygazdák világában. Noha a regényt gyakori lírai intermezzók szabdalják fel, s kompozícióban inkább formátlan novellafüzérre emlékeztet, az élmény ereje és az elbeszélés lírai heve, még inkább pedig a népies fordulatokban és szóláshasonlatokban bővelkedő nyelve érdekes olvasmánnyá teszi.

Csépe Imre Ha szólít a mező

Ha egyszer újból szólít a mező,

És beüzennek értem a hajnalok,

A nyári sugarak aranyhuzalán

Fülembe súgják,hogy ki vagyok,

Akkor te is felkelsz majd velem

Miként párjukkal a csillagok.

Aratni megyünk majd délcegen,

Dalolunk,s villan a kaszám,

A dombokról szétcsillan éle,

Mint szurony a sziklás vár fokán,

Mikor az őr fordulva szétles,

S a fény megtörik homlokán.

Előttünk harmatos táj tündököl,

Mögöttünk szürke köd gomolyog,

A kanyargó dűlőket láng veri,

A völgy telt kotlaként párolog,

Míg a nyárfák hegyéről az ég

Tükörként szelíden ránk ragyog.

Csintalan szellő szalad elénk,

Hajunkba túr,zümmög,hízeleg,

Nyakadba dobja babos ruhádat,

S előttünk a porban hempereg,

Míg nyomában az ijedt virág,

Elejtve a harmatát,megremeg.

Telt kalászok csókolnak arcon,

A mezők virága minket ünnepel,

A kék magasságok enyhe fátylán

Csordul a szív,pacsírta énekel.

Zengő dala édesen ránk csorog,

Míg mellettem a porban lépkedel.

Csépe Imre: Májusi éj

Dús kincstárát megnyitotta az ég,

Pazar pompába vonta a földet,

A szabad május lábai elé,

szőnyeget terített, virágos zöldet.

Gyöngyöket aggatott a rózsák nyakába.

Diadémmel ékítve a bimbók homlokát,

Mézet csorgatott a virágok kelyhébe,

Akácok fejére lombból font koronát.

Illatot öntött a dal-dús tájra,

Tücsökhangból szőtt esti muzsikát,

A szívek katlanába tüzeket gyújtott

S megcsiszolta valamennyi csillagát.

Kék vásznára félholdat festett,

Csodálatos méllyé téve a végtelent,

Az utak mentén lámpákat gyújtott

Szentjános bogárkák óvták a lépteket.

Az árnyak alatt tiszta öröm csendült,

S a fákon, mint apró, eres kis tenyerek,

Harmatért koldultak a levelek.

A falu már mély álomba szunnyadt,

Felette egy tárogató hangja szállt,

A torony hegyére könyökölt az éj

S elmerengett a virágok illatán.

Forrás: MEK-OSZK

Kép: Magyar Szó

Hatvanöt éves az Újvidéki Rádió

Hatvanöt éves az Újvidéki Rádió, amelyet aranykorában, a kommunizmus utolsó másfél évtizedében a Kárpát-medencében mindenhol hallgattak a magyarok, de azon kívül is, a magyar diaszpóra körében is népszerű volt. Az Újvidéki Rádió 1949. november 29-én, a Jugoszláv Szocialista Köztársaság születésnapján kezdte meg működését. 

A Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában Klemm József, a vajdasági közszolgálati rádió igazgatója idézte fel a rádió 65 éves történetét. Elmondta: az Újvidéki Rádió beindítása politikai döntés volt – azzal a céllal, hogy ellenpropagandát fejtsen ki az ország a külföldi propagandával szemben. Azok az emberek, akiket újságírói tapasztalat nélkül az Újvidéki Rádióhoz vezényeltek, nagyon gyorsan felfogták, hogy a rádiónak sokkal nagyobb küldetése lehet, mint amit a hatalom neki szánt. A műsort öt nyelven sugározták, s nem egészen egy évvel az indulás után megjelent a sportműsorok, s hangjátékot is adtak. A rádió raktárában több mint négyezer darab, tíz nyelven készült hangjátékot őriznek, melyek negyede magyar nyelvű.
Az Újvidéki Rádió néhány év alatt a régió egyik leghallgatottabb adójává nőtte ki magát, Genfben olyan jó minőségű, középhullámú sávot biztosítottak neki, amelynek köszönhetően a műsorok Kis-Ázsiáig foghatóak voltak, mesélte Klemm József.

A rádió aranykora a hetvenes-nyolcvanas évekre tehető, a szerkesztőségben dolgozott többek között Gion Nándor, Tolnai Ottó, Hornyik Miklós, Vékás János. Volt olyan időszak, amikor tíz-tizenkét író dolgozott a rádióban, de a vajdasági értelmiség is megtiszteltetésnek érezte, ha szót kapott a műsorokban. A rádió megszólaltatta azokat a disszidens magyar írókat is, akik abban az időben az anyaországban nem kaptak lehetőséget. Az Újvidéki Rádiót sokan azért hallgatták, mert sokkal objektívebb volt, mint a magyar adások.

A kilencvenes években rákényszerítették a rádióra, hogy a háborús propagandát hirdesse, s ennek következtében nagyon sok jó tollú újságíró hagyta el a szerkesztőséget, a nyugdíjba vonultak helyébe pedig nem lehetett fiatalokat felvenni, folytatta Klemm József. A 2000-es évek elejéig a rádió szervezett, szándékos tönkretétele zajlott. A 2000-es években azonban a szerkesztőség ismét talpra állt, sikerült megőrizni a 24 órás magyar adást, ami egyedülálló nem csak a régióban, hanem egész Európában is.

Klemm József hangsúlyozta: az Újvidéki Rádió ma is felvállalja, a nemzetmegőrző, nemzetegyesítő, nemzetintegráló szerepet, a vajdasági magyarság érdekeit igyekszik képviselni, s nem vált egyetlen politikai párt szócsövévé sem. Hozzátette: nagyon jó az együttműködés az anyaországi médiumokkal, elsősorban a Magyar Rádióval, de az MTVA-val is. 

  Forrás: Kossuth Rádió, Határok nélkül | 2014. 12. 03. 07:49:00

Berecz András Magyarkanizsán

 Berecz András Kossuth-díjas mesemondó, énekes, a Magyar Művészeti Akadémia tagja Angyalfütty című estjét tartják meg november 26-án, szerdán a Vajdaságban, Magyarkanizsán a Művészetek Házában, a Regionális Kreatív Műhely szervezésében.
A népmesét, a mesemondást, a magyar nyelvet ünnepli ez az este – jegyezte meg Bicskei Zoltán filmrendező, az esemény főszervezője az MMA honlapjának. Elmondta, hogy a mesemondó 1989 óta jár a Délvidékre, szerepel és gyűjti ott is a magyar népdalokat, mondókákat. Magyarkanizsán nagyon szeretik és az előadóterem mindig megtelik az ő neve hallatára – idézte fel a szervező Berecz András korábbi szerepléseit.
Az Angyalfütty a Kőkertben liliom című sorozat III. kötete. Berecz András első önálló lemeze volt a Kőkertben... 2000-ben, majd a Felitő című a Kőkertben... II. 2003-ból Moldva, Háromszék, Udvarhely, Csík, Bukovina dalait összegyűjtve született. Az Angyalfütty a harmadik könyv, CD-melléklettel és CD-füzettel, amely 2013 végén jelent meg. A lemezen közreműködik Vizeli Balázs hegedűn, Szabó Dániel cimbalmon, Kádár Ignác gardonon, Mátéfi Csaba szolgáltatja a füttyszót és a művész fia, Berecz István furulyázik.
"Tisztán láttam magam előtt, hogy valami savanyú, tánctalan ántivilágban, valamely fel nem jegyzett égi háborúban egy angyalt a társai oldalba döfnek, így az, szegény, hullani kényszerül. Aláhullva előveszi a nagy erős kíváncsiság: ha nem bontja ki a szárnyait, mi történik akkor?
Messze még a Föld, már az unalom is öldösi, hát unalmában akkorára nyílik ennek az én kisangyalomnak az a formás kicsi ajaka, mint a gyűszű. Akarta, nem, fütyölni kezdegete. Már a nyelve hegyit is kótára igazítá, mer az unalom nagy szerző. Na, közbe lent a Földön, ahol ugye a mesegyűjtők is forgolódnak, egy ember meghallá ezt az angyali muzsikát, ezért ijedtibe egy nagyot újít a világ menetin. Mer az ijedség nagy újító..." – fejtette ki a történet keletkezését egy interjúban Berecz András.
A mesemondó Budapesten született, de ízesen beszéli a magyar nyelvet. Jogásznak készült, de elragadta a népzene és a népmesék világa. Alapítója az Ökrös és az Egyszólam együttesnek. Folklorista kutatóként gyűjtött Erdélyben, Moldovában, Felvidéken és még sokhelyütt. Könyveket ír, fotózik, feldolgozásokat készít, lemezeket ad ki. Mesemondással  több mint 15 éve foglalkozik. „Kedves dalaim és meséim a honát kereső és a nagyon szerelmes ember gondolatait hordozzák. Felnőtteknek szólnak inkább" – jegyezte meg. Berecz András mesélését a budapesti közönség is megismerheti, mert tavaly december óta minden hónapban egy alkalommal önálló estet ad a Nemzeti Színházban.
Berecz András Angyalfütty – Kőkertben liliom III. című kötetét és lemezborítóját csakúgy, mint korábban valamennyi kiadványát Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusművész készítette, illusztrálta. A lemez-könyv a Szép Könyv 2013 EMMI alkotói különdíját is elnyerte.

„Az Angyalfütty lemezen a liliom maga Éva, akit a Paradicsom kőkertjébe ültet az Úr, és aki a nagy almafalás után onnan ki kell reppenjen Ádámostul. „[...] Korábban mindig abból indultam ki, hogy ott ül velem szemben a mesemondó, én pedig hallgatom. Mondjon úgy mesét, hogy az muzsikáljon! Nem kell azt megtámasztani zenével. Most mégis úgy esett jól, hogy ahol a mese nagyobb szünetet kívánt, oda zenét emeltem be."

Forrás:Magyar Művészeti Akadémia

Megújul szabadkai zsinagóga

Maglai: A szabadkai zsinagóga 2016-ra teljesen megújul

„Azt hiszem, nem sokan hittek abban, mikor tavasszal bejelentettem, hogy a nyár végére a nyugati szárny is teljesen mértékben fel lesz újítva”- nyilatkozta  Maglai Jenő, Szabadka város polgármestere a sajtó képviselőinek, miután megtekintette a zsinagóga nyugati homlokzatán elvégzett munkálatokat.
A polgármester megköszönte a kivitelezőknek a magas színvonalú munkát, majd köszönetet mondott a pénzügyi támogatásért többek közt a köztársasági művelődési ninisztériumnak, a tartományi művelődésügyi titkárságnak, valamint a helyi önkormányzatnak. Az elvégzett beruházás mintegy 19 millió dinár értékű.
„Jövő héten valószínűleg már kiírják a közbeszerzési pályázatot a déli homlokzat felújítására, erre 17,5 millió dinár áll rendelkezésre.” – mondta a polgármester. A 2015. évi költségvetésben az északi szárny felújítására is igyekeznek eszközöket elkülöníteni. Kiemelte, hogy az elkövetkező egy-másfél évben szeretnék befejezni a munkálatokat, hogy 2016-ra a zsinagóga ismét teljes szépségében ragyogjon.
A belső tér tervdokumentációjának elkészítésére is kiírták már a közbeszerzési pályázatot, ez napokon belül le fog zárulni. A belső felújításokat a magyar kormány is támogatja mintegy 300 ezer euróval.
Maglai beszélt továbbá arról is, hogy hamarosan rendezik a Zsidó Hitközséggel a használattal kapcsolatos részleteket, hiszen míg az épület a város tulajdonában van, addig a telek a szabadkai Zsidó Hitközség tulajdona. Amint a felújítás befejeződik, az istentisztelet mellett az épület a zsidók történetével kapcsolatos kiállításoknak valamint kisebb koncerteknek is helyet ad majd.
Az év végéig pedig szeretnék elkészíttetni a zsinagóga előtti park felújításával kapcsolatos tervdokumentációt is.

Forrás: VajdaságMA

Léphaft Pál karikaturista, újságíró

Születési hely: Nagybecskerek [Zrenjanin, YU]
Születési dátum: 1952

1972-76: az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom szakán végbizonyítványt szerzett. 1977-87: az Újvidéki Televízió magyar hírszerkesztőségének, a Magyar Szó napilapnak az újságírója, 1996 novemberétől szatirikus mellékletének, a Grimasznak a szerkesztője. 1990-97: a Napló c. hetilap állandó munkatársa

és szerkesztőségi tagja. 1992-től a Magyar Nemzet tiszteletdíjas karikaturistája. Az újvidéki Képes Ifjúság 1. karikatúrapályázatának díja; 1978: a Montreali Nemzetközi Karikatúrakiállítás 2. díja; 1979: A gyermekek éve 2. díj, Belgrád; 1987: a Montreali Nemzetközi Karikatúrakiállítás 3. díja; 1997: a Szerbiai Iparművészek és Formatervezők Szövetségének oklevele; 1997: Fórum Képzőművészeti Díj, Újvidék; Karikatúra határok nélkül - különdíj, Budapest; a Szkojei Oszten c. szatirikus lap nemzetközi karikatúrapályázatának különdíja. 1989-től: a Telepi Rádió (politikai kabaré) szerzője és szereplője.

Egyéni kiállítások

1979 • Karikatúrák, Forum Klub, Újvidék
1981 • Ping pong, Verbász • 198? • Homo Bhascodicus, Kavilló
1980-as években több kiállítás, Újvidéki Színház
1995 • Más-világ, Litea, Budapest
1997 • ~ karikatúráinak kiállítása, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Kontra retus, testre szabott portrék, Városi Múzeum, Zenta
1998 • Karikatúrák, Ifjúsági Ház, Petőfi-sziget, Baja.

Irodalom
 
Híd, 1978/9.
Szabad Hét Nap, 1995. december 14.

Könyvei

Ping pong [Szeles Károllyal] Újvidék, 1981
Más-világ, Újvidék, 1995
Kép-mások, portrék kisebb-nagyobb túlzással és jóindulattal, Újvidék, 1997
Végvári panoptikum, Kismagyar vajdasági leltár [Keszég Károllyal], Újvidék, 2000.

Forrás: Balázs-Arth Valéria - Artportál
 

A 40 éves Újvidéki Színház előadással ünnepelt Budapesten

Budapesten is megünnepelték az Újvidéki Színház negyvenedik születésnapját. A Nemzeti Színházban filmet vetítettek, volt kiállítás és színházi előadás.

Léphaft Pál kiállításával kezdődött az újvidéki-est Budapesten, a Nemzeti Színházban, amely az Újvidéki Színház negyvenedik születésnapját hivatott megünnepelni. Az Újvidéki Színházról szóló kisfilm bemutatása után Léphaft Pál Palikatúra című kiállítása a Nemzeti Színház első emeleti aulájában volt megtekinthető. Léphaft azt mondta, hogy a szerző a fogyasztót mindig megcélozza: „Ez a kiállítás a Nemzeti Színházban, valójában az Újvidéki Színház előtti tisztelgés, és ide válogattam tizenvalahány rajzot, ennyi fért ki. Így tisztelgünk az esemény előtt, abban a reményben, hogy néhány embert fel is ismernek a rajzon.”

Vidnyánszky Attila júliustól vezeti a Nemzeti Színházat. Az igazgató elmondta, hogy az egy évvel ezelőtt kitűzött célok megvalósításaként „kinyitották” a színházat: határon túli, vidéki és nemzetiségi teátrum, valamint külföldi társulat is vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, a programok elindultak, most az Újvidéki Színházat láthatja a pesti közönség. „Én valóban azt gondolom, hogy ez a Nemzeti dolga, egyrészt, hogy kinyissa kapuit, másrészt hogy maga is kimozduljon. A kimozdulás célpontjai, illetve a fogadott előadások között is nagyon meghatározó helyet a külhoni intézmények kell, hogy betöltsék.”

Venczel Valentin, az Újvidéki Színház igazgatója elmondta, néhány hónappal ezelőtt szóba került a színház negyvenedik évfordulója és Vidnyánszki igazgató felajánlotta, annak a lehetőségét, hogy a rendezvénysorozatok egyikeként kerüljön sor erre az előadásra. „Az Opera Ultima hitünk szerint az az előadás, amely hűen ábrázolja azt, hogy milyen is jelenleg az újvidéki magyar színház” – tette hozzá Venczel Valentin.

Forrás: Pannon RTV

1941. április 11. - A Délvidék visszafoglalása

Szerző: Tarján M. Tamás

 „A 3. hadsereg Szabadkától nyugatra jól összefogott súllyal törje át az erődvonalakat, nyugatról kerítse be és semmisítse meg a jugoszláv erőket. A gyorsan mozgó csapatokkal

lehetőleg a Ferenc-csatornától délre előretörni, mielőbb elérni a Duna vonalát és birtokba venni az átjárókat. A 11. dandár a hadsereg jobb szárnyán támad azzal a feladattal, hogy a baranyai háromszöget birtokba vegye. A bezdáni csatornatorkolat zsilipje gyorsan elfoglalandó; a vállalkozás esetleg még a hadsereg megindulása előtt végrehajtandó.”
(Részlet a Honvéd Vezérkar főnöke április 9-i hadműveleti intézkedéséből)

1941. április 11-én lépték át a Magyar Királyi Honvédség csapatai a volt magyar–jugoszláv határt, hogy fennhatóságuk alá vonják Bácskát, a Muraközt és a Baranya-háromszöget. Magyarország ezzel csatlakozott a felbomló délszláv állam ellen indított támadáshoz, ami az előzetes félelmekkel ellentétben még nem eredményezett brit hadüzenetet.

Az újabb – észak-erdélyi – revíziós sikerek és Ion Antonescu román diktátor hatalomra jutása miatt Magyarország az 1940-es esztendő során a náci Németország és szövetségeseinek erőteljes nyomása alá került, aminek eredményeként a Teleki Pál miniszterelnök által kigondolt fegyveres semlegesség politikája egyre kivitelezhetetlenebbnek tűnt. Ebben a helyzetben az egyetlen kiutat a Jugoszláviához való közeledés jelentette: jóllehet, a délszláv királyság is ezer szállal kapcsolódott a hitleri Németországhoz, mindeközben a britekkel is jó viszonyt ápolt, Budapesten pedig abban bíztak, hogy Belgrád segítségével megtarthatják a törékeny egyensúlyt a hadviselő felek között.

A Cvetković-kormány hasonló reményeket fűzött Magyarországhoz, ezért Csáky István és Alexander Cincar-Marković külügyminiszterek 1940. december 12-én megkötötték a két ország „örök barátsági szerződését”, mely csupán a szívélyes gesztusok szintjére korlátozódott. Paradox módon ezt az egyezményt Hitler is támogatta, hiszen a jugoszláv–magyar közeledés hozzájárult a Balkán stabilizációjához, ami a Szovjetunió ellen tervezett német támadás sikerének legalapvetőbb feltétele volt.

Jugoszlávia eközben tovább közeledett a tengelyhatalmakhoz: Pál régensherceg ígéretének megfelelően 1941. március 26-án Belgrád is csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, ám ezután nem várt fordulat következett be a királyság belpolitikájában. A következő napon a fővárosban Dusan Simović vezetésével puccsot hajtottak végre a hatalmon lévő kormány ellen –  amelynek „németbarát” politikájával és a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozással nem értettek egyet, jóllehet a hatalomátvétel után jelezték, hogy tiszteletben tartják az egyezményt.

Mussolini 1940. évi görögországi hadjáratának kudarca önmagában is súlyos teher volt a tengelyhatalmak számára, a jugoszláviai események azonban már teljesen aláásták a Balkán-félsziget stabilitását. Hitler a Szovjetunióval kapcsolatos terveinek fényében nem engedhette meg magának, hogy az egész Balkán ellene forduljon, ezért elhalasztotta a Barbarossa-terv – május 15-ére előirányzott – megindítását. A diktátor március 27-én utasítást adott a Görögország megszállására kidolgozott Marita-terv kibővítésére, ezzel egy időben pedig komoly nyomást fejtett ki a közép-európai államokra annak érdekében, hogy csatlakozzanak a Jugoszlávia elleni hadműveletekhez.

Sztójay Döme berlini magyar követ már március 28-án megérkezett Budapestre Hitler üzenetével, aki nem pusztán átvonulási engedélyt kért a Wehrmacht számára, hanem Magyarországot is hadba lépésre szólította fel. Németország újabb revíziós sikerekkel, Bácska és a Bánát visszacsatolásával kecsegtette a magyar felet, a valódi tét azonban jóval nagyobb volt, hiszen hazánk fellépésével semlegességét tette kockára. Ezt Horthy és Teleki is tisztán látta, így Sztójayt azzal a válasszal küldték vissza Berlinbe, hogy a Wehrmacht erői átvonulhatnak majd Magyarországon, a részvétel kérdésében azonban a minisztertanács később dönt majd.

Az időhúzás ellenére a magyar kormány lehetetlen helyzetbe került, hiszen Hitler kikosarazásával a revíziós eredményeket tette volna kockára, a csatlakozással pedig elveszítette volna Nagy-Britannia jóindulatát. London Teleki tudtára adta, hogy „a Jugoszlávia elleni háború esetén Magyarország brit hadüzenettel számolhat”, s álláspontját a miniszterelnök alkudozási kísérletei ellenére is fenntartotta. Teleki Pál választásra kényszerült, ő pedig nem bírta el a felelősség súlyát, és 1941. április 3-án az öngyilkosságba menekült.

Teleki halála után Bárdossy László került a kormány élére, aki a támadás mellett foglalt állást. A tényleges döntést az államfő hozta meg 1941. április 1-jén a Legfelső Honvédelmi Tanács ülésén. A Magyar Királyi Honvédség április 3-án megkezdte a részleges mozgósítást. A Bárdossy-kormány sem törekedett azonban felesleges áldozatvállalásra, éppen ezért a vezérkar úgy próbálta időzíteni a magyar bevonulást, hogy a jugoszláv erőkkel már ne kelljen harcba bocsátkoznia, viszont érvényesíthesse revíziós igényeit szomszédjával szemben. A várakozásban az a taktikai szándék is szerepet játszott, hogy Jugoszlávia széthullása után Budapest az örök barátsági szerződést hatálytalannak nyilváníthatta, ez az álságos érvelés pedig korántsem volt egyedülálló.

A Magyar Királyi Honvédség április 12-ére időzítette az offenzíva megindítását, a jugoszláv légierő és a Magyarországra támadó határőr egységek ellen azonban már április 6-a után harcra kényszerült. Ezen a napon a Wehrmacht megindult Jugoszlávia ellen, április 10-én pedig az usztasák kikiáltották Horvátország függetlenségét. Ekkorra már teljesültek azok a feltételek, melyeket még Teleki Pál szabott meg a beavatkozással kapcsolatban, így a hadműveletek megindítását a tervezettnél egy nappal korábbra, április 11-ére helyezték. Ebben az is szerepet játszott, hogy április 10-én a Wehrmacht már Belgrádnál harcolt; Werth Henrik, a Honvéd Vezérkar főnöke attól tartott, hogy a háború még a Magyar Királyi Honvédség beavatkozása előtt véget ér, a revíziós remények pedig szertefoszlanak.

Ennek eredményeként a magyar királyi 3. honvéd hadsereghadsereg – alárendeltségében a Miklós Béla vezette gyorshadtesttel – április 11-én átlépte a trianoni határt, és négy nap alatt végrehajtotta a Délvidék, a Baranya-háromszög és a Muravidék „felszabadítását”. Mivel Budapest sokáig halogatta a döntést, a 9 napra ütemezett mozgósítási terv már önmagában is teljesíthetetlen feladatot rótt a vezérkarra – jól mutatja ezt, hogy a meghatározott létszám 75%-át sikerült csak hadrendbe állítani –, Werth Henrik módosítása pedig még kevesebb időt hagyott a felkészülésre. A magyar erők természetesen így is többszörös túlerőben indultak meg a felbomlóban lévő jugoszláv haderő ellen, ráadásul a Wehrmacht előrenyomulása miatt a délvidéki ellenséges csapatok is visszavonultak a támadók elől.

A hadi helyzetet jól mutatja, hogy a 3. hadsereg már a kiürítés közben támadta meg a bácskai erődsávot, a következő napokban pedig elsősorban a partizán és csetnik milícia, illetve helyenként a szerb civil lakosság tanúsított ellenállást a Magyar Királyi Honvédség alakulataival szemben, melyek – a fent idézett hadműveleti terv szerint haladva – április 15-ig elérték a Duna déli szakaszát. A hadműveletek négy napja alatt a magyar hadsereg hivatalosan összesen 467 főt veszített halottakban és sebesültekben. Feladatának egyszerűségét jól mutatja, hogy a gyorshadtestet már április 15-én átcsoportosították a Délvidékről – Miklós Béla alakulatai később az eszéki híd biztosítását kapták feladatul –, április 21-én pedig megkezdődött a hadműveletekben részt vett csapatok nagy részének kivonása. A visszacsatolt területek 1941 őszéig maradtak katonai közigazgatás alatt.

Teleki Pál félelmei dacára a Jugoszlávia elleni fellépés még nem váltotta ki Nagy-Britannia hadüzenetét, bár ebben a miniszterelnök öngyilkossága is szerepet játszhatott. Magyarország továbbra is semleges maradt, igaz, a délszláv állam felosztásában játszott szerepe miatt ismét közelebb sodródott a tengelyhatalmak tömbjéhez.

Forrás: RUBICONline

Megkezdődött a szabadkai Nemzetközi Zongorafesztivál

Daniele Petralia olasz zongoraművész koncertjével hétfőn megkezdődött az első szabadkai Nemzetközi Zongorafesztivál. A szabadkai Városháza dísztermében vasárnapig tartó

koncertsorozaton számos zongorista lép fel a környékbeli országokból és más kontinensekről is.
Hat “Moment Musical” zongorára. Szergej Rahmanyinov op. 16-os művével kezdte koncertjét Daniele Petralia. Az olasz művész emellett még Prokofjev és Liszt-műveket is eljátszott. „A programot azért így állítottam össze, mert nagyon sokszor játszok a romantikus és a modern repertoárból. Nagyon szeretem Rahmanyinovot. Hasonló darabokat már sokszor játszottam.”
Az olasz művész a szabadkai Zeneiskola dísztermében vasárnapig egy mesterkurzust is tart a szerbiai és a külföldi zongoristáknak. Ennek a mesterkurzusnak a gálakoncertje április 11–én este lesz. Görög Noémi, az Electe művészeti vezetője: „Úgy került Szabadkára, hogy néhány évvel ezelőtt egy görögországi mesterkurzuson ismertem meg, teljesen véletlenül. Nagyon tetszett, ahogy az órát tartotta. Nem reménykedtem abban, hogy elvállalja, amikor felkértem erre a szereplésre, de szívesen jött Szerbiába.”
A szervező Electe Egyesület nem titkolt célja, hogy a koncertsorozattal emeljék a szabadkai zenei élet színvonalát. Miloš Radonjić elnök: „Azt gondoljuk, hogy a fesztivál nagyban hozzájárul a szabadkai zongoraművészet fejlődéséhez. Ehhez elég azt látniuk, hogy mennyi zenész jött el a hívásunkra.” A Városháza dísztermében kedden este 8 órától öt zongorista lép fel, köztük a magyarországi Fejes Krisztina. A fesztivál minden koncertjére ingyenes a belépés.

Forrás: subotica.info

Ördögkatlan: A Katona József Színház és Lajkó Félix az idei díszvendégek között

A Katona József Színház, Lajkó Félix hegedű virtuóz, Horváth Csaba és a Forte Társulat, valamint Lengyelország is díszvendég lesz az idei Ördögkatlan Fesztiválon, amelyet augusztus 5. és 9. között rendeznek meg.
A fesztivál, amelynek idén is Nagyharsány, Kisharsány, Palkonya és Beremend ad otthont, már hagyományosan a Quimby koncertjével indul augusztus 5-én este.

A díszvendégek több napon keresztül részt vesznek a fesztivál életében, több produkcióval készülnek, így különböző oldalaikról ismerheti meg őket a közönség - áll a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az idei díszvendégek között van Lajkó Félix, aki különböző formációkban fog muzsikálni. A budapesti Katona József Színház többek között a szabadkai Népszínház Magyar Társulatával közösen létrehozott - az idei POSZT versenyprogramjába is beválogatott - Vörös című előadással és A mi osztályunk című darabbal szerepel a fesztiválon.

Horváth Csaba rendező-koreográfus és a Forte Társulat is több előadással érkezik az Ördögkatlan Fesztiválra, amelynek Lengyelország is a díszvendége lesz. A fesztivál négy falucskájában így időről időre felbukkannak majd lengyel workshopok, zenekarok és utcaszínházi társulatok.
A csillagos ég alatt tartott koncertek sorában a tavalyi produkció, Mozart Requiemje után most Beethoven IX. szimfóniája következik, legalább 120 fellépővel.

A fesztiválra már kaphatók bérletek elővételben kedvezményes áron, első lépcsőben május közepéig 8 ezer forintért. A szervezők ebben az évben is meghirdetik a fesztivál megrendezését támogató szponzorbérletet, amelynek ára 50 ezer forint.

A fesztiválról további információ a www.ordogkatlan.hu oldalon található.

Forrás: MTI

Orbán Viktor leleplezte Kosztolányi Dezső egészalakos szobrát Szabadkán

„A kultúránk mindig is összekötött bennünket”

Olyasmire készülünk, ami nagyon régen adatott meg a Kárpát-medencei magyarságnak: végre ismét közösen dönthetünk a nemzet jövőjéről – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a vajdasági Szabadkán, ahol leleplezte Kosztolányi Dezső egész alakos szobrát.

A miniszterelnök beszédében kiemelte: akkor is Szabadkára látogatott volna, ha szombaton nem lenne Kosztolányi születésnapja. „A kultúránk mindig is összekötött bennünket, és valahányszor a Vajdaságba érkeztem, habár át kellett lépnem egy határt, mégis mindig úgy érezhettem, otthon vagyok, hálás vagyok ezért önöknek” – fogalmazott Orbán Viktor.

„Magyar vagyok, magyarul írok, és ennél nagyobb szerelmi vallomást nem tehetek a népemnek. Verseim mellé nem voltam hajlandó erkölcsi bizonyítványt is mellékelni” – idézte Kosztolányi Dezsőt a miniszterelnök.

Orbán Viktor ezt követően elmondta, Kosztolányi Dezső nem vált rabjává egyik politikai nézetnek, eszmerendszernek sem, mert ő más rabja volt: ő a magyar nyelv rabja volt. A magyarul gondolkodás egyszerre jelentette számára az eszmét és a politikát, tudta, hogy a szó és a szellem jogán minden porcikájával és leheletével egy közösséghez tartozik, amelynek tagjai itt és ott, mindenütt a világon, mintegy összeesküvésszerűen, magyarul beszélnek – olvasható a Ma.hu honlapon.

„A magyarok szellemi kincse a más nyelvet beszélők számára szinte feltörhetetlen, de minél kevésbé vigyázunk a magukat magyarnak valló és magyarul beszélő emberekre, ez a kulcs egyre nehezebben fog forogni a zárban” – szögezte le a miniszterelnök.

Elmondta, április 6-án „mi magyarok, függetlenül attól, hogy hol élünk, végre ismét közösen dönthetünk a nemzet jövőjéről. Ez egyszerre ünnep és jóvátétel, bocsánatkérés honfitársainktól, akiket elszakított, szétszórt a történelem, és megbántott az anyaország” – magyarázta. Hozzátette: „őszinte bocsánatkérés, hogy majdnem száz évet kellett várni arra, hogy megtaláljuk azt a megoldást, amely ismét képes a magyarokat egységes nemzetté kovácsolni. Bocsánatkérés, hogy majdnem száz évet kellett várnunk arra, hogy az anyaország alkotmányában rögzítsük a nemzet összetartozását. Talán, ha többet tanulunk Kosztolányitól, gyorsabban megtaláljuk ezt az utat”.

Forrás: 168 óraonline

Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XIX. Találkozója

A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a szajáni Ady Endre Művelődési Egyesület és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet meghívja Önt a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XIX. Találkozójára, melynek helyszíne a bánáti Szaján, ahol a 10 nap alatt 17 színjátszó csoport fordul meg. Kortárs szerzők darabjai, sokszorosan díjazott társulatok, gyermekrendezvények, izgalmasnak ígérkező előadások egyaránt jellemzik az idei szemlét. Időpontja március 21–30.

A Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozója az egyetlen olyan színjátszó fesztivál a Vajdaságban, ahol bármely műkedvelő csoport bemutatkozhat ifjúsági, felnőtt vagy vegyes korcsoportban. Így ez a magyar színjátszók és a találkozót befogadó közösség ünnepe, amely évről évre máshová vándorol.
A Találkozó programja a következő:
Március 21., péntek
19.00 – kiállításmegnyitó,19.30 – ünnepélyes megnyitó, 20.00 – Moliére: A botcsinálta doktor (a szajáni Ady Endre Művelődési Egyesület drámai csoportjának előadása)
Március 22., szombat
16.30 – Farkas Denisz – Kálló Béla – Nagy György Anikó – Nagy György Júlia – Török Krisztina: A cipő (a noszai Hinga Művelődési Egyesület Éjjeli Pávaszem csoportjának előadása), 18.00 – Sorsok / Sors-ok (a magyarkanizsai Fény-Bárka csoport előadása), 20.00 – Martin McDonagh: A Párnaember (a magyarkanizsai Gondolat-Jel Társulat előadása)
Március 23., vasárnap
16.00 – Peter Tolan műve alapján: Csak egy kis pánik! (A zentai KEX Egyesület előadása), 18.00 – Spiró György: Prah (a szilágyi Mosoly Amatőr Színjátszó Társulat előadása), 20.00 – Zalán Tibor: Amese marad (a nagykikindai József Attila színjátszó csoport előadása)
Március 24., hétfő
17.00 – Lénárd Róbert: Éjféltájt (a nagybecskereki Madách Amatőr Színház Ifjúsági Pódiumának előadása), 20.00 – Garaczi László: Ovibrader (az Adai Színtársulat előadása)
Március 25., kedd
17.00 – Kiss Csaba: Világtalanok (a kisoroszi Testvériség–egység Művelődési Egyesület előadása) , 20.00 – Fejér István – Kéri Ferenc: Az alkohol öl (a nemesmiliticsi Németh László Magyar Művelődési Egyesület előadása)
Március 26., szerda
17.00 – Heltai Jenő: Naftalin (a tóbai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület-előadása) , 20.00 – Halál a Balkánon (a topolyai Mara Amatőr Színház előadása)
Március 27., csütörtök
17.30 – Németh Ervin 13 és ¾ nyöszörgés Adrian Mole minden kínszenvedéséből című drámájának felhasználásával: Adrian Mole (a Zentai Magyar Kamaraszínház diákszínjátszóinak előadása)  , 20.00 – Márai Sándor Füves könyvének felhasználásával: Föld nélkül (A Zentai Magyar Kamaraszínház Zsebtársulatának előadása)
Március 28., péntek
16.30 – Tasnádi István: Rovarok (a szabadkai Fabula Rasa Színjátszó Grund előadása)   , 19.30 – Kálmán Imre: Marica grófnő (a bácskertesi Sturcz József Amatőr Színjátszó Csoport előadása)
Március 29., szombat – GYEREKNAP
15.00 – Erich Kästner: Csizmás Kandúr (a Magyar Kanizsai Udvari Színház előadása), 16.00 – játékos foglalkozások, 20.00 – Tóth Péter Radnóti-díjas versmondó VasútÁL(l)OMás című József Attila-estje
Március 30., vasárnap
19.00 – Ünnepélyes díjkiosztás, 19.30 – Vojáger. A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház vendégelőadása.
Az előadások helyszíne a szajáni Ady Endre Művelődési Egyesület színházterme. A belépés díjtalan! Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők!
(forrás: kulturaliskalauz.rs)

Drámai helyzetben van a délvidéki magyarság

2014.január 16

Morvai és Gaudi az EU bővítési biztosával tárgyalt Strasbourgban Szerbia csatlakozásáról és a délvidéki magyarság drámai helyzetéről.

Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének magyar tagja 2014. január 15-én Strasbourgban az Európai Parlamentben tárgyalt Stefan Füle EU bővítési biztossal Szerbia EU csatlakozásáról és a délvidéki magyarság drámai, sürgősen rendezendő helyzetéről. Az eredetileg negyedórásra tervezett, de végül csaknem egy óra hosszan tartó találkozón a magyar képviselők egyértelművé tették: a délvidéki magyarság sorsának önrendelkezési jogon alapuló rendezése, elsősorban a területi autonómia nélkül Szerbia nem lehet az Európai Unió tagja. Szerbiának és az EU-nak választania kell a tárgyalásos megoldást hozó dél-tiroli út vagy az erőszakba torkolló koszovói út között.
A nemzeti jogvédő képviselők részletesen tájékoztatták a bácskai és bánáti magyarok jogfosztott helyzetéről a biztost, az írott nemzetközi és szerbiai jog előírásai, illetve a  gyakorlat között feszülő ellentmondásokról, így többek között az önálló magyar egyetem hiányáról, a magyar nyelv használatának súlyos problémáiról, a munkaerőpiacon és a köztisztségek betöltése körében tipikus hátrányos megkülönböztetésről, az etnikai arányokat felborító betelepítésekről és a magyarellenes atrocitásokról. A biztost emlékeztették arra, hogy mivel az EU a csatlakozás kiemelt feltételrendszerébe emelte a jogállamiság elvét és ezáltal a szám szerint többséget nem alkotó nemzeti közösségek jogainak védelmét és biztosítását, ezért az Európa Tanács e témában született határozatait is számon kell kérni Szerbián, különösen az önrendelkezési jogot a különböző autonómiaformák biztosítása útján előíró 1832/2011 határozatot, illetve az autonómiaformákról szóló 1334/2003 számú határozatot.

A találkozó során átadtak a biztosnak több, a délvidéki magyar közösség helyzetét bemutató dokumentumot, köztük öt délvidéki magyar párt és tucatnyi civil szervezet, s  magánszemély által 2012. szeptember 27-én Újvidéken elfogadott, 15 pontból álló követelést (http://bozokiantal.blogspot.be/2012/10/a-vajdasagi-magyar-kozosseg-azono...), Bozóki Antal ügyvéd, az újvidéki Árgus Jogvédő Egyesület elnöke "A magyar közösség Szerbiában c. nemrég megjelent kötetének angol nyelvű összefoglalóját, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által tavaly decemberben megjelentetett, "Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében" c. tanulmánykötetet, illetve délvidéki magyarellenes erőszakról szóló, az "Áldozatból bűnös" c. dokumentumfilmet.

A bővítési biztos jelezte, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos szabályok érvényesülését folyamatosan figyelemmel kísérik a január 21-én érdemben megkezdődő EU-szerb csatlakozási folyamatban. Nyitottságot mutatott arra, hogy a délvidéki magyarságot reprezentáló minden szervezet véleményét meghallgassa és velük egyeztessen.

A megbeszélés időszerűségét az adta, hogy az Európai Parlament 2014. január 13-16-i ülésén tárgyalta Szerbia EU csatlakozási előmeneteléről szóló jelentést, amelynek vitájában bár számos kritika érte déli szomszédunkat az EP végül nagy többséggel (Porvai Krisztinán és Kovács Bélán kívül minden jelen levő magyar képviselő támogató szavazatával, a magyar nemzeti radikális képviselők nemmel szavaztak) január 16-án elfogadta, dacára annak, hogy egyetlen szó sem utalt a jelentésben arra, hogy a legnagyobb lélekszámú, nem többséget alkotó nemzeti közösség, a délvidéki magyarság helyzetét mielőbb rendezni kell. Ismert, hogy az EU a tagjelöltséghez feltételül szabta Koszovóval kapcsolatos feszült viszony rendezését, erre vonatkozó további igények és előírások a mostani jelentésben is teret kaptak.

Morvai Krisztina a jelentés vitájában elmondott felszólalásában felhívta a figyelmet a délvidéki magyarság 15 pontos követelésére, szükségesnek nevezte, azt, hogy a csatlakozási folyamatban a tárgyalások során kérjék ki a civil szervezetek, jogvédő testületek és hatalmat nem gyakorló pártok véleményét is, illetve vétót követelt mindaddig, amíg vége nem lesz a délvidéki testvéreink elleni tömeges jogsértéseknek.

Forrás: alfahir.hu

Remete István festőművész

NÉHÁNY SZÓ RÓLAM

1956.június 25-én születtem a Magyarkanizsa községbeli Orom faluban, ahol 4 éves koromig éltem. Szüleim Magyarkanizsára költöztek, azóta szülővárosomként tekintek rá. Itt kezdtem el iskolába járni, ahol már kisiskolás koromban felfigyeltek rajztehetségemre. Rajzversenyeken többször voltam díjazott. Sajnos képzőművészeti iskolába anyagi okok miatt nem tudtam járni, és a helybeli szakközépiskolában fémesztergályos szakképesítést szereztem. Mindentől függetlenül, mindig rajzoltam, festettem, és dédelgettem álmaimat hogy egyszer rajztanár lehetek.1979-ben megnősültem, és hamarosan 5 év múlva már két fiúgyermek boldog apukája lettem. A munka mellett mindig festettem, és az idő haladtával az álmom lassan szertefoszlott (mármint hogy rajztanár leszek). Egyre többet festettem, és 23 munkaév után feladtam a biztos munkahelyemet, és azóta is mint szabad művész dolgozom. Városom egy kis oázis ahol az emberek szeretik a kultúrát, a művelődést, az emberek barátságosak, udvariasak, vendégszeretők. Neves művészeink is voltak a múltból és vannak a jelenben Dobó Tihamér festőművész akit tanáromnak tekintek, sajnos már nem él, Koncz István költő, kovács Antal szobrász, sajnos ők sem élnek már, Tolnai Ottó író, és világhírű pantomimművészünk Nagy József, és még sorolhatnám. Alapítója voltam a Magyarkanizsai Ozoray Árpád M.E. képzőművész szakosztályának.
2007-ben lesz 10 éve hogy sikeresen vezetek egy nemzetközi téli művésztelepet. Sok hazai és külföldi művésztelep állandó tagja vagyok. Nagy természetvédő vagyok, talán ezért is témám a természet, a Tisza a környezetem. Száraz-pasztell, olaj és akril technikával dolgozom. Zentai festőbarátaimmal 1990-ben megalakítottuk ART 90 nevű csoportunkat, akikkel évente többször is kiállítunk.4 önálló kiállításom volt, csoportosan évente többször. Munkáim megtalálhatók magángyűjteményekben az egész világon, kivétel a Távol kelet.




 Forrás: http://remete.kanjiza.info/indexhu.html

Galéria
Kapcsolat