2018. március 31., szombat

Nagyszombat és Húsvéti Vigília




.

Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus feltámadt a halálból és mindenkit meghív az örök életre.

Nagyszombat a gyász napja, Jézus most sírban fekszik egy nagy kővel elzárva. Nagyszombaton egész nap lehetőség van imádságra a szent sír előtt. Ezen a napon készülődünk a feltámadás örömére. Ilyenkor betölti lakásainkat, családjainkat és szívünket a csend, amely segít Krisztus szeretetének-halálának titkában elmélyedni. Nagyszombat – Jézus a sírban pihen, a hívek felkeresik a templomokban felállított szentsírt.
Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Húsvét éjszakáján az egyház talán legszebb ünneplése jeleníti meg számunkra a szent titkokat. A liturgia szimbólumaiban megjelenik a fény és sötét, a tűz s a víz, a nap és a csillagok, hogy együtt magasztalják a feltámadott Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a halált. A liturgia sötétben kezdődik, abban a sötétben, amely a világra borult Krisztus halála után. Amikor úgy látszott, hogy a halál legyőzte az életet, a bűn legyőzte Krisztust. Ebben a sötétben gyullad meg a remény: Krisztus feltámadásának fénye.
A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. A jelenlegi liturgikus rend, a IV. századra vezethető vissza.
A húsvéti vigília szertartása a tűzszentelés szertartásával kezdődik. Egyedül a parázsló szén világít, s az arról vett tűzzel a pap meggyújtja a húsvéti gyertyát, miközben azt imádkozza, hogy Jézus Krisztus tegnap és ma, ő a Kezdet és a Vég, ő az Alfa és az Ómega, övé az idő, és övé az örökkévalóság, övé a dicsőség és a hatalom, mindörökkön örökké. A húsvéti gyertya fénye maga is Jézus Krisztust jelzi, feltámadását, mely belevilágít a templom sötétjébe, de egyúttal a világ sötétjébe is, hogy új reményt adjon.
Erről az új tűzről gyújtják meg a húsvéti gyertyát, amely Jézus testét szimbolizálja, benne a tömjénszegekkel, amelyek Jézus halálos sebeit jelzik. A Föltámadásnak nem volt tanúja, hiszen Jézus nem erre a világra, nem ennek a térnek és időnek keretei közé támadt föl, hanem az örökkévalóságba lépett át, mégis az Egyház liturgiája mintegy megjeleníti a föltámadás pillanatát, ez történik akkor, amikor a gyertya élettelen testét megeleveníti az új tűz. Szimbolikusan ez a föltámadás pillanata. A megszentelt tűzről gyújtott gyertyák sokasága Krisztus világosságának elterjedését érzékelteti, azt, hogy a bűn és halál sötétjében Krisztus feltámadásának ereje kiterjed az egész emberiségre. A pap elindul a fénnyel a sötét templomba, s három lépésben szétosztja Krisztus világosságát a híveknek, akik a Húsvéti gyertyáról meggyújtják saját gyertyáikat. Krisztus világossága tölti be a sötét templomot. Mi vagyunk a sötétben járók, akik várjuk a fényt. Ezt az örömet halljuk és látjuk: „Krisztus világossága”, erre válaszolunk: „Istennek legyen hála.” Ezután hangzik föl az Egyház leggyönyörűbb éneke, az Exultet, a Húsvéti örömének. A húsvéti örömének az ünnep tartalmát fogalmazza meg, a fényt, amely a feltámadást és a megváltást jelképezi.
A húsvéti örömének elhangzása után kezdődik az igeliturgia, mely végigvezet minket az üdvösségtörténet nagy állomásain, eljutva az Újszövetségig. Ekkor felhangzik a Glória, Isten dicsőítése és „visszatérnek a harangok”, felszólítva a hívőket Krisztus győzelmének ünneplésére. A szentleckét követően az ünnepélyes alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki. Jézus feltámadását, az igazi örömhírt hirdeti az evangélium.

A prédikáció után következik a keresztelés ünnepélyes szertartása. Először a mindenszentek litániája, hiszen a keresztséggel az ember tagjává lesz az Egyháznak, amelyhez a szentek közössége hozzátartozik. Ezt követi a keresztvíz megszentelése és a keresztelés. Ha ez mégsem lenne, akkor is vizet szentel az Egyház, a hívek megújítják keresztségi fogadalmukat: ellene mondanak a Sátánnak és megvallják hitüket a Szentháromság egy Istenben, s keresztségükre emlékezve az Egyház meghinti őket az új vízzel. A fogadalom válaszait elsősorban a keresztelendők mondják és velük együtt a hívek. Nemcsak azért, mert ma mindannyian ünnepeljük keresztségünk titkát, hanem azért is, mert mindannyiunknak testvéri felelősséget kell vállalnunk a keresztelendőkért, egymásért.
A szertartás a szentmise szokott rendje szerint folytatódik. A szentáldozásban a feltámadt Üdvözítővel találkozunk. A feltámadási körmenettel a hívők ünneplése kilép a templom falai közül, és a világnak hirdeti a feltámadás örömét. Ez a szép közép-európai hagyomány kiviszi a Föltámadás örömhírét a világba, megáldva a négy égtájat. Az egész világ számára elviszik az Örömhírt: Krisztus Feltámadt! Valóban feltámadt! Alleluja!

(MKPK Titkárság)
 

Hétvégén indul a szezon az Állatkertben




.

A húsvéti hosszú hétvégével megkezdődik az idei szezon a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Ez azt jelenti, hogy a sokféle állat és növény mellett hétvégétől már a főszezoni programok, látványetetések, állattréningek is várják a látogatókat. A kert szinte minden pontján kisállatokat látni, többek között az orangutánoknál, a gorilláknál, az elefántoknál, a gundiknál, a kenguruknál és a pingvineknél is lehet cseperedő apróságoknak örülhet a közönség.


Kedden tartotta idei szezonnyitó sajtótájékoztatóját a Fővárosi Állat- és Növénykert. Az eseményen prof. dr. Persányi Miklós, az intézmény főigazgatója a 2018-as szezon főbb látnivalóit, tervezett programjait ismertette, és beszámolt a folyamatban lévő fejlesztésekről, köztük a hamarosan megnyíló Holnemvolt Vár munkálatainak előrehaladásáról is. Az eseményen résztvevő újságírók egy helyszíni bejárás keretében meg is tekinthették a Holnemvolt Vár készülő létesítményeit.

Indul a szezon az Állatkertben

A nagypéntektől húsvét hétfőig tartó hosszú hétvégén indul a 2018-as esztendő főszezonja a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A 850 féle állat, és még ennél is többféle növény, valamint a patinás műemlék épületek és különféle műalkotások mellett sok-sok program, látványetetések, etológiai bemutatók, az elefántok és az oroszlánfókák tréningje és több más érdekesség várja a látogatókat. Az úgynevezett „Légy ott!” programok keretében délelőtt 10-től délután 16:30-ig az Állatkert különböző pontjain minden egész és fél órában valamilyen különleges esemény, látnivaló nyújt lehetőséget az állatok életének élményszerű megismerésére.

A főszezon programjai mellett a mostani hosszú hétvégén a Japánkert térségében külön nyuszisimogatóval is kedveskedik az Állatkert a kilátogató családoknak. A nyulak természetesen folyamatos felügyelet mellett, váltott műszakban „teljesítenek szolgálatot” a nyuszisimogatóban. A nyuszisimogató húsvétkor nemcsak népszerű szezonális program az Állatkertben, hanem megvan az a szerepe is, hogy azok se maradjanak ki a nyuszi-élményből, akiknek egyébként nincs módjuk nyulat tartani, és ezt felelősséggel mérlegelve nem is vágnak bele a nyúltartásba. A nyulakkal kapcsolatban egyébként az intézmény – ahogy már több mint negyedszázada minden esztendőben – most is felhívja a figyelmet a felelős állattartás fontosságára.

„Gyereksztárok” sokasága

Már most, a szezon kezdetekor kölykök és fiókák sokaságával várja a látogatókat az Állatkert. Az Emberszabású Majmok Házában a 2014 végén született, de természetesen még most is bőven kölyöknek számító orangután gyerekek mellett a tavalyi év legvégén, december 23-án született gorillakölyköt is meg lehet nézni. Sőt, az intézmény honlapján csütörtök délig még a nevére is lehet szavazni. Azt, hogy a három válaszható név (Indigo, Ithemba, Ukusinda) közül melyik lesz a győztes, még a héten bejelenti az Állatkert.

Az elefántoknál Arun, a tavaly novemberben született kiselefánt a legfőbb látványosság. Bár még a tavalyi évben születtek, de csak az elmúlt hetekben néztek ki először a kiskenguruk a nyugati szürke óriáskenguruknál, sőt, több Bennett-kenguru nőstény erszényében is „zsebibaba” cseperedik. A tavalyi év végén kikelt három pingvinfióka is látható már a pingvincsapat tagjaként.

Az idei naptári évben világra jött kisállatok közül a muntyákszarvas gida, valamint a gundiknál, a csupasz turkálóknál és a zöld agutiknál született kölykök érdemelnek külön is említést. Csütörtökön pedig egy zebracsikó is született, aki a napokban mutatkozik be a közönségnek, így a mostani hosszú hétvégén már őt is látni lehet.

Az Állatkert szakemberei az elkövetkező hetekben, hónapokban természetesen további kölykök és fiókák világrajövetelére is számítanak.

Mi lesz még 2018-ban?

A kisállatok, és a most hétvégén kezdődő főszezon programjai mellett az Állatkert természetesen idén is megtartja a hagyományos rendezvényeit. Ilyen lesz például a Föld Fesztivál áprilisban, a Zenés Állatkerti Esték koncertsorozat a nyári hónapokban, az Állatkertek Éjszakája augusztus utolsó péntekén, valamint az Állatszeretet Fesztivál októberben. Emellett idén is megrendezik azokat a hagyományos eseményeket, amelyeket a társadalmi felelősségvállalás jegyében szoktak megtartani (Áloméj, Sérült Gyermekek Napja).

Nem lesz hiány a szakmai programokban sem! Alig több mint egy hónap múlva például az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA), illetve az Állatkerti Világszervezet (WAZA) fajmegmentő tenyészprogramokkal és regionális gyűjteményi tervezéssel foglalkozó szakemberei találkoznak majd Budapesten.

Hogy állnak a fejlesztések?

A fejlesztések szempontjából a 2018-as esztendő mérföldkő lesz az Állatkert történetében. Hiszen jelentősen előrehaladnak azok a fejlesztések, amelyek a kert új területein jönnek létre, mi több, ezek közül a Holnemvolt Vár meg is nyílik a nagyközönség előtt.

Mint ismeretes, a Fővárosi Állat- és Növénykert, amelynek területe az 1866-os megnyitástól kezdve az első 90 évben több lépésben csökkent, majd pedig több mint 50 éven át nem változott, az elmúlt évtizedekben kevesebb, mint 11 hektárnyi területen működött. A megszüntetett Vidámpark területével, és még néhány környező telekkel azonban az Állatkert – története során először – végre növekedni tudott, és 2014 óta összesen csaknem 8 hektárnyi új területhez jutott. Ezeken a területeken négy fő fejlesztés valósul meg:
            - a Holnemvolt Vár (korábbi munkacímén Mesepark);
            - a Pannon Park;
            - a Hermina Garázs;
            - illetve az új kiszolgáló zóna.

A fentiek közül az új kiszolgáló zóna, bár teljesen még nem készült el, a működés szempontjából leglényegesebb elemei (műhelyek, öltözők, irodák, raktárak, új takarmányozási központ és állatorvosi rendelő) már a múlt évben átadásra kerültek. A Pannon Park esetében, amelynek átadása 2020-ban várható, az őszi alapkőletétel óta jelentősen előrehaladtak a kivitelezési munkálatok. Megtörtént a munkaterület határolása, elvégezték a földmunkákat, megkezdődött az alapozás, sőt, már a mélyszintek függőleges falainak egy része is áll.

Célegyenesben a Holnemvolt Vár kivitelezése

Az új területek új bemutatóhelyei közül az állatkerti játszópark, az úgynevezett Holnemvolt Vár, készül el a leghamarabb. Az 1,6 hektár alapterületű bemutató komplexum részben volt vidámparki területen, részben olyan területen jön létre, amely mindig is az Állatkerthez tartozott, de ahol korábban a közönség számára nem látogatható gazdasági udvar volt. A Holnemvolt Várat elsősorban a kisgyermekes családok igényeinek figyelembe vételével alakítják ki, s a tervek szerint még az idei év első felében átadják.

A Holnemvolt Vár térségében főként a kezesebb, szelídebb állatokkal ismerkedhetnek majd az apróbb és nagyobb látogatók. Itt lesz például az új állatsimogató, a tengerimalacok városa, és sok más, nagyrészt háziállatokat, ház körüli jószágokat, tevéket és alpakákat bemutató létesítmény. A Nyíhangár övezetében az Állatkert lovas hagyományai születnek újjá, a Macskaköves udvarban pedig kézműves programok várják majd az érdeklődőket. A Holnemvolt Vár központi építménye, a Hetedhét Palota pedig a magyar állatmesék világa köré szerveződő játszóházként működik majd, több mint háromezer négyzetméteren, érdekes játékokkal, élményekkel, korszerű, innovatív játéklehetőségekkel.

A Holnemvolt Vár egyik zónájában az Állatkert felidézi az egykori vurstli letűnt világát is, a kívül-belül mutatósan felújított, patinás, 1908-ban létesült Schäfner-körhintával, a régi hordóval, és több más hagyományos játéküzemmel. Sőt, a hagyományőrzés jegyében a terület Állatkerti körút felőli homlokzatát is úgy alakítják ki, hogy az felidézze a XX. század elején itt állt épületek, a Royal Vio mozi, illetve Helfgott Sámuel fényképészműtermének megjelenését, hangulatát, utcaképét.

 Forrás: EuroAstra

2018. március 30., péntek

Nagypéntek – Jézus Krisztus kereszthalálának napja




.

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be véres áldozatát a kereszt oltárán.

Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell. A hívek ezzel az önmegtagadással fejezik ki szeretetüket Jézus iránt. A nap folyamán a templomokban elhangzik a lamentáció (Jeremiás siralmai) és keresztút-járást is tartanak.
Nagypéntek az év legmegrendültebb liturgiája. A Jézust jelképező oltár díszek nélkül, csupaszon áll. Az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. De emlékeztethet ma az oltár a Golgota csupasz sziklatömbjére is, amelyen a megváltás áldozata végbement.
A nagypénteki ősi szertartása már a kezdeti időktől kialakult és három fő részből áll: az igeliturgiából olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A szertartás kezdetén a pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd leborulnak az oltár előtt. A pap földre borulása: az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg. Az oltár most maga a Golgota: lélekben odamegyünk a Golgotához, Jézus keresztjéhez.
Az ige liturgiájában olvasunk Jézus szenvedésének titkáról, majd halljuk szenvedésének történetét János evangéliumából. A passiót felolvassák vagy énekelve adják elő, drámai módon idézve fel Krisztus szenvedését, az Isten irántunk való szeretetének titkát. Ezután – lélekben a kereszt alatt állva – könyörgünk az egyház, az emberiség nagy kéréseiért. Az egyetemes könyörgések az egyház tagjaiért és az egész világért szólnak: minden hívőért, a keresztségre készülőkért, a keresztények egységéért, az Ószövetség népéért, a zsidókért, az egyháztól elszakadtakért, a nem hívőkért, valamint az ország, a társadalom, a világ vezetőiért és különösen a szenvedőkért.
Ezután a pap a Feketevasárnapon (Nagyböjt 5. vasárnapján) letakart feszületről leveszi a leplet és kezdetét veszi a kereszt előtti hódolat: a hívek csókkal illetik, és térdet hajtanak a feszület előtt, amelyen ott látható az Üdvözítő, aki értünk szenvedett. A megbocsátás, a megtérés, a Krisztushoz fordulás napja ez, mert Ő meghalt az emberekért. Az oltár előtt álló feszülethez járulunk: nem egy fafeszület előtt hódolunk, hanem a Golgota keresztjén függő Megváltó előtt. Őhozzá járulunk, aki meghalt értünk, és aki ma is szenved Egyházáért. Meghív minket személyesen, hogy leborulva előtte megvalljuk, hogy Ő az egyedüli Megváltó és ezzel elismerjük, hogy rászorulunk segítségére. A szertartás a Miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be. Ezután a hívek a szentsír előtt imádkoznak és csendben virrasztanak.
Végigjárva Jézus keresztútját biztosak lehetünk benne: az utolsó szó Istené. A keresztút segít megértenünk a történelem drámáját, de bennünket, hívőket biztosít arról, hogy az utolsó nap nem a nagypéntek, hanem Húsvét. A Húsvét pedig a jó győzelme a rossz felett, a szeretet győzelme a gyűlölet felett, a jók győzelme, mert ez a végső jónak, a végtelen jóságnak, Istennek, a feltámadt Életnek a győzelme.

(MKPK Titkárság)
 

A kávétól is függ, hogy indul a napunk





.

A Nespresso 2017-es kutatása szerint a magyarok 93 százaléka fogyaszt kávét, és majdnem minden második csésze kávét reggel isszák. Délelőtt inkább a hosszabb, tejes kávékat részesítjük előnyben (65%) az espressoval és a ristrettoval szemben. És hogy kinek mit jelent a jó minőségű kávé? A legfontosabb szempont a jó íz, ezen belül másfélszer többen említették az intenzív, erősen pörkölt ízeket, mint a lágyabb, harmonikusabb ízvilágú kávékat.

Reggelente mindenki különböző kávéra vágyik, van, aki tejjel, tejhabbal, és van, aki anélkül szereti. A Nespresso kávéi között minden ízléshez megtalálhatjuk a megfelelő kávévariációt – az intenzívebb ristretto őrleményektől kezdve, a lágyabb espresso-kon és az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő hosszúkávékon át a Pure Origin vagy ízesített kávékig.
A Nespresso most különleges kávécsomagokat mutat be, ezzel megkönnyítve a választást. A három és ötdarabos reggeli Intense kávéválogatásokban mindenki megtalálja új kedvenceit. Kísérletezzen bátran, és fedezzen fel új ízeket!
Tej hozzáadásával kedvenc kávéjában új ízek bontakoznak ki, így érdemes eltérni a jól bevált recepttől. Egy lágy tejhabbal elkészített, finom cappuccino vagy egy extra krémes latte macchiato új lendületet ad a reggeleknek.


Intense Triopack
(10 Arpeggio, 10 Dharkan, 10 Envivo Lungo; ára: 3600 Ft)
Intense Kávéválogatás
(10 Dharkan, 10 Ristretto, 10 Arpeggio, 10 Roma,
10 Envivo Lungo; ára: 5800 Ft)

Reggeli kényeztetés - Espresso tejjel
  • Kazaar (40 ml) – A cappuccino megőrzi a kávé hosszan pörkölt ízjegyeit, amelyek kissé megszelídülnek, hogy előbújhassanak a pirított gabona, a mogyoró és a csokoládé aromái is.
  • Ristretto (40 ml) - A gazdag, pörkölt és a lágy, tejes jegyek adnak egyensúlyt ennek az erőteljes keveréknek, melyből telt ízű cappuccino-t készíthet.
Az igazán sietős reggelekhez egy finom latte macchiato-t szeretne inkább?
  • Dharkan (40 ml) – A Dharkan kávéból készített latte macchiato édes, könnyed teste új, mogyorós, csokoládés jegyeket bont ki a gazdag tejhabban.
  • Roma (40 ml) - A tejes hab megőrzi, sőt kihangsúlyozza a frissen pörkölt kávé pompás aromáját.
  • Arpeggio (40 ml) – A sötét Arabica édes, fajtánként elkülönített pörkölésének köszönhető ízjegyek alámerülnek, mégis jelen vannak a krémes tejhabban.

A ráérős reggelekhez - Lungo kevés tejjel
Kényeztesse magát egy tejes hosszú kávéval, ha több koffeinre és hosszan tartó kávéélményre vágyik! (Kevesen tudják, de a hosszú kávéban lévő nagyobb vízmennyiség több koffeint old ki, mint egy espresso esetében)
  • Envivo Lungo (110 ml) – A tej lágysága a kávéban enyhe, fás jegyeket bont ki. A végeredmény így egy kerek, kényeztető, vajas aromás ízhatás lesz.

Tökéletes reggel – egyetlen gombnyomásra, akár egy fő részére is
Nespresso Lattissima One kávégép – A kompakt, prémium dizájnnal rendelkező kávégépen csupán egyetlen gombot kell megnyomnia kedvenc espresso-ja vagy tejes kávéreceptjeinek elkészítéséhez. Ez egy egyadagos kávégép, amely akár egy fő számára is ideális megoldást nyújt tejes receptek készítéséhez, hiszen maradéktalanul felhasználja a tejtartályba töltött tejet, és csúcsminőségű cappuccino-val és latte macchiato-val hozza el a kényeztetést az otthonába. Biztosak vagyunk benne, hogy a tejjel készült kávékülönlegességek élvezete mellett az új, innovatív friss tejes rendszer egyszerűségét is értékelni fogja, legyen szó kávékészítéséről vagy éppen a gép tisztításáról.

A rohanós reggelekre
Limited Edition Travel Mug – Ideális választás, ha a munkába sietve sem szeretne lemondani a kávéjáról, a praktikumról, valamint a stílusról. A Nespresso új limitált kiadású Travel Mug termobögréje melegen tartja kedvenc kávéját, fahatású borítása pedig egyedi látványt nyújt.


Forrás: EuroAstra
 

2018. március 29., csütörtök

Nagycsütörtök az Eucharisztia (Oltáriszentség) és a papság (egyházi rend) alapításának ünnepe




.

Délelőtt olajszentelési misét tartanak a püspöki székesegyházakban. A püspök együtt misézik az egyházmegye papjaival, megszenteli a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a krizmát. A papság ilyenkor megújítja szenteléskor tett ígéreteit. Este minden templomban szentmisével emlékeznek az Utolsó Vacsorára, az Oltáriszentség és az egyházi rend alapítására.

Nagycsütörtök délelőtt az olajszentelési szentmise vezeti be a hívőket a szent három nap ünneplésébe. A szentmise alatt kerül sor a keresztelendők (katekumenek) és a betegek olajának, valamint a – keresztség, bérmálás, egyházi rend kiszolgáltatásakor, illetve templomszenteléskor használatos – krizmának a megszentelésére. A püspök együtt misézik az egyházmegyében működő papokkal, akik megújítják a szenteléskor tett ígéreteiket.
Nagycsütörtök esti liturgiájában az Eucharisztia alapítására emlékezünk, az Utolsó Vacsora felidézésével, amikor Jézus maga köré gyűjtötte tanítványait. A szentírási olvasmányok felidézik az egyiptomi kivonulás éjszakáját, amikor az angyal megkímélte az izraeliták házait, mert a bárány vérével megjelölték az ajtófélfákat. A húsvéti lakoma áldozati báránya Krisztus előképe: saját testét adja értünk, vére pedig megszabadít a bűntől, az örök haláltól. Nagycsütörtöknek éppen ezért ünnepélyes és örömteljes hangulata van. Nagycsütörtök az Egyház legősibb ünnepei közé tartozik. Az ősegyházban ezen a napon fogadták vissza a bűnbánókat. A nagycsütörtöki evangéliumban halljuk, hogyan mosta meg Jézus tanítványainak lábát. Ez a cselekedet örök időkre szóló példaadás, hogyan kell egymást alázatos szívvel szolgálni. Ennek emlékére a püspök vagy a pap megmossa az arra kiválasztott emberek lábát. A lábmosás szertartásában Jézus példájára emlékezik az Egyház. A lábmosás a szolga feladata volt és Jézus szolgává tette magát.
Az esti szentmise elején a jelképek az utolsó vacsora örömének hangulatát idézik. Ezért van a pap fehér miseruhában, ezért szól a mise elején az orgona, ezért van virág az oltáron; ezért szólalnak meg Dicsőségre minden templomban a harangok, a csengők, az orgona, de a Glória után elnémulnak nagyszombat estig. A mély gyász jeléül ezután csak a kereplők szólnak. A harangok „Rómába mennek” és megjelennek a szomorúság, a fájdalom jelei is. Megrázó ellentét, hogy Jézust azon az estén árulják el, amelyen szeretetének legnagyobb jeleit adja.
A szentmise utáni oltárfosztás, amikor eltávolítanak az oltárról minden díszt még a terítőt is, Jézus elfogatására és szenvedéseire emlékeztet. A szertartás végén a csend is jelzi a Jézus szenvedésével együtt érző fájdalmat. Az Oltáriszentséget ilyenkor a mellékoltárhoz viszik: ez Jézus elfogatását, elhurcolását jelképezi. Csendben fejeződik be a szentmise, a végén nincs áldás.
Nagycsütörtök misztériumában egymással szemben áll az eucharisztikus ajándék legmagasztosabb szeretete, valamint az elárultatás fájdalma. Az utolsó vacsora után Jézus apostolaival az Olajfák hegyére ment. Imádság közben szenvedett és gyötrődött. Kérte apostolait, hogy imádkozzanak vele, de azok elaludtak. „Egy órát sem tudtatok virrasztani velem?” - kérdezte tőlük. Erre gondolunk, amikor a szentségi Jézust a főoltárról a mellékoltárra kísértük, s amikor a mise után szentségimádást végzünk... „Legalább egy órát” szeretnénk virrasztani Vele. Elkezdődik a nagycsütörtöki virrasztás (szentségimádás) az értünk vérrel verítékező Jézussal.

(MKPK Titkárság)
 

Újra felragyog a Székesegyház a Zsolnay Fényfesztiválon




.

Elindult a jelentkezés a pécsi Zsolnay Fényfesztivál legnagyobb attrakciójára, a Zsolnay Light Art nemzetközi mapping versenyre. Az előző években érkeztek a Székesegyház homlokzatára komponált háromdimenziós művek többek között Mexikóból, Chiléből, Lengyelországból és Franciaországból, így várhatóan idén is erős mezőnyből választja ki a zsűri a tíz legjobb alkotást, amelyet a fesztivál keretein belül június 29-én és 30-án láthat a közönség.


A verseny témája a metamorfózis, erre a témára reflektálva várják a szervezők pécsi Székesegyházra komponált, az épület architektúrájával és szellemiségével harmonizáló audiovizuális mapping alkotásokat. A látvány fokozása érdekében idén még nagyobb felületet vetíthetnek meg fénnyel a művészek, így nemcsak a bazilika oldalhajója, tornyai és teteje, hanem a hátsó tornyok is „életre kelnek”.

A célunk, hogy összehozzuk a világ minden tájáról a fényművészet legkülönfélébb formáit és alkotóit. Ennek eredménye egy olyan egyedülálló látványosság, amihez foghatóval az országban sehol máshol nem találkozhatunk – mondta el Vincze Balázs, a fesztivált szervező Zsolnay Örökségkezelő NKft. ügyvezetője.

A Zsolnay Light Art szakmai partnere, és a verseny házigazdája idén is a nemzetközileg is elismert magyar mappingművész csoport, a Kiégő Izzók. A versenyfilmek mellett látható lesz június 29. és július 1. között esténként egy válogatás is a korábbi évek munkáiból, köztük a Kiégő Izzók által jegyzett „Jónás Könyve” című epikus videó is.

A verseny egyetlen kategóriában folyik, fődíja 5.500 euro, a 2. helyezett 3.000 euro, a 3. helyezett 1.500 euro pénzdíjazásban részesül, valamint a zsűri által kiosztott díjakon felül idén is lesz közönségdíj.

A jelentkezés, koncepció benyújtásának határideje 2018. április 16.

A zsűri tagjai:
- Gianluca Del Gobbo (elnök) – az LPM és az AVNODE alapítója
- Bordos László Zsolt – mapping művész, Bordos Artworks
- Fülöp Farkas – mapping művész, a Kiégő Izzók tagja
- VJ Eletroiman – mapping művész, Darklight Studio (a 2017-es Light Art győztese)
- Mattyasovszky-Zsolnay Zsófia – szociológus, a Zsolnay család tagja

A Zsolnay Light Art fényfestő verseny látogatása ingyenes.

www.zsolnayfenyfesztival.hu

Forrás: EuroAstra
 

2018. március 28., szerda

1941. március 28-án halt meg Virginia Woolf




Megteremtette "a korokon idegenül átvándorló magányosság költeményét"

 

„..Virginia Woolf nemcsak előre- és visszatekint, hanem önmagában álló élmény az olvasó számára. Művészete az egész angol irodalmi hagyományból merít: Chaucerból éppúgy, mint a reneszánszból, a XVIII. századból vagy a romantikából. Ugyanakkor hiányzik belőle mindenféle pedantéria. Varázsa a bő áradású, színes, metaforikus nyelvben van, mellyel a tudat olyan álomszerű magáraeszméléseit fejezi ki, melyek mindennapjainkban kifejezetlenül rejtőznek.”


"Orlando, nagyon előkelő, gazdag és szép ifjú, királynők szerelmese, Erzsébet angol királynő idejében kerül a királyi udvarba, egy nagy szerelmi csalódás éri,
visszavonul vidéki várkastélyába, majd Anna királynő követe lesz Konstantinápolyban, ott egyheti bénult alvás után leánnyá változik, Kisázsiába szökik cigányokkal, majd hazatér valamikor a XVIII. században, remeteéletet él kastélyában, Viktória királynő korában férjhez megy, gyermeket szül, 1928-ban Londonban éli egy arisztokrata hölgy életét.
A realista regényeken nevelkedett olvasó, ha ezt a rövid kivonatot olvassa, nem tudja, mi ez. Gyermekmese? Olyasvalami, mint a Szamárbőr vagy a Dorian Gray vagy egyszerűen írói szeszély műve? Ha azonban beleolvassa magát Virginia Woolf Orlandójába, lassankint érezni kezdi, hogy itt másról van szó. Feltűnik neki, hogy nem érzi az idő múlását az elmondott történetben. A halkan ironikus hang sejteti, hogy ez az időtlenség valami szándékot jelent.
Az írónő kiemelte hősét, Orlandót az időből, s ezzel korlátlan lehetőséget teremt neki környezet, kor, élmény dolgában, önmagának pedig a fantázia szabad repülése dolgában. Mellőzi a regénynek, mióta irodalmi műfajjá lett, egyik mellőzhetetlennek tartott kellékét, az időt, és ezzel új, széleskörű lehetőséget teremt magának, és messze eltávolítja a regényt a realizmustól. Nem kell ügyelnie arra, hogy Orlando valóban reálisan ábrázolt ember legyen, elég, ha emberi tulajdonságokkal van felruházva.
Lehet emberszabású fantom, akire amint nem érvényes az idő, egyúttal nem érvényesek a természet törvényei sem. Hogy mégis megmaradjon a mű és az olvasó közötti viszony alapfeltétele, az író szavahihetősége, arra való egyrészt az egyes részletek, a mindenkori környezet, s a főszereplővel kapcsolatba jutó személyek realitása, az elbűvölően finom, hajlékony és gazdag stílus szuggesztivitása, és az elbeszélés magával ragadó tempója."
 

A Kabaré Miskolcon




.
Foto: Gálos Mihály Samu

A Kabaré című musicallel zárta az idei évad nagyszínházi bemutatóinak sorát a Miskolci Nemzeti Színház. A slágerdalokkal teli, világhírű musicalt Mohácsi János állította színpadra. A főbb szerepekben Czakó Juliannát, Radnay Csillát, Rózsa Krisztiánt és a nemrég Jászai Mari-díjjal kitüntetett Harsányi Attilát láthatja a közönség.


A Kabaré kizökkent a hétköznapokból és egy olyan éjszakai világba visz el minket, ahová mindig is vágyott a fantáziánk: a tánc, mámor, kéj, pezsgés, gyönyörű lányok-fiúk, a vágyak és a felejtés birodalmába.
Színhely: 1930, Németország, Hitler hatalomra kerülése előtt három évvel. A berliniek csak egy-egy "véletlen" eset folytán érzékelik, hogy valami történni kezd. Cliff, a Berlinbe érkező fiatal amerikai író észreveszi a változást. Az író beleszeret Sally-be, a varietéénekesnőbe, összebútoroznak, közös jövőjükről álmodoznak. Míg a berlini lakosság az éjszakai lokálban mulat, egyre erősödik a terror, és szinte észrevétlenül kúszik be a fasizmus mindenhova, még a művészvilágba is.

„Az élet egy számmal kisebb cipő”
Mohácsi János nagyon sokat foglalkozik rendezéseiben a történelemmel, a történelem által megkísértett, megdarált emberekkel, ezért is fogadta nagy örömmel a felkérést a Kabaré színpadra állítására. – Nagy szerelmem a film, rengetegszer láttam. Nagyon jó feldolgozása ennek a – valljuk be – világhírű, de sok problémával küzdő musicalnek – mondta a rendező. – Mi igyekeztünk a rengeteg felszínes párbeszédet, az elnagyolt karakterábrázolásokat elmélyíteni. Például a szerzők nem vesztegettek egyetlen szót sem a Kit Kat Klub közönségére, pedig általuk ismerjük meg azt a társadalmi közeget, amelyben a darab játszódik, így nem lehet, hogy csupán bársonyosan éneklő tömegként jelenjenek meg. De sokat dolgoztunk azzal is, hogy hogyan szólal meg két zenekar az előadásban, egy a színpadon, egy pedig az árokban. Azt hiszem, hogy sikerült ennek az alapvetően nem túl erős történetnek nagyon durván a mélyére ásnunk – tette hozzá.

Az előadás ikonikus mondta, „Az élet egy kabaré” kapcsán megjegyzi, mint minden frappáns mondat, lehet ez nagyon igaz, de akár nagyon mesterkélt is. – Én nem hiszek abban, hogy egy mondattal meg lehetne oldani az életet. Hozzám például sokkal közelebb áll az a mondat az előadásból, amit Felhőfi-Kiss László színész barátom mondott egy másik darab próbája során: „Az élet egy számmal kisebb cipő” – fűzi hozzá Mohácsi János.

A Kit Kat Klub énekesnőjét, a szertelen, bolondos Sally Bowlest váltott szereposztásban játssza Czakó Julianna és Radnay Csilla. Czakó Julianna kislánya születése után most áll először színpadra. – Eleinte tartottam tőle, hogy hogyan is fog ez működni – meséli a színésznő. Bár rendkívül intenzív ez a próbafolyamat, rengeteg segítséget kapok a férjemtől, a rendezőtől, a kollégáktól, a kislányom pedig hihetetlenül okos és tüneményes, így szerencsés helyzetben vagyok. Azt hiszem, csak én aggódtam túl ezt a helyzetet - mondja nevetve. Sally karakterével kapcsolatban így nyilatkozott: rendkívül izgalmas számomra ez a nő, nagyon végletes, tűz és víz egyszerre. Talán más vagyok most anyaként, másképp látom ezt a szerepet is, de ez még csak egy benyomás, azt hiszem, még kell idő, hogy meg tudjam fogalmazni, miben is áll ez a változás – tette hozzá.
Radnay Csillát Sally Bowles szerepében láthatja először a miskolci közönség. Elmondta, Mohácsi János rendezéseiben a színészek maguk is alakítják a karaktereket, belőlük épül a szerep, így Czakó Juliannával mindkettejüknek aktív része volt Sally figurájának megteremtésében, amely az utolsó pillanatig alakul. – Ha belőlünk születik egy karakter, evidens, hogy közelebb érezzük magunkhoz. Mindenképpen hálás feladat Sally megformálása kapcsán az ember saját személyes végletességében, elveszettségében, őrültségében kutakodni – mondja a színésznő. A nézőkhöz szólva hozzáteszi: a nagyszerű slágerek mellett azért is ajánlaná ezt az előadást, mert csakúgy, mint a cselekmény idején, most is olyan történelmi kort élünk, amelyben teljesen eltorzul annak a jelentése és jelentősége, hogy hová tartozunk, merre tartunk, honnan jöttünk. – Felvetődik a kérdés, hogy hogyan foglaljunk állást, vagy kell-e egyáltalán állást foglalnunk? Az előadás válaszokat nem ad a szánkba, de reagál ezekre a kérdésekre, és ez szerintem borzalmasan fontos nekünk, a mai társadalomnak – hangsúlyozza a színésznő.

John Kander-Fred Ebb: Kabaré (16) musical
John Van Druten és Christopher Isherwood elbeszélései alapján a szövegkönyvet írta: Joe Masteroff, fordította Mohácsi István, a dalszövegeket fordította Eörsi István és Mohácsi János

Sally Bowles: Czakó Julianna / Radnay Csilla m.v.
Konferanszié: Harsányi Attila Jászai-díjas   
Cliff: Rózsa Krisztián           
Schneider kisasszony: Máhr Ági Jászai-díjas
Schultz Úr: Kincses Károly / Szegedi Dezső Jászai-díjas    
Kost Kisasszony: Varga Andrea      
Ernst: Fandl Ferenc   
valamint
Farkas Sándor, Feczesin Kristóf, Papp Endre, Somhegyi György
Közreműködik a Miskolci Nemzeti Színház zenekara és énekkara
Vezényel: Cser Ádám / Philippe De Chalendar
Rendező: Mohácsi János Jászai-díjas, Érdemes művész

Előadások: 2018. március 29., 31.

http://mnsz.hu
 

2018. március 27., kedd

Magazinnal jelentkezett a március 30-án kezdődő 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál




.
Foto: Felvégi Andrea

Közép-Európa egyik legfontosabb összművészeti eseménysorozata, a Budapesti Tavaszi Fesztivál évről évre sokszínű és izgalmas programkínálattal nyitja meg az európai fesztiválszezont. Idén a nemzetközi és hazai kulturális élet legjobbjai mellett a fesztivál különleges újdonságokkal is készül.


A Budapesti Tavaszi Fesztivál történetének első magazinját a csillagászati tavasz első napján, március 20-án mutatták be – ezzel hangolódva a fesztiválra. Már csak néhány nap van hátra, és kezdődik a március 30. és április 22. között zajló 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál, amelyen idén a fesztivál történetének első saját magazinjával is találkozhatnak a látogatók.

„A készülődés, a várakozás éppúgy hozzátartozik a fesztiválélményhez, mint a koncerteket, előadásokat, kiállításokat követő beszélgetések, és akkor válik valóban felejthetetlen emlékké, ha egy-egy fontos pillanatát akár hónapokkal később is örömmel idézzük fel. A fesztivál történetének első magazinját is e kettős szándékkal hoztuk létre: az élmények megőrzéséhez szeretnénk hozzájárulni, valamint már az eseménysorozat indulása előtt szeretnénk érdekességekkel, interjúkkal és izgalmas információkkal szolgálni” – fogalmazott Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, a fesztivált szervező operatív testület elnöke és Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője, az operatív testület tagja.

A 64 oldalas, magyar és angol nyelvű magazinnak köszönhetően a közönség idén először „végiglapozhatja a fesztivált”, és exkluzív olvasmányokkal hangolódhat a legfontosabb előadásokra, koncertekre, kiállításokra. Kihagyhatatlan írás a rendkívüli tehetségű szoprán, Kele Brigitta életútját bemutató riport, amelyből megtudhatjuk, hogyan jutott el Erdély szívéből a New York-i Metropolitan színpadáig. A fiatal operaénekesnő március 30-án, a fesztivál nyitónapján a monumentális Liszt-oratórium, a Szent Erzsébet legendája címszerepében áll színpadra.

 A 84 éves, világhírű brit karmester, Sir Roger Norrington a magazinnak adott interjúban arról beszél, hogy milyen lesz a szívének legkedvesebb Mozart-műveket vezényelni a Felvilágosodás Korának Zenekara élén április 9-én. Megszólal a lap hasábjain a Magyarországon eddig nem játszott Hasse-operát, az Artasersét rendező Kovalik Balázs és az 50. születésnapját turnényitó dupla koncerttel ünneplő Ákos is.

A magazinban szó esik arról is, hogyan hasznosítják a fiatal világsztárok – mások mellett a március 31-én fellépő, Grammy-díjas Danyiil Trifonov és az április 16-án kamarakoncerten hallható extravagáns zongorista, Yuja Wang – a közösségi média adta lehetőségeket. A lap ismeretterjesztő cikket szentel a barokk zenének, s bemutatja annak kapcsán a fesztivál újdonságainak egyikét, a Zsabó Fesztivál régizenei koncertjeit, a különlegességek kedvelőinek pedig beszámol világhírű magyar művészek – Korcsolán Orsolya hegedűművész, Ittzés Gergely fuvolista és Nagy Péter zongoraművész – új projektjeiről is, amelyek szintén a Budapesti Tavaszi Fesztivál műsorát gazdagítják.

A rendhagyó magazinbemutató eseményen nem csupán az első lapszámot vehette kézbe a közönség, hanem ezen a napon indult a Március 15. téren, a Piarista Rendház homlokzatán évről évre a fesztivál alatt futó fényfestés is, valamint Schoblocher Barbara és Jancsó Gábor akusztikus duettje adott ízelítőt az Akvárium Tavasz Terasz programjából.

Az ingyenes magazin 15 000 példányban, a fesztivál helyszínei mellett turisztikai központokban és hotelekben is elérhető Budapest-szerte. A kulturális tavasz 2018-ban is március 30-án, a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitónapján kezdődik, és több mint három héten át várja kihagyhatatlan programokkal a közönséget.

A fesztivál programjairól további információ a www.btf.hu weboldalon.

A BTF magazin az alábbi linken online is átlapozható.

https://issuu.com/budapestitavaszifesztival/docs/btf_magazin_2018
 

Puccini Itáliájába kalauzol az Opera új évada




.

16 bemutató, 60 repertoárdarab, valamint az Eiffel Műhelyház és a korszerűsített Andrássy úti dalszínház megnyitása is szerepel a Magyar Állami Operaház 2018/19-es szezonjának kínálatában. A régi és új játszóhelyek átadásáig az Opera együttesei tovább turnéznak, a megyeszékhelyek és külhoni magyarlakta települések mellett felkeresve többek közt New Yorkot, Berlint, a V4-ek fővárosait és Puccini életének több fontos olaszországi helyszínét.

A Wagnerhez köthető német zeneszerzők művei után a 2018/19-es „Puccini Itáliája” tematikus évad a múlt század fordulójának olasz komponistáit helyezi középpontba, kiemelten kezelve a szezon névadójának munkásságát. A 20. század egyik legnépszerűbb, és egyben utolsó operakomponistájának világszerte játszott művei közül A Nyugat lánya az orosz és német nyelvterületen keresett fiatal rendező, Vaszilij Barkhatov színrevitelében lesz látható, új köntösben tér vissza a Manon Lescaut (r.: Szabó Máté) is, míg az Edgar (r.: Tulassay Ádám) először kap színpadi kiállítást az Operában, A fecske (r.: Anger Ferenc) pedig ez alkalomból debütál az intézményben. A kortársak közül Ponchielli Gioconda című alkotása látható ugyancsak Anger Ferenc rendezésében, valamint koncertszerű változatban szólal meg Leoncavallo Bohémek és Alfano Zilah hercege című darabja. Az évadot 2019-ben is az annak esszenciáját hordozó májusi tematikus fesztivál koronázza meg, amely egybeesik az Operaház újranyitásával. Az egy hónapos PucciniFeszten a világon egyedülálló módon a zeneszerző minden operája felcsendül, emellett dalest, egyházzenei hangversenyek, balettelőadás, filmvetítések, verista operaszerzők művei és az Énekkari Művészek Minifesztiválja színesíti a programot, amelynek zárásaként Vittorio Grigolo ad áriaestet. Napjaink vezető olasz tenorjának ez lesz az első magyarországi fellépése.
Az Eiffel Műhelyházban 2019. január 27-én, Mozart születésnapján a művészek egy Mozart-ősbemutatóval avatják fel az itt épülő Bánffy-termet. A kairói lúd, avagy a rászedett vőlegény Ókovács Szilveszter ötlete nyomán a bécsi klasszicista zeneszerző két befejezetlen vígoperájából készült pasticcio-darab, amelyet Toronykőy Attila visz színre. A próbaszínpadként is szolgáló új játszóhelyen a jövőben leginkább barokk, illetve modern és kortárs művek találnak otthonra. Utóbbiakra példa az a két egyfelvonásos, amit Káel Csaba állít színpadra: Kenessey Jenő egyetlen operája, a Krúdy-színdarabon alapuló Az arany meg az asszony és Tóth Péter az azonos című Örkény-klasszikust feldolgozó Tóték című alkotása. A szezonvégi barokk bemutatók hagyományát Monteverdi Poppea megkoronázása élteti tovább Székely Kriszta rendezésében, és itt mutatják be a PucciniFeszt keretében Szálinger Balázs prózai alkotását, az Opera felkérésére írt és az olasz zeneszerző életéből merítő Krizantémok, avagy Liù halála című kamaradrámát Szilágyi Bálint színrevitelében.
A Magyar Nemzeti Balett tovább bővíti modern repertoárját William Forsythe A tökéletesség szédítő ereje, valamint Sharon Eyal és Gai Behar Bedroom Folk című koreográfiájával, amelyekkel a Triple Dance táncesten találkozhat a közönség, illetve George Balanchine Léo Delibes nyomán készített Sylvia Pas De Deux-jével, amely az OMG-műsor részeként debütál. Mindhárom koreográfia először lesz látható Magyarországon. A 2018/19-es évad nagyszabású balettbemutatójának ígérkezik Sir Kenneth MacMillan Liszt Ferenc zenéjére készített Mayerling című alkotása. A Habsburg Rudolf főherceg és Vetsera Mária tragikus történetét feldolgozó darab 13 év után, az eredeti terveket követő, vadonatúj kivitelben tér vissza a repertoárra.
Az új évadban is számos operacsillagot köszönthet a közönség emlékezetesnek ígérkező estéken az Erkel Színházban. A Lammermoori Lucia címszerepét két előadáson Edita Gruberová énekli, aki az Opera tavalyi japán turnéján szintén fellépett a produkcióban. Áriaesttel tér vissza Budapestre Elīna Garanča, míg a tematikus olasz farsangi esten az ifjú bolgár szopráncsillag, Sonya Yoncheva mutatkozik be Magyarországon. Az Opera saját sztárjai közül a napokban Kossuth-díjjal kitüntetett érdemes és kiváló művész, Sümegi Eszter 25 éves jubileumát ünnepli gálaesttel, míg Kálmándy Mihályt pályafutásának 30 éves évfordulója alkalmából egy különleges Rigoletto-előadáson köszönti a dalszínház.
A Magyar Állami Operaház Zenekara mindemellett jó néhány világsztárral dolgozik együtt a következő évadban. Veszprémben José Cura, Miklósa Erika, Rost Andrea és Ramón Vargas közös estjén működik közre az együttes, míg a Margitszigeten Erwin Schrott áriaestjén vesz részt. Zürichben és Kölnben Anna Netrebko és Yusif Eyvazov gálaestjein lépnek fel, folytatva a berlini Waldbühnén tavaly megkezdett sorozatot. Ezeken kívül Ománban, a Muscati Királyi Operaházban Juan Diego Flórez, a Müpában pedig Joseph Calleja áriaestjét kíséri ugyancsak az Opera Zenekara.
Az Operaház és az Eiffel Műhelyház 2019-ig tartó beruházásai miatt az Opera művészei a 2018/19-es évadban folytatják intenzív turnéikat külföldön és belföldön egyaránt. Július 25. és 28. között az Észtországban megrendezett patinás Saaremaai Operafesztivál egyik díszvendége lesz a Magyar Állami Operaház, ahol a Figaro házassága, a Traviata és A cigánybáró bemutatása mellett egy ünnepi gálaest szerepel a programban. Szeptember 14. és 21. között az Opera művészei egy hatállomásos itáliai roadshow-n vesznek részt, Puccini áriákkal tisztelegve a zeneszerző emléke előtt életének és operáinak fontos helyszínein. Október 30. és november 11. között New Yorkban készül nagyszabású bemutatkozásra a Magyar Állami Operaház és a Magyar Nemzeti Balett, ahol a Lincoln Center részét képező David H. Koch Theaterben hat opera- és balettest is vendégszerepel, köztük több Amerikában először látható nagyszabású produkció, mint Erkel Bánk bánja, Vajda János Mario és varázsló című műve, vagy A hattyúk tava és a Don Quijote Rudi van Dantzig és Michael Messerer-féle koreográfiája, az Opera Zenekar pedig önálló hangversenyt ad a Carnegie Hallban. A Bánk bán 2019. január 7. és 20. között a dél-koreai Teguba is ellátogat egy különleges kezdeményezés részeként, amelyben magyar művészek betanításával, a helyi színházzal együttműködésben, jelmezes kiállításban születik meg a koncertszerű változat. 2019. július 6-7-én a berlini Deutsche Operbe a budapesti Opera Richard Strauss-előadásai közül kettő, az Ariadné Naxoszban és Az árnyék nélküli asszony látogat el, míg 2019 augusztusában a Salome az opera cselekményének eredeti helyszínén, Jordániában, a Machaerus hegyén, Heródes Antipász egykori palotájának romjai között elevenedhet meg újra.
2018-ban Magyarország tölti be a V4 országok soros elnöki posztját, ebből az alkalomból a budapesti Opera számos kapcsolódó programban is részt vesz. A tavaly decemberben a Müpában megrendezett V4 operagála, amelyen Schöck Atala és az Opera Zenekar is közreműködött, április 8. és 13. között ellátogat Pozsony, Varsó és Prága rangos hangversenytermeibe, majd szeptember 24. és 30. között az Opera Janáček Jenůfa és Kodály Székely fonó című előadásaival vendégszerepel a három partnerország fővárosában. A Magyar Nemzeti Balett is bekapcsolódik a szomszédjárásba, június 6-án a Pozsonyi Nemzeti Színházban Bartók TáncTriptichonjával, június 16-án pedig a Brnói Nemzeti Színházban a Hans van Manen modern koreográfiáit összegyűjtő LOL műsorral lép fel. A V4-es soros elnökséghez kapcsolódó programok zárásaként december 10-én, Antall József halálának 25 éves évfordulóján emlékhangversennyel tiszteleg Magyarország rendszerváltást követő első szabadon választott miniszterelnöke előtt az Opera az Erkel Színházban.
„Operát az Operából” címmel új, országjáró turnésorozatot indít a Magyar Állami Operaház 2018 szeptembere és 2019 áprilisa között a „Puccini Itáliája”-évad tematikájához kapcsolódóan, amelynek részeként egy opera- és egy balettgála, egy szimfonikus hangverseny, valamint a Bohémélet, a Tosca és a Turandot koncertszerű előadásai tekinthetők meg az operajátszási hagyományokkal nem rendelkező városok és külhoni magyarlakta települések színház- vagy hangversenytermeiben. A sorozat négy előadására tíz megyeszékhelyen (Békéscsaba, Eger, Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Salgótarján, Szekszárd, Szolnok, Veszprém, Zalaegerszeg) bérletben válthatják meg jegyeiket az érdeklődők. Emellett folytatódik a Gördülő Opera elnevezésű kezdeményezés, augusztus 31. és szeptember 9. között nyolc székelyföldi városban mutatkozik be Donizetti Szerelemi bájital című vígoperája magyar nyelven, Toronykőy Attila vadonatúj rendezésében. Az előadás a tervek szerint 2019 augusztusában visszatér Erdélybe, de eljut a Partium és Bánát szórványban élő magyarságához is. A Kárpát-Haza OperaTúra idén februári előadásaiból Kárpátalján nem részesült Beregszász, a magyar városba a Bánk bán koncertszerű szabadtéri előadással látogat el az Opera szeptember 1-jén. Végezetül Kárpát-Haza Plusz címmel szeptember 10-11-én a Hunyadi László és A víg özvegy balettváltozata Zágrábban zárja az idei évadban megrendezett, 16 állomásos turnéját, ezúttal valódi teátrumi körülmények között, a Horvát Nemzeti Színházban látható a két előadás.
A beruházások és a turnék hatására az Opera budapesti évada viszonylag csonka képet fest. A 2018/19-es szezon első szeptemberi premierjét, Orff Carmina Buranáját követően, amit Bogányi Tibor karmester koncepciója nyomán szcenírozott formában, látványos vetítésekkel és táncbetétekkel állít színpadra az Erkel Színház, a II. János Pál pápa téren csak decemberben lesznek láthatók újra előadások. Ezután azonban a fővárosi közönséget tárt kapukkal várja az intézmény, amihez 40 féle bérletkonstrukciót kínál régi és új nézőinek. A bérletmegújításra 2018. március 26. és 29. között az Erkel Színházban, az interneten váltott bérletek esetében 2018. március 26. és április 2. között nyílik lehetőség, míg új bérleteket a Hajós utcai Opera Értékesítési Centrumban és az interneten április 3. és június 29. között válthat a közönség.
 

2018. március 26., hétfő

Lotz Kornélia




.
Lotz Károly síremléke a Fiumei úti Sírkertben 

Lotz Károly, a legnagyobb magyar festőművészek egyike, 1885-ben kötötte össze sorsát Ónody Annával, Jakobey Károly festőművész özvegyével. Élettársak, majd házasok lettek. Anna három gyermekét hozta a házasságba, Viktort, Ilonát és Kornéliát. Lotz mindhármukat a nevére vette és a sajátjaként szerette. Ekkor Kornélia 10-éves volt.

   Ahogy cseperedett, egyre szebb lett. Nevelőapját a rajongásig szerette, kényeztette, minden kívánságát teljesítette. A lány először Lotz modellje lett, majd múzsája, végül szeretője. Ennek bizonyítása igen nehéz lenne. Tény, hogy Kornéliáról legalább 80 akt készült, ezeket nézve egyértelmű a szerelmi kapcsolat. Aztán kezembe került Nyáry Krisztián Festői szerelmek c. könyve. Ebben a szerző írói-kutatói alapossággal bizonyítja be, hogy ez bizony így történt.
   Lotz Károly több képén is feltűntek adoptált gyermekei, különösen a legkisebb, Kornélia. A lány tehetségesen zongorázott, ezért kivették a leánynevelő intézetből, Lotz pedig egy neves zongoratanárt fogadott mellé, aki mindennap foglalkozott vele. Amikor Kornélia bálozni kezdett, Lotz minden alkalomra más legyezőt festett neki. Kamaszlányként egyre több időt töltöttek együtt, egy idő után apja modelljévé vált.
   Se szeri, se száma nem volt a társasági pletykáknak arról, hogy a művész saját nevelt lányát festi meg modellként aktképein, és ezzel nyilvánvalóvá teszi, hogy szerelmi kapcsolatban állnak egymással. Az államnak ajándékozott  Fürdő nő című nagyalakú olajfestményen csakugyan a 26 éves Kornélia látható meztelenül. Aki csak egyszer is látta a lányt, kétsége nem lehetett.
   De nemcsak ezen a képen lehetett felfedezni Kornélia vonásait. A Kúria  mennyezetfreskóján a gyermekét tartó Madonna modellje Kornélia. Az is feltűnt a helyzet ismerőinek, hogy a festőt felesége helyett a lánya kísérte el bécsi és müncheni kiállítására, ahol Kornélia fehér ruhás olajképe nagy sikert aratott. Az 1890-es évektől a festő jobbára lányával töltötte napjai nagy részét.
   Lotz elhunyta és a gyászév után Kornélia férjhez ment Magassy Dénes igazságügyi államtitkárhoz. Rövid házassága után megözvegyült. Többé nem ment férjhez, gyermeke nem született. Lakásában a falakon Lotz-képek sorakoztak, a vitrineket a festő személyes tárgyai, nevelt lányának készített játékai és legyezői töltötték meg. Nem csoda, ha ma is az ő képei között élek – nyilatkozta egy újságírónak. Én voltam a legboldogabb lány, mert egy jóságos apa gyermeke és egy igazi nagy művész modellje lehettem.
   Lotz Kornélia 1948-ban hunyt el 73-éves korában.

Láng Róbert - EuroAstra


Rántott csokit uzsonnára?




.

Töltött bendő és olajban sült Mars szelet, avagy egyél úgy, mint egy skót! A skót gasztronómiáról legtöbbünknek a haggis és a whisky jut eszébe, de bőven tartogat még érdekességeket Gordon Ramsay hazájának konyhája.


A nemzetközi különlegességek rajongói egy kis kreativitás bevetésével könnyedén össze is állíthatják saját hamisítatlan skót menüjüket. Ha a híres nemzeti ételükhöz nem állna rendelkezésünkre elég birkabelsőség és tölteni való bendő, a következő, egyszerűbb fogásokkal is megidézhetjük a Felföld ízeit.

Egy ködös, szürke reggelt mi sem indíthat jobban, mint az angolokéhoz hasonló kiadós menü: a tányérunkra kerüljön bőven kolbász, szalonna, véres hurka (a tradicionális black puddingot megidézendő), tojás és paradicsomos bab. A skótok kenyér helyett gyakran fogyasztanak zablepényt, amit zabliszt, só, szódabikarbóna, olaj és víz keverékéből 20 perc alatt elkészíthetünk. Az alakjukért aggódóknak általában nem kedvez a hagyományos skót konyha, de a reggeli reform verziójaként választhatjuk a szintén népszerű zabkását is.

Hús, krumpli, tészta, forró olaj – ezekkel a hozzávalókkal már nem foghatunk mellé, ha skót úrként szeretnénk az ebédlőasztalhoz ülni. Ha az ikonikus, vagdalt szívvel, májjal és tüdővel töltött birkabendőhöz nem fűlne a fogunk, tálaljuk a húsos ragu és krumplipüré házasításából születő pásztorpitét, a sajtos makaróni-pitét, vagy a klasszikus skót tojást. A szigetországban street foodként is hódító, fűszeres húsba töltött és bő olajban kisütött főtt tojással a húsvéti menüt is pikánsabbá tehetjük.

Ha önmagában nem találnánk elég bőségesnek a fenti fogásokat, szerencsére levesekből is kínálnak magyar ínyre valót a zordon tájak szakácskönyvei. A póréhagymás kakaslevessel, vagyis a cock-a-leekie-vel – amit manapság főleg csirkéből készítenek –, garantáltan felmelegedhetünk ezekben a fagyos tavaszi napokban. A főétkezés alkalmával ne feledkezzünk meg az aperitifként és digestifként is fogyasztható skót nedűről: kedvenc whiskyjükből, a The Famous Grouse-ból például Skóciában másodpercenként három kortynyi fogy.

Az uzsonnát és a vacsorát sem érdemes elaprózni: az ötórai tea mellé elmajszolhatunk egy-egy shortbreadet, vagyis liszt, vaj és cukor keverékéből készített vajas süteményt, de megédesíthetjük a délutánt néhány édes zsemlével. A kettévágott scone legautentikusabb tölteléke a narancslekvár, amit háromszáz évvel ezelőtt egy pórul járt skót zöldséges felesége talált fel: a derék asszony leleményességével egy rakomány keserű narancstól mentette meg férjét. Az elkötelezettek számára kötelező fogás a kilencvenes években megszületett kalóriarekorder őrület, a rántott Mars szelet: nem kell hozzá más, csak egy szelet csoki, némi palacsintatészta, és sok-sok olaj…

https://thefamousgrouse.com