Bejegyzések
A szerzetesség kezdetei a késő antik Egyiptomba nyúlnak vissza, amikor a sivatagi atyák remeteként elvonultak a városokból és aszkétikus életet élve kíséreltek meg olyan életet élni, amely hitük szerint megnyeri számukra a túlvilágot.
A híres remeték példáját sokan követték, és remeteközösségek jöttek létre. Ezek egy része megmaradt laza szerkezetű csoportnak, másutt viszont a vezető sivatagi atya irányításával cönobita közösséggé, szabályozott életrend szerint élő kolostorrá alakult.
Ezzel a folyamattal párhuzamosan fejlődtek ki a kolostorépületek jellegzetes formái, amelyek a szerzetesek életét meghatározó szabályok, a regulák részleteinek megfelelően biztosították mindazokat a funkciókat, amelyek szükségesek voltak a szerzetes közösség számára.
A kolostoron belül központi helyet foglalt el a kolostortemplom, amely a közös zsolozsmák és a szerzetesi liturgia helye volt. A szerzetesrendek létrejöttével és az egyházi épületek párhuzamosan folyó fejlődésével különféle változatai jöttek létre, többek közt abban a tekintetben, hogy a szerzetesi közösségen kívül élők milyen módon, és a templom mely tereit használva vehettek részt az ezekben a templomokban mondott miséken.
A kolostortemplomok ugyanakkor általában nem rendelkeznek plébánia jogkörrel, emiatt a kolostor közvetlen közelében külön templom is állhat a helyi hívők plébániájaként. A templom mellett általában déli oldalon helyezkedett el a kolostornégyszög, amely az udvart körülfogó kerengőből és az innét nyíló helységekből állt.
Kisebb kolostoroknál nem mindig épült ki teljes kerengő, és vannak rendek (pl. karthauziak), illetve igen nagy méretű kolostorok, ahol több kerengő is létrejött. Általában a templom mellett, a kerengőből nyílik a kolostor másik nagy épületrésze, a káptalanterem. Ez ad helyet a közösség dolgainak megtárgyalására, itt kerül sor a szerzetesek életét meghatározó eseményekre, például az apátválasztásra. Gyakran temetkezési helyként is szolgál.
A kolostornégyszög másik nagyméretű közösségi helyisége a refektórium, amely a közös étkezések helyszíne. Emellett nagyobb épületrész a dormitorium, amely a szerzetesek közös hálóhelye. Ezt bizonyos rendeknél és különösen a szerzetesség újabb kori történetében cellák sora váltja fel. Ezekhez az általánosan jellemző kolostori épületrészekhez sokféle más elem is kapcsolódhat. Egyrészt a kolostorok kulturális és oktatási feladatainak megfelelően scriptorium, könyvtár és iskola, másrészt a gazdasági feladatok kielégítésére műhelyek, pince és más tároló épületek.
Ezek esetében már nagyon nagy eltérések lehetnek aszerint, hogy melyik szerzetesrend milyen életmód szerint él (pl. koldulórendek, remeterendek, tanítórendek, stb.
Forrás: KOLOSTORÚT
A híres remeték példáját sokan követték, és remeteközösségek jöttek létre. Ezek egy része megmaradt laza szerkezetű csoportnak, másutt viszont a vezető sivatagi atya irányításával cönobita közösséggé, szabályozott életrend szerint élő kolostorrá alakult.
Ezzel a folyamattal párhuzamosan fejlődtek ki a kolostorépületek jellegzetes formái, amelyek a szerzetesek életét meghatározó szabályok, a regulák részleteinek megfelelően biztosították mindazokat a funkciókat, amelyek szükségesek voltak a szerzetes közösség számára.
A kolostoron belül központi helyet foglalt el a kolostortemplom, amely a közös zsolozsmák és a szerzetesi liturgia helye volt. A szerzetesrendek létrejöttével és az egyházi épületek párhuzamosan folyó fejlődésével különféle változatai jöttek létre, többek közt abban a tekintetben, hogy a szerzetesi közösségen kívül élők milyen módon, és a templom mely tereit használva vehettek részt az ezekben a templomokban mondott miséken.
A kolostortemplomok ugyanakkor általában nem rendelkeznek plébánia jogkörrel, emiatt a kolostor közvetlen közelében külön templom is állhat a helyi hívők plébániájaként. A templom mellett általában déli oldalon helyezkedett el a kolostornégyszög, amely az udvart körülfogó kerengőből és az innét nyíló helységekből állt.
Kisebb kolostoroknál nem mindig épült ki teljes kerengő, és vannak rendek (pl. karthauziak), illetve igen nagy méretű kolostorok, ahol több kerengő is létrejött. Általában a templom mellett, a kerengőből nyílik a kolostor másik nagy épületrésze, a káptalanterem. Ez ad helyet a közösség dolgainak megtárgyalására, itt kerül sor a szerzetesek életét meghatározó eseményekre, például az apátválasztásra. Gyakran temetkezési helyként is szolgál.
A kolostornégyszög másik nagyméretű közösségi helyisége a refektórium, amely a közös étkezések helyszíne. Emellett nagyobb épületrész a dormitorium, amely a szerzetesek közös hálóhelye. Ezt bizonyos rendeknél és különösen a szerzetesség újabb kori történetében cellák sora váltja fel. Ezekhez az általánosan jellemző kolostori épületrészekhez sokféle más elem is kapcsolódhat. Egyrészt a kolostorok kulturális és oktatási feladatainak megfelelően scriptorium, könyvtár és iskola, másrészt a gazdasági feladatok kielégítésére műhelyek, pince és más tároló épületek.
Ezek esetében már nagyon nagy eltérések lehetnek aszerint, hogy melyik szerzetesrend milyen életmód szerint él (pl. koldulórendek, remeterendek, tanítórendek, stb.
_kicsi.JPG)
2 megjegyzés:
Hello! Van itt valaki, aki képes lenne egy mai kolostort ugy megszervezni, hogy ideológiát is ad mellé? Miért kérdezem? , mert szerintem ma még nagyobb szükség lenne a világtól való elvonulás lehetőségére, mint korábban bármikor.Üdv. B.
Ettől a mai világtól valóban elvonulni lenne jó. Lehet, hogy éppen ezért is jutott éppen most az eszembe, hogy a kolostorokkal foglalkozzam?
Megjegyzés küldése