Régi magyar áldás

Áldott legyen a szív, mely hordozott,
És áldott legyen a kéz, mely felnevelt
Legyen áldott eddigi utad,
És áldott legyen egész életed.

Legyen áldott Benned a Fény,
Hogy másoknak is fénye lehess.
Legyen áldott a Nap sugara,
És melegítse fel szívedet.

Hogy lehess meleget osztó forrás
A szeretetedre szomjazóknak.
És legyen áldott támasz karod
a segítségre szorulóknak.


Legyen áldott gyógyír szavad,
Minden hozzád fordulónak
Legyen áldást hozó kezed Azoknak,
kik érte nyúlnak.


Áldott legyen a mosolyod,
Légy vigasz a szenvedőknek.
Légy Te áldott találkozás,
Minden Téged keresőnek.

Legyen áldott immár, minden
Hibád, bűnöd, vétked.
Hiszen, ki megbocsátja,
Végtelenül szeret Téged!

Őrizzen hát ez az áldás,
Fájdalomban, szenvedésben.
Örömödben, bánatodban
Bűnök közti kísértésben.
Őrizze meg tisztaságod.
Őrizze meg kedvességed.
Őrizzen meg önmagadnak,
És a Téged szeretőknek