1192 Június 27. (817 éve történt)

	Június 27-én történt - Szentté avatják I. László magyar királyt I. (Szent) László Árpád-házi magyar király 1048 előtt született Lengyelországban és valahol a cseh határvidéken hunyt el 1095. július 19-én. Apja I. Béla magyar király, anyja Richeza (Adelheid) lengyel hercegnő, egy gyermeke született: Piroska (Priske), későbbi bizánci császárné. Fiatal korában részt vett testvére, I. Géza oldalán a Salamon király elleni küzdelmekben. E harcok eredményeként mikor 1074-ben I. Géza megszerezte a trónt, Lászlót herceggé nevezték ki. I. Géza 1077-ben bekövetkezett váratlan halála után őt választották királlyá. Feltételezések szerint kétszer is megkoronázták: először a görög koronával, majd 1081-ben, mikor visszakerültek Salamontól a koronázási jelvények. Azonban legendák szerint elképzelhető, hogy meg sem koronáztatta magát, mivel "égi koronára vágyott". Erősen keresztény hitű, ugyanakkor bátor, harcias király volt. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspök, I. István, Szent Imre, András és Benedek remeték. Őt magát 1192-ben avatták szentté. Váradon helyezték örök nyugalomra. Kronológia Szent László székesfehérvári szobra1048 - Hazatér Lengyelországból. 1077 - Trónra kerül, kibocsátja III. törvénykönyvének első részét. 1081 - Salamon lemond jogairól, visszaadja a koronázási jelvényeket. 1082 - Elfogatja, és bezáratja Salamont. 1083 - Az első magyarországi szentek avatása, ennek kapcsán szabadon bocsátja Salamont. 1085 - Megveri az országra támadó kunokat. 1091 - Bevonul Horvátországba, és Álmos herceget teszi meg horvát királlyá. Az országba betörő kunokat Temesnél és Orsovánál megveri. 1092 - Kibocsátja I. törvénykönyvét. 1093 - Lengyelországi hadjárat Ulászló Hermann fejedelem támogatására. 1094 - Hazahívja, és utódjául jelöli Könyves Kálmánt. Megalapítja a zágrábi püspökséget. 1095 - Hadjáratot vezet a cseh király ellen. Ennek során megbetegszik és meghal.

Forrás: Forrás: wikipedia.hu