Július 28-án 9 órakor szentmise lesz a Szabadság (Ferencz József) Híd-on!

.

Július 28-án, most vasárnap délelőtt Sajgó Szabolcs jezsuita mutat be szentmisét Budapest szívében, a lezárt Szabadság hídon. A várható melegre tekintettel a szentmise a korábban jelzett időpontnál egy órával előbb, délelőtt 9 órakor kezdődik.

Az esemény kapcsán Sajgó Szabolcs korábban elmondta, valamennyi júliusi hétvégén a Szabadság híd forgalommentes köztér lesz péntek éjféltől vasárnap éjfélig a Valyo [város és folyó] Egyesület kezdeményezésére, Budapest Főváros Önkormányzatának támogatásával.
„A SZABIHÍD az »Élhető közterek legyenek Budapesten!« célkitűzés jelképe. A híd déli járdáját a biciklisek foglalják majd el, a többi részén sok szabadon és központilag szervezett program valósulhat meg. A szervezők az utolsó vasárnapra szentmisét álmodtak a hídra. A SZABIHÍD névnek tehát nincs köze ahhoz, hogy július 28-a éppen Szabolcs-nap, ez puszta véletlen – ha vannak véletlenek…” – tette hozzá a jezsuita szerzetes.

Az időjárásra való tekintettel a szentmise kezdete módosult: a korábbiakban jelzett időponttól eltérően délelőtt 9 órára várják a híveket. A szervezők önkénteseket is keresnek, akik a mise előtt, alatt és után felajánlásukkal még komfortosabbá tehetik ezt a kivételes alkalmat. Az önkéntesek a parbeszedhaza@jezsuita.hu címen, Sajgó Szabolcsnak címzett levélben jelentkezhetnek szolgálatra.
„Legyünk minél többen jelen, hittel ünnepelve az Eucharisztiát, már előkészületül a jövő évi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Közösségeknek is ajánlom figyelmébe, kórusoknak, zenekaroknak, hogy hozzák zeneszerszámaikat. Lehetőség szerint maradhatnak a hídon tovább is, saját közösségükkel tovább ünnepelve, énekelve, beszélgetve, elmélkedve” – kéri az érdeklődőket Sajgó Szabolcs.
További információk az esemény Facebook-oldalán érhetők el.
Forrás: Jezsuita.hu; Párbeszéd Háza Facebook-oldala

Fotó: Párbeszéd Háza
 

A Golgota

.

Évek óta húzódó ügy végére került pont azzal, hogy a magyar állam a festmény korábban becsült értékén, 3 milliárd forintért megvette Munkácsy Mihály Golgota című alkotását. Ezzel a teljes trilógia, az Ecce Homo és a Krisztus Pilátus előtt című képek mellett immár a Golgota is a magyar állami tulajdonba került. A trilógiát véglegesen a debreceni Déri Múzeumban helyezik el. Megjegyzem, Munkácsy sem látta együtt a három, bibliai témát feldolgozó festményét, mert egy vevő megvette az első művet, amikor még a többi nem készült el.

   A két évtizedes huzavona oka, hogy a három monumentális festmény közül egyedül a Golgota volt magánkézben. Pákh Imre, atulajdonos pedig többször tárgyalt a magyar állammal az eladásról, ám ez akkor nem vezetett eredményre, sőt jogi vita alakult ki a felek között. 2015-ben a kulturális örökségvédelmi hatóság védetté nyilvánítási eljárást indított, miután Pákh Imre előző nap bejelentette, hogy a festményt elszállíttatja a múzeumból. Végül Pákh felülvizsgálati kérelmére a Kúria az elsőfokú bíróságot új eljárásra és határozat hozatalára utasította.
   Miről is szól a festmény? A Golgota Jézus keresztre feszítésének helye Jeruzsálemben. Az evangélisták szerint egy koponya alakú domb lehetett ott, nyilvános vesztőhelyként használták. Nevét a földön heverő koponyákról kapta. (A koponya héberül gulgolet, latinul kálvária) A hely az asszír csapatok táborához tartozott. A keresztre feszítés előtt Krisztussal epével kevert bort akartak itatni, sikertelenül. A kék ruhát viselő személy kezében ott van a boroskanna.
   Egy legenda szerint a kereszt azon a helyen állt, ahol egy szikla mélyében a bibliai Ádám teste pihent és Krisztus vére a szikla hasadékán át lecsorgott Ádám koponyájára. Origénesz, ókeresztény teológiai író (Kr. u. 184-254)  egyik írása szerint  Ádám sírja Jeruzsálemben, a világ közepében van. A világ köldökének is nevezik a helyet. A számos művészi ábrázolás ezt vette alapul, a kereszt lábánál rendszerint ott van egy koponya.  Hadrianus császár a lerombolt Jeruzsálem helyén várost alapított, benne Aphrodité istennő számára templomot építtetett a Golgota fölé, hogy eltörölje a hely emlékezetét.
   Ma a Szent Sír Temploma áll a helyen, belső átriumának sarkában áll a keresztfa, a sziklába ékelve. Előtte egy nagy, ezüstből öntött kereszt áll.

Láng Róbert - EuroAstra

Az első adventi gyertya meggyújtása és fényfestés a Városháza parkban

.

Gyerekprogramokkal indul, az első adventi gyertya meggyújtásával és ünnepi fényfestéssel zárul december 2-a programja a Városháza parkban.

Az immár hatodik alkalommal megrendezett Advent Budapesten Téli Fesztivál és Karácsonyi Vásáron nem csupán az óriás adventi koszorú lángja, hanem Budapest díszvilágítása is felgyúl. Az első adventi hétvége programkavalkádja pedig még három héten át minden hétvégén, egész napos programokkal várja az idelátogató családokat egészen karácsonyig.

A budapestiek kedvelt helyszínén a Városháza Parkban, a Tarlós István főpolgármester fővédnökségével rendezett Advent Budapesten Téli Fesztivál és Karácsonyi Vásár első adventi vasárnap délelőtt immár hagyományosan a gyerekeké lesz a főszerep, 11 órától a Tekergő Bábszínház Bundás bocsok karácsonya című meséjére várjuk a legkisebbeket, akik az előadás után adventi koszorút is készíthetnek. 15 órától ismét Bibliai meseolvasást tartanak a Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium tanulói Boldizsár Ildikó meséiből, majd 16 órától a Kabóca Bábszínház: Regö rejtem - karácsonyi pásztorjátékával fejeződik be a kicsiknek szóló programsorozatunk vasárnap.

2018. december 2-án 17 órakor Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes meggyújtja az első gyertyát az adventi koszorún. Ezzel egy időben városszerte felgyúlnak Budapest díszfényei és kezdetét veszi az ünnepi felkészülés időszaka. A gyertyagyújtáson Dr. Osztie Zoltán Budapest-Belváros Nagyboldogasszony főplébánia plébánosa, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének országos elnöke mond ünnepi áldást, valamint közreműködik Pánczél Kristóf vezényletével a Józsefvárosi Zeneiskola Kiskórusa.

Különleges ünnepi programmal színesíti Budapest arculatát a Fővárosi Önkormányzat, a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. és a LaLuz Visuals az első adventi vasárnapon, 17:15-től egész este folyamán. Egyedi, kézzel rajzolt animációs fényfestést láthatnak az érdeklődők, mely egészen a római kortól napjainkig repít el minket. A színes és egyben ismeretterjesztő fényfestés, mely a Deák téri Evangélikus templom hátsó homlokzatán jelenik meg, igazi varázslatot csempész a karácsonyváró vásári forgatagba. A rendkívüli esemény a 145 éves Budapest ajándéka a városnak.

A programok ingyenesek a vásár fűtött hüttéjében és a Városháza parkban!

December 2. (vasárnap)

11:00 – Tekergő Színház: Bundás bocsok karácsonya – bábelőadás

12:00 – Adventikoszorú-készítés

15:00 – Bibliai mesesarok

16:00 – Kabóca Bábszínház: Regö rejtem – karácsonyi pásztorjáték

17:00 – Első adventi gyertyagyújtás

17:15 – Ünnepi fényfestés a Városháza parkban (az Evangélikus templom hátsó homlokzatán)

A karácsonyig tartó adventi programsorozatról és vásárról bővebben a weboldalon tájékozódhatnak.

www.adventbudapest.hu

 

Szűz Mária, az Egyház Anyja kötelező emléknapja

.

Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció dekrétumával elrendelte a Boldogságos Szűz Máriának, az Egyház Anyjának kötelező emléknapját, melyet a liturgiában a pünkösdvasárnap utáni hétfőn ünnepelünk az idei évtől.


Az Egyház Anyja titulus, mellyel 1980 óta a Loretói Litániában is megszólítjuk a Szűzanyát, közelebb hozza a hívők számára Mária istenanyaságának azt a „kiterjesztését”, melyet Fiának misztikus Teste, az Egyház irányában él meg, és amelynek köszönhetően mi magunk, Krisztusban megkeresztelt emberekként Máriára mint égi Édesanyánkra tekinthetünk.

Az Egyház szimbóluma itt „a szeretett tanítvány”, aki most már saját anyjaként is tekint Jézus Anyjára. Mária lelki anyasága egyetemes, mert az üdvösség műve is egyetemes. Mély lelki anyaság fűzi mindazokhoz, akik a keresztség által a kegyelem rendjében Fiának testvéreivé lettek, így a totus Christus irányában teljesedik ki igazán istenanyasága.

(MKPK titkárság)
 

Pünkösd

.

Pünkösd ünnepe húsvét után a legrégibb ünnepünk, amelyet idén május 20-án ünneplünk. Története visszanyúlik az Ószövetség világába. Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét”, amelyet hellenista hatásra ógörögül pentékoszté-nak (ötvenedik) neveztek. Nyelvünk – számos más nyelv között – ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.

Az Ószövetségben kétféle értelmezése volt Pünkösd ünnepének. Kezdetben a hetek ünnepe volt, aratási ünnep, amely során az első termést felajánlották Istennek, de később, s Jézus korában már bizonyos, hogy új értelemmel gazdagodott: a törvényadás és a Sínai-hegyen kötött szövetség ünnepe lett. Azáltal, hogy a Szentlélek azon a napon áradt ki, amelyen az Istentől kapott törvényt ünnepelték, jelzi, hogy ennek az addigi ünnepnek a tartalmát gazdagítja: a törvény már nem csak kőtáblára van írva, hanem az Őt befogadó emberek szívébe is.

A keresztények kezdettől fogva a húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot. Ókeresztény szokás szerint pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása, amelyet Keleten és Nyugaton egyaránt ünnepeltek. Vannak, akik Szent Pál apostol megjegyzésében – „pünkösdig maradok Efezusban” (vö. 1Kor 16,8) – már a keresztény pünkösdöt értik. Az azonban biztos, hogy az Elvirai zsinat (313) tanítja, ha valaki nem tartja meg pünkösd ünnepét, új tévtanítást vezet be az Egyházba. A IV. században már egyre több említés történik az ünnepről, mint például Pünkösd napjának jeruzsálemi megünnepléséről a IV. század végén Eteria zarándoknő is megemlékezik.

Pünkösd ünnepi napján három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele, mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője; az Egyház alapítása, és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete. Ezek az események Urunk, Jézus Krisztus ígérete alapján történtek. Ezt tükrözi az Egyház e napra szóló antifónája is:

„Ma teljessé lett a Pünkösd ünnepe, alleluja;

ma megjelent a Szentlélek az apostoloknak a tűzben,

és karizmatikus ajándékokat osztott nekik;

elküldte őket az egész világra, hogy hirdessék az igét, és tanítsák:

Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, alleluja”.

A Szentlélek kiáradásának történetét az Apostolok Cselekedetei (ApCsel 2,1-11) rögzíti. A leírás szerint miután a Szentlélek eltöltötte őket, az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az Egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli.

Ferenc pápa a következőt tanítja erről: „A Szentlélek az, aki mozgatja az egyházat, ő az, aki dolgozik az egyházban és a szívünkben. Ő az, aki minden keresztényből egy, a többiektől különböző személyt alakít ki, de akik mégis egységet alkotnak. Ő az, aki előre visz bennünket, aki kitárja az ajtókat és aki misszióba küld bennünket, hogy tegyünk tanúságot Jézusról. A Szentlélek az, aki Isten dicséretére indít bennünket és imádságra ösztönöz: Ő imádkozik bennünk! A Szentlélek az, aki bennünk van és aki megtanít minket az Atyára tekinteni és így szólítani: Atya! … A keresztény élet találkozás Jézus Krisztussal! Éppen a Szentlélek az, aki erre a Jézussal való találkozásra segít minket.”

(MKPK Titkárság)

 

Csiksomlyói Búcsú -2018 Május19

.

A magyarság legszentebb ünnepe a http://csiksomlyoibucsu.hu/
 

Boldog húsvétot, eredményes locsolkodást!

.

Forrás: EuroAstra
 

Keresztes tojások a Mátyás templomban

.

A Mátyás templom Szent Kereszt Kápolnájában rendkívüli hímes tojás kiállítás látható 2018. április 2-től 9-ig. A több, mint 1500 darab hímes tojás kereszt alakban kerül a kápolna kövezetére, ezzel szimbolizálva Krisztus kereszthalálát, piros színe pedig kiontott vérét jelképezi.


A hímes tojások Mosonyi Éva népi iparművész munkái.
A kifújt, eredeti tojáshéjakat hagyományos módon írta meg viasszal-írókával, majd festette piros színűre. A minták a Kárpát-medence legjellemzőbb tojásmintái. Szerkezetük sajátos, mintakincse egyedülálló. A kiállított tojások mindegyikén más-más ékítmény van, nincs köztük két egyforma. Így néprajzi értéke is kimagasló, nevezhetjük ezt "Hímestojás-mintakincstárnak" is.

A tojás a feltámadás, az újjászületés, az örök élet egyetemes szimbóluma.
Ezekkel a kereszt alakban lerakott piros tojásokkal tiszteleg az alkotó a legnagyobb egyházi ünnep előtt.

Mosonyi Éva magyar kézműves remek és nívódíjas tojásíró népi iparművész anyai nagymamájától örökölte a hagyományt, a viasszal, gicával történő tojásírás technikáját és a baranyai kis falu, Kékesd mintakincsét. Így előbb tanulta meg a tojásírás, mint a betűvetés tudományát.
Immár majd fél évszázada őrzi és csiszolja a magyar népművészet ezen ágának, a tojásírásnak a hagyományát, ezáltal élete elválaszthatatlan részévé vált.
Eredeti végzettsége és életfelfogása szerint tanító - a szó bővebb értelmében is. Később marketing menedzser szakközgazdász diplomát szerzett. Ma Csokiboltjuk van Pécsett, a Zsolnay Kulturális Negyedben.
A népi iparművész címet 2005. februárjában ítélte oda részére a Népi Iparművészeti Tanácsadó Testület hímestojás szakágban. 2006-ban és 2008-ban a Kézműves Remek elismerő címet adományozta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a hímeseinek. 2009-ben a Népművészeti Egyesületek Szövetsége szakmai nívódíjjal ismerte el munkáját. 2007. húsvét hétfőn az 1500 hímes tojásból álló mintakincstár bekerült a Magyar Rekordok közé. 2010-re 2010 darabból álló hímestojás-mintakollekciót hozott létre, melyet friss kifújt tojáshéjakra írt meg. Könyve jelent meg, alkot, tanít.

Munkássága és az általa létrehozott Hímestojás-mintakincstár a Pécsi Értéktár része.
Évente csoportos és egyéni kiállításokon mutatkozik be. A Mátyás templomban létrehozott egyedi installációval 2018. húsvétját köszönti. A több mint 1500 különböző mintájú hímes tojás kereszt alakban kerül a Szent Kereszt Kápolna kövezetére. A kereszt alak idézi Jézus Krisztus kereszthalálát, a piros szín a kiontott vérét.

2018. április 2-9.

Keresztes tojások
Mátyás templom


Forrás: EuroAstra
 

Nagyszombat és Húsvéti Vigília

.

Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus feltámadt a halálból és mindenkit meghív az örök életre.

Nagyszombat a gyász napja, Jézus most sírban fekszik egy nagy kővel elzárva. Nagyszombaton egész nap lehetőség van imádságra a szent sír előtt. Ezen a napon készülődünk a feltámadás örömére. Ilyenkor betölti lakásainkat, családjainkat és szívünket a csend, amely segít Krisztus szeretetének-halálának titkában elmélyedni. Nagyszombat – Jézus a sírban pihen, a hívek felkeresik a templomokban felállított szentsírt.
Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Húsvét éjszakáján az egyház talán legszebb ünneplése jeleníti meg számunkra a szent titkokat. A liturgia szimbólumaiban megjelenik a fény és sötét, a tűz s a víz, a nap és a csillagok, hogy együtt magasztalják a feltámadott Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a halált. A liturgia sötétben kezdődik, abban a sötétben, amely a világra borult Krisztus halála után. Amikor úgy látszott, hogy a halál legyőzte az életet, a bűn legyőzte Krisztust. Ebben a sötétben gyullad meg a remény: Krisztus feltámadásának fénye.
A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. A jelenlegi liturgikus rend, a IV. századra vezethető vissza.
A húsvéti vigília szertartása a tűzszentelés szertartásával kezdődik. Egyedül a parázsló szén világít, s az arról vett tűzzel a pap meggyújtja a húsvéti gyertyát, miközben azt imádkozza, hogy Jézus Krisztus tegnap és ma, ő a Kezdet és a Vég, ő az Alfa és az Ómega, övé az idő, és övé az örökkévalóság, övé a dicsőség és a hatalom, mindörökkön örökké. A húsvéti gyertya fénye maga is Jézus Krisztust jelzi, feltámadását, mely belevilágít a templom sötétjébe, de egyúttal a világ sötétjébe is, hogy új reményt adjon.
Erről az új tűzről gyújtják meg a húsvéti gyertyát, amely Jézus testét szimbolizálja, benne a tömjénszegekkel, amelyek Jézus halálos sebeit jelzik. A Föltámadásnak nem volt tanúja, hiszen Jézus nem erre a világra, nem ennek a térnek és időnek keretei közé támadt föl, hanem az örökkévalóságba lépett át, mégis az Egyház liturgiája mintegy megjeleníti a föltámadás pillanatát, ez történik akkor, amikor a gyertya élettelen testét megeleveníti az új tűz. Szimbolikusan ez a föltámadás pillanata. A megszentelt tűzről gyújtott gyertyák sokasága Krisztus világosságának elterjedését érzékelteti, azt, hogy a bűn és halál sötétjében Krisztus feltámadásának ereje kiterjed az egész emberiségre. A pap elindul a fénnyel a sötét templomba, s három lépésben szétosztja Krisztus világosságát a híveknek, akik a Húsvéti gyertyáról meggyújtják saját gyertyáikat. Krisztus világossága tölti be a sötét templomot. Mi vagyunk a sötétben járók, akik várjuk a fényt. Ezt az örömet halljuk és látjuk: „Krisztus világossága”, erre válaszolunk: „Istennek legyen hála.” Ezután hangzik föl az Egyház leggyönyörűbb éneke, az Exultet, a Húsvéti örömének. A húsvéti örömének az ünnep tartalmát fogalmazza meg, a fényt, amely a feltámadást és a megváltást jelképezi.
A húsvéti örömének elhangzása után kezdődik az igeliturgia, mely végigvezet minket az üdvösségtörténet nagy állomásain, eljutva az Újszövetségig. Ekkor felhangzik a Glória, Isten dicsőítése és „visszatérnek a harangok”, felszólítva a hívőket Krisztus győzelmének ünneplésére. A szentleckét követően az ünnepélyes alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki. Jézus feltámadását, az igazi örömhírt hirdeti az evangélium.

A prédikáció után következik a keresztelés ünnepélyes szertartása. Először a mindenszentek litániája, hiszen a keresztséggel az ember tagjává lesz az Egyháznak, amelyhez a szentek közössége hozzátartozik. Ezt követi a keresztvíz megszentelése és a keresztelés. Ha ez mégsem lenne, akkor is vizet szentel az Egyház, a hívek megújítják keresztségi fogadalmukat: ellene mondanak a Sátánnak és megvallják hitüket a Szentháromság egy Istenben, s keresztségükre emlékezve az Egyház meghinti őket az új vízzel. A fogadalom válaszait elsősorban a keresztelendők mondják és velük együtt a hívek. Nemcsak azért, mert ma mindannyian ünnepeljük keresztségünk titkát, hanem azért is, mert mindannyiunknak testvéri felelősséget kell vállalnunk a keresztelendőkért, egymásért.
A szertartás a szentmise szokott rendje szerint folytatódik. A szentáldozásban a feltámadt Üdvözítővel találkozunk. A feltámadási körmenettel a hívők ünneplése kilép a templom falai közül, és a világnak hirdeti a feltámadás örömét. Ez a szép közép-európai hagyomány kiviszi a Föltámadás örömhírét a világba, megáldva a négy égtájat. Az egész világ számára elviszik az Örömhírt: Krisztus Feltámadt! Valóban feltámadt! Alleluja!

(MKPK Titkárság)
 

Nagypéntek – Jézus Krisztus kereszthalálának napja

.

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be véres áldozatát a kereszt oltárán.

Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell. A hívek ezzel az önmegtagadással fejezik ki szeretetüket Jézus iránt. A nap folyamán a templomokban elhangzik a lamentáció (Jeremiás siralmai) és keresztút-járást is tartanak.
Nagypéntek az év legmegrendültebb liturgiája. A Jézust jelképező oltár díszek nélkül, csupaszon áll. Az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. De emlékeztethet ma az oltár a Golgota csupasz sziklatömbjére is, amelyen a megváltás áldozata végbement.
A nagypénteki ősi szertartása már a kezdeti időktől kialakult és három fő részből áll: az igeliturgiából olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A szertartás kezdetén a pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd leborulnak az oltár előtt. A pap földre borulása: az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg. Az oltár most maga a Golgota: lélekben odamegyünk a Golgotához, Jézus keresztjéhez.
Az ige liturgiájában olvasunk Jézus szenvedésének titkáról, majd halljuk szenvedésének történetét János evangéliumából. A passiót felolvassák vagy énekelve adják elő, drámai módon idézve fel Krisztus szenvedését, az Isten irántunk való szeretetének titkát. Ezután – lélekben a kereszt alatt állva – könyörgünk az egyház, az emberiség nagy kéréseiért. Az egyetemes könyörgések az egyház tagjaiért és az egész világért szólnak: minden hívőért, a keresztségre készülőkért, a keresztények egységéért, az Ószövetség népéért, a zsidókért, az egyháztól elszakadtakért, a nem hívőkért, valamint az ország, a társadalom, a világ vezetőiért és különösen a szenvedőkért.
Ezután a pap a Feketevasárnapon (Nagyböjt 5. vasárnapján) letakart feszületről leveszi a leplet és kezdetét veszi a kereszt előtti hódolat: a hívek csókkal illetik, és térdet hajtanak a feszület előtt, amelyen ott látható az Üdvözítő, aki értünk szenvedett. A megbocsátás, a megtérés, a Krisztushoz fordulás napja ez, mert Ő meghalt az emberekért. Az oltár előtt álló feszülethez járulunk: nem egy fafeszület előtt hódolunk, hanem a Golgota keresztjén függő Megváltó előtt. Őhozzá járulunk, aki meghalt értünk, és aki ma is szenved Egyházáért. Meghív minket személyesen, hogy leborulva előtte megvalljuk, hogy Ő az egyedüli Megváltó és ezzel elismerjük, hogy rászorulunk segítségére. A szertartás a Miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be. Ezután a hívek a szentsír előtt imádkoznak és csendben virrasztanak.
Végigjárva Jézus keresztútját biztosak lehetünk benne: az utolsó szó Istené. A keresztút segít megértenünk a történelem drámáját, de bennünket, hívőket biztosít arról, hogy az utolsó nap nem a nagypéntek, hanem Húsvét. A Húsvét pedig a jó győzelme a rossz felett, a szeretet győzelme a gyűlölet felett, a jók győzelme, mert ez a végső jónak, a végtelen jóságnak, Istennek, a feltámadt Életnek a győzelme.

(MKPK Titkárság)
 

Nagycsütörtök az Eucharisztia (Oltáriszentség) és a papság (egyházi rend) alapításának ünnepe

.

Délelőtt olajszentelési misét tartanak a püspöki székesegyházakban. A püspök együtt misézik az egyházmegye papjaival, megszenteli a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a krizmát. A papság ilyenkor megújítja szenteléskor tett ígéreteit. Este minden templomban szentmisével emlékeznek az Utolsó Vacsorára, az Oltáriszentség és az egyházi rend alapítására.

Nagycsütörtök délelőtt az olajszentelési szentmise vezeti be a hívőket a szent három nap ünneplésébe. A szentmise alatt kerül sor a keresztelendők (katekumenek) és a betegek olajának, valamint a – keresztség, bérmálás, egyházi rend kiszolgáltatásakor, illetve templomszenteléskor használatos – krizmának a megszentelésére. A püspök együtt misézik az egyházmegyében működő papokkal, akik megújítják a szenteléskor tett ígéreteiket.
Nagycsütörtök esti liturgiájában az Eucharisztia alapítására emlékezünk, az Utolsó Vacsora felidézésével, amikor Jézus maga köré gyűjtötte tanítványait. A szentírási olvasmányok felidézik az egyiptomi kivonulás éjszakáját, amikor az angyal megkímélte az izraeliták házait, mert a bárány vérével megjelölték az ajtófélfákat. A húsvéti lakoma áldozati báránya Krisztus előképe: saját testét adja értünk, vére pedig megszabadít a bűntől, az örök haláltól. Nagycsütörtöknek éppen ezért ünnepélyes és örömteljes hangulata van. Nagycsütörtök az Egyház legősibb ünnepei közé tartozik. Az ősegyházban ezen a napon fogadták vissza a bűnbánókat. A nagycsütörtöki evangéliumban halljuk, hogyan mosta meg Jézus tanítványainak lábát. Ez a cselekedet örök időkre szóló példaadás, hogyan kell egymást alázatos szívvel szolgálni. Ennek emlékére a püspök vagy a pap megmossa az arra kiválasztott emberek lábát. A lábmosás szertartásában Jézus példájára emlékezik az Egyház. A lábmosás a szolga feladata volt és Jézus szolgává tette magát.
Az esti szentmise elején a jelképek az utolsó vacsora örömének hangulatát idézik. Ezért van a pap fehér miseruhában, ezért szól a mise elején az orgona, ezért van virág az oltáron; ezért szólalnak meg Dicsőségre minden templomban a harangok, a csengők, az orgona, de a Glória után elnémulnak nagyszombat estig. A mély gyász jeléül ezután csak a kereplők szólnak. A harangok „Rómába mennek” és megjelennek a szomorúság, a fájdalom jelei is. Megrázó ellentét, hogy Jézust azon az estén árulják el, amelyen szeretetének legnagyobb jeleit adja.
A szentmise utáni oltárfosztás, amikor eltávolítanak az oltárról minden díszt még a terítőt is, Jézus elfogatására és szenvedéseire emlékeztet. A szertartás végén a csend is jelzi a Jézus szenvedésével együtt érző fájdalmat. Az Oltáriszentséget ilyenkor a mellékoltárhoz viszik: ez Jézus elfogatását, elhurcolását jelképezi. Csendben fejeződik be a szentmise, a végén nincs áldás.
Nagycsütörtök misztériumában egymással szemben áll az eucharisztikus ajándék legmagasztosabb szeretete, valamint az elárultatás fájdalma. Az utolsó vacsora után Jézus apostolaival az Olajfák hegyére ment. Imádság közben szenvedett és gyötrődött. Kérte apostolait, hogy imádkozzanak vele, de azok elaludtak. „Egy órát sem tudtatok virrasztani velem?” - kérdezte tőlük. Erre gondolunk, amikor a szentségi Jézust a főoltárról a mellékoltárra kísértük, s amikor a mise után szentségimádást végzünk... „Legalább egy órát” szeretnénk virrasztani Vele. Elkezdődik a nagycsütörtöki virrasztás (szentségimádás) az értünk vérrel verítékező Jézussal.

(MKPK Titkárság)
 

Virágvasárnap a Nagyhét ünnepélyes megnyitása

.

Virágvasárnappal megkezdődik a Nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül a feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el minket. Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház.


A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, melynek során a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt. Sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták: „Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!” (Mt 21, 8). A nép nagy örvendezéssel üdvözlik Jézust mint Messiást, a próféták által megígért királyt. Azonban az isteni Mester nem királyi dicsőséget keres a szent városban, hanem az emberiség megváltását viszi végbe saját szenvedésével.

Ez a vasárnap az Úr szenvedésének vasárnapja néven ismert a liturgiában és hallhatjuk Krisztus szenvedéstörténetét, a passiót. Az Egyház a liturgiában azt a hitét fejezi ki, hogy Jézus dicsőséges jeruzsálemi bevonulása kezdete annak az eseménysornak, amely szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, ezáltal megvalósítva a megváltást, amely az emberek számára az örök élet reményét hozta el.

A virágvasárnapi liturgia része az a körmenethez szorosan kapcsolódó szertartás, amelynek során a hívek által hozott barkákat a pap megáldja: „Mindenható, örök Isten, szenteld meg áldásoddal ezeket az ágakat, hogy mi, akik most örvendezve lépünk Krisztus Király nyomába, őáltala egykor az örök Jeruzsálembe is eljussunk.”

Egyházunk liturgiája tehát megjeleníti e nagy nap eseményeit. Elsősorban azért, hogy megemlékezzenek arról, amit az Üdvözítő Jézus minden ember lelki üdvösségéért tett. Másodsorban azért, mert Krisztus minden embert maga köré szeretne gyűjteni e bevonuláskor. A hívek lélekben bekapcsolódnak és Jézust kísérik az úton és megilletődött lélekkel ajánlják fel szívük dicsérő énekét. „Hirdessék a zöldellő ágak és a virágok, / hogy megváltó Királyunk, Jézus Krisztus / harcba szállt a halál fejedelmével, a Sátánnal, / és legyőzte őt saját halála által. / Kiáltsák az olajfaágak szó nélkül is, / hogy Jézusban az isteni irgalom és gyógyítás kenete az egész emberiségre kiáradt.”

 (MKPK Titkárság)
 

Másodszor adják át a keresztény könnyűzenei díjakat

A Szikra-dij
 

2018. március 29-én második alkalommal adják át a keresztény könnyűzenei elismerést, a Szikra-díjat. A kezdeményezés célja a magyar keresztény zenei kultúra megerősítése és a szcénában dolgozók támogatása. A díj elnyerésére pályázat útján volt lehetőség, melyre keresztény szellemiségű alkotók küldhették be alkotásaikat. A hatfős szakmai zsűri ezekből választotta ki a legjobb dal, a legjobb dicsőítő dal, a legjobb dalszöveg, a legjobb előadás, a legjobb klip és az életműdíj kategóriákban a győzteseket. A gála különlegessége, hogy a programban a csak erre az estére összeállt keresztény All Star csapat, különböző, nem a keresztény zenei világban letett érdemeikről híres alkotókkal adnak közös koncertet. Így lépnek színpadra a Bolyki Brothers és Tóth Vera, Gyárfás István és Elek István, Pajor Tamás és az Amen, a Peet Projekt és Szolnoki Péter, valamint a Keresztkérdés.


A Szikra-díj ötlete már régóta fogalmazódott a szervezők fejében, hiszen jó ideje szerették volna kiemelni és felmutatni a keresztény könnyűzenei életben található rengeteg értéket, valamint alkotásra buzdítani az ezen területen dolgozókat. Magyarországon a történelmi adottságokból fakadóan nincs múltja a keresztény könnyűzenének, ám ez változóban van. Ezért úgy gondolják, hogy érdemes vele profi módon foglalkozni, és segítséget nyújtani azoknak, akik ezen a területen tevékenykednek. Fontos, hogy ezeknek a művészeknek legyen kedvük alkotni, és a szerzők egymást is megismerjék, inspirálják. „Az első Szikra-díj ezek miatt jött létre és azt gondolom, ezeket a célokat el is értük. Elképesztő mennyiségű nevezés érkezett, ami talán annak is betudható, hogy nagyon jó zsűrink volt, ami komoly tekintélyt adott a versenynek.„ – hangsúlyozta Bolyki György, a díjátadó gála egyik szervezője.

A díj kiírásakor azt határozták meg, hogy olyan alkotásokat várnak, melyeknek szerzői önmagukat hitvalló keresztény embernek tartják és életükben fontos szerepet tölt be Jézus. A másik feltétel, hogy az alkotók olyan műveket küldjenek, melyek az Istennel való kapcsolatukról szólnak, de hogy ezen belül a mű milyen stílusú, az már nem volt lényeg. Ebből adódóan díjazzák a legjobb dalt, szöveget, produkciót, videoklipet és dicsőítő éneket, utóbbi az egyetlen, mely nem a szórakoztató kategóriába tartozik. Természetesen a pályázókra a közönség is szavazhat, így a közönségdíj kategóriáját is megkaphatja a legtöbb szavazatot elért csapat.

A zsűri tagjai között több, szakmailag megkérdőjelezhetetlen alkotó található: Horváth Gergely (rádiós műsorvezető), Mező Misi (zenész), Madarász Isti (filmrendező), Gável Gellért (zenész), ifj. Balog Ferenc (zenész), Bolyki György (zenész, producer).

A díjátadó gála különlegessége egy keresztény zenészekből álló All Star gárda lesz, amelyben kiváló zenészek muzsikálnak, akik a mostani estére meghívnak egy-egy közkedvelt, ám nem a keresztény zenei világból ismert művészt közös zenélésre. A szervezők ezzel is szeretnék bemutatni, hogy a keresztény zenészek szerves részei a zenei életnek, sokan a világ élvonalába tartoznak produkcióikkal. Szintén fontosnak tartják, hogy a nem keresztény közönség megtapasztalja: sok élethelyzetben tud számára is felüdülést, kikapcsolódást és segítséget nyújtani a keresztény zene.

A gálán fellépnek: a Bolyki Brothers és Tóth Vera, Gyárfás István és Elek István, Pajor Tamás és az Amen, a Peet Projekt és Szolnoki Péter és a Keresztkérdés.

A különleges esemény 2018. március 29-én 19:30 órakor kezdődik Budapesten a Millenáris Parkban. A jegyvásárlás március 8-án indul.

Forrás: EuroAstra
 

Idén már hetedszer: Boldogasszony és Fekete Madonna zarándokvonat

.

„Lelki megújulás – misszió hitünkért!” Sok ezer honfitársunk kelt útra az elmúlt években lelki és hitbeli megerősödést keresve a Misszió Tours és a MÁV-Start együttműködésében megvalósuló vonatos zarándoklatokon. Az egyre növekvő igény megújuló programok szervezésére és újabb missziós imádkozó vonatok elindítására ösztönzi a szervezőket!


Haeffler András, az esemény házigazdája köszöntötte a vendégeket, Fülöp Attilát, az EMMI helyettes államtitkárát, dr. Veres András püspök urat, a MKPK elnökét, Csépke Andrást, a MÁV-Start vezérigazgatóját, és Budai Lászlót, a Misszió Tours Utazási Iroda ügyvezetőjét.

„Örömmel és kicsit meghatottan állok itt, kicsit meghatottan azért, mert a kezdetektől fogva a mikrofon másik oldalán, közöttetek álltam én is, mint szerkesztő-riporter és itt voltam annak idején már az első sajtótájékoztatón. Akkor még ugyanitt, a királyi váróban kényelmesen elfértünk – két-három kamera és ugyanennyi mikrofon volt csak jelen, most pedig, Istennek hála és miután zarándokvonatokról van szó, ez nem szóvirág, alig férünk el. Néhai szintén rádiós-tévés barátommal és kollégámmal, Szitnyai Jenővel az elsők között készíthettünk rádióműsort, illetve dokumentumfilmeket. Pontosan tudjuk, hogy hová invitáljuk a kedves zarándok-utasokat, mert magunk is többször részt vettünk a vonatos zarándoklatokon. Hiába igyekeztünk, ezeknek az utaknak a különleges, varázslatos hangulatát egyszerűen nem lehet tökéletesen visszaadni mikrofonnal és kamerával. Például azt, amikor egyszer megálltunk valahol Erdélyben egy csöppnyi falu csöppnyi állomásán. Az épületet fellobogózták, zenekar játszott, táncoltak, énekeltek a sínk mentén, borral és házi pogácsával kínáltak. Hetek óta próbáltak és készültek erre a három percre, mert a menetrend az nagy úr, indulnunk kellett tovább. Vagy amikor a Pálos testvérek nagy lengyel zarándokhelyén magyarul köszöntöttek bennünket, mert mindig van olyan szerzetes, aki a magyarok kedvéért magyarul is megtanul. Vagy amikor az ember interjút készít a robogó vonatban az ogy elnökével, miközben az elsuhanó erdélyi tájat nézi és közben ugyanaz a trianoni gondolat jár a fejünkben. A vasúti sínek fizikailag kötik össze a világ magyarságát, a zarándokvonat utasai pedig olyan lelki közösséget, erőteret hoznak létre, amire szétszabdaltságunkban csak mi vagyunk képesek. Nem sorolom tovább: mindezt teljes valóságában csak az érzi és éli át, aki utasa a zarándokvonatoknak. Még valakit szeretnék megemlíteni: tavaly és az idén is velünk lesz elmaradhatatlan gitárjával Dévai Nagy Kamilla, megint vagonról vagonra jár, és együtt énekel majd az egész vonat. Az idei út különleges alkalom az ő számára is: mint két napja a MKA évadnyitó ülésén elmondta, most lesz ötven esztendeje, hogy művészi útján elindult és ezt a gyönyörű évfordulót velünk szeretné ünnepelni.
… Hiába, a MÁV nélkül nem megy a zarándokvonat sem. Három éve a sajtótájékoztatón az hangzott el, hogy hosszabb vonatot már képtelenség összeállítani, azután valahogy mégis meghosszabbodott a vonat. Két éve ugyanez volt és tavaly is: hosszabb már nem lehet, ez a rekord. Azután mégis sikerült túlszárnyalni. Tartsa meg az Isten ezt a jó szokásukat.
… Bár egyre népszerűbbek a zarándokvonatok, azért a világi segítségre is szükség van.
… A részletekről Budai László úr, az utakat szervező Misszió Tours Utazási Iroda vezetője beszél. Nem véletlen az utazási iroda neve: valóban missziónak tekinti ezeket az utakat.”
(Haeffler András)

Idén már hetedszer: BOLDOGASSZONY és FEKETE MADONNA zarándokvonat.
Újra Erdélybe, Csíksomlyóra, valamint Lengyelországba viszik utasaikat a Misszió Tours zarándokvonatai. A nagysikerű pünkösdi és a ma már a lengyel-magyar barátság részeként emlegetett lengyelországi vonatos zarándoklatok idén is több ezer résztvevő érdeklődésére számítanak.

Fővédnökök: Dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Dr. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.

„Fővédnöki köszöntő
„Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz" — fogalmazta meg Robert Schuman az Európai Unió egyik alapító tagja az egyesült Európa szellemi fundamentumára vonatkozó tézisét, melyet azóta is minden józan, a jövő generációk sorsa, esélyei iránt elkötelezett európai politikus vall. A „keresztény Európa" természetesen a lelkiismereti szabadságot is magában foglalja, azaz bárkinek azt a jogát, hogy magát vallástalannak, vagy a kereszténységtől eltérő vallás hívének tartsa.
E szabadság fenntartása mellett a hívő keresztényekre hárul az a felelősség, hogy - a keresztény etika által diktált, mintaadó közéleti magatartás megvalósítása mellett - vallásuk hagyományainak, rítusainak gyakorlásával is segítsék, hogy Európa továbbra is szellemi otthona maradhasson azon nemzeteknek, amelyek e közös keresztény alapokra épített sokszínű kultúrájukkal sikeressé tették a kontinenst. Ezért a Boldogasszony és a Fekete Madonna zarándokvonatok résztvevőit is csak köszönet és támogatás illetheti minden, Európa közös jövőjében valóban bízó politikai szereplő részéről.
Budapest, 2018. január 18.
Tisztelettel
Kövér László”

Újdonság, hogy a csíksomlyói Boldogasszony zarándokvonatra Budapest mellett a Miskolc – Nyíregyháza – Debrecen útvonalon is fel- és leszállhatnak a résztvevők. Lengyelországban pedig idén Czestochowa és Krakkó mellett felkeresik a többek között magyar barátságáról és Bem Józsefről híres Tarnów városát is.

2018-ban először! MEĐUGORJEI zarándokvonat. Újdonság, hogy először indul zarándokvonat Međugorjéba! Bosznia-Hercegovinában átutaznak Szarajevón is, majd a csodálatosan szép Neretva-völgyén keresztül érkeznek meg a vonatos zarándoklattal a ma már évente sok százezer hívőt fogadó Međugorjéba és ellátogatnak Mosztárba is.
Lelkivezetők lesznek: Kemenes Gábor, Michels Antal és Fuchs Tibor atyák, valamint Burbela Gergely verbita tartományfőnök.

A Misszió Tours kezdeményezi a 2020-as Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére egy modern Bombardier Traxx mozdony matricázását, mely a következő évtől a zarándoklatok élére állhat majd.

A 2018-as missziós programok a vonatokon túl az egynapos zarándoklatoktól a szentföldi, fatimai és baltikumi nagy zarándokutakig széles választási lehetőséget kínálnak az érdeklődőknek!

www.missziotours.hu

Csíksomlyói búcsú az ifjúság évében

„Legyen nekem a Te igéd szerint” (Lk 1,38)

A zarándokok motivációi különbözőek, de a hívó szó azonos valamennyi zarándok szívében. A ma emberének szüksége, igénye van a mozgásra, nem

csoda hát, hogy újra felfedezte a zarándoklatot, amihez természetesen hozzájárul az is, hogy sokkal könnyebb a helyváltoztatás, könnyebben eljutunk akár távolabbi kegyhelyekre is. Így a zarándoklat ma élő tradíció, amelynek során lehetőség nyílik arra, hogy aki útra kel, találkozzon Istennel. Ezért nem véletlen, hogy napjainkban egyre népszerűbbek a kegyhelyek, a búcsújáróhelyek. A ma embere érzi, hogy szüksége van arra a lelki tartalomra, amit egy zarándoklat alatt élhet át. A zarándoklatnak megvan a maga ritmusa, hagyománya, ami találkozik a 21. század modern emberének az igényével. Nem lenne helyes, ha a búcsújárást az idős generáció vallásos gyakorlatának gondolnánk, hiszen egy-egy kegyhelyen számos fiatal is imádkozik, énekel, válaszolva a hívó szóra.

Szentatyánk, Ferenc pápa a 2018-as rendes püspöki szinódust a Fiatalok, a hit és a hivatástisztázás témában hirdette ki. A világegyház szándékához kapcsolódva a Gyulafehérvári Főegyházmegye is a 2018-as pasztorális évet a Fiatalok a hit útján témában tervezi meg.
Ennek a pasztorális évnek az elmélyítésében akar segítséget nyújtani 2018-ban a csíksomlyói kegyhely is. Az év mottója a fiatal Boldogságos Szűzanya válasza az angyal kérésére, Isten üzenetére: „Legyen nekem a Te igéd szerint.” (Lk 1,38) Valószínű, hogy a fiatal Mária is tervezett, kutatta, hogy hogyan fog folytatódni az élete, a fiatalsága miben fog kibontakozni. Amikor az angyal hírül adja neki az üzenetet, hogy „az Isten kiválasztott téged, és gyermeket fogansz”, akkor ő igent mond a hivatására.
Nagyon jól tudjuk, fiatalnak lenni soha nem volt könnyű, hiszen mindig ott vannak a komoly nehézségek a felnőtté válás folyamatában. Az akart vagy akaratlan változások, a belső és külső elvárások, a szerelem, a barátság, az iskola, a munka kiválasztása mind-mind állandó problémát, fejtörést jelentenek. Nem könnyű egyik korban sem fiatalnak lenni. Nem könnyű ma sem, nem volt könnyű nekünk sem, de visszatekintve a családfánkra, valószínű minden kor fiataljának megvolt a maga kihívása, kísértése, és megvolt az, hogy mit tartott szépnek, mitől volt boldog.
A 2018-as pünkösdi búcsú legyen a fiatalok, az ifjúság búcsúja! Nagy a felelősségünk, nagy a felelőssége mindazoknak, akikre rábízta a jó Isten a gyermekeket, hiszen a gyermek a családban szocializálódik, ott tanul meg kapcsolatot teremteni, és lesi el, hogy hogyan szeretik egymást a szülők. Megtanulja a rokoni kapcsolatokat, azt, hogy hogyan kell viselkedni a szomszédokkal, a barátokkal, és még lehetne folytatni, hogy mennyi mindent a családban sajátít el. Majd következik az oktatás, a bölcsőde, az óvoda, az iskola, és mivel a keresztény ember többletet akar adni a gyermekének, miután ő lerakta benne a hitbeli alapokat, elküldi hittanórára, vagyis továbbadja, rábízza az egyházra, hogy a hitben felnőtté, felelősségteljes gondolkodóvá nevelje.
Nagy a felelősségünk a fiatalok iránt. Ezért az ifjúság évében és a csíksomlyói pünkösdi búcsún is imádkozzunk mindannyian azért, hogy a jó Isten tegyen képessé bennünket arra, hogy példaképek tudjunk lenni a számukra, és szeretetünkkel, imáinkkal, életünk tanúságtételével tudjuk segíteni fiataljainkat útjukon! (Urbán Erik OFM kegyhelyigazgató)


A pünkösdi zarándoklat liturgikus programja

• Május 18-án, pénteken az este 7 órakor kezdődő szentmise nyitja meg a csíksomlyói pünkösdi zarándoklatot. A szentmisét követően a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás kezdődik.
• Május 19-én, szombaton reggel 7-kor és 8-kor, valamint este 7 órakor lesznek szentmisék a kegytemplomban.

A papságot, a búcsú szimbólumának tekintett labarumot és a pápai kisbazilika-jelvényt kísérő kordon délelőtt fél 11-kor indul a kegytemplom előtti térről az ünnepi szentmise helyszínére, a Kis- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe a Hármashalom oltárhoz, ahol az ünnepi búcsús szentmise délután fél 1-kor kezdődik.
A kegytemplomban az este 7 órakor kezdődő pünkösdelőesti szentmisét követően, 8 órától reggelig tartó virrasztás lesz.

• Május 20-án, vasárnap pünkösd ünnepe van. A szentmisék a kegytemplomban reggel 7-kor, 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor lesznek.
• Május 21-én, hétfőn pünkösd másodnapján a szentmisék a kegytemplomban szintén ünnepi sorrendben lesznek: reggel 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor.

Az ünnepi búcsús szentmise szónoka

Marian Adam Waligóra OFSPPE pálos szerzetes, a częstochowai Jasna Góra-i pálos kolostor házfőnöke lesz a 2018-as ünnepi búcsús szentmise szónoka.
Marian Adam Waligóra 1966. október 2-án született a lengyelországi Jędrzejówban. Általános iskolája elvégzése után a természet iránti szeretettől vezérelve erdészeti középiskolában folytatta a tanulmányait Zagnańskban. Erdész szeretett volna lenni, de a középiskola befejezését követően megváltoztatta terveit, és a hivatás hangját követve 1987-ben a pálos rendbe lépett, ahol 1993. július 30-án tett örökfogadalmat. 1994-ig a pálos rend szemináriumában tanult Krakkóban. 1994. június 18-án szentelték pappá Częstochowában a Jasna Góra-i pálos kegyhelyen.
Fiatal pálos szerzetesként magyarul is tanult, amire a pálos rend magyar alapítása indította, ugyanakkor arra is gondolt, hogy így könnyebben tarthat majd kapcsolatot a magyarországi pálosokkal. Már ekkor komoly kapcsolatot létesített olyan személyiségekkel, akiknek fontos szerepe volt a lengyel-magyar barátság alakításában.
Ezek az előzmények játszottak szerepet abban, hogy pappá szentelése után újmisésként Magyarországra, a pécsi pálos kolostorba került, és ott végzett közel egy éven keresztül lelkipásztori szolgálatot, elmélyítve a magyar nyelv, történelem és kultúra ismeretét, szeretetét.
Magyarországi tartózkodását követően a pálos rend központjába, a lengyelek nemzeti kegyhelyére, a częstochowai Jasna Góra-i pálos kolostorba helyezték, ahol tehetségének köszönhetően hamar jelentős beosztásba került: a kegyhely helyettes vezetőjének nevezték ki, és ezt a szolgálatot látta el egészen 2014-ig, amikor előbb 2014. április 16-tól a kolostor házfőnökhelyettese, majd még ugyanebben az évben augusztus 4-től a közel 100 pálos szerzetesből álló közösség házfőnöke lett.
Marian Adam Waligóra különös figyelmet szentel a magyar zarándokoknak, mindig hívja, várja, és nagy szeretettel fogadja őket Częstochowában Jasna Górán, amely azon túl, hogy Lengyelország nemzeti kegyhelye – ahogy emlegetni szokták: „Lengyelország szíve” –, a világ egyik legjelentősebb zarándokhelye is, amelyet minden évben emberek milliói keresnek fel, közöttük egyre növekvő számban magyarok is.
A gyakori meghívásoknak eleget téve rendszeresen látogat Magyarországra, ahol szerteágazó lelkipásztori tevékenységet fejt ki, ugyanakkor közreműködik a magyarországi lengyel vonatkozású eseményeken. Sokat tesz a nagy lengyel pápa, Szent II. János Pál pápa emlékének méltó magyarországi megőrzéséért és tiszteletének erősítéséért.
Személyes tapasztalatai alapján ismeri és szívén viseli a külhoni magyarság sorsát. Több alkalommal járta végig a határokon túli magyar helyeket, így fordult meg többször Csíksomlyón is. Mindenütt tanújelét adta annak, hogy a barátság nemcsak a határok közé szorított államok, hanem a két keresztény nép között áll fenn.
Nagyon sokat tesz a lengyel–magyar barátság elmélyítéséért. Ennek a tevékenységének is köszönhető, hogy a két nép barátságát szépen kifejező és jelképező események a lengyel és a magyar nemzet lelki egymásra találását hordozzák.

Összeállította:
Borsodi L. László
ferences sajtóreferens
 

Vízkereszt, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe

.

Vízkeresztet január 6-án ünnepli a katolikus egyház parancsolt ünnepként. Az epifánia („epiphania Domini”, az „Úr megjelenése”) néven is nevezett nap Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető.

Alexandriai Szent Kelemen számolt be arról, hogy január 6-án már a gnosztikus Bazilidesz (II. század) követői megünnepelték Jézus keresztségét, mert tévesen azt vallották, hogy az ember Jézus csak a keresztségkor vált Isten Fiává. E napot az egyiptomiak a Nílus vize ünnepeként ismerték, mely szerint e napon merítettek a Nílus vizéből és megszentelték azt. A III. század során az egyházatyák tisztázni akarták az ünnep hittani tartalmát.
A IV. század elejétől kezdődően lett ez a nap liturgikus ünneppé és ennek szokása gyorsan elterjedt előbb keleten, majd nyugaton. A keresztények körében 312–325 között kezdett terjedni mint Jézus Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája Keleten Urunk keresztsége (erre emlékeztet a vízszentelés) és Nyugaton a Háromkirályok látogatása lett. A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is.
Az ünnep görög neve – epifánia, megjelenés – utal arra, hogy Isten megjelenik dicsőségében. Vízkereszt ünnepe emlékeztet tehát arra, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent emberként, eljött közénk és elhozta nekünk az üdvösséget. Vízkeresztkor Jézus három megjelenésére emlékezünk:
A keleti egyházakban sokáig egyet jelentett a születés és az epifánia ünnepe. Jézus születése által Isten megjelent a világban. A napkeleti bölcsek által a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre. Máté evangéliuma (Mt 2,1-12) szerint a háromkirályok a betlehemi csillag által vezéreltetve jöttek keletről Judeába, hogy az újszülött kis Jézusnak kifejezzék hódolatukat: aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az Istennek és mirhát az Embernek. Az evangélium mágusnak nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar - azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár.
A vízkereszt második evangéliumi története (Mt 3,13-17) szerint Jézus elment a Jordán folyóhoz. Keresztelő Szent János megkeresztelte őt és Jézus ettől kezdve tanítani kezdett. Jézus megkeresztelkedésekor a Jordán folyónál a mennyei Atya szózata kinyilatkoztatta a szeretett Fiút és a Szentlélek galamb képében alászállt Krisztusra. A teljes Szentháromság kinyilatkoztatta önmagát az emberiség előtt.
Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn 2,1-12). Jézus első csodájával a kánai menyegzőn kinyilvánította isteni erejét: „Kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne” (Jn 2,11). Ebben a csodában Isten megmutatja dicsőségét, hogy az embernek segíteni akar, meg akarja megmenteni és végül meg akarja váltani.
A magyarság körében a vízkereszt ünnepéhez kötődően különböző népszokások alakultak ki a századok során. A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered. A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is. Megszentelték a vízzel a házakat és az ólakat, még a bölcsőre is szentelt vizet hintettek. Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon. Vízkeresztkor még egyszer meggyújtják a karácsonyfa gyertyáit, szétosztják a megmaradt édességet, a fát tűzre teszik, csak egy ágacskát tűznek belőle a szentkép mögé a gonosz ellen. Délben és este még folyik a vendégeskedés, esti harangszó után pedig kezdődött a kántálás és a csillagjárás (misztériumjáték), amely a 16. századtól kezdve alakult ki. Az ún. „csillagozás” (csillagének) vagy háromkirályjárás dramatikus játékában a bibliai királyokat megszemélyesítő alakok vonulnak fel, akiket – a betlehemezés mintájára – gyerekek személyesítették meg. Legfőbb kelléke a csillag volt, amely mutatta az utat Betlehembe. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. Minden esetben elénekelték a csillagéneket, melynek utolsó két sora így hangzik: „Szép jel és szép csillag / Szép napunk támad.”
Vízkeresztkor kezdődik meg a házszentelések időszaka, amely a 15. századtól kialakult szokás. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a Háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 18. Az erdeti értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat („Krisztus áldja meg e házat”).
Vízkereszt ünnepe megmutatja, hogy Isten minden emberhez eljött. A megváltó Jézus születésével Isten vállalja az emberi életet és később a szenvedést is, hogy ezzel elhozza minden ember számára az üdvösséget, az örök élet reményét. A parancsolt ünnepen nyissuk meg szívünket a megjelenő Istennek, aki megmutatja magát nekünk. Azt kérjük, hogy az új esztendő minden napját kísérje Isten segítsége és áldása!