A következő címkéjű bejegyzések mutatása: várak-kastélyok-templomok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: várak-kastélyok-templomok. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. május 29., péntek

Bölcske, Szent András-kastély





Régebben Szakáts-kastélynak hívták. Egykori parkja megmaradt területén szabadon álló, L alaprajzú, rövidebb szárnyán földszintes, hosszabb szárnyán emeletes, részben alápincézett, kontyolt nyeregtetős kastély. A hosszabbik szárny K-i homlokzatán óriás pilaszterekkel tagolt, timpanonnal lezárt közép rizalit, kapuval. NY-i homlokzatán timpanonnal lezárt közép rizalit, pilaszteres keretelésű kapuval. Mindkét szárny kéttraktusos, síkmennyezetes helyiségekkel. Részben 19. századi nyílászárók. Feltehetően földszintes, tornácos-oldalfolyosós, klasszicista kúria (1860 körül a Nagy család tulajdona) bővítésével és átépítésével emelte 1873-ban a Szakáts család. A 20. században átalakítva.A kastélytól ÉNy-ra kisméretű, romantikus stílusú kápolna (hrsz.: 0419/4), DK-i, oromzatos homlokzata felett kőoszlopos baldachin alkotta huszártoronnyal, félköríves záródású szentéllyel, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, mindkét oldalon nyeregtetős bővítményekkel. Kapuja felett címer. A belsőben historizáló, kazettás famennyezet, a bejárati oldalon fakarzat, az egykori oltár alatt kripta.


5 ok, amiért érdemes Bölcskére látogatni



Magyarország közismert turistacélpontjai mellett számos eldugott, ám értékei miatt kiemelendő település található. Ezek egyike Bölcske, amely Tolna megye északkeleti részén, a Duna közvetlen közelségében vár látogatóira. Íme 5 ok, amiért mindenképpen ajánlatos a hangulatos település felé venni az irányt!

1. Bölcske, a Tolnai Borvidék bástyája
A hangzatos jelzőt a több mint 500 pincét és présházát magába foglaló pincefalujának köszönhetően érdemelte ki, ahol jobbnál jobb nedűk csábítják kóstolásra az odatévedőket. A szépen gondozott szőlőültetvények által körülölelt pincék a bölcskei turizmus fő mozgatórugói, hiszen számos esemény kapcsolódik hozzájuk, mint pl. borfesztiválok és -versenyek, programdús falunapok és gasztrofesztiválok.

2. Ahol az ínyenc húsféléket is megünneplik
Nyaranta tartják a galamb- és nyúlételek gasztrofesztiválját, amelyet évről évre egyre nagyobb érdeklődés kísér. A helyi borászok alkalomhoz válogatott boraival karöltve kínált ételek igazi ínyencségek, amelyeket mindenképpen érdemes megízlelni.

3. Beszél a múlt
A Duna medréből kerültek elő római kori leletek az első magyarországi víz alatti régészeti feltárás során. A folyóban egy erőd maradványaira bukkantak, amelyhez a Gellért-hegy környékén élt kelta Eraviscus törzs központi szentélyéből származó oltárköveket is felhasználtak. Ezeket a történelmi emlékeket a bölcskei Kőtár őrzi, de a régmúlt iránt érdeklődők egy helytörténeti és régészeti magángyűjteménynél is múlathatják az időt.

4. Természetközeli élmények
A Bölcskei Tátorjános Természetvédelmi Terület az országban szinte egyedülálló, tátorján nevű növényről kapta nevét. Gazdag növényvilága mellett faunája is figyelemreméltó, hiszen több mint 100 madár- és számos különleges lepkefajt is fel lehet fedezni a környéken. Túrázásra kiválóan alkalmas környezet ez, a Duna-part pedig közkedvelt horgászhelyszín gazdag halállománnyal.

5. Vár a felújított Szent András Kastély
Néhány évvel ezelőtt magánkézbe került a Bölcske-Szentandráspusztán található Szent András Kastély (korábban Szakáts-kastély), amely új tulajdonosa irányítása alatt teljes körű felújításon esett át. A klasszicista stílusú kúria eredeti formáját megtartva zajlott a rekonstrukció, emellett pedig vendégházak épültek körülötte. Zöldellő parkerdő és békés tavak várják a kellemes környezetre vágyókat, a kastély pedig nemcsak szállóvendégeknek ideális, hanem esküvői és tréninghelyszínként is funkcionál a jövőben.


Források: Kastélyok.com, EuroAstra

2015. január 19., hétfő

Nemzetségek monostorai





A XIII. század első évtizedeiben az úri nemzetségek kezén egyre nagyobb vagyonok halmozódtak föl, ami lehetővé tette számukra, hogy komolyabb építkezésekbe fogjanak. Jámborság, a lelki üdvösség biztosítása és reprezentáció iránti igény egyaránt ösztönözhette őket a század első felében kibontakozó monostorépítési tevékenységre. Ezek a templomok viszonylag kis méretűek, de boltozottak és változatos kialakításúak voltak. A Csák nemzetség vértesszentkereszti kolostorát a bencések alapították. Itt a XIII. század első évtizedeiben egy különleges, kereszthajós, három irányban apszissal megtoldott szentélynégyszögletű templom jött létre. A kereszthajó leginkább a ciszterciekre volt jellemző, akik számára Kilit egri püspök alapított rendházat 1232-ben Bélapátfalván. Nem tudni, királyi vagy magánalapítású-e az ócsai premontrei templom, a XIII. század első évtizedeinek legjobban megörzött emléke. Itt is megtaláljuk a kereszthajót, de szentélyei sokszögzáródásúak.

A zsámbéki premontrei prépostság temploma északnyugatról, XIII.század második negyede

 Ezekhez képest hagyomány-őrzőbbek a bencés építkezések. A Dunántúlon az egyik legátgondoltabb monostortemplom Lébényben épült meg a Győr nemzetség jóvoltából. Háromhajós, háromapszisos, nyugati toronypáros elrendezése a részletformák következetes alkalmazásával párosult. Ez az egyszerűbb, kereszthajó nélküli templomtípus megtalálható a premontreieknél is, Türjén és Zsámbékon, de itt a főszentély sokszögzáródású, csak a mellékapszisok félkörívesek. Ezzel szemben az árpási kolostoruk csak egyhajós, négyzetes szentélyű, bár toronypáros. Ebben a Pok nembeli Móric által 1251-ben alapított templomban a nemzetiségi monostorok hagyománya már a koldulórendek által is alkalmazott térformával és gótikus részletekkel párosul.

A lébényi bencés apátság temploma délkeletről, XIII.század eleje


Írta: Szakács Béla Zsolt

Forrás: Bellák Gábor - Jernyei Kiss János - Keserű Katalin - Mikó Árpád - Szakács Béla Zsolt - Magyar művészet (60-61. oldal Corvina Budapest, 2009 ISBN: 9789631358711



A Kiadó engedélyével


2014. május 6., kedd

Megújulhat a szabadkai Zsinagóga




.


A hét legveszélyeztetettebb európai műemlék közé sorolták a szabadkai Zsinagógát.


1902 szeptemberében, a zsidó nagyünnepek alkalmával szentelték fel, és ekkor vehette birtokába a szabadkai zsidóság az új, nagy zsinagógáját. Építészei Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítészek voltak, akik az épületet a a magyar szecesszió stílusában álmodták meg. Az üvegablakok Róth Miksa budapesti műhelyében készültek. A századforduló Szabadkáján 3400 izraelita élt, a zsinagóga átadásakor hitközségi elnökük a neves író, dr. Milkó Izidor volt.


      
        A zsinagóga földszinti része okker-barna színekből indul ki, ami Júdea földjét szimbolizálja, azután felfelé haladva áthajlik a rózsaszínbe, majd a magasban világoskékbe árnyalódik, míg a kupola magasságában már a mélykék dominál. Közben stilizált virág- és növényelemeket látunk. Így kötődik össze a földi élet a mennybolttal. A kupola monumentális szépségét, formagazdagságát a napkorong zárja. Ebbe az egységbe olvadtak bele a sötétzöld színű padok.
Az épület nemcsak külsejében, de szerkezetileg is különleges: a laza talaj nem bírta volna a hatalmas kupolát, így azt a földbe süllyesztett betonoszlopok tartják. A beton használata a XX. századi megújult technológia egyik első esete. A kor új építészeti megoldásának számít a vas használata, amely a központi kupolát tartja és a gipsz díszítmény mögé van elhelyezve. A nagy ívű és meredek szögű kupola Rabitz-szerkezetű -  tulajdonképpen hálóra rávitt gipszvakolat. Önsúlya sokkal könnyebb mint a téglaberakású kupoláké, ezért is lehet ilyen nagy a kupola központi íve. A négyszögletes alaprajzú épület 776 négyzetméteres alapterületű. Európában csak a budapesti Dohány utcai zsinagóga nagyobb: 967 négyzetméter.
A második világháború idején a 6000 főt számláló zsidóság többsége az auschwitzi haláltáborba  került, ahonnan kevesen tértek vissza. A holokauszt után a zsinagóga elhagyatottan állt. A túlélők csak néhány szertartást tartottak, de az épület állapota gyors ütemben romlott. 1970-ben a központi kupola elfordult és oldalra billent. A kár olyan mértékű volt, hogy kétségessé vált az egész épület fennmaradása. Az újjáépítés elkerülhetetlen lett.
A 80-as évek második felében egy avantgárd színház költözött be az épületbe, amely megszentségtelenítette a zsinagógát. 1989-ben az UNESCO szakbizottsága azt javasolta, hogy az építményt nyilvánítsák a világ kulturális hagyatékának részévé. 1990-ben  Szerbia Köztársaság is a kiemelt jelentőségű műemlékek közé sorolta. A szabadkai zsinagóga ma a világ tíz legveszélyeztetettebb zsinagógái közé tartozik.  Legutóbb a 2000-es évek elején tartottak benne szertartást.


Forrás: Zsinagóga.com

2014. április 9., szerda

A fertődi Esterházy-kastély ma


.



Mai formáját a 18. század második felében nyerte el, Esterházy (Fényes) Miklós elképzelései és tervei alapján. Több építész dolgozott rajta, de a munkát a herceg fogta össze. Az ő idejében közel húsz év alatt alakult ki az épület, amely a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párja. A barokk épületegyüttes a maga korában egyedülálló építészeti jelenségként értékelhető. Az itt lakó Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége révén a 18. század végi Magyarország egyik fő kulturális központja volt a kastély. „Magyar Versailles”-nak is nevezik. A kastély fénykora 1768-tól 1790-ig tartott. Az első nagyszabású ünnepséget 1770-ben rendezték, amikor a herceg bemutatta az udvartartását a bécsi arisztokráciának.

Története

A mai kastély helyén korábban az 1720-ban Esterházy József irányításával megépített, U-alakú sarródi vadászkastély állt. A vadászkastély Süttör határában volt, területileg azonban Sarród faluhoz tartozott. 1762-ben Esterházy (Fényes) Miklós megbízásából a sarródi vadászkastélyt teljesen átformálták, kibővítették, illetőleg főúri pompájú kastéllyá építették át. Az új kastélyegyüttest valószínűleg Hefele Menyhért és Jacoby Miklós közösen tervezték és építették. Mire 1766-ban a mai kastély elkészült, körülötte új település született. Ez lett Eszterháza (ma Fertőd településrésze), amely az Esterházy-családról kapta a nevét. 1946-ban Kertészeti Középiskolát és Kollégiumot hoztak létre a kastély egyik szárnyában.


Jelene

Hivatalosan is befejeződtek a fertődi Esterházy-kastélyban az első ütem felújításának munkálatai. A „magyar Versailles” korhű rekonstrukcióját érdemes megtekinteni, szemet gyönyörködtető látványban és sok újdonságban lehet részünk.

A fertődi Esterházy-kastély jelenleg is zajló, nagyszabású felújítási munkálatai 2009 szeptemberében kezdődtek el, több mint másfél milliárd forintos európai uniós támogatással. Az I. ütem részeként, a mintegy ötvenfős tervező, kutató és régészcsapat, valamint a kivitelezők és a kastélyt működtető személyzet összehangolt munkájának eredményeként megújult a páratlan díszudvar, és befejeződött a kastély homlokzatának a felújítása is. Ennek az uniós pályázatnak köszönhetően megújult a lépcsőház, a földszinti nyári hűsölő és a nyári ebédlő, valamint befejeződtek az emeleti két díszterem restaurátori munkálatai is.

További tervek

Az első ütem befejező munkálataival párhuzamosan indult el – ugyancsak európai uniós támogatással – a kastély felújításának második üteme. A csaknem kétmilliárd forintos fejlesztés részeként restaurálják a hazánkban egyedülálló kulturális értéknek számító kínai lakk-kabinetet és a porcelánkabinetet, valamint a kastély fogadóterét, továbbá befejezik a bábszínház és a narancsház épületének helyreállítását.

Emellett már megújult a kastély melletti gránátosházak homlokzata és megújul a főépület két világítóudvara is. Új fogadóépület épül rendezvény- és vendéglátó terekkel, valamint befejeződik a kastély előtti útszakasz eredeti terepszintre süllyesztése és díszburkolása is. Mindemellett látványosnak ígérkezik az Esterházy-kastély rózsakertje is, amelynek helyreállítására mintegy 200 millió forintos EU-támogatást nyert a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága.

A kastély leírása

A kastélyban a díszudvar háromnyílású pompás kovácsoltvas kapuval nyílik. A festői mozgalmasságú szabadlépcsőkön lehet eljutni a gazdag dísztermet magában foglaló középrészhez és a csipkeszerű szalagfonatos kőmellvéddel koronázott belvederére. Az első emeleti díszteremben Josef Ignatz Mildorfer Apollón a Nap szekerén című freskóját láthatjuk. A földszinten a Sala Terrana térkialakítása és gazdagon modellált stukkói hívják fel magukra a figyelmet. A kápolna freskóit is Josef Ignatz Mildorfer készítette 1766-ban.

Az épületegyüttes fő értéke a környező templomokra tájolt, jellegzetes barokk szerkesztésmódja. Ebben a korban így kívántak kapcsolatot teremteni a környezettel, a természettel, befogadva annak létező erőit.


Az épületegyüttes és környezete kapcsolata

 
 

A kastély külső területei

Az együttes középpontja a kastélyépület volt. Ebből a fókuszból legyezőszerűen végtelenbe vesző sugárutak indultak ki. A főépület előtt - az északi oldalon - a hatalmas kovácsoltvas kaputól jobbra és balra még ma is állanak az őrségházak.

A kastély mögött, a kerti homlokzattal szemben az itt átvezető út másik oldalán helyezkedett el az operaház, a hercegi zenészek, énekesek lakóháza, a muzsikaház, majd kissé távolabb a vendégfogadó. A kastélytól keletre az előbbiekkel szimmetrikus elrendezésben állt a bábszínház, a tisztviselői lakóházak két tömbje és a kaszárnya.

A kapuhoz kétoldalt ívesen hajó földszinti szárnyak csatlakoznak, amelyek kétemeletes oldaltraktusokban folytatódnak. Az utóbbiakat egy-egy kéttengelyes szárny köti össze a monumentális kompozíció csúcsát jelentő, hangsúlyosan kiemelt középrésszel. Ennek középrizalitja oromzattal zárul. Az első emeleti kettős oszlopokon nyugvó erkélyhez íveskarú, kétmenetes díszlépcső vezet, ezt lámpásokat tartó puttókkal díszített kovácsoltvas korlát szegélyezi. A díszudvart szökőkút ékesíti.

A kastélynak az egykori franciakertre néző déli homlokzata egyszerűbb kiképzésű. Az első emelet elé négy, toszkán oszlopos, vaskorlátos erkély ugrik ki. A záró timpanonban, valamint a Belvedere attikakorlátján az Esterházy-család címere látható.


A kastély belső részei

A kastély mind a 126 szobája gazdag rokokó dísszel volt ékes, a berendezés is e stílusban készült. Centruma az emeleti díszterem, és az ahhoz kapcsolódó zeneterem, amelyek a középrizalit mögött két emelet légterét foglalják el. Ide a földszintről egy belső lépcsőn és a külső díszlépcsőn át lehet bejutni. A díszterem alatt a bejárati előcsarnokból nyílik a Sala Terrana. E három teremben és a központi szárny többi helyiségében részben helyreállították a belső díszítéseket. Újra berendezték a szobákat, hogy fogalmat alkothassunk a termek egykori, 18. századi pompájáról. E termek mellett jobbra és balra különböző változatos tapétával, damaszttal, olajfestéssel, fatáblákkal díszített szalonok, fogadószobák nyíltak a "társasági zálák". Ezeknek a szobáknak nagy részét már helyreállították és újra berendezték. A bútoroknak, díszkárpitoknak csak a kisebb hányada tartozott valaha a kastélyhoz, nagyobb része más kastélyokból és palotákból származik. E termek közé tartozik a Mária Terézia-szoba, amelyben 1773-ban a királynő megszállt. Látogatása után a szoba érintetlen állapotban maradt meg 1945-ig.

A zeneterem melletti három teremben Joseph Haydn munkásságát és a kastély egykori zeneéletét bemutató kiállítás látható. A földszint helyreállított helyiségei közül megemlíthető az úgynevezett kínai szoba. Húsz fatáblájából falburkolatának három tábláját és az eredeti ajtót sikerült restaurálni és régi helyére visszaállítani. A egyik földszinti teremben kapott helyet a kályhamúzeum. Az itt bemutatott kályhák mind a kastélyból származó eredeti darabok.

A főépületre merőlegesen Esterházy (Fényes) Miklós egy-egy földszintes szárnyat építtetett. A nyugati szárnyban kapott helyet a híres Esterházy-Képtár. Benne megközelítőleg 350 darab festmény volt. Ezek közül 23 igen értékes kép. A legjelentősebb ma a Szépművészeti Múzeumban látható, ez Raffaello Santi Esterházy-Madonnája. A képtár keleti megfelelője a konyhákkal összeköttetésben álló télikert volt. Ezek a szárnyak meglehetősen rossz állapotban, részben már nem is az eredeti formájukban vannak meg.

Az eszterházi udvari élet egyik központja az operaház volt, amely még a 19. században leégett, ma már csak egy falmaradványa maradt meg.


Kulturális tevékenység

A fényűző szórakoztatás mellett az Esterházy-udvar jelentős szerepet töltött be a kor zenei életében. Joseph Haydnnak köszönhetően, aki aktív alkotói korszakát töltötte Miklós herceg szolgálatában, operák, vígoperák, szimfóniák születtek ehelyt. Az előadások leggyakoribb színhelye az emeleti díszterem volt. A falakon nagyméretű francia tükrök, flamand és francia gobelinek, velencei falikarok. A terem sarkaiban az évszakok allegorikus szobrai, a mennyezeten Apolló Napisten freskója és az aranyozott bútorok ejtik ámulatba az idelátogatót. Itt tartják ma is a hangversenyeket.

Ezért tartozik a kastélyhoz a Haydn munkásságát bemutató kiállítás is. Haydn és Európa, valamint a Magyarország témák után a kismartoni és az eszterházai zenei életet vetítik a szemlélők elé. Az emeleten további nyolc szalonban a korabeli bútorok, porcelánok, díszórák, festmények vonják magukra a figyelmet.

A kastély kulturális programjainak sorából kiemelkednek a komolyzenei hangversenyek. Az Esterházyak teremtette zenekultúra méltó hagyományőrzéseként évről évre ötven körül jár a díszteremben tartott koncertek száma. Többségükben külföldiek hallgatják, főképpen osztrákok. Készülnek itt hanglemezfelvételek, tartanak itt filmfelvételeket. Fogadások és nemzetközi konferenciák színhelye. A rádió is gyakran közvetít innen koncerteket. A barokk muzsika szerelmeseinek az Eszterházi vigasságok című rendezvénysorozatot kínálják. A Haydn-szeminárium hallgatóit zenetudományi előadásokkal, művészeti bemutatókkal várják.


A kastélypark

A kastély körül a hajdani csertölgyes kapcsolódó részein, barokk szokásként franciaparkot alakítottak ki. A francia típusú kertekre jellemző zöld növények díszítik a centrumból sugárirányban szétágazó utakat, a végpontjukban kápolna vagy egy-egy kegyszobor állt. A 19. században a mértani formákból építkező parkot a természethez jobban igazodó angolparkká formálták. Az évtizedek során elvadult parkot az 1800-as évek végén Esterházy Miklósné gróf Cziráky Margit hozatta rendbe. A hercegasszonynak hívott grófnőnek köszönhető a mai kép.

A park Fertőd határában három természeti egységet kapcsol egybe:

    Az egyiket a süttöri égerszerű erdőben az egykori vadászatok telkén álló mocsárciprusok és a velük ültetett tölgyesek alkotják. A hercegi pár pihenőhelyéül szolgált.
    A második elem a hercegasszony allé, ezt két kilométer hosszan mocsárciprusok és tölgyesek alkotják.
    A harmadik rész a sírdomb. A művészien kialakított földhalmon létesített fenyő- és egzotapark veszi körül a parképítő Cziráky Margit (1874 - 1898) és Esterházy Miklós Pál (1869 - 1920) kettős sírját.


Forrás: www.esterhazy-kastely.com/hu/tortenelem/az_esterhazy-kastely_ma.html
Fotó: Köő János] Az Esterházy-kastély belső udvara


2014. március 30., vasárnap

Megújult a hatvani Grassalkovich-kastély



.
A Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumnak helyet adó épület mintegy 3,5 milliárd forintnyi, zömmel uniós forrásból szépült meg.
 
Átadták a felújított hatvani Grassalkovich-kastélyt, a műemlék épületet és a benne kialakított Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumot Áder János köztársasági elnök nyitotta meg szombaton. Az államfő az ünnepségen úgy fogalmazott: ez a hely azt üzeni, hogy "mi, mai magyarok képesek vagyunk megújítani és továbbadni mindazt, amit elődeinktől örököltünk". A kastély és a múzeum megújítói értéket teremtettek, a felújított Grassalkovich-kastéllyal és a benne működő múzeummal pedig nemcsak Hatvan, de az egész ország gazdagabb lett - tette hozzá.

Az államfő avatóbeszédében rámutatott: éljünk bár városokban, a természet az igazi otthonunk, és törvényei alól nem vonhatjuk ki magunkat. A természetben minden együttműködésre épül, mi emberek pedig nem alkotói, hanem részei vagyunk a láncnak, és könnyen a leggyengébb láncszemmé válhatunk - figyelmeztetett az államfő. Hozzátette: saját felelőtlenségünk nem kívánt hatásait már ma is a bőrünkön érezhetjük, ezért mindennél fontosabb, hogy óvjuk a környezetünket. Ehhez a most nyíló múzeum nagy segítséget jelent mindazoknak, akik nyitott lélekkel érkeznek ide - mondta a köztársasági elnök.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az ünnepségen hangsúlyozta: szükség van arra, hogy magunkban és a nagyvilágban is tudatosítsuk a magyar vadászat és vadászati kultúra értékeit. Evidenciának nevezte, hogy az új intézményt Széchenyi Zsigmondról, a magyar vadászati kultúra kimagasló alakjáról nevezték el. Kiemelte, hogy a múzeumban a vadászat mellett bemutatják a horgászati, halászati hagyományokat is, a honfoglalás kori pákászattól kezdve. Hozzátette: szeretnék támogatni, hogy a kis települések falumúzeumaiban is legyenek vadászati szobák.

A vidékfejlesztési miniszter hangsúlyozta: a múzeummal vidéken egy új idegenforgalmi látnivaló jött létre, amely nemzeti értékeinket is bemutatja. Ezeket az értékeket első ízben láthatják így együtt az érdeklődők tette hozzá. "Olyan turisztikai célpontot tudunk felírni az ország térképére, amely idevonz reményeink szerint több tízezer érdeklődőt" mondta Fazekas Sándor. Szabó Zsolt (Fidesz-KDNP), Hatvan polgármestere azt emelte ki, milyen sokat jelent a kastély a környéken élőknek, a vadászoknak, horgászoknak. Mint mondta, valamennyi hatvani küzdött érte, téglajegyeket vásároltak, hogy felújíthassák az épületet. A horgászok, vadászok elmondhatják, van otthonuk Hatvanban - mutatott rá a polgármester.

A Hatvan központjában álló kastélyt Grassalkovich Antal építtette 1754 és 1763 között. 1945 után iskola és kórház is működött itt, azonban 1983 óta üresen állt a 4500 négyzetméter hasznos alapterületű háromszintes műemléképület.



Forrás: hirado.hu - MTI


2014. március 27., csütörtök

Az Edelényi Kastélysziget




Kastélytörténet



Az edelényi birtokon Jean-François L’Huillier 1716-ban kezdte el a kastély építését, amihez regimentjétől, a Caraffa-ezredtől kért ki kőműveseket, ácsokat és más mestereket.
Egy ekkora vállalkozást csak jól szervezett logisztikai háttérrel lehetett lebonyolítani. Az állványokhoz, a tetőszerkezethez és a nyílászárókhoz szükséges fát zömmel 20–40 kilométeres távolságból szállították a helyszínre, más építőanyagokat azonban nem kellett ekkora távolságról beszerezni. A helyi kőbányákból hozták a követ, amit nagyrészt a falazatba és az alapokhoz használtak fel. A habarcskészítéshez és a téglaégetéshez szükséges mész és homok is helyben, illetve a közvetlenül Edelény mellett fekvő Szendrőládon rendelkezésre állt. A falakhoz és a boltozatokhoz felhasznált téglát pedig a legtöbb uradalomhoz hasonlóan Edelényben is helyben égették. Az építkezés hajrájában egyszerre tizennyolc kőműves dolgozott segédeivel a kastélyon. A fuvarozást és szakértelmet nem kívánó munkákat napszámosokkal és jobbágyokkal végeztették.
Az építtető gróf halála után felesége, Marie-Madeleine de Saint-Croix 1730-ban fejezte be a kastélyt. Azt, hogy ki tervezte ezt a stílusában is egyedi épületegyüttest, a kutatóknak a mai napig nem sikerült kideríteniük.

A kastély fénykora (1730–1820)

Az építtető Jean-François L’Huillier unokája, Ludmilla és az ő második férje, Esterházy István gróf idején végezték a legjelentősebb, máig fennmaradt átalakításokat a kastélyon és környezetében.
A házaspár a Felső-Magyarországon foglalkoztatott vándorfestőt, az iglói Lieb Ferencet bízta meg hat szoba kifestésével. A legnagyobb összefüggő magyarországi rokokó falképek 1770-ben készültek el.
Ludmilla halála után fiára, Dessewffy Ferencre szállt a birtok, akinek a nevéhez már nem fűződött egyetlen jelentősebb átalakítás sem a kastélyegyüttesen. Miután 1820. február 14-én örökösök nélkül hunyt el, bekövetkezett mindaz, amit az ősei a 18. században mindvégig megpróbáltak megelőzni: a birtok és a kastély visszaszármazott a királyi kamarára, tehát az államra.

A Coburg-korszak (1831–1928)

A német Szász–Coburg–Gotha hercegi családból származó Ferdinánd herceg, császári királyi altábornagy 1831-ben megvásárolta és hitbizománnyá alakította az edelényi uradalmat. A Coburgok Magyarországon a Felvidéken, hontszentantali kastélyukban éltek, az edelényi birtokot pedig inkább csak gazdasági megfontolásból szerezték meg. E tekintetben fellendülést hoztak a település életében, mivel 1845 előtt itt alapították meg az ország első cukorgyárát, birtokaikon pedig magas színvonalú mezőgazdasági tevékenységet folytattak. A kastély földszintjének egy részét már 1861-ben bérbe adták a járásbíróság céljaira. Az épület időközben lassú pusztulásnak indult, mivel lényegében már 1820-tól nem használták főúri rezidenciának. A fölöslegessé vált barokk kori gazdasági épületeket bontani kezdték, a 18. századi franciakertet pedig a 19. század első felében angolkertté alakították át, és sajnos nem gondozták megfelelően.
1909-re az épület már olyan állapotba került, hogy elodázhatatlanná vált egy felújítás, amit Ray Rezső Vilmos tervei alapján 1910 és 1913 között végeztek el. A kastélyra a kornak megfelelő, a barokkot utánzó, úgynevezett neobarokk kiegészítések kerültek, a középrész fölé pedig egy magas manzárdtetőt emeltek. Ekkor építették a lebontott, barokk kori gazdasági épületek alapjaira a ma is látható, íves patkószárnyakat a két, emeletes pavilonnal. A kastély főlépcsőházát is ekkor alakították át a mai formájára. A Coburgok 1912-ben a Bódvavölgyi Bányatársaságnak bérbe adták a kastély egyes részeit, köztük a kápolnát is. A bányatársaság ez utóbbit 1921-ben önhatalmúlag megszüntette: födémmel kettéosztotta és a helyén lakásokat alakított ki.

Közel százévnyi Coburg-birtoklás után, 1928-ban a kastély végleg a magyar állam tulajdonába került: az épületegyüttest ekkor az Igazságügyi Minisztérium vásárolta meg.

Az állami tulajdonlás időszaka (1928-tól)

A minisztérium szintén Ray Rezsővel készíttette el a további módosítások terveit. A szükséges állagjavítások után főleg a nyugati oldalon kezdtek átalakításokba, ahol lebontottak egy barokk csigalépcsőt, megszüntették a homlokzatból kiugró, barokk kori, emeletes illemhelyeket, és kialakítottak egy új lépcsőházat. A földszinten börtönhelyiségeket hoztak létre, valamint szolgálati lakásokat a fegyőrök számára. A kocsiáthajtóból nyíló részt a 18. századi konyhával együtt a járásbíró lakása foglalta el, míg átellenben az adóhivatal helyiségei, illetve a portásfülke kapott helyet. A kastélyból a legnagyobb részt a járásbíróság kapta. A festett szobákban alakították ki a járásbírósági elnök lakását, amit a kápolna helyén további lakások követtek, ám ezeket már a korábbi kápolnatérbe épített falépcsőn lehetett megközelíteni. A patkószárnyakba kamrákat, garázsokat és egyéb gazdasági helyiségeket zsúfoltak be. A pavilonokban az edelényi csendőrlaktanyát, valamint a város országgyűlési képviselőjének a lakását alakították ki.

A II. világháború pusztítása nem kímélte az edelényi kastélyt sem. 1945-ben egy időre a szovjet parancsnokság költözött az épületbe. A helyreállítási munkák során számos cirill betűs feliratot találtak mind a földszinten, mind pedig a kastély dísztermében. A háború után a település megszerezte a sziget kastély mögötti részét, ahol sportpályákat építettek.

A pénzhiányhoz sajnos a „múltat végképp eltörölni” ideológiája is társult, ami nem az értékek megmentését eredményezte, hanem kényszerhasznosításokhoz vezetett. Megtörtént, hogy egyes, falképekkel díszített helyiségekben tyúkokat tartottak, az elektromos vezetékek helyét pedig több helyen közvetlenül a falképekbe vésték bele. 1965-ben lebontották a század elején készült manzárdtetőt és leszedték a kastélyról a neobarokk kiegészítéseket is. Ekkor már történtek ugyan kisebb-nagyobb állagmegóvási munkák, de ezek az épület romlását nem sokban akadályozták.

Az 1980-as évek közepére az épületben lévő hivatalokat kiköltöztették, a lakásokat megszüntették, az üresen álló épület pusztulása pedig drámaian felgyorsult. Az értékes falképekben a 20. századi rongálások után az állandó, súlyos beázások okozták a legnagyobb károkat, különösen azt követően, hogy az eresz, a párkányok és a tető végképp tönkrement. Így semmisült meg a falképek egy része, a díszterem boltozatát pedig a fagy feszítette szét.

A kastélysziget újjászületése (2009–2014)

Az Edelényi kastélysziget sokáig üresen álló épületeiben az 1990-es években már mindenütt csak a pusztulást lehetett látni. Megmentését sokáig külföldi tőke bevonásával képzelték el a helyi vezetők. A kaszinótól a wellness-szállóig megannyi ötlet merült fel, ám egyik sem járt sikerrel.
A kastély kezelését 2001-ben vette át a Forster Központ jogelődje, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága. Az üzemeltetésre szánt évi néhány millió forintból azonban kilátástalan tűnt az épületegyüttes értékeinek megmentése. Ezért az intézmény „Országbemutató Programja” keretében kiemelt turisztikai pályázatok kidolgozásába kezdett.

A sikeres pályázatoknak köszönhetően az Edelényi kastélysziget rekonstrukciója két ütemben valósul meg. A 2,4 milliárd forintos első fejlesztési ütem eredményeképpen újult meg a kastély külseje, valamint belső tereinek kétharmada, illetve a szigetnek a kastélyhoz tartozó része, az 5,1 hektáros park. Emellett a Bódva folyó partján egy fogadóépületet és egy 70 személygépkocsi, valamint 8 busz fogadására alkalmas parkolóhelyet építettek, ahonnan a szigetet egy új gyaloghídon lehet megközelíteni. A 2010-es árvíz nagyban hátráltatta az építkezést, ezért a 2009. évi kezdés után a munkálatok csak 2013-ban fejeződtek be.

2012. november 28-án kezdődött el a második fejlesztési ütem, ami a 900 millió forintos európai uniós támogatásnak köszönhetően, az önkormányzati tulajdonú sportpálya megvásárlásával a kastélysziget egyesítését, valamint a kastély látnivalóinak a bővítését tűzte ki célul.

Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjának (KEOP) keretein belül, 180 millió forintos európai uniós támogatással készült el a Holt-Bódva revitalizációja. A holtág az évtizedek során teljesen eliszaposodott és szemetes posvánnyá változott. Medrének, kanyarulatainak és rézsűinek helyreállításával, a vízpótlás megoldásával, valamint őshonos növények és állatok betelepítésével azonban 2012-re újra élővé vált. A revi-ta-lizáció 2,7 hektárt érintett. Ebből a holtág hossza 798 folyóméter, átlagos mélysége pedig 1 méter volt. A rendbetételt a növény- és állatvilág mentésével kezdték el, majd több mint 10 ezer köbméter iszapot termeltek ki és szállítottak el innen. A kastélyt ma már ha nem is mindenütt a régi medrében, de újra víztükör veszi körül, éppúgy, mint 300 éve, az építés kezdetekor. A sziget újjászületésétől kezdődően a L’Huillier–Coburg-kastély-együttes új ne-ve Edelényi kastélysziget lett.

2013-ban, ugyancsak európai uniós forrásból múzeumpedagógiai foglalkozások kezdődtek a kastélyban. E foglalkozások a gyerekek számára is lehetővé teszik az élményszerű ismeretátadást.


 Forrás: EDELÉNYI Kastélysziget - Illusztráció: a kastély Északi homlokzata (1770)


Kapcsolódó tartalom:  Felébredt évszázados álmából az Edelényi Kastélysziget

2014. március 24., hétfő

A tibeti Potala Palota



.

A tibeti főváros, Lhásza felé magasló Potala-palotát, amely több száz éven át a dalai lámák téli otthona volt, Peking 53 millió jüanért (6,4 millió dollárért), öt éven át tartó munkával teljesen – és a XVII. század óta első ízben – felújította. „Ilyen költséges renoválásra a központi kormány Kínában azelőtt még sohasem vállalkozott. Amikor 1985-ben ide érkeztem, komolyan féltem attól, hogy a Potala-palota egyszer csak összeomlik” – nyilatkozta az igazgatásáért felelős bizottság vezetőhelyettese, Csiung Ta.
A Vörös-hegyre épült Potala-palota aranyozott tetői mérföldekre látszanak a Lhászát körülvevő síkságon. A 41 hektárnyi területet elfoglaló épületegyüttes négy részből áll, a középső Vörös Palotában az egykori dalai lámák nyugszanak, a köréje épült Fehér Palotában a mindenkori dalai láma lakott, az Alsó Palotában a kormányhivatalok, a börtönök és az istállók kaptak helyet, s az épületek mögött a Sárkány-király-tónak nevezett park terül el.

A VII. században Szongcen Gampo tibeti király építtetett palotát erre a hegyre, ennek egyetlen épen maradt része a csúcson levő kápolna. A mai palotarendszer a XVII. században, az ötödik dalai láma uralkodása idején épült.

A Potala szanszkrit szó, a buddhista mitológiában annak az égi tartománynak a neve, ahol Avalokitesvara, „a látó szem”, az egyik legfontosabb bodhiszattva, Tibet védőistene lakozik. A dalai lámát Avalokitesvara földi megtestesülésének tartják, amellett, hogy minden dalai láma közvetlen elődjének a reinkarnációja.

Mint a nagy kép is jól mutatja, Tibetben még most is láthatók az 1959-as kínai agresszió és az azt követő vandál pusztítás nyomai, van tehát elég adóssága a pekingi kormánynak. Egyébként Tibetbe csak különleges engedéllyel lehet bejutni, így a fenti hírben szereplő „tolvajok” minden bizonnyal nemrég betelepült helyi lakosok.

A Potala-palota felújítása óriási feladat elé állította a szakembereket, mert nem használhattak korszerű építőanyagokat, hanem több száz évvel ezelőtt is alkalmazott, korabeli anyagokkal kellett helyreállítaniuk eredeti pompájukban az épületeket. Az egyik legnehezebb feladat például annak az okkersárga habarcsnak az előállítása volt, amellyel annak idején a padlózatot és a lapos tetőket fedték be. Körülbelül 70 százalékban sikerült elérni az eredeti minőséget. Az évszázadok alatt a palotát tönkretette a természetes erózió és az élősködők: férgek rágták meg a pillérek százait és az ablakkeretek ezreit.

A palota helyiségeinek a számáról 1984-ben kezdtek pontos kimutatást készíteni, eddig kétezret számoltak meg, valójában azonban összesen hétezer lehet. Az egykori dalai lámák bebalzsamozott holttestét őrző, arannyal és drágakövekkel díszített sztupák (óriási koporsók) talapzata köré most üvegfalat helyeznek, hogy az egerek ne tudják megrágni az aranylemezeket, amelyeket évszázadok alatt megízesített a zarándokok jakvajlámpásainak füstje.

A felújítás befejezése óta a pekingi kormány megháromszorozta a palota karbantartására évente kiutalt összeget, és a tolvajok ellen számítógépes kamerarendszert szereltetett be, amellyel a műkincseket minden helyiségben szemmel tarthatják.



Forrás: Mantra Magyarországi Buddhista Egyházközösség

2014. március 14., péntek

Középkori templomok útja




A Középkori templomok útja címen született meg az a tematikus útvonal, amely a Kárpát-medencében egyedülálló vallási és kulturális örökséggel szeretné mélyrehatóan megismertetni az érdeklődőket. Ez a tematikus útvonal hivatott bemutatni a valaha egy történeti régiót alkotó Északkelet-Magyarország, a Kárpátalja, valamint a Partium északi részének középkori egyházi örökségét. A Középkori templomok útja egy komplex, hosszú távú fejlesztési program, amely több ütemből épül fel.


A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 támogatásával, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat és a Szatmár Megyei Tanács partnerségében valósult meg 2009–2011 folyamán a Középkori templomok útja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben című turizmusfejlesztési program. A fejlesztés célja az volt, hogy a kiemelkedő örökségturisztikai és művészettörténeti értéket jelentő középkori templomokat összekötve és ezzel egy közös tematikus úttá fejlesztve, közösen népszerűsítve és információkat biztosítva jöjjön létre egy közös turisztikai útvonal a magyar-román határtérségben. A térség templomai, kiemelt művészettörténeti, történeti és műemléki értékeik ellenére – néhány kivételtől eltekintve – kifejezetten alacsony látogatottságúak. A projekt eredményeként létrejött útvonal 33 templomot tömörít magába. A történeti Szatmár területéről 20 magyarországi (Csegöld, Csenger, Csengersima, Fehérgyarmat, Gacsály, Gyügye, Jánkmajtis, Kisszekeres, Kölcse, Nagyar, Nagygéc, Nagyszekeres, Sonkád, Szamosbecs, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Tiszakóród, Túristvándi, Túrricse, Vámosoroszi) és 13 romániai templom (Ákos, Avasfelsőfalu, Bere, Bikszád, Csomaköz, Egri, Kaplony, Krasznabéltek, Krasznacégény, Sárközújlak, Szilágykorond, Tasnád és Vetés) láncba fűzésével jött létre az útvonal. Ennek megszületett a hivatalos honlapja: www.temple-tour.eu. Lezajlott egy átfogó tudományos kutatás, amelynek eredményeképp egy reprezentatív kötet keretében sikerült bemutatni a középkori Szatmár egyházi örökségét. (Középkori egyházi építészet Szatmárban. Középkori templomok
útja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben – Arhitectura religioasă medievală din Satu Mare. Circuitul bisericilor medievale din judeţele Szabolcs-Szatmár-Bereg şi Satu Mare) Az első ütemben elkészült az útvonal táblarendszere, valamint létrejött a népszerűsítéshez szükséges promóciós eszközrendszer. Az első ütem összességében kutatási és marketing célokat jelölt meg és teljesített, vagyis lezajlottak a termékfejlesztéshez szükséges alapkutatások, és megtörtént a tematikus útvonal piacra vezetése.
Az útvonal kiterjesztésének gondolata már 2010 folyamán felmerült. A kiterjesztéshez kapcsolódó munkákat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofi t Kft kezdeményezte a Kárpátaljai Megyei Tanáccsal közösen. A szervezet 2010-ben pályázatot nyújtott be a Hungary-Slovakia-Romania-Ukraine ENPI CBC Programme keretében Tourist route to the common religious and cultural heritages címmel. A fent leírt program folytatásaként újabb 32 templom kerül bekapcsolásra, 17 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 15 pedig Kárpátalja megye területéről. A bővítés Szabolcs-Szatmár-Bereg megye beregi, felső-szabolcsi és közép-nyírségi részét érinti, Kárpátalja területéről pedig a magyar-ukrán határszakaszhoz közel eső, többségében magyarok lakta területek kerültek bekapcsolásra, ahol kiterjedt a középkori egyházi műemlékállomány. Az útvonal kiterjesztése során Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területéről Anarcs, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Laskod, Lónya, Márokpapi, Szabolcs, Székely, Tákos, Tarpa, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Vaja, Vámosatya református, valamint Baktalórántháza és Kisvárda római katolikus templomai kerültek be az útvonalba. Kárpátaljáról pedig Akli, Bene, Csetfalva, Feketeardó, Huszt, Nagybégány, Nagymuzsaly, Palágykomoróc, Técső és Visk református, Beregszász, Munkács, Nagyszőlős római katolikus, valamint Gerény és Ungvár görögkatolikus templomai váltak a Középkori templomok útja részévé. Az útvonalfejlesztés hatására a tematikus útvonal három ország területét szeli át, ezáltal a Kárpát-medence egyik meghatározó tematikus útvonala jön létre. A második ütem összességében – a kibővítéshez kapcsolódó – kutatási és marketing célokat jelölt meg és teljesített, vagyis lezajlottak a termékfejlesztéshez szükséges alapkutatások, és megtörtént a tematikus útvonal piacra vezetése.

A Középkori templomok útjának turisztikai attrakciófejlesztése című projekt keretében a tematikus turisztikai útvonal Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyei szakaszának több pontján a tematikus útvonalhoz kapcsolódó attrakciófejlesztés történik a templomok látogatóbarát fejlesztésével, amely megyei innováció az egyházak műemléki helyreállítása során. Lényegében az első ütemben kialakított útvonalszakaszra koncentrál, bevonva Szatmár megyéből Bere, Krasznacégény és Csomaköz Árpád-kori templomait is. A projekt keretében történik meg a termékfejlesztés első infrastrukturális hulláma, a már meglévő eredmények felhasználásával. A projekt mintegy 20 templomot érint, ebből 12 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyszín. A projekt másik fontos szegmense egy nemzetközi, komplex marketing kampány lebonyolítása. Harmadik ága új célcsoportok bevonása az útvonalba az útvonal menti gyalogos és kerékpáros turizmus fejlesztése révén. A harmadik ütem tekinthető az útvonal fejlesztés első jelentős áttörésének, mivel ez már a termékfejlesztés érdekében jelentős forrásokat tud felhasználni. A harmadik ütem másik jelentős eredménye, hogy világi kezdeményezésből egyházi kezdeményezéssé alakul át a program, hiszen ez az ütem a Tiszántúli Református Egyházkerület, a Királyhágómelléki Egyházkerület és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség partnerségében valósul meg.

Az útvonal kialakítása és fenntartása Magyarország szempontjából nemzetpolitikai jelentőségű, mivel jelentős mértékben hozzájárul a határon túli magyar közösségek kulturális identitásának erősödéséhez, fontos szerepet játszhat ezeken a területeken az idegenforgalom fellendülésében, amely a határon túli magyarság számára kínál jövedelemkiegészítő lehetőségeket. Ukrajna és Románia szempontjából szintén jelentős előrelépést jelent, Kárpátalja és Szatmár megye idegenforgalmi potenciáljának kiaknázásában. A tematikus útvonal Kárpátalja és Szatmár megye vonatkozásában olyan vonzerőkre, műemléki és művészettörténeti értékekre hívja fel a figyelmet, amelyek korábban nem integrálódtak a turisztikai kínálatba, új területeket kapcsolva be a turizmus vérkeringésébe.


Forrás: Középkori templomok űtja (http://www.temple-tour.eu/)
Illusztráció: Nagymuzsaj - templom

2014. március 7., péntek

Megújul a kassai székesegyház





Fokozatosan újítják fel a Szent Erzsébet-székesegyházat.  2012-ben a főhajó és a kereszthajó helyreállítása készült el, Dudits Andor Rákóczi életét ábrázoló freskójával együtt; néhány nappal ezelőtt befejeződött a királylépcső és a királyi oratórium helyreállítása, a Giszkra János által elhelyezett felirattal együtt. De további felújítást is terveznek.
A kassai Szent Erzsébet-székesegyház javítását 1978 szeptemberében kezdték meg, miután – egy kicsit későn, csak 1970-ben nyilvánították nemzeti kulturális műemlékké. 1983-ban a városmagot vették védelem alá és a következő évben a dóm helyreállítása folytatódott. 1984-ben a Fő utcáról kizárták a kocsiforgalmat, majd két évre rá a villamosforgalmat.
A cél az volt, hogy a 19. sz. végi állapotot állítsák helyre. 1985-92 között a lengyel Pracownie Konserwacji Zabytków nevű boroszlói cég végezte a munkálatokat. Elsősorban a tetőzet és az azzal kapcsolatos bognármunkákat végezték el, valamint a leginkább lepusztult részeket újították föl. Új vízköpők készültek.
1992-95 között a deli homlokzat helyreállítására került sor, a következő két évben az északi torony rézből készült rokokó sisakját javították. 2008-ban fejeződött be a Rákóczi-kripta helyreállítása. Majd 2012 év folyamán, hála annak, hogy Kassa Európa kulturális fővárosa lett, a főhajó és a kereszthajó helyreállítása készült el, Dudits Andor Rákóczi életét ábrázoló freskójával együtt. Most, néhány nappal ezelőtt fejeződött be a királylépcső és a királyi oratórium helyreállítása, a Giszkra János által elhelyezett felirattal együtt.

Felújításra vár még az északi oldal, a Déli, vagy Mátyás-torony és a négy mellékhajó, a püspöki kripta és még néhány részlet.

Egy új emlékművel is gazdagodott a székesegyház, mégha annak leleplezésére még nem került sor. Szabó Ottó elkészítette Salkaházi Sára (1899-1944) emlékművét, melyet a helyreállítási munkálatok függvényében fognak leleplezni. Viták előzték meg nevének írását, mert akadtak, akik Šárának szerették volna íratni. Pedig a szociális nővér identitását illetően, akit a nyilasok végeztek ki Budapesten embermentő tevékenységéért, nem kétséges. Amikor új nevet választott, a régitől így búcsúzott: "Névmagyarosítás. Én kezdem? Dehogyis. Jó nagyapám kezdte, aki Dosendorfból jött s Schalkhasz-nak [helyesen: Schalkhaas] hívták ... A «hasz»-ból «ház»-at csinált. Ő, vagy valamelyik anyakönyvet vezető hivatalnok? Mindegy. Így lett ilyen felemás: Schalkház. Ahogyan tréfásan szoktam mondani: monarchikus név: fele német, fele magyar. De olyan volt jó nagyapám is. Mindig magyar ruhában járt, bár magyarul nem tudott. Anyanyelve német, szíve magyar. Neve: németül kezdődik, magyarul végződik. Hát én csak befejezem, amit ő elkezdett. Nem új nevet veszek fel, hanem a szó szoros értelmében magyarosítok. Legyen az eleje is magyar, a kezdete is. Legyen a nevem is egészen magyar!..."
„S most búcsúzom tőled, becsülettel kapott, becsülettel hordott régi nevem: Schalkház!"
„S mielőtt leírnám új nevemet, csak azt kérem az Úristentől, adja, hogy az újat is becsülettel viseljem, új névvel is becsületes hűséggel szolgáljam az Úristent és magyar hazámat!" Kérése meghallgatásra talált. A kassai emlékműre felkerült, hogy boldoggá avatták. De ha majd szentté avatják, akkor mit lehet kezdeni a már aktualitását vesztett megjelöléssel?


Ha belépünk a székesegyházba, egyből az 1474-77 között készült főoltár ragadja meg figyelmünket (1. kép).
Az 1.200 m2 alapterületű épület közepén fölöttünk a dohánygyári munkások által adományozott csillár lóg (2. kép), melynek láncait a magyar Szent Korona mása fogja össze (3. kép).
Ha innen föltekintünk a mennyezetre, a főhajó és keresztható találkozását figyelhetjük meg (4. kép).
Hátratekintve, az orgonakarzatot láthatjuk (5. kép). A neogótikus orgonaszekrényt a bártfai Hölzl Mór készítette. Magát az orgonát többször újították föl. Ma három manuállal, 65 regiszterrel, 4.500 síppal és egy harangjátékkal rendelkezik.
Ha fölnézünk a mennyezetre, a főhajó kecses bordázatában gyönyörködhetünk (6. kép). Dél felé tekintve, az oldalhajót a királylépcső, illetve a királyi oratórium zárja (7. kép). Itt hallgatta a misét Mátyás király kíséretével együtt. Mivel dupla lépcsősor vezet az oratóriumra, szerelmesek lépcsőjének is hívják, mivel ha két ember, egyforma sebességgel halad fölfelé, akkor négyszer találkoznak.
A karzat alatt latin nyelvű felirat. Giszkra János főkapitány vésette oda, hírül adva a kassaiaknak, hogy Utószülött László király megszületett Komáromban (8. kép).
Innen alig néhány lépésre, a deli falon nyert elhelyezést Salkaházi Sára emlékműve (9. kép), mely azonban nem látható, még várja a leleplezést (10. kép).
Visszatérve a csillár alá, észak felé nézve láthatjuk Dudits Andor Rákóczi Ferenc életéről készült freskóját (11. kép). A három részből álló szecessziós festmény (1914-1916) felső sávjában az újratemetés jelenetei. A három koporsó előtt az ötös bizottság tagjai haladnak, akik a hamvak megtalálását ás azonosítását végezték (br. Forster Gyula /1846-1932/ a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke, az MTA tagja, Thaly Kálmán /1839-1909/ a bizottság elnöke, költő, történész, az MTA tiszteletbeli tagja, Rákóczi-kutató, Fraknói Vilmos /1843-1924/ történetíró, püspök, az MTA titkára, Ponori Török Aurél /1842-1912/ az MTA levelező tagja, orvos. Ő azonosította a bujdosók földi maradványait) Mögöttük a temetést végző két püspököt láthatjuk: Firczák Gyula (1836-1912) görög-katolikus megyéspüspököt, főrendiházi tagot, Fischer-Colbrie Ágoston (1863-1925) akkor kassai apostoli adminisztrátort, későbbi megyéspüspököt. A háttérben a kassai dóm és a konstantinápolyi Aja Sophia körvonalai. Középütt a fejedelem életútja, alatta a fejedelem szarkofágja. Az életpálya első jelenetén – balról - Zrínyi Ilonát és az újszülöttet látjuk, majd egészen baloldalt Kollonich Lipót (1631-1707) bíborost, esztergomi érseket, a gyermekek gyámját és a kis Ferkót fehér ruhában. II. Rákóczi Ferenc hátrabilincselt kezekkel áll, mellette François Joseph Longeuval (?-1719) lovag a bokor alatt, aki a fejedelem francia királynak szánt leveleit bemutatta a császári udvarban és emiatt a fejedelmet börtönbe vetették. A lépcsőzetesen megfestett életút legmagasabb fokán a fejedelem kibontja a szabadságharc zászlaját. Mögötte tábornokai, előtte fehér darócruhában paraszt térdel. Kissé jobbra szeméhez emeli kezét, visszanéz a lengyel-magyar határról szülőföldjére, melyet többet sohasem láthat. XIV. Lajos, francia király alakját látjuk, mellette Rákóczit alázatos, szinte szerzetesi pózban és ruhában. A király halála után ugyanis Grosbois-ba vonult, a kamalduliak kolostorába, ahol hozzáfog francia nyelvű Emlékiratainak (1716) és latin nyelvű, szent ágostoni magasságokat ostromló Vallomásainak megírásához (1716-19). Tőlük jobbra III. Ahmed (1673-1736) szultán, aki a fejedelmet meghívja Törökországba. Az utolsó jelenet: az idős Rákóczi Ferenc „hallgatja tenger mormolását", a Márvány-tenger habjait, mögötte Mikes Kelemen (1690-1761) írja leveleit „Édes Nénémhez", amivel egy új irodalmi műfajt teremt és naplószerűen beszámol a bujdosók mindennapjairól.
Ha elindulunk a főoltár felé, elsőként a Napbaöltözött Asszony barokk szobrát láthatjuk a magasban (12. kép). Ennek az alkotásnak az az érdekessége, hogy Szűz Máriának a hátát nem láthatjuk. A másik oldalon is elölről látjuk az isteni kisdeddel együtt.
Ha tovább megyünk, a dóm szentségtartóját láthatjuk (13. kép), melyet Kassai István faragott tíz éven keresztül (1467-77) s ezt tartják a világ legszebb ilyen jellegű alkotásának.



Reméljük, nemsokára befejeződik a többi felújításra váró rész helyreállítása is és akkor a kassai Szent Erzsébet-székesegyház régi fényében fog ragyogni hirdetve az évszázadok folyamatos üzenetét.

Balassa Zoltán, Felvidék.ma


2014. február 26., szerda

A gyulai Almásy-kastély története



.


kastély története a XVIII. századtól napjainkig

A kastély történetében a vízrajzi és a domborzati adottságok jelentős szerepet játszottak. Korabeli térképek alapján megállapítható, hogy a kastély és az uradalom a Fehér-Körös által bezárt félszigeten helyezkedett el. (1. kép)
Dr. Karácsony János: Békés Vármegye története c. munkájában találkozunk először a térséget érintő intézkedéssel: 1698. évben Lőwenburg János Jakab összeíratja és megbecsülteti a Körösök mentén elpusztult falvakat, és megveszi a Gyulavári, Kétegyházi, Várai és Keszi pusztákat. 1716. évben költözik Gyulaváriba, majd majorházat és majort épít.
Lőwenburg halála után Gróf Gaisruck Antalra száll a birtok, majd a kincstár visszavásárlás után 1741. évben eladta Andrássy Zsigmond Csongrád megye alispánjának. Andrássy Kétegyházát tette az uradalom központjává, ahová kastélyt és kápolnát épített.
Az Andrássyaktól újra a kincstárhoz kerül a Kétegyházi uradalom, amelyet 1794-ben Gróf Almásy Ignác vesz meg. Később a Gyulai tűzvész után a Wenckheimekre száll a Gyulai birodalom, feltehetően ezidőtájt épülhetett a kastély. (2. és 3. kép)
A kastély közelében 1842. évben épül a szeszgyár, a Wenckheim birtokhoz 1869-től az Almásyak jutnak. A birtokszerző Gróf Almásy Kálmán (1815) örököse, fia Dénes (1863), aki a lakatlan gyulai kastélyba költözik feleségével Károlyi Ellával. (4. kép)
Gróf Almásy Dénes 1933. évben lányára Jeannera hagyta a Gyulavári birtokot, Szigetmajort a rajta lévő kúriával. A Gyulavári birtok többi részét a leánytestvérek örökölték. Gróf Almásy Jeanne férjhez megy Gróf Pongrácz Jenőhöz. Gróf Pongrácz féle birtokon 1919-1945. évben malom, húsfeldolgozó, szeszgyár és téglagyár található. A héttagú grófi család csak nyáron és ősszel tartózkodott a Vári kastélyban. Ősszel sok vendég érkezett és nagy vadászatokat tartottak, a kastélyhoz tartozó 200 hold erdő vadban rendkívül gazdag vadaskert volt. A kastélyt és a birtokot téli időszakban gazdatisztek irányították.
1945. évben a szeszgyár, gépműhely és egyéb ingatlanok a gyár körül szövetkezeti tulajdonba kerültek. 1948-ig Gróf Almásy Ignác utódai birtokolták a kastélyt, 1948. évtől az épületet a helyi TSz. raktárnak használja. 1949. évben határoznak a kastélyhoz közeli sportpálya megépítéséről, melyet 1952-ben készítenek el. (5. kép)
A kúria és a park Gyulavári község belterületén található, a park területe mára alig 1,8 ha-ra zsugorodott. Gyulavári 1776-ban a Kétegyházi uradalomhoz tartozott, később önálló település lett, majd 1977. április 1-től közigazgatásilag Gyula városához tartozik.


Kastély ismertetése

A 14 szobából álló épület a hozzá tartozó lakóépülettel, gazdasági épülettel, kápolnával és a fennmaradt parkkal jelenleg a település belterületén található. A kastély építésének pontos idejét nem sikerült tisztázni, de az bizonyos, hogy a szeszgyár építésekor (1842) már készen állott.
A feltehetően később épített bővítménnyel toldott kastély stílusa nehezen meghatározható. Egyszerű vidéki kúriának épült, melynek kiemelkedő dísze az ablakokat védő míves ablakkosár. A díszes rácsokat uradalmi kovácsmesterek készítették nagy hozzáértéssel és művészi igénnyel, ezek adják meg az épület jellegzetességét. Eredeti a főbejárat előtti kőkorlátos, virágládás terasz és az udvar felőli íves oldalhatárú lépcsők a fennmaradt kovácsoltvas korlátokkal.
A kastély egy része alatt pince készült, de a lakóház alatt is található kisebb pincerész. A kúriához tartozott a hatoldalú katolikus kápolna is. Mennyezetén egykor angyalokat ábrázoló freskó volt, elhanyagolt állapotú, így beázás következtében a mennyezet beszakadt. A különleges osztású födémgerendák fennmaradtak, így a díszes mennyezet jól helyreállítható.
A második világháborút követően az épületeket teljesen kifosztották, részben elvitték az ajtókat, ablakokat, több helyen a tetőt is megbontották. 1948-tól az épületeket raktárnak használták. Az állagában teljesen leromlott kúria épületet a helyi TSz. komoly anyagi ráfordítással rendbe hozatta, 1963 évtől irodáit is itt helyezte el. Az épület Nyugati részén a tetőzet nagy részét 1984. évben megerősítik (síkba állítják) és a héjazatot felújítják. A kúria közvetlen környékét 1945. márciusában szintén kifosztották, az eredeti kastélykert egy részén családi házak épültek. (6. kép)
A termelőszövetkezet felszámolása után az 1990-es évek elejétől a kastély lakatlan, állapota romlik, alkalmanként szándékosan rongálják. Az épületegyüttest az Örökségvédelmi Hivatal védendő műemléknek nyilvánította.
Gyula Város Önkormányzata 1995. évben az épületeket 7136 m2 területtel megvásárolta, helyreállítására így hasznosítására többször tett kísérletet. Az épületektől Keletre eső park területet (9730/3 Hrsz.) az Önkormányzat 1991. évben kapta meg. 2004-ben a Körös-Maros Alapítvány vásárolja meg a területet.

Forrás:  www.gyulavarikastely.hu/index.php/tortenet/

2014. február 18., kedd

Château Frontenac




Château Frontenac (ejtsd- sátó frontenyák) a kanadai Québec város központjában található luxusszálloda, mely a település fő turisztikai látványosságának számít. Az épület 1981-ben felkerült a Kanadai Nemzeti Történelmi Emlékhelyek listájára. Az épület helyén korábban a Château Haldimand, a brit gyarmati kormányzó székhelye állt.


Château Frontenac
Château Frontenac01.jpg
A Château Frontenac, Lévis és a Szent Lőrinc-folyó felől nézve
Építési adatok
Megnyitás 1893. december 17.
Építési stílus historizmus
(neogótikus és neoreneszánsz elemekkel)
Tervező Bruce Price
William Sutherland Maxwell (torony és újabb részek)
Hasznosítása
Felhasználási terület szálloda
Tulajdonos
Fairmont Hotels and Resorts
Elhelyezkedése
Château Frontenac  (Kanada)
Château Frontenac
Château Frontenac
Pozíció Kanada térképén
é. sz. 46° 48′ 43″, ny. h. 71° 12′ 18″ 

Története

A luxusszállodát 1893-ban, Bruce Price amerikai építész tervei alapján historizáló építészeti stílusban (neogótikus és neoreneszánsz elemek felhasználásával) építették. A megrendelő a Canadian Pacific Railway vasúttársaság volt, mely ebben az időben építette ki a Canadian Pacific Hotels szállodaláncát. Az épületet többször átalakították. A központi tornya 1926-ban épült fel William Sutherland Maxwell tervei alapján.

Nevét Louis de Buade, Frontenac és Palluau grófjáról, Új-Franciaország legjelentősebb kormányzójáról kapta, aki a közeli Citadellát is építtette a 17. század végén.

1943-ban és 1944-ben a szálloda adott otthont a Québec-i konferenciáknak, melyeken a szövetségesek, többek között a normandiai partraszállás terveit is kidolgozták.

2001 óta a szálloda a kanadai Fairmont Hotels and Resorts szállodalánc részét képezi.

2011-ben megkezdték a fedél rézborításának kicserélését, melyet a tetőt ábrázoló hatalmas képpel takartak el.


Forrás: Wikipédia