2017. november 24., péntek

Ránki György (1907- 1992)




Magyar zeneszerző és tanár volt. 1926-1930 között Kodály Zoltánnál tanult zeneszerzést a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Utána a Néprajzi Múzeumban folytatott népzenei kutatásokat Lajtha László mellett. 1947-48 között a Magyar Rádió zenei osztályát vezette. 1948-49-ben Párizsban élt.
Hazatérte után írt operát, 50 filmzenét, balettet, színdarabokhoz és rádiójátékokhoz kísérőzenét, musicalt és sok kamaramuzsikát.

Ránki György munkásságáért megkapta a Kossuth-díjat, az Erkel Ferenc-díjat, a Bartók-Pásztory-díjat, a Magyarország Kiváló Művésze-díjat több más mellett Érdemes Művészként is kitüntették. Legemlékezetesebb szerzeményei: Egy szerelem három éjszakája – musical Hubay Miklós és Vas István szövegére, opera Az ember tragédiája témájára, zeneszámok Weöres Sándor darabjához, a Holdbéli csónakoshoz, Chitz Klára ifjúsági regényéből gyermekopera, a Muzsikus Péter, Fábri Zoltán Körhinta című filmjéhez zenei betéteket írt. 1951-ben kezdett foglalkozni Hans Christian Andersen szatirikus meséjére a Pomádé király új ruhája című, kétrészes gyermekoperával. A műnek akkora sikere volt, hogy az Operaház 1953-ban a szerzővel három felvonásos művé dolgoztatta át. Az Erkel Színházban és az Operaházban többször is műsorra tűzték.  Rádiófelvételét – nagy örömünkre – néha ma is hallhatjuk.
Pomádé király új ruhája
Képzelt időben és helyen játszódik Károlyi Amy szövegével, három felvonásban, nyolc képben. A mindenkori diktatúra ostoba önzésének kritikája.
A történetben Janit és Miskát lázadóként száműzik a tökéletes országból, mert bírálni merték Pomádé királyt. Jani elbúcsúzik kedvesétől, Rozikától, de megfogadja, hogy „a kölcsönkenyér visszajár”. A vásári forgatagban minden portékából hiányzik valami, mert a pénz folyton a király új ruháira kell. A nép nyomorog, a király naponta páváskodik újabb toalettjeivel. Jani és Miska – Dani és Béni alakjában – hamarosan visszatér, külföldi takácsokként jelentkeznek az udvarnál. A királynak kínálnak csodálatos kelmét.
A II felvonásban az udvar készül az új ruhabemutatóra, miközben a népnek sem ruhára, sem cipőre nem telik. Az ország egész bevételét csak a király költheti el. A balettmester táncosaival minden öltönyt felpróbáltat. A király dús reggelije közben szemléli a ruhákat, de már unja is a szokásos öltözékeket, újabbra vágyik. A külföldről érkezett takácsokat sürgetik, hogy mihamarabb elkészítsék a csodaköntöst. Nyársatnyelt Tóbiás kancellár berendeli a díszbemutatóra a 12 minisztert és a 12 udvari dámát. A király megcsodálja a fantasztikus fonalakat, amelyekből új ruhája készül. Dani és Béni közlik, hogy a szövetet csak az okosok és bölcsek látják, a többiek nem. Mivel senki sem akar ostobának tűnni, azt mondják, látják az elkészült ruhát.
A III. felvonásban Rozika éppen búsul, mert látja a nagy sürgés-forgást a palotából. Jani hirtelen megjelenik nála. Elmondja, hogy holnap eldől, meghal-e vagy sem. A király pedig gyötrődik álmában, különös árnyakat lát a falon, még a csokoládé sem ízlik neki. A takácsokhoz küldi Nyársatnyelt Tóbiást, hogy sürgesse a takácsokat. Sem ő, sem a miniszterek nem látnak semmit a ruhából, de nem merik bevallani. Dani és Béni mutogatják az anyagot: alul selyem, felül bársony. Tóbiás rettegve számol be róla urának, a miniszterek készségesen bólogatnak hozzá. Pomádé király is „látja” a csodakelmét, hiszen csak nem vallhatja be, hogy nem okos és nem bölcs. A királyt meztelenre vetkőztetik, felpróbálja a köntöst, persze neki is tetszik.
Pomádé népe várja a király fellépését. A nagy bemutatón döbbent csend fogadja. Egyszerre megszólal egy kis inas: „A királyon nincs semmi!”. A tömeg kacag, Pomádé király dadog, az udvaroncok elszökdösnek mellőle, mire a két „idegen takács” leleplezi magát. A nép elkergeti a királyt, és boldogan ünnepel. Jani és Rozi megöleli egymást.
A közönség is jól mulat a szép, fülbemászó dallamok hallatán, meg a jó énekesek humoros teljesítményén.

Dobi Ildikó - EuroAstra
 

George Gershwin a középpontban - Az idei Gershwin-sorozat öt záró koncertje




eorge Gershwin
“Régóta érlelődik bennem, hogy szeretnék egy egészestés műsort szentelni egyik legkedvesebb zeneszerzőmnek, George Gershwinnek. Dalai azért is meghatározóak számomra, mert rajtuk keresztül kezdtem el jazz zenével Várhatok még címmel mutatta be Gershwin-estjét a Zeneakadémián, majd az idén több helyszínen, fesztiválon is.  A nagyszerű zeneszerző 80 éve hunyt el, de nem csak az idei esztendő Gershwin-év, hanem a 2018-as is, hiszen jövőre Gershwin születésének a 120. évfordulóját ünnepeljük.
foglalkozni. Gershwin világa hidat képez a klasszikus zene és a jazz között, s ebben a világban rendkívül otthonosan érzem magam.” – vallja Karosi Júlia énekesnő, aki
Karosi Júlia idei Gershwin-sorozata hamarosan öt koncerttel zárul: 
  • november 25-én a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban a Karosi Júlia Quartet lép fel 19 órától, 
  • november 29-én 19 órától a győri Rómer Jazzklub következik,
  • december 3-án 16 órától pedig különleges helyszínen, adventi programként hallhatja a közönség ezt a nagyszerű koncertet a zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpontban. Az utóbbi hangversenyen a Karosi Júlia Quartet kiegészül a hazai jazzélet egyik legsokoldalúbb gitárosával, Fenyvesi Mártonnal, aki a Gershwin-dalok hangszerelését is készítette;
  • december 13-án Tatabányán hallhatják a zenebarátok a Karosi Júlia Quartet koncertjét,
  • két nappal később, 15-én pedig a Budapest Jazz Clubban.
A koncert hangulata a Broadway show-k világát idézi, ugyanakkor a dalok Fenyvesi Márton új, izgalmas hangszerelésében és hangzásvilágukban egyediek, modernek, különlegesek. Akik jól ismerik az esten fölcsendülő Gershwin-dalokat, azok számára is tartogatnak meglepetéseket.
             Karosi Júlia Quartet:
                                                  Karosi Júlia – ének
                                                  Tálas Áron – zongora
                                                  Bögöthy Ádám – nagybőgő
                                                  Varga Bendegúz – dob
             hangszerelés: Fenyvesi Márton
Az est során a legismertebb Gershwin-dallamok mellett (Summertime, The Man I Love, I got rhythm…) helyet kapnak kevésbé ismert, de annál izgalmasabb kompozíciók is (Fascinating Rhythm, Slap That Bass, He loves and she loves…), és még magyar nyelvű dalt is hallhat a közönség. 
Karosi Júliáról röviden: az ELTE Bölcsészettudományi karára járt, esztétika-filozófia szakra, majd a bölcsészdiploma megszerzése után végezte el a Zeneakadémia jazzének szakát, majd ugyanitt a Master képzést is.
Első lemeze, a Stroller of the Streets (Városi kószáló) 2012-ben jelent meg, s a kizárólag saját szerzeményeket tartalmazó, markánsan egyéni hangvételű album azonnal pozitív kritikai visszhangra lelt. Ugyanannak az évnek a végén a Whereabouts Records Japánban is piacra dobta a lemezt, úgy, hogy még egy négyszámos, feldolgozásokat tartalmazó kislemezt is megjelentetett You Stepped Out of a Dream címmel.  
Karosi Júlia híre nemcsak a Távol-Keletre, hanem a tengerentúlra is eljutott: a második lemeze már a New York-i Dot Time Records gondozásában látott napvilágot 2014-ben. A Hidden Roots (Rejtett gyökerek) cím az énekesnő zenei gyökereire utal, amelyben kiemelt fontosságú a magyar népzene és Bartók Béla életműve, ez a finoman összefonódó, kettős örökség.
Ehhez kötődik az új Gershwin-produkció is, hiszen az amerikai zeneszerző dalai ugyanúgy hozzátartoznak Karosi Júlia zenei gyökereihez, mint a magyar folklórkincs és Bartók Béla életműve. 
A Gershwin-ősbemutató egyik dala, a felvétel a Zeneakadémián, az AVISO stúdió közreműködésével készült: https://www.youtube.com/watch?v=KkxTzH1XBT8
még egy Gershwin-dal, a BJC-ben, a Magyar Jazz Ünnepén hangzott el: https://www.youtube.com/watch?v=DuntchRNF0o

Forrás: EuroAstra
 

2017. november 23., csütörtök

Az ország legjobb játékai - avagy mit tegyünk a karácsonyfa alá




.

Az ünnepek előtt évről évre egyre nagyobb fejtörést okoz, mivel is lepjük meg a gyerkőcöket karácsonykor. Ilyenkor is támaszkodhatunk családtagjaink és barátaink véleményére, vagy akár szakemberek tapasztalataira, hogy biztos a legmegfelelőbb ajándékot válasszuk.


Idén ötödik alkalommal rendezték meg az Ország Játéka megmérettetést, ahol a szakma és a közönség egyaránt leteheti a voksát a legjobb játék mellett. A LEGO® készletek arra bátorítják a kisebbeket és nagyobbakat, hogy szabadon kibontakoztassák kreativitásukat, így biztosítva személyiségük és képességeik fejlődését. Ezt díjazták a döntéshozók is, így a LEGO játékok négy kategóriában is győzelmet arattak.

Játékóvoda a legkisebbeknek
A LEGO® DUPLO Óvoda szettet a szakmai zsűri első hellyel jutalmazta a bébijáték kategóriában. A picik örömmel mutatják be ezzel a színes DUPLO készlettel, hogyan telik egy napjuk az óvodában, a játéktól az ebéden át, egészen a tisztálkodásig és a rendrakásig.

Télből nyárba
A közönség és a szakma is a LEGO® Friends Napsütötte katamarán készletet választotta a lány kategória legjobbjának. A szett segítségével a gyerkőcök varázslatos tájakra juthatnak el barátaikkal, és közösen élvezhetik a napsütést. A kalandhoz két játékos delfin is csatlakozik, így a felhőtlen szórakozás garantált!




Kreativitás határok nélkül
Szintén a közönség és a szakma tetszését is elnyerte a LEGO® Kreatív építőkészlet, ami az építőjáték kategóriában győzedelmeskedett. Az építőkészlet ötvözi a kreativitás és az építés szórakoztató világát, amiben rengeteg színes építőkocka várja a kicsiket, hogy bármit megépíthessenek, amit csak elképzelnek!

A játékos tanulásért
Az interaktív kategória szakmai díját a LEGO® BOOST szett nyerte el. A készlet ötvözi a klasszikus építési élményt a programozás izgalmas világával, így biztosítva a tökéletes interaktív játékélményt. A készletből öt izgalmas robot alkotható meg, amelyek egy tabletre letölthető ingyenes applikáció segítségével kelnek életre, hogy eleget tegyenek a kis programozók utasításainak. Programozásra fel!

Forrás: EuroAstra
 

Milliárdokat költenek a magyarok játékokra az ünnepek alatt




.

A karácsonyi szezonban online vásárláskor átlagosan 8000 forint, bolti beszerzéskor 6500 forint értékben kerül játék a magyar szülők, nagyszülők kosarába alkalmanként, a REGIO JÁTÉK friss felmérése szerint összességében minden második gyermek legalább tízezer forintnyi ajándékot kap. Tízből nyolc családban fejtörést okoznak az ünnephez köthető kiadások, ennek ellenére az idei utolsó negyedévben is az éves eladások közel 50 százaléka realizálódik a játékpiacon.


Az év legforgalmasabb időszaka kezdődik a magyar játékpiacon; a karácsonyi szezonban az éves forgalom csaknem 50 százaléka realizálódik, ilyenkor a kosárba kerülő termékek száma és ára is magasabbra rúg. Előreláthatóan idén online vásárláskor átlagosan 8000 forintot, míg a hagyományos bolti beszerzés esetén 6500 forintot költenek a magyar szülők, nagyszülők alkalmanként” – mondta el Gyaraki Dávid, a REGIO JÁTÉK marketingvezetője. A piacvezető REGIO JÁTÉK friss felmérésében résztvevők csaknem fele minimum 10 000 forint értékben vásárol a fa alá ajándékot gyermekének, jellemzően (55%) novemberben, az utolsó pillanatra csak a megkérdezettek 15%-a hagyja a meglepetések beszerzését.
Anyagilag is felkészülnek a szülők a karácsonyra
Tízből nyolc családban fordul elő, hogy a karácsonyi kiadások nehézséget okoznak a családi kasszára nézve, ők ezért az ünnepeket megelőző hónapokban anyagilag is felkészülnek az év végi hajrára. „Ebben az időszakban nagyon népszerűek az ingyen szállítás napok és az egyre nagyobb teret nyerő Black Friday is, melyre a felmérésünkben résztvevők is készülnek: legtöbben 30-50 százalékos (50%) vagy ennél is nagyobb, akár 70 százalékos (20%) kedvezményekre számítanak. Black Friday ajánlatokkal az idén mind online, mind áruházainkban találkozhatnak majd a vásárlók” – tette hozzá Gyaraki Dávid. A kutatás alapján a webes vásárlások előnyét az egyszerűségben (58%) és a gyors ár-összehasonlításban (43%) látják a válaszadók, míg a személyes beszerzés hívei a minőség ellenőrizhetőségét (35%) és a játékok közti könnyebb választást (27%) tartják legfontosabb érveknek.
Édesség kerül a csizmába, kreatív játék a fa alá
A felmérés szerint tízből négy magyar gyermek már Mikuláskor is számíthat játékra, de a csizmák döntő többségben (72%) édességgel telnek majd meg. A karácsonyfa alatt viszont tízből kilenc fiatal talál játékot, a legnépszerűbbek idén a kreatív, a fejlesztő játékok és a LEGO, melyeket a társasjátékok, a könyvek, kifestők és az építő játékok követnek. A megkérdezett szülők átlagosan két ajándékkal lepik meg gyermeküket, minden második esetben a játék mellett ruhadarabot is rejteni fognak a csomagok. 


Top 10 termékkategória a karácsonyi szezonban
  1. Kreatív játék
  2. Fejlesztő játék
  3. LEGO
  4. Társasjáték
  5. Könyv, kifestő
  6. Építő játék
  7. Autó
  8. Kirakós
  9. Játékbaba
  10. Elektronikus játék

Top 10 karácsonyi slágertermék a REGIO JÁTÉK statisztikái szerint
  1. Sherlock a bújócskázó kutyus
  2. Róka móka társasjáték
  3. Gazdálkodj okosan! társasjáték
  4. Diavetítő
  5. Zapf Baby Born baba
  6. Süti maci
  7. Mirogolo társasjáték
  8. Zookiez plüssfigura
  9. Wobbleez totyogó tappancsok
  10. Kaméleon párbaj társasjáték

A kutatás háttere:
A sajtóközleményben szereplő adatok a piacvezető REGIO JÁTÉK saját értékesítési adatain, valamint egy 2017. november 11-15. között elvégzett online kutatáson alapulnak, melyben 4910, 14 év alatti gyermeket nevelő szülőt kérdeztek meg a karácsonyi időszakhoz kapcsolódó szokásaikról.

http://www.regiojatek.hu
http://regiotoy.hu
 

2017. november 22., szerda

Dave Holland Budapesten




.

A világ legjobb jazzbőgőseinek egyike legújabb triójával Budapesten is megmutatja, hogyan lehet folyamatosan megújulni, meglepetést okozni, és mindig friss zenei hangzást alkotni úgy, hogy a közönség lehetőleg eufóriában távozzon a koncertről. Ebben társai lesznek: Obed Calvaire (dobok) és Kevin Eubanks (elektromos gitár).


A legendás bőgős triójával december 4-én lép fel a MOMKultban a Get Closer Koncertek keretében.
Bár négyévesen már ukulelézett, a nagybőgővel mindössze húsz évesen került be a jazz nemzetközi körforgásába minden idők egyik legjobb jazz bőgőse, az angol Dave Holland. Márpedig aki a 60-as években már ilyen fiatalon ott lehetett a londoni Ronnie’s Scott színpadán, az nem kerülhette el a jazz nagyágyúit. Joe Hendersont, Ben Webstert, Coleman Hawkinst is kísérte a híres angol jazz klubban, de hazai nagyságok mellett is szerepelt, így zenélt együtt John McLaughlinnal, vagy John Surmannel. Egészen addig, amíg egy európai turné során a Bill Evans Trio előzenekarában Miles Davis hallotta őt játszani. A koncert után Holland azt az üzenetet kapta, hogy Davis nem bánná, ha onnantól a zenekarában bőgőzne (Ron Carter helyén).  Két hét múlva már New Yorkban volt és elkezdődött egy nagy ívű zenei karrier az Egyesült Államokban.

Miles Davis épp ekkortájt kezdte ízlelgetni a fúziós zenét, így az ifjú Holland olyan lemezek fontos szereplője lett, mint az emblematikus In a Silent Way, vagy a Bitches Brew, illetve a Filles de Kilimanjaro. Közben kikacsintgatott más zenészek és zenei világuk felé, így Chick Corea oldalán is hamar feltűnik. Mielőtt szólókoncerteket és felvételeket készített, még lubickolhatott Stan Getz, Thelenious Monk, vagy Anthony Braxton zenekaraiban a 70-es években.

A 80-as évekre érett be játéka annyira, hogy saját zenekart alapított, és innentől új korszak kezdődhetett. Ekkor élhette ki igazán újító és kísérletező kedvét, ami a mai napig nem hagyta el. Szereti, ha több generáció játszik együtt zenéiben, igyekszik tisztán, érthetően szólni a közönséghez, mégis olyan zenei felfedező utakra indul minden alkalommal, amik a hallgatókat is kirántják a komfort zónából. Legújabb triójába ennek megfelelően a fiatal dobost, Obed Calvaire-t hívta meg, a gitáros Kevin Eubanks pedig régi cimbora, ők ketten már a 80-as években is zenéltek együtt.

A 35 éves Calvaire önéletrajza tele van jól csengő jazz zenészek nevével, mivel sokan választották őt dobosnak pop és jazz területről egyaránt. Csak néhány példa, akikkel együtt alkotott: Seal, Wynton Marsalis, Joshua Redman, Eddie Palmieri. Holland választása feltehetően azért is esett rá, mert a finom kíséretektől az erőteljes szólamokig mindent remekül és változatosan ad elő. Egy olyan trióban, ahol az egyik domináns hangszer az általában háttérbe szorított bőgő, a dobosnak különösen jól és érzékenyen kell reagálnia a kifinomult zenei párbeszédben.

Kevin Eubanks az amerikai tévénézők tömegeinek Jay Leno Tonight Show-jából ismert, ahol 15 évig vitte a zenekart, mint zenei vezető. A hosszabb Hollywood-i kanyar előtt olyan zenészek oldalán futott be, mint Art Blakey, Slide Hampton, vagy Roy Haynes. Zenész családból származik, ahol a nagybácsitól kezdve az unokatestvérekig mindenki komolyan űzte a zenélést.

Mindhárom úriember kísérletező típus, sokféle stílusban kiművelték magukat, így a trió - különösen a bőgő kiemelt szerepével - egy izgalmas egyensúlyt teremt a színpadon. A csöndesebb jazzes motívumoktól a rockos torzított gitárhangig sok minden megfér egymás mellett, és mivel három kitűnő zenész teszi ezt, egy örökké megújuló, a jazz történetet a tíz ujjában hordozó zenekarvezetővel, nemcsak a zenészek, a közönség is minden koncerten egy felfedező útra indul, ahol végül mindenki máshova jut el.

„Minél többet utazom, annál inkább rájövök, hogy alapvetően mindenki ugyanolyan. A kultúránk különbözik, de az alapvető igazságok, amelyek mindenkit mozgatnak, ugyanazok. Ezek pedig a család, a szeretet, a nevelés, a vágy a valahova tartozásra és a vágy arra, hogy van remény.” Dave Holland

  1. december 4. 20.00
DAVE HOLLAND TRIO
featuring KEVIN EUBANKS és OBED CALVAIRE
MOMkult
Jegyek: 7800-, 9600-, 10.900- Ft

www.getcloserconcerts.com
http://daveholland.com
https://www.kevineubanks.com
http://vicfirth.com/artist-spotlight-obed-calvaire

Forrás: EuroAstra
 

Brahms-örökzöldek és ritkaságok




.

Folytatódik az Uránia kamarakoncert-sorozata. Brahms egyik ritkán hallható zongoranégyesével és egyik közkedvelt zongoraötösével folytatódik november 23-án, csütörtökön az Uránia Nemzeti Filmszínház tavaly megkezdett kamarakoncert sorozata.


A Mozart és Beethoven összes vonósötösét bemutató Take Five-estek után a 2017/18-as évadban Take Brahms címmel Johannes Brahms kamaraműveit mutatja be a Szabó Péter Liszt-díjas gordonkaművész vezette Sinfonietta Pannonica Ensemble hat előadásból álló válogatása. 

Johannes Brahms minden vonósötöse és vonóshatosa, csellószonátája és zongorás kamaradarabja, vagyis kamarazenéjének majdnem minden műfaja felcsendül az Uránia Nemzeti Filmszínház Take Brahms című sorozatában. A hat alkalomból álló, élő kamarazenei esemény a Sinfonietta Pannonica Ensemble művészei, Eckhardt Violetta (hegedű), Jász Pál (hegedű), Sipos Gábor (hegedű), Máté Győző (brácsa), Szabó Péter (gordonka) valamint vendégeik, Szabó Ildikó (gordonka) és Lajkó István (zongora) előadásában valósul meg.

„Brahmsban elsősorban a zenetörténeti hagyományok őrzőjét, a klasszikus zenei formák biztonságot nyújtó keretei közt alkotó óvatos romantikust látjuk – fogalmaz Szabó Péter művészeti vezető. - Egész életében küzdött az új zene, a Berlioz-Liszt-Wagner-vonal ellen, akik szépen lassan szétszakították a tonális zene határait, és a klasszikus formákat is teljesen megváltoztatták. Ma már azonban, történeti távlatból szemlélve Brahms működését, tisztán látható, hogy művészete költőiségének alapvonásaiban éppúgy vérbelien romantikus, mint Liszté vagy Wagneré, ám romantikus mondanivalóját klasszikus és kiegyensúlyozott formaművészetével fejezte ki.”

Brahms sok szállal kötődik a magyar zenéhez, magyaros dallamokat jegyzett fel, és ezeket a népszerű Magyar táncokon kívül számos más művében is feldolgozta.  Tizenhét éves korában megismerkedett Reményi Ede hegedűművésszel, majd Joachim Józseffel, akivel életre szóló barátságot kötött, és aki Liszt Ferencnek is bemutatta. Ezeknek a kapcsolatoknak is köszönhető, hogy Brahms több művét személyesen is előadta Pesten.

A november 23-i, első Take Brahms koncerten egy méltatlanul háttérbe szorított, és nagyobb figyelmet érdemlő remekmű, az A-dúr zongoranégyes kerül közönség elé, valamint a romantika nagy zongoraötöse,  az f-moll kvintett, amely eredetileg vonósötös lett volna, majd a jó barát, Joachim József javaslatára kétzongorás szonáta, végül pedig zongoraötös változatban készült el.

A következő koncerteken is kuriózumoknak örvendhet a közönség. A második esten, december 14-én felhangzó op. 88-as F-dúr vonósötöséről Clara Schumannak írt levelében Brahms úgy fogalmazott: „életem egyik legszebb műve”. A harmadik előadáson hallható lesz a népszerű op. 25.-ös g-moll zongoranégyes, melynek zárótételét a magyaros cigányzene ihlette (felirata is erről tanúskodik: Rondo alla zingarese). A negyedik koncerten hangzik majd fel a közkedvelt B-dúr vonós szextett, amelyet a Star Trek: Next Generation-ben filmzeneként hallhatunk, de ott helytelenül Mozart-műnek tulajdonították. Az ötödik előadás egyik csemegéje az opus 101-es c-moll zongoratrió, amelyről viszont Clara Schumann írta azt: "Johannes egyik más munkája sem érintett meg ilyen mélyen”. Az utolsó koncerten egyebek mellett a 19. század végi kamarazene csúcspontjának tartott op. 99-es F-dúr szonátát tervezik előadni a Sinfonietta Pannonica Ensemble művészei.

A részletes műsor:
  1. november 23. csütörtök 19:30
  2. hangverseny: Zongoranégyes és zongoraötös
Á-dúr Zongoranégyes Nr.2., Op.26
f-moll Zongoraötös, Op.34

  1. hangverseny: Vonósötösök
  2. december 14. csütörtök 19:30
F-dúr Vonósötös Nr.1., Op. 88
G-dúr Vonósötös Nr.2., Op. 111

  1. hangverseny: Zongoranégyesek
  2. január 4. csütörtök 19:30
g-moll Zongoranégyes Nr..1., Op.25
c-moll Zongoranégyes Nr..3., Op.60 (Werther)

  1. hangverseny: Vonós szextettek
  2. február 22. csütörtök 19:30
B-dúr vonós szextett Nr.1., Op. 18
G-dúr vonós szextett Nr.2., Op. 36

  1. hangverseny: Zongorás-triók
  2. március. 29. csütörtök 19:30
H-dúr Zongoratrió Nr.1., Op. 8
C-dúr Zongoratrió Nr.2., Op. 87
c-moll Zongoratrió Nr.3., Op. 101

  1. hangverseny: Hegedű szonáta, csellószonáták és dal-átíratok csellóra
  2. május 3. csütörtök 19:30
e-moll szonáta gordonkára és zongorára Nr.1., Op.38
G-dúr szonáta hegedűre és zongorára Nr.1., Op.78
Dal-átiratok gordonkára és zongorára
F-dúr szonáta gordonkára és zongorára Nr.2., Op.99

További részletek, jegyértékesítés az alábbi oldalon.

www.urania-nf.hu
 

2017. november 21., kedd

Mit tehetünk saját egészségünkért? Űzzük el a stresszt!




.

A mai rohanó világban nincs sem elég időnk, sem energiánk még arra is odafigyelni, hogy megőrizzük testben, illetve lélekben is az egészségünket. Pedig az élet nem a folyamatos robotról szól, és nagyon fontos, ho gy jól érezzük magunkat a bőrünkben – írja az inuasauna.hu. De egy kis odafigyeléssel és az ideális körülmények megteremtésével igenis van rá megoldás!



Az ideális körülmény megteremtése

Otthonunk átalakításával sokat dobhatunk közérzetünkön, hisz életünk nagy részét ott töltjük. Törekedjünk a rendezettségre, teremtsük meg saját kis „békeszigetünket”, ahova szívesen járunk haza egy hosszú nap után. „Ép testben ép lélek” tartja a mondás.

Bizony a túlterheltségnek komoly következményei is lehetnek, a kimerültség érzetén kívül. A számos elrettentő tünet közül csak hármat emelnénk ki: a szorongást, az étvágytalanságot és az alvászavart. Ha jobban belegondolunk, képesek vagyunk magunkat tönkretenni, ha nem figyelünk oda.

Ilyenkor az ember joggal teheti fel a kérdéseket: Mikor lenne időm tenni ellene? Hogyan tu dnék te nni ellene? Hol tudnék tenni ellene? Nehéz időt teremteni magunknak és befelé figyelni, pláne egy családos embernek, amikor önmagunkon kívül másért is felelősek vagyunk, de mind ez csak rendezettség kérdése! Ha előre kiépítjük magunknak a lazításra alkalmas területet és naponta fél órát szánunk arra, hogy csak magunkra figyeljünk, minden könnyebben fog menni.

Szükségünk van néha egy testi-lelki méregtelenítésre és kiszakadni a hétköznapokból… Ezeknek a legfőbb eszközei egy rövid méregtelenítő kúra, fürdőzés, szaunázás. Mindezek nemcsak fiatalítanak, de stresszmentesítenek is, visszatér a tetterőnk, kreativitásunk, jó kedvünk és nem utolsó sorban az életkedvünk.

Az nem titok, hogy a stresszel töltött napok percekkel rövidítik meg az életünket. Mindenkiét. Önnek mennyit ér meg további 10-15 boldogtalan év? Persze a legtöbb ember az előrehaladás érdekében a maximumot próbál ja nyúj tani munkahelyén, családban, és ez nagyon pozitív dolog, de néha önzőnek kell egy kicsit lenni és magunkra kell koncentrálni. Bár úgy tűnik, hogy ezzel a megoldással kevesebb ideje lesz a munkájára, pedig így minőségibb munkát tud nyújtani, hisz a „kevesebb néha több”!

Mit teszünk a stressz ellensúlyozására?

A stressz korunk népbetegsége. A stressz nem egyszerű betegség, hanem egy betegségsorozat kezdete, ha nem foglalkozunk vele. Okozója a rohanó életformánk, törekvésünk a csúcsra jutásra, ám mit sem ér az erőfeszítés, ha mindebbe belebetegszünk. Mindenki másképp kezeli a stresszt, de vajon melyek a leghatásosabb módszerek?

Statisztikai adatok alapján a válaszadók kevesebb mint a fele választja a sportos életmódot, hobbit, kisállattartást, 71 százalékát viszont az otthonlét nyugtat meg a család és a barátok körében. A jelentős stresszt átéltek 48 százaléka szà ¡mára a z esemény egészséggel kapcsolatos volt, 18 százalékuknál munkahelyi probléma, majd ezeket követték további életesemények, mint 12 százaléknál költözés, 12 százalék családi probléma és 10 százalék párkapcsolati problémák.

Életünk tele van akadályokkal, stresszhelyzetekkel és csak rajtunk múlik, hogy mit teszünk nyugalmunk, egészségünk fenntartása érdekében. Álljunk meg néha és szánjunk egy kis időt a feltöltődésre, amit szervezetünk meg fog hálálni nekünk.

inuasauna.hu


Forrás : EuroAstra
 

Télen is tart a balatoni szezon




.

Ma még „a balatoni nyarakról” mesélünk a barátoknak, nemsokára a balatoni telek ugyanannyi emléket hordoznak majd.  December első hétvégéjén indul a balatoni téli szezon Balatonlellén műjégpályával, karácsonyi vásárral, adventi gasztro piknikkel, Mikulás Regatta Vitorlásversennyel és szakmai programokkal. Igazi turisztikai kavalkád vár mindazokra, akik elhiszik, hogy a magyar tenger minden évszakban páratlan élményeket kínál.

Néhány évvel ezelőtt még furcsán néztünk, amikor a BL YachtClub csapata téli rendezvényeket kezdett szervezni, múlt télen már azon sem lepődtünk meg, hogy műjégpályát telepítettek a Balaton partra, jégkörhintát vágtak a tóba és jégkacsát építettek. Idén még erősebb fokozatra kapcsolnak: egy héttel a műjégpálya megnyitása után, december első hétvégéjén hatalmas attrakciókkal készülnek. Harmadik alkalommal rendezik meg a Balatonlellei Karácsonyi Vásárt, ahol közel 30 különleges kézműves árussal, gyermek játszóházzal és igazi téli különlegességekkel találkozhatunk.
A Balatoni Kör kiemelt rendezvényeként ugyanekkor szervezik az I. Balatoni Adventi Gasztropikniket, ahol egész napos élőzene mellett kóstolhatjuk meg a tó északi és déli oldaláról érkező éttermek, borászatok, cukrászdák, pálinka és sörfőzők kínálatát. Jelen lesz a Kistücsök, a Paletta, a Neked Főztem, a Baricska, a Gianpiero’s, a Szigligeti Kikötő étterem és a Villa Kabala, ihatunk a Laposa, a Bujdosó, a Gyukli, a Dobosi borokból, a Gyümölcs Wellness központ pálinkájából, és a Hedon söreiből, de megkóstolhatjuk a Villa Gréta különleges süteményeit is.
Mivel a helyszín egy kikötő, napközben megcsodálhatjuk a II. Mikulás Regatta vitorlásverseny mezőnyét, a bátrabbak akár be is nevezhetnek a versenyre, amire már rekord számú, több mint 20 egység adta le a nevezését. „Végre el kellene jutni oda, hogy a Balaton nem egyenlő a nyár-lángos-strand szavak hármasával, hanem egy egész évben lüktető turisztikai desztináció.” – mondta Tóth Balázs, a BL YachtClub ügyvezetője.
A szervezők véleménye szerint egy fecske nem csinál nyarat, sem telet, így december 2-án 11 órakor szakmai program keretein belül vitatják meg a téli Balatonban rejlő lehetőségeket és veszélyeket. A Balaton Konzílium 3. a Csopaki Kódex, a Balatoni Kör, a Rizling Generáció és az Északipart magazin kezdeményezésére létrejött fórum és beszélgetés-sorozat a régió legfontosabb ügyeit vitatja meg.  Mostani téma, hogy hogyan lehet valóságosan négyévszakossá tenni a Balatont, mit kell ezért tenni a szolgáltatóknak, milyen infrastruktúrára van ehhez szükség és mit kínáljunk az idelátogatóknak. A beszélgetésen helyi vállalkozók mellett részt vesz a Magyar Turisztikai Ügynökség, a Balatoni Szövetség, a Balatoni Turizmus Szövetség, a Balatoni Fejlesztési Tanács és a Balatoni Kör képviselője is.
Karácsonyi vásár - https://www.facebook.com/events/554551728074016
Mikulás Regatta - https://www.facebook.com/events/122889075034662/
Balaton Konzílium - https://www.facebook.com/events/2006228212946422/

2017. november 20., hétfő

Choi Duk Joo: Kézzel szőtt tájak




.

A Koreai Kulturális Központ legújabb, egyben idei utolsó kiállításán Choi Dukjoo művésznő jogakbo alkotásai 2017. november 20. hétfőtől tekinthetők meg a központban. A látogatók számára már nem ismeretlen a tradicionális koreai foltvarrás, a jogakbo szépsége, története, technikája. Több jogakbo tematikájú kiállítást követően a központ ismét vendégül lát egy neves koreai művészt. 


Choi Dukjoo 1999-ben, negyvenes évei közepén kezdett el a koreai hagyományos foltvarrás technikával, a jogakboval foglalkozni. Előbb a hímzéseiről híres kézműves mester, Kim Hyunhee vezette Koreai Hagyományos Kézműves Akadémia tanulója lett, majd 2000-ben a Koreai Nemzeti Múzeum tanfolyamán elkezdett ismerkedni a természetes textilfestési eljárásokkal.
A jogakbo a patchworkhöz hasonlóan haszontalanná vált anyagdarabok leleményes újra hasznosításaként született meg.
A mára önálló művészeti ággá fejlődött technika alapanyagaként kifejezetten erre a célra készülő szebbnél szebb matériákat használnak. Valódi mesterdarabok kerülnek ki olyan művészek kezei közül, akik jól ismerik az egyes textilfajták erősségeit és gyengeségeit. Az ilyen mesterek megérzik az egyes anyagdarabok “temperamentumát”, és ennek tudatában látnak munkához. Choi Dukjoo ezt felismerve mélyült el a textilgyártás és festés rejtelmeiben. Előszeretettel dolgozik olyan koreai textíliákkal, mint a hansan-i rami, andong-i kendervászon, sangju-i selyem, mivel ezek az anyagok magukban foglalják Korea esszenciáját. Kémiai festékek helyett kizárólag természetes színezőket alkalmaz, mint az indigó (kék), sáfrány (barack), gardénia (sárga), datolyaszilva (barna), fekete üröm (zöld), újhagyma (narancs) és tinta (fekete). A különféle növényi részekből kivont festékekkel a művész az elgondolásának leginkább megfelelő módon játszhat a színekkel. Choi kísérletezései eredményeként megtapasztalta, hogy a kívánt árnyalat és színerősség elérésének érdekében különös odafigyeléssel kell megválasztani a festés időpontját és az áztatás idejének hosszát is. Az eredményként kapott textíliák kifinomult ízlésre, mesteri érzékre és kitartó precizitásra vallanak.

A jogakboval készülő mestermunkák szépsége a geometriai alakzatok és a színek harmóniájában rejlik. Ez az, ami az egykor takarékosságból született technikát évszázadok alatt a művészeti ágak közé emelte. Korunk jogakbo mesterei a mai napig újra és újra merítenek az előző generációk örökségéből. Jogakbo munkákat szemlélve az az érzésünk támadhat, hogy egy rendkívül modern és absztrakt műalkotást látunk. Valójában ez a stílus évszázadokra nyúlik vissza a koreai történelemben. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a jogakbo absztrakt formái megelőzték a globális művészeti trendek alakulását. Choi szerint a ma jogakbo technikával dolgozó művészek egyik kiemelt feladata – egyben kihívása is – az, hogyan jelenítsék meg a hagyományos és modern elemek ezen különös szimbiózisát.

“A jogakbo rendkívül jól reprezentálja azt a Koreára annyira jellemző esztétikai minőséget, amit én koreai szépségnek hívok. Hogy mit is értek ‘koreai szépség’ alatt, azt Kim Busik a Három Királyság Krónikájában ragadja meg nagyon kifejezően, amikor egy pekcsei palotáról ír: “Szerény, mégsem alantas – elegáns, mégsem túlontúl kihívó”. Én is ezt a szépséget igyekszem megragadni a munkáimban.”
„Véleményem szerint Choi Dukjoo munkáit egyrészt lehetetlen, másrészt értelmetlen a szokásos hozzáállással munkáról munkára elemezni. Ahelyett, hogy egy-egy mestermunka előtt megállva bonyolult fejtegetésekbe kezdenénk azt javaslom, vegyük észre, milyen zseniális érzékenység és kifinomultság köszön vissza az anyagválasztásokban és a kompozíciók szerkezetében. Időzzünk el ezek előtt a más művészeti ágakban divatos trendektől oly eltérő színeket és formákat használó munkák előtt. Meseszép. Elbűvölő. Kevés árnyalatot használó, mégis gazdag színvilágot teremtő. Színes, de nem szemrontóan sokszínű, ez a kedvencem bennük. Szeretem a kompozíciók letisztult egyszerűségét. Remélem, hogy Önöket is megragadja Choi Dukjoo kiállítása és egy kellemes élménnyel gazdagodnak a tárlat megtekintése során. Ez éppen elég, nem is kívánhatok többet.” (Yoo Hongjun / művészeti kritikus, a Koreai Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának volt minisztere)

“A jogakbo a koreaiak hagyományos patchwork (foltvarrás) technikája. Az egymásra épülő geometriai alakzatok, vonalak és színek ritmusa adja meg az ezzel a módszerrel készülő tárgyak szépségét. A textíliák festésének folyamata egyfajta várakozás. A mester türelmét, elcsendesedését igényli, akárcsak az egyes darabok egymáshoz illesztése és a varrás lassú folyamata. Ahogyan varrok, gyakorlom a várakozást, és a lelkem megnyugszik. A munkámnak köszönhetően így folyamatosan formálódom.” (Choi Dukjoo)  

Tanulmányai
  • Szöuli Művészeti Középiskola, érettségi
  • Sookmyung Női Egyetem Művészeti Tanszéke, diploma
  • A Gongan Kutatóközpont munkatársa
  • A Hagyományos koreai hímzés és bojagi technika elsajátítása Kim Hyunhee mester mellett
  • A Kim Hyunhee Hagyományos Koreai Hímzés és Bojagi Művészeti Iskola tagja

Kiállításai
2011 Első csoportos kiállítás (Gana Forum Space, Szöul)
2002 Második csoportos kiállítás (Insa Művészeti Központ, Szöul)
2006 Harmadik csoportos kiállítás (Kulturális Örökségek Hagyományőrző Központja, Szöul)
2008 Negyedik csoportos kiállítás (Kulturális Örökségek Hagyományőrző Központja, Szöul)
2008 Csoportos kiállítás a koreai Nemzetközi Takarófesztiválon
2008 Choi Dukjoo - önálló Bojagi művészeti kiállítás (Lock Museum, Szöul)
2009 Tokiói Nemzetközi Takarófesztivál
2012 Kim Hyunhee Művészeti Iskola csoportos kiállítása (Koreai Kulturális Központ, Franciaország)
2013 Choi Dukjoo – Korea Bojagi Művészete (Koreai Kulturális Központ, Ausztria)
2015 Önálló kiállítás a bécsi koreai nagykövetségi rezidencián

  1. november 20. – 2018. január 25.
Choi Duk Joo: Kézzel szőtt tájak
Koreai Kulturális Központ
1124 Budapest, Csörsz utca 49–51.
Nyitva tartás: hétfő – péntek 9:30 –18:00

http://www.koreaikultura.hu
https://www.youtube.com/watch?v=_2cZFt9gdqQ
 

Romváry Ferenc - A képtárcsináló



,
Kieselbach Tamás főhajtása Romváry Ferenc művészettörténész előtt egy gyönyörű album szponzorálásában és kiadásában nyilvánult meg 2017 novemberében. Örömmel kaphattuk kézbe a Romváry hatalmas életművét bemutató 400 oldalas, több mint 330 színes képmellékletet tartalmazó könyvet. A műgyűjtő, galériatulajdonos Kieselbach Tamás elmondta, hogy 1985-től hétvégeken – még Trabanttal – elzarándokolt a pécsi kézműves- és népművészeti vásárokra, ahol néha „nagy fogások” is várták, utána pedig rögtön meglátogatta a képtárat, 15 év alatt legalább százhúzszor. Feleségével, Anitával az autóban aludtak. 1993-ban a MOM Kultúrházban rendezték meg először Kováts Lajossal az első aukciójukat, amikor Romváry Ferenc megvásárolta a Pécsi Janus Pannonius Múzeum számára Csontváry Kosztka Tivadar Esti halászat Castellamaréban című festményét. A dolog nem volt véletlen, Romváry addigra „levadászta” Tompa Kálmán, Kunvári Bella, Bedő Rudolf, Ubrizsy Gébor, Dénes Zsófia, Lázár Béla gyűjteményét, sőt megszerezte Gerlóczy Gedeon hagyatékából a legtöbb Csontváry-művet is. Ezzel Kieselbach „riválisaként” lett Romváry barátja. A szocializmus éveiben mindenre a válasz: „nincs pénz” volt, Romváry a pécsi bányászváros számára, Aczél György támogatásával berendezhette saját alapítású múzeumait. Az ország leghíresebb mai galériatulajdonosa, Kieselbach ezzel a kötettel a háláját rója le Pécsnek, a Képtárnak és Romváry Ferencnek.

Romváry Ferenc 1958-ban az ELTE diákjaként még nem tudta, pszichológusként vagy nyelvészként akar-e érvényesülni. 1963-ban végzett, és a Magyar Nemzeti Galériában (MNG, akkor még a Curia épületében) kezdett dolgozni. Németh Lajos professzor már kezdte írni a Csontváry-monográfiát. Romváry sokat tanult tőle, főleg szemléletet.
Romváry most adta közre több mint 50 év történetét és roppant érdekes múzeumi tapasztalatait. 1963-ban az MNG vezetése (Pogány Ö. Gábor) a pécsi Janus Pannonius Múzeumba küldte. Ezzel óriási kalandba fogott. Rajta kívül csak Szegeden dolgozott vidéken egy muzeológus. Munkája elsősorban a szerzeményezés volt, amiben néprajzosok, teremőrök, restaurátorok, raktárosok, gondnokok segítették – őket név szerint felsorolja, akárcsak Hárs Évát, az igazgatót, akinek később a helyére került. Megismerkedett Lázár Ervinnel, a Dunántúli Napló ifjú újságírójával. Romváry hamarosan kuratóriumok elnöke, a Pécsi Szemle című várostörténeti folyóirat első főszerkesztője, majd az 1957-ben alapított pécsi Modern Magyar Képtár fejlesztője, a káptalani negyedben a múzeumutca kialakítója, végül a Zsolnay Múzeum, a Martyn Múzeum, a Vasarely Múzeum, az Amerigo Tot Múzeum, a Csontváry Múzeum, a Nemes Endre Múzeum, az Uitz Múzeum, a Schaár Utca, a Pierre Székely Kőkert tárának alapítója lett. Mindez együtt járt a káptalani épületek felújításával. Mellette létesítette a pécsi Patikamúzeumot és a Sportmúzeumot, valamint létrehozta a muzeális bútorgyűjteményt. Ő rendezte a pécsi kisplasztikai biennálét (1967-1990), a kerámia biennálét, és ugyancsak a páratlan modern kerámiagyűjteményt. Nevéhez fűződik még a szerencsi Múzeumpatika, a siklósi Bútormúzeum, a Gádor István Múzeum, a Simon Béla Képtár, a lúzsoki Cigány Múzeum is.  



Romváry Ferenc Pécs díszpolgára
Romváryt 1991 és 1995 között a Csontváry-kiállítások miniszteri biztosának nevezték ki, amikor a festőt bemutatták Budapesten (MNG), sőt Stockholmban, Rotterdamban és Münchenben. Megszervezte a Nyolcak és az Aktivisták nyugat-európai kiállításait. Ezekhez kb. 50 katalógust és mintegy száz tanulmányt írt.
Pécs városa a 12. században a magyar államalapítás fontos fejezete volt, épületeit azonban a későbbi korok tönkretették, kifosztották. A kultúrát újrateremtette a Zsolnay-gyár, amit 1963-ban államosítottak. 1930-43-ig Aba Novák Vilmos irányításával itt működött a Pécsi Nyári Egyetem. (Domanovszky, Glatz Oszkár részvételével). A Műbarátok Társaságát 1945-ben megszüntették, de 1991-ben felújították. A műtárgyakat széthordták, illetve a rendszerváltásig csak a Képcsarnok Vállalat forgalmazhatta ezeket. 1960-tól települt Pécsre a Művészeti Gimnázium és a Pedagógiai Főiskola rajz-tanszéke. A Modern Magyar Képtár és a Városi Múzeum Képtára együtt nagyjából ezer művet foglalt magában. 1967-ben a Modern Magyar Képtár Tompa Kálmán, Kunvári Bella, Bedő Rudolf, Dénes Zsófia (Galimberti örököse, Zsuka), Lázár Béla és Gegesi Kiss Pál orvos magángyűjteményével gyarapodott.
A Modern Magyar Képtár (Káptalan u. 2.) 1957-ben kiállította Fürtös György, Gorka Lívia és Kampis Margit munkáit. Romváry rendezésében mutatták be megint a Mecseki Bányászati Múzeumot és 1964-ben a szigetvári Zrínyi-kiállítást. 1959-ben a Zsolnay Múzeum adott helyet a fiatal képzőművészek tárlatának. A megnyitó beszédet Martyn Ferenc tartotta. A környéket ellepték a kulturális rendezvények: Siklóson nyílt meg a Baranyai Képtár, később a Dél-Dunántúl Területi Szervezet kiállítása Kaposváron, Székesfehérváron és másutt.




Zsolnayékról: a gyár örököse, Mattyasovszky-Zsolnay Margit tartását sem a Gestapo, sem az ÁVH nem tudta megtörni. Az államosítás természetesen bekövetkezett. 1966-tól indult a Baranyai Vasárnapok rendezvénysorozat a kézműves vásárral. Itt „vendégeskedett” gyakran Kieselbach Tamás is. A Bizományi Áruház Vállalat (BÁV) miatt nem valósulhatott meg Barcsay Jenő, Kozák László, Schaár Erzsébet és Vilt Tibor kiállítása. Romváry viszont létrehozta 1967-ben az Országos Kisplasztikai Biennálét, 1968-tól az Országos Kerámiai Biennálét, és 1970-től a Mozgás Kiállítást.
Csontváry képeinek összeszedését Romváry a fő életművének tartja. Máig Losoncon látjuk a magyar szimbolizmus remekműveinek első darabjait, mint pl. a Gém (vagy kócsag), meg az Őz című gyönyörű képeket. A műtörténész megállapítja, hogy Csontváry, a festő soha nem lesz világhírű, mert a képeit állami tulajdonba vették, olykor csak véletlenül kerülhetnek a műtárgypiacra.
A Csontváry-krimi
Romváry Ferenc tanulmányaiból itt válogatott idézeteket olvashatunk. A Kosztka család 1693-ban kapott nemességet Lipót császártól. Legismertebb utóduk, Kosztka Tivadar 1853-ban született Kisszebenben. Gyógyszerész lett Gácson. 27 éves koráig nem rajzolt. Gyógyszerész főnöke fedezte fel rajztehetségét. Mint mondta, „belső hang” késztette pályaelhagyásra, hogy elhivatottan fesse a „Nap útját”. Legkorábbi alkotásait nem ismerjük.1893-ban készültek első olajfestményei, amelyeket 1907-ben Párizsban, 1908-ban és 1910-ben Budapesten is kiállított. 40 éves korában eladta a gácsi patikát, hogy csak a festészetnek éljen és utazhasson. (Ebben az időben Zsolnay Vilmos is festő akart lenni, de végül keramikus lett.) Csontváry kisméretű jegyzetfüzetei, skiccei a Bedő-gyűjteményből kerültek elő. 1880 táján a festő Egyiptomban járt. Megalkotta jelentős plain air stílusú műveit. Németh Lajos szerint a posztimpresszionizmus és az expresszionizmus kifejezésmódjai után 1890-re inkább a szimbolizmus jellemzi. 1894-ben egy párizsi kiállításon Van Gogh-gal egy falon szerepelt. Csontváry festői nagysága csak Cézanne, Gauguin és Van Gogh-hoz mérhető. Nem volt zseniális dilettáns, sem naiv festő, ahogy sokáig mondták, vagyis a magyarok nem tudták sehová besorolni. A Csontváry életmű igazi megmentőjének Gerlóczy Gedeon építész bizonyult. Csontváry 1948-49-es (poszthumusz) párizsi és brüsszeli sikerét itthon elhallgatták, utána tabunak tartották.
Csontváry utolsó nagy, megszállott korszaka 1910-19 közé esett. Az első világháború megviselte, belső világa összeomlott. Képei, vázlatai torzók maradtak. 1973-ban a pécsi múzeum megszerezte és restauráltatta a grafikáit. Néhány utolsó képe még lappang valahol. Csontváry 1919 júniusában hunyt el az új Szent János Kórházban. Az óbudai temetőben helyezték örök nyugalomra, de 1953-ban elhanyagolt sírját kihantolták, és közös gödörrbe rakták. Kerényi Jenő készített szobrot róla a Kerepesi temetőben, s annak másodpéldánya került Pécsre. 1976-ban jelent meg róla Gerlóczy Gedeon könyve. A Bartók Béla út 36/38-as ház ötödik emeletén Gerlóczy kereste fel a műteremlakást, ahol már az idős Csontváry Kosztka Anna, a festő nővére élt. Az idős asszony szerint a falon lévő és a padlón heverő, összetekert vásznak semmit nem érnek, legfeljebb a minőségi vászon használható. Köztük volt a Magányos cédrus. A művész után maradt iratokat tüzelésre szánták. A 24 éves Gerlóczy megvette a képeket és az iratokat.1922-ben Lehel Ferenc könyvben publikált először Csontváry életművéről. A hatalmas festmények 1928-ban még ládákban voltak. 1936-ban a Fränkel Szalonban 32 művet állítottak ki, amelyeket a gácsi padláson találtak. Gyökeres fordulatot jelentett a Fülep Lajos támogatásával készült Német Lajos Csontváry-nagymonográfia. Aztán sorra születtek az újabb értékelések: 1966-ban Pertorini Rezső, 1975-ben Pataky Dénes, 1976-ban Németh Lajostól és Gerlóczy Gedeontól a Csontváry-emlékkönyv, 1992-ben Pap Gábortól A napút festője, 1995-ben Mezei Ottótól és Romváry Ferenctől a Csontváry-dokumentumok I-II. 1999-ben az Alexandra Kiadónál Romváry Ferenc monográfiája, 2006-ban megint Romváry, 2009-ben Molnos Péter, 2015-ben Gulyás Gábor katalógusa.
A gyűjtők: Gerlóczy Gedeon a Képzőművészeti Főiskolán rendezett kiállítást Csontváry nagyméretű vásznaiból; 1946-ban Gegesi Kiss Pál professzor Fillér utcai lakásában tartott néhány képet. 1949-ben Picasso leírta: nem tudta, hogy rajta kívül is akad nagy festő a 20. században - és hasonlóan nyilatkozott Chagall is. 1956-ban öt nagy Csontváry kép sérülten került a Szépművészeti Múzeumba. 1958-ban a Kádár-rezsim – a nemzetközi helyzet enyhítésére – megengedte, hogy Brüsszelben, 1963-ban pedig Belgrádban, aztán Kovács Péter és Kovalovszky Márta kurátorok Székesfehérváron állítsanak ki Csontváry-képeket. Az „állami jég” azonban csak Husszein, Tito marsall és Kádár János feleségének látogatásával tört meg. Ezért a képeket átvitték a Szépművészeti Múzeumba. Ott Solymosi Rozália „veterán bolsevista” szándékosan késsel megrongálta Csontváry több művét (hasonlók történtek már Mona Lisával, Mózessel vagy az Éjjeli őrjárattal is). Ezután Gerlóczy Gedeon a saját lakására vitette a képeket, csak négy hatalmas vásznak helyezett letétbe az MNG-ben, ahol igen rossz megvilágításban szerepeltek. A Baalbek maradt (letakarva) Székesfehérváron. Gerlóczy közben perelte a Magyar Államot a Marokkói tanító szakszerűtlen restaurálása miatt.
A 70-es évek elején Romváry felkereste a 75 éves Gerlóczyt Galamb utcai lakásában. Gerlóczy szerette volna magyar tulajdonban tudni Csontváry képeit, bár  egyetlen lánya, Glória Bécsbe akarta vinni az örökséget, hiszen a lakás beázott. Gerlóczy Gedeon nagy kihívás elé állította Romváryt, hogy rendezzen Pécsett állandó Csontváry-kiállítást. Romváry kinézte a Janus Pannonius utca 11-ben lévő, a Baranya megyei TIT tulajdonában álló épületet, ám a helyi pártvezetés nem egyezett bele. Aztán Aczél György döntött: „Küldjétek el Romváryt a szerződésért!” Hiába látszott megoldódni a helyzet, megyei szinten tovább akadályozták, sőt, maga Gerlóczy is folyton módosítgatta a szerződést, mert nem bízott az ellenérdekelt MNG-ben. De a művelődésügyi miniszter-helyettes kiutalta a szükséges pénzt.
1973 októberében mégis megnyílhatott a pécsi Csontváry Múzeum. Romváry két restaurátort is kért a minisztériumtól, és különleges kegyként megkapta. A képeket újra megmentették. Huszárik Zoltán filmet készített az eseményről. A megnyitóra hihetetlen tömeg gyűlt össze. Weöres Sándor verset írt hozzá. Németh Lajos pedig Romváry Múzeumnak nevezte a dolgot.
1981-ben a minisztérium további 13 Csontváry festményt és 23 grafikát vásárolt meg az örököstől a Magyar Nemzeti Galéria részére, hogy Budapesten  legyenek kiállítva. Az újabb képek befogadásához ugyanis újjá kellett volna építeni a pécsi múzeumot. Bereczky Loránd, az MNG igazgatója nem értett egyet a döntéssel, de 1983-ban megtartották az újabb bemutatót. Weöres Sándor verseire Szokolay Sándor írt zenét, amit vezényletével adtak elő (Tillai Ernő közreműködésével).
Romváry Ferenc könyvében fejezetet szentel Gerlóczy Gedeon (1895-1975) emlékének. Gerlóczy egész életében dolgozott Csontváry elismertetésén. Halála után minden kép a Magyar Állam tulajdonába került. Neki köszönhető, hogy 1986-ban Csontváry-mellszobrot avattak Szegeden. Romváry itt megint felsorolja a képek korábbi tulajdonosait, a regényes fordulatokat, például ahogyan egy recski disznóól padlásáról is került elő kép.
1974-ben a Modern Magyar Képtár először szerepelt külföldön, Strasbourgban. Romváry elmeséli a Victor Vasarely Múzeum történetét. A művész neve 1960-ban vált ismertté a világban, itthon csak utána. Kitér az Uitz Múzeum alapítására és a Zsolnay-szobor izgalmas történetére. Igen tanulságos korrajzot és műtárgyjegyzéket is kínál az olvasónak.
A rendszerváltás után a miniszterelnökök új időszámítást ígértek, de a vidéki ellenzék megosztott volt. Nem sikerült megszerezni a pécsi pártbizottság épületét, az egyház vissza akarta szerezni korábbi tulajdonait, így megszűnt a Martyn Múzeum. Elsorvasztották a múzeum utcát, elbocsátották a hétezer uránbányászt, amivel hatvanezer lakos életét ellehetetlenítették. Rövidesen megszűnt a Bőrgyár, a Kesztyűgár, a MIZO, a bútorgyár, a Délhús, a Baromfifeldolgozó és vele több kulturális intézmény. Lerombolták a Magasházat, szanálták a Központi Bányászati Múzeumot. 2013-ban a múzeumok városi kezelésbe kerültek minden szakértelem mellőzésével. A belépőjegyeket 27%-os ÁFÁ-val sújtották, hiába képviseltek milliárdos értéket a köz számára. Nincs már több százezres látogatószám a kulturális intézményekben. Mellesleg több köztéri szobrot ismeretlen helyre szállítottak. Az ifjúság nem jár múzeumba, nem is tudja, melyiket hol keresse. Így képezik a jövendő rajztanárait. Keserü Ilona hiába tiltakozott, érdektelenség miatt megszűnt a Városi Képtár. A vezetés nélkülözi a múzeumi szakmai múltat (pl. Ecsedy István régész). 2005-ben Pécset javasolták Európa Kulturális Fővárosává (EKF) 2010-re. Aztán 2008-ban mindenkit leváltották, aki a tervezésbe beleszólhatott. Jöttek a saját ötleteikkel a felkészületlenek meg az ellenérdekelt csoportok – 40 milliárdért. Romváry igazát bizonyítja az EKF sikertelensége. Szintén izgalmas olvasmány a Kodály Központ és a Zsolay Kulturális Negyed létrejötte. Utóbbi kezelhetetlen mamutintézmény, nem tartozik a város szakmai felügyelete alá. Nem minden tanulság nélküli a Zsolnay-kerámia és a Gyugyi-gyűjtemény története sem.
Romváry könyvének lapjain ismét visszatér Csontváry 21. századi hányattatásaira. 2014-ben – a szakértők véleményét mellőzve – Berlinbe szállították a képeket, hogy az egyetemes művészettörténet részévé váljanak. A hatmilliárdos biztosítás ellenére nem így történt. 2015-ben Gulyás Gábor a Budai Vár ideiglenes, zegzugos kiállítóhelyén mutatta be Csontváry képeit – tematikus, nem kronologikus egységben. Hozzá méregdrága dizájnos katalógus készült. A pécsi kiállítás nyugalmát harmadszor bontották meg. Ráadásul Munkácsy hatását akarták kimutatni Csontváry képein, holott a festő 1880-as hallucinációt követve utazott Rómába, hogy Raffaello nyomdokaiba lépjen. Ugyancsak Munkácsy hatását akarták igazolni a csíki részleges kiállításon. Ki tudja, miért. Csontváry nemcsak életében, hanem máig politikai beavatkozások áldozata. – „A világhír elnyerésének nem Pécs az akadálya!” – fakad ki Romváry Ferenc. Csontváry kortársai, mint Lehel Ferenc, tudták, hogy Csontváry sohasem másolt. Alsóesztergályon Kubányi Lajostól vett rajzleckéket.
A Csontváry életmű felmérhetetlen károkat szenvedne, ha a városligeti Múzeumi Negyedben akarnák elhelyezni. Attól még  nem válna világszenzációvá – bárki állítja. A képek számára a legjobb hely Pécs! Évente 180 ezer látogatója volt.
A könyv végén a kiadó felsorolja Romváry kitüntetéseit, nem tagadva, hogy 1994-ben a vitézi rendben is felavatták. Azt írja: „Az időm lejárt, a mór megtette kötelességét.” Tehát örökre visszavonul.
Köszönet jár Kieselbach Tamásnak a költséges album kiadásáért, amely – sajnálatunkra – nem kerül könyvesbolti forgalomba, hiába ajánlanánk a legjobb szívvel barátainknak.

Dobi Ildikó - EuroAstra