Dicső magyar várak! - Kéked

Kéked - vártörténet

A Hernád folyó völgyétől keleti irányban, az országhatár közelében bújik meg a Zemplén hegyei között Kéked, ahol napjainkban ismét régi fényében pompázik a reneszánsz várkastély.

A kora középkori idők óta ismert jobbágyfalu területén minden valószínűség szerint korábban is állt olyan udvarház, amiben a birtokos és családja lakott, de a jelenlegi épületet csak a 17. század első évtizedében alapozta meg a Kékedi nemesi család, akik közül György hozta el a Habsburgok ellen felkelést indító Bocskai István számára a török szultán által írt, magyar fejedelemmé való kinevezést jelentő iratot.

A reneszánsz várkastély nagyméretű, de cserépkályhákkal jól befűthető és nagyobb ablakokkal világossá varázsolt lakószobái kényelmes lakhatást biztosítottak, a külső homlokzatok sgrafittós vakolatdíszei és a felső fecskefarkas pártázat motívumai pedig a földesúr gazdagságát hirdették. Természetesen a korszak rossz közbiztonsága megkövetelte a külső védőművek - így az épület sarkait tagoló kerek tornyok valamint a várkastély udvarát oltalmazó magas kőfal - kialakítását is. A legkülső védelmi övezetet egy mély vizesárok jelentette, amelyen felvonóhíd ívelt át.

1627-ben Kékedi György fiai megosztoztak az addig közösen birtokolt javaikon, az ekkor keletkezett osztálylevél szerint a kékedi épület már lakható állapotban volt. Az először felhúzott északi épületszárnyat a későbbi évtizedekben déli irányban egy nagyobb méretű - szögletes olaszbástyákkal védelmezett - lakótömbbel bővítették ki. Ennek ellenére jelentős védelmi erőt nem képviselt. I. Rákóczi György 1644-es hadjárata idején az elmenekült földesúri család szállását megrohanták a vérszemet kapott helybeli jobbágyok, teljesen kifosztva az épületet. A hátrahagyott tizenkét német katona nem tudott nekik ellenállni, a parasztok részben őket is legyilkolták.

1658-ban elhunyt Kékedi Balázs, akinek egyetlen leánya Katalin, az elmagyarosodott eperjesi szász kereskedő család, a Melczerek egyik férfitagjához ment nőül. A Thököly-féle háború során a kurucok és velük szövetséges török martalócok ismét kifosztották a várkastélyt, mindent elvittek, ami mozdítható volt, a pincében megitták a bort és elhajtották a falubeli lakosság jószágállományát is.

A háborús pusztításokat sokáig nem állították helyre, egy 1708-as feljegyzés szerint az egykor szebb napokat látott épület "puszta és rongyos" volt. 1772-ben Melczer Pál tulajdonrészét Ferenc nevű unokaöccse özvegyének zálogosította el. Miután sikerült elegendő pénzt összegyűjteni, megkezdődtek a romladozó épületszárnyak helyreállítási munkálatai: 1863-ban romantikus stílusban átalakították a homlokzatát, de az alapfalak megőrizték az eredeti várkastély elrendezését.

1979-ben megtörtént a kastély régészeti kutatása és műemlékvédelmi helyreállítása, hogy napjainkban már teljes épségben, szállóként szolgálja a csodálatos természeti szépségű helyen pihenni vágyók kényelmét.

Kéked - fotók

2D-s fotók |

Forrás: Magyar Várak, Vármúzeum, ...