Regéc vára

Vártörténet | Programok | Kapcsolódó oldalak: [1] [2] [3]

A Mogyoróska és a névadó Regéc községe között emelkedő 625 méter magas Várhegyen emelkedik Regéc vára.

Az első biztos adat 1307-ből származik a várról. A XIII.-XIV. században emelhették az Aba nemzetség tagjai. A következő évszázadokban hosszú ideig királyi kezelésben is állt. A középkor folyamán a magáénak mondhatta a Szapolyai, a Serédy, az Alaghy és az Esterházy család.

1645-ben szerzi meg a linzi békeszerződés értelmében I. Rákóczi György erdélyi fejedelem, ezt az időszakot mondhatjuk Regéc virágkorának. Biztonságos falai között tanította Badinyi Ferenc a hatéves Ferkó úrfit a gyermeklétet oly megnehezítő latin nyelv rejtelmeire.

Utolsó katonai jellegű alkalmazását a Thököly felkelés idején élte, amikor a kurucok hadianyagraktárul használták. 1685-ben a császári zsoldosok puskaporral levegőbe röpítették falait.

Az 1990-es esztendőktől lelkes lokálpatrióták kezdeményezésére megkezdődött a pusztuló regéci vár feltárása.




Forrás