Sziklavár, Sirok

Magyarország legvadregényesebb sziklavárát a Tarna mentén, a Vár-hegy tetején lelhetjük meg, amelyet nemcsak a sziklatömb tetejére építettek, hanem belsejébe is. A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket is vájtak. Éppen ezért zseblámpa nélkül nem érdemes útra kelni Sirok várához, mert akkor a többszintes labirintust legfeljebb csak a sötétben tapogatva járhatjuk be.

In english...

Auf deutsch...

Magyarul...

A vár múltja

Az alsó- és felsővárból álló siroki erősség építését a 13. században kezdhették a tatárjárás után, amikor a királyi és a magánbirtokok védelméül kiépítették a végvárak rendszét. Építője az Aba nemzetségbe tartozó Bohr-Bodon család volt. A várról az első híradás 1320-ból származik. Ekkor egymás után kétszer is tulajdonost váltott: előbb a királlyal szembeszálló Csák Máté kezére játszották, ám hamarosan az uralkodó, Károly Róbert csapatai elfoglalták.

Többet mutat...

1371-ig királyi vár volt, majd I. Lajos elzálogosította Domoszlói Miklós hevesi ispánnak, aki kijavította a várat 2000 aranyforint értékben. 1389-ban Tari László a vár ura, majd leszármazottai, 1472-től pedig a vidék nagybirtokosai az Országh és a Kompolti család. Eger 1552-es sikertelen török ostroma után Sirok hadi jelentősége is megnőtt, hiszen elővára volt Egernek, ezért megerősítették. Ekkori tulajdonosa, Országh Kristóf építtette ki az olaszbástyákkal védett alsóvárat. Eger 1596-os eleste után a siroki várnagy harc nélkül feladta a várat.

A törökök 90 éven keresztül birtokolták az erősséget, amelyet a környékbeli lerombolt templomok köveiből továbbfejlesztettek.
A török kort követően kezdődött a vár pusztulása. A Rákóczi-szabadságharc idején ugyan rövid időre kurucok is birtokolták. A szabadságharc bukása után a magyar végvárak sorsára jutott Sirok vára is: falait felrobbantották, az erősség romossá vált.

Túra a várban

A várba a turisták jelenleg több fal-kiomláson, illetve a merészebbek a lőréseken keresztül juthatnak be. Az alsó várban több üreg is látható. Ezek közül kettő magtárként szolgált, egy pedig ciszternaként gyűjtötte össze az esővizet. A felsővárba vezető, sziklába vésett szűk és meredek alagút alatt egy újabb üreg nehezíti a feljárást. Ez valószínűleg egy műhelynek adhatott helyet.

Többet mutat...

A felvezető járat középen három irányba válik szét: a középső a felsővárba vezet, a két oldalsó pedig a felsővárat a falak alapja alatt öleli át. Hátrébb újabb feljárón a „Mulató palotába" jutunk. A meredeken lefelé tovább induló alagút nincs feltárva. A legenda szerint ez a titkos járat az egri várral kötötte össze Országh Kristóf várát.

A felsővár északi oldalán újabb lejárón ereszkedünk le a másik kazamatába, ahonnan több ablak nyílik a várhiz felvezető út felé. A várat érdemes körüljárni, mivel lépten nyomon újabb sziklaalakzatok, kikagylósodások ejtik ámulatba a látogatót.

A siroki vár több szempontból is egyedülálló, és fontos eleme a hazai és közép-európai vártúra útvonalaknak.

Forrás: Műemlékek Nemzeti Gondnoksága