Vatikán - nevezetességek

Mikor Numa Pompilius, a mondák szerint Róma második, jövendőmondó királya Kr.e. mintegy hétszáz évvel kiválasztotta azt a magaslatot, ahonnan népének kinyilvánította az istenek állítólagos üzeneteit (a vaticinatiókat), aligha láthatta előre a jövőt – azt, hogy a Vaticanus-domb viszonylag kisebb részén idővel egy szuverén, nemzetközileg is elismert városállam alakul, amelyet a császárságokra és királyságokra jellemző elidegeníthetetlen területi, politikai, polgári és diplomáciai jogok illetnek majd meg. A Vatikán a világ legkisebb államalakulata. Területe alig haladja meg a 44 hektárt – nem nagyobb tehát, mint egy jókora, 18 lyukú golfpálya. E kicsiny állam területén található ugyanakkor a világ legnagyobb temploma, a Szent Péter-székesegyház, továbbá egyik legnagyobb kiterjedésű palotaépítménye, amely mintegy ezer helyiségből áll. A szuverén állam 1929. február 11-én alakult az ún. lateráni szerződés alapján. XI. Pius pápa lateráni egyezmény aláírása idején a következőket mondta: „Ez a terület kicsi, mégis kijelenthetjük, hogy a világon a legnagyobb, hiszen itt található a Bernini által tervezett oszlopcsarnok, Michelangelo kupolája, a gyönyörű galériák, a kertek és a könyvtárak számos tudományos kincse, valamint az Apostolok Fejedelmének sírja.”

Basilica di San Pietro

A Szent Péter-bazilika a kereszténység legnagyobb temploma. Annak a fényes ókeresztény bazilikának a helyén áll, melyet Constantinus császár építtetett 324-ben a szent apostol tiszteletére. Az ősi székesegyház falai a középkor végére omladozni kezdtek, ezért Bramante kapott megbízást új főtemplom építésére. Dolgozott rajta Raffaello, B. Peruzzi, A. Sangallo, végül Michelangelo is. Ez utóbbi Bramante elképzeléseihez híven görög kereszt alaprajzú grandiózus bazilikát tervezett kettős boltozatú kupolával. A XVII. sz. első éveiben Maderno a görög kereszt alaprajzot latin kereszt formájúvá változtatta. Az ő munkája a barokk homlokzat is. A templom elé később Bernini hatalmas ellipszis alakú díszteret épített, melyet két oldalról félkör alakú négyes oszlopsorok (a híres

kollonnádok) szegélyeznek. 284 oszlop és 88 pillér alkotja a Kolonnádokat. Az oszlopcsarnok tetején körben 162 szent barokk szobra áll. Bernini 1656 és 1667 között, 11 éven át dolgozott remekművén. A tér közepén magas. vörösgránit obeliszk nyúlik az ég felé. Caligula hozatta ide Egyiptomból, Kr. u. 37-ben. Ha ráállunk az obeliszk és a két, 17. századi ikerszökőkút közé elhelyezett két, kör alakú burkolókő egyikére, megfigyelhetjük a tökéletesen összehangolt négyes dór oszlopsorokat, amelyek az optikai bravúr következtében egyetlen oszlopnak tűnnek.

Két szökőkút van mellette, az egyiket Maderno, a másíkat Bernini készítette. A templomhoz széles lépcsősor vezet. A tágas központi előcsarnokkal díszített homlokzaton 9 balkon van kiképezve, a középsőt, a Loggia delle Benedizioni-t az áldások loggiájának hívják, mert ebből az ablakból hangzik el nagy ünnepeken a pápa áldása az « Urbi et Orbi » (áldás a városnak és a világnak) a hívek nagyszámú tömege előtt, mely ilyenkor a Szent Péter téren összegyűlik. A homlokzat előterében végigvonuló márvány oszlopsor 5 ajtaja vezet az átriumba, Maderno méltóságteljes alkotásába (1608-13.), melyet értékes mozaikok díszítenek: Giottótól a Navicella (az apostoli halászbárka) a bejárati ajtó fölött és Constantinus császár lovasszobra, Bernini alkotása, mely szintén az előcsarnokban helyezkedik el. A központi bejárat bronzszárnyait Antonio Filarete készítette 1440-45-ben.

A kiváló ötvösmunka Szt. Péter és Szt. Pál alakját idézi. Az utolsó ajtó jobbra az ún Porta Santa, a szent ajtó, melyet zárva tartanak, csupán a jubileumi szent években nyitja ki a pápa egy jelképes kalapácsütéssel. Lépjünk be a bazilika belsejébe és azonnal észleljük, hogy a legnagyobb szent épületben vagyunk, melyet valaha is építettek. Ez a monumentális alkotás azért született, hogy a katolikus egyház szentségét magasztalja, ezért is lett a szent ereklyéknek, csodálatos egyházi kincseknek gazdag tárháza. Maga az épület a reneszánsz és a barokk stílus harmonikus egysége. Amikor belépünk a székesegyházba, olyan érzés fog el „mintha az Örökkévalóságba lépnénk be—, írta Goethe. A világ legnagyobb katolikus temploma roppant dimenziókat tár fel. Külső hosszúsága 212 m. belső hosszúsága 187 m . Belmagassága a kupola csúcsáig 132 m . A főhajó padlóján réz távjelzők mutatják, hogy milyen hosszúak a világ más híres, nagy katedrálisai.

A bazilika legértékesebb műremekét, legféltettebb kincsét, Michelangelo magasztos Piatá­ját a bejáratról jobbra, saját kápolnájában találjuk. A művész. mindössze 24 éves volt. amikor kifaragta a mélyen megrendítő szobrot. A Szűz ölében ringatja a megfeszített Krisztus testét. Ez Michelangelo egyetlen olyan műve. amelyet szignált (a Madonna széles vállszalagján), miután meghallotta, hogy az emb­rek egy másik szobrásznak tulajdonítják az alkotást. Amióta 1972-ben egy vallási fanatikus kalapáccsal a kezében meg akarta rongálni a szobrot, védőüveg borítja. A belső teret hatalmas pillértömegek tagolják. Hol elszűkül, hol kitárul a rendszer a boltozatok, kupolák egymásutánjában, míg középen Szt. Péter sírja fölé borul a világ legszebb kupolája. A kupola alatt magasodik a baldacchino, Bernini 29 m magas oltárbaldachinja. A főoltár fölött szárnyal, amelynél csak a pápa celebrálhat misét. A tető és a négy csavart oszlop a Pantheon bronzdíszeinek anyagából készült. Mind a négy oszlop tetején címerpajzson ott láthatjuk a három méhet, a művet megrendelő Barberini VIII. Orbán pápa címerállatát. A lenyugöző kupola megtervezéséhez Michelangelo a Pantheon és a firenzei katedrális példájából merített ihletet.

A főhajóból lift visz föl a galériába, ahonnan a bazilika belsejének szédítő látványa tárul elénk. Közelről tanulmányozhatjuk a kupola finom szerkezetét. Spirális lépcsők és rámpák vezetnek a külső erkélyre. amelyen körbejárhatjuk a kupolát, és élvezhetjük Vatikánváros és egész Róma megragadó panorámáját. Ha a Szt. Péter Bazilikát és a kolonádok szobrait részletesen meg akarjuk ismerni, a http://www.stpetersbasilica.org/floorplan.htm oldalon pontos és igen részletes leírást találunk.

Grotte Vaticane (az altemplom)

Sok őskeresztény szarkofágot őriz, és több pápát is itt temettek el. Az altemplom két részből áll: a Grotte Nuove (az új altemplom), ide tartozik a Szt. Péter kápolna, a Cappella di San Pietro; a Grotte Vecchie (a régi altemplom). Bejáratuk a Largo Braschi-ról nyílik. A Grotte Vecchie-ben, az ókeresztény szarkofágok szentélyében egyébként magyar kápolnát avatott II. János Pál pápa 1980. október 8-án. A kápolnát Magyarország patrónájának, a magyarok Nagyasszonyának, a Boldogságos Szűzmáriának ajánlották, mert annakidején Szt. István király, első katolikus királyunk is neki ajánlotta országát és koronáját. II. János Pál pápa 2005. április 2-án húnyt el, teste Szent Péter sírjától nem messze nyugszik, közel a Magyarok Nagyasszonya kápolnához.

A vatikáni paloták egysége mind építészeti, mind művészeti szempontból egyaránt fontos. Az együttes, melybe az ún. bronzkapun lehet bejutni, az évszázadok során állandóan bővült és szépült, többek között olyan nagy mesterek közreműködésével, mint Michelangelo, Bramante, Raffaello és Bernini. Ez utóbbi készítette VII. Sándor pápa kívánságára a felséges Scala Regiát, a királyi lépcsőt. Ezen lehet feljutni a Sala Regiába, a királyi terembe és a Paolina-kápolnába, mely csodálatos Michelangelo-freskókat őriz. A Palazzo Apostolico Pontificio, a pápai palota csak akkor látható, ha a katolikus egyházfő fogadást ad. A pápa rezidenciája az V. Sixtus pápa épületében van, hivatalai a II. emeleten, ahol a Sala Clementiná-t is találjuk, egy gazdagon díszített termet, melyhez a Scala Papalé-n, azaz a pápai lépcsőn lehet feljutni.

Musei Vaticani

Kevéssé meglepő, hogy az a római katolikus egyház. amely a művészettörténet egyik legnagyobb mecénása. a leginkább számottevő műgyűjtő is egyben. A Vatikáni Múzeumok együttesen 7 km hosszúságú kiállítótermeiben és galériáiban a nyugati civilizáció mikrokozmosza tárul elénk. Lenyűgöző bőségben láthatók műkincsek: egyiptomi múmiák és etruszk arany­ékszerek, görög-római szobrok. középkori és reneszánsz mestermuvek, a modern vallásos művészet alkotásai.

Ha felmegyünk a hatalmas csavar alakú lépcsőn, a Scalone Elicoidalé-n, eljutunk a vatikáni múzeum különböző szektorainak bejáratához: szemközt található a Pinacoteca (a képtár), balra a Musei di Antichitá (az antik gyűjtemények múzeuma). A Musei Gregoriano Profano a nemkeresztény, a Musei Pio Cristiano a keresztény vonatkozású tárgyak múzeuma.

A Vatikáni Múzeumról részletesen a http://mv.vatican.va/3_EN/pages/MV_Visite.html oldalon lehet olvasni.

Cappella Sistina

A Sixtusi-kápolnát IV. Sixtus pápa kívánságára Giovannino de' Dolci építész tervezte. Ez a Vatikán ékessége mind művészeti, mind vallási, mind történelmi szempontból. A nagy négyszögletes termet freskódíszítéses hordóboltozat fedi; a Sixtusi-kápolna manapság is színhelye ünnepélyes egyházi rendezvényeknek, a leghíresebb az ún. konklávé, az a tradícionális gyűlés, amelyen megválasztják az elhúnyt pápa utódját. A bíborosok teljesen elzárkóznak a külvilágtól, és csak füst útján jelzik a szavazás eredményét. Ha fekete füst száll föl, akkor nincs eredmény, folytatják a gyűlést és újra szavaznak; ha fehér a füst, az azt jelenti, hogy megvan az új pápa. Így történt ez idén is, mikor XVI. Benedek pápát megválasztották. A kápolna falainak és mennyezetének freskóit szinte egyidőben készítették. A boltozat kifestését II. Gyula pápa bízta Michelangelóra, és a mester 3 év alatt készítette el. Ez a nagyszabású mű, bár világosan elhatárolódó jelenetekre oszlik, mégis hihetetlenül egységesnek és egyöntetűnek hat; a jeleneteket próféták és szibillák alakjai veszik körül, mintha fehér márványtrónon ülnének. A szibillák azért kerültek a próféták közé, mivel a pogányság idején ők is megjósolták, hogy eljön az a kor, amikor másképp ítélik meg az embert és az emberi életet. Ez a kor lett a Kereszténység kora. Nagy próbatétel volt. A szobrász Michelangelo mindaddig márvánnyal és bronzzal dolgozott. Gyakorlatlan volt a festésben. Freskót végképp soha nem készített. Hét segédet kapott maga mellé, de azok alkalmatlansága csak tovább súlyosbította a helyzetet. Néhány hét után elküldte őket, és egyedül dolgozott a Sistina mennyezetfreskóján 4 éven át, 1508 és 1512 között. A legendával ellentétben, nem hanyattfekve, hanem „szíriai íjként", lábujjhegyen állva és hátrahajolva festett. Ráadásul II. Gyula időnként felkapaszkodott az állványra, ellenőrizte a munkát, azzal fenyegetve Michelangelót, hogy lelöki a magasból, ha nem iparkodik. Bővebb leírásokat a http://mv.vatican.va/2_IT/pages/CSN/CSN_Main.html oldalon találunk.

Stanze di Raffaello

Raffaello a nevéről elnevezett stanza-kat II. Gyula pápa kívánságára díszítette fel freskóival, mert a pápa a Borgia lakosztályból át akart költözni a palota második emeletére. A munkát az akkor még csak 25 éves Raffaello Sanzio 1508 őszén kezdte el. A pápa eredetileg csak egy terem falait akarta Raffaelóra bízni, de amikor meglátta az első elkészült freskót, úgy elbűvölte a művész tehetsége, hogy felbontotta a már megkötött szerződést Luca Signorellivel, Pinturicchióval, Peruginóval, Sodomával, és mind a négy stanzát Raffaello kapta. Az ezekrol szóló részletes leírást a

http://mv.vatican.va/2_IT/pages/SDR/SDR_00_Main.html oldalon találhatjuk.

Vatikán területére a Szent Péter székesegyház és a múzeumok kivételével csak különleges engedéllyel lehet belépni.

Az őrszolgálatot a svájci gárda 19-25 év közötti, minimum 178 centiméter magas, nőtlen katolikus férfiai látják el, akik még mindig a Michelangelo által tervezett, sárga-kék-piros csíkos egyenruhában feszítenek.

A múzeum főbejáratán át juthatunk el a Vatikáni kertbe, amelynek egy része nyitva áll a turisták előtt is. A hangulatos parkban egy pápai nyaraló és rengeteg szökokút is helyet kapott a gondozott növények mellett.

A vatikán hivatalos oldala: http://www.vatican.va/

A pápa halálakor készült panorámafelvételteleken a St.Péter teret is láthatjuk.