Finnország

Finnország maga a harmónia
Mintha száznyolcvannyolcezer tavának mindegyike egy remekül megtervezett, hatalmas kirakós játék egy-egy eleme volna. Nagyon nehéz akár csak egy olyan fát találni, mely nincs tökéletes szimmetriában a körülötte levőkkel. Ugyanez a harmónia tükröződik az ország lakói, az udvarias, kellően komoly, ugyanakkor életvitelüket tekintve könnyed, mégis hatékony finnek mindennapjaiban is. Ők azok, akik a környezettel köttetett õsi kapcsolatot mindmáig a természet iránti alázat és tisztelet jegyében ápolják. Ezt mi sem példázza jobban, mint a finn fagazdálkodási terv, mely során a kivágott fák helyére ültetett facsemeték kerek száz évig háborítatlan békében növekedhetnek.

Természet
Finnország az állandó kihívás is egyben. Az egész ország egy ötcsillagos természetvédelmi terület, a kalandvágyók igazi paradicsoma. Egy valódi paradicsom, ahol kenunkkal vad zúgókon leereszkedve, fenséges horgászterületekre érve kedvünkre próbálhatjuk kifogni a világ legnagyobb lazacát, vagy kutyák, esetleg rénszarvasok húzta szánon eredhetünk ritkán látott vadak nyomába. Persze nem kell élsportolónak lennünk ahhoz, hogy kiélvezhessük a természet nyújtotta szabadidős lehetőségeket. A finnek ezeréves, a közvetlen környezetükkel karöltve szerzett tapasztalata a garancia arra, hogy a kevésbé jó edzettségi állapotúak ugyanúgy találnak maguknak kellemes és felejthetetlen elfoglaltságot, mint a gyermekekkel érkezők.

Nagyvárosok
Helsinki, a gyönyörű, takaros főváros és Finnország egyéb nagyvárosai (Turku, Rovaniemi) magukon hordozzák az idők során rendszeres ellenállást tanúsító finn nép múltjának nyomait. A városokon kívül a végtelenbe futó csendes utak behálózzák a finn tóvidéket, ahol a fák fittyet hányva a gravitáció szabályaira, szinte az égig nőnek. Itt is, ott is feltűnnek a vidéki szállodák, kisebb-nagyobb faházak, melyeknek elengedhetetlen részei a közvetlenül a vízparton épült szaunák.

Jégország
Az ezer tó országában az év minden szakának megvan a maga varázsa. A téli hidegben, egészen a tavasz beköszöntéig az északi sarkkörön és Karéliában hórobogóra, szánra vagy sítalpra pattanva megcsodálhatjuk a fagyos erdõk minden szépségét, de felejthetetlen élménnyel gazdagodhatunk a Kemiben található Lumi Linna jégkastélyban töltött éjszaka után is. A kastély, valamint a hozzá tartozó étterem, kiállító terem és kápolna az időjárástól függően akár április végéig is fogadja a vállalkozó kedvű látogatókat.



Finnország a hosszú téli éjszakák, a rövid tavasz, a szaunák és a télapó országa. Télen a sífutók és korcsolyázók paradicsoma, nyáron a vitorlázók, a túrázók és a horgászok mennyországa. Belterületein Európa legnagyobb érintetlen vadonját találhatjuk, kiterjed lápvilággal és számtalan madárfajjal. A finnek állítólag rokonaink és Ők e szerint is viselkednek. Finnországban magyarnak lenni rangot jelent. Az egyetemeken magyar tanszékekkel találkozhatunk, és a finn átlagember meglepően tájékozott Magyarországról.

Egyszerűségében lenyűgöző, szinte ember nem lakta vidék: Finnország. Az "ezer" tó és sziget országa rövid, ám meleg nyárral, hosszú havas téllel eszményi úticél a szabadság eltöltésére. Világhírű szaunájával, ezzel az "izzasztó" berendezéssel, amely testből és lélekből kimossa a salakot, valamint a "sisuval", sportolóinak és katonáinak edzéstechnikájával.

Az ezer tó és erdő ország szlogenje nemhogy nem túlzás, meg se közelíti a valóságot. Finnországban ugyanis több, mint 55.000 tó van, területének mégis alig egynegyede víz, több, mint kétharmada erdő és láp, a tengerpartot pedig tízezernyi apró sziget hímzésként szegélyezi. A finnek zeneszeretetüket csodálatos énekesek révén exportálják; odahaza számos zenei fesztivált rendeznek, a mindennapokban pedig a tangó iránti szenvedélyüknek hódolnak, melyet a rock és a pop sem tudott kiszorítani. Sibelius szimfonikus költeménye, a "Finlandia" érzékletesebben mutatja be Európa legészakibb országát, mint szavak ezrei.

A legnagyobb szigetek Turku városa előtt húzódó Ĺland szigetek.
A több tízezer tó közül, amelyek 5 tórendszerre oszthatók, a Saimaa tórendszer a legnagyobb.

Finnország éghajlata az ország déli , és középső részében hideg mérsékelt, északon szubarktikus, ill. arktikus. A déli partvidéken a legalacsonyabb évi középhőmérséklet -6°C, a legmelegebb 16.5 °C. A csapadék eloszlása délről észak felé haladva csökken.

Politikai rendszere élén a kormány, és annak elnöke, valamint az egykamarás parlament állnak.

Finnország legfontosabb természeti értéke a fa, erdőgazdasága nagyon fejlett, és papírgyártásban világelső.


Amikor az éjszakák hosszúak (márpedig nagyon hosszúak tudnak lenni), akkor sokkal több mindent lehet csinálni, mint leülni a szobában egy vodka mellé. Síelhetünk, vagy szaunázhatunk. A nyári évszakban a partmenti területek, ideértve az Aland-szigetet és a Turku-félszigetet is, a vitorlázók és a horgászok paradicsomává válik. A belső vidékek Európa legnagyobb érintetlen vidékének értékeivel turisták ezreit vonzzák minden évben.

A délen fekvő főváros, Helsinki több, mint 30 galériával, illetve múzeummal dicsekedhet, míg az északi területek a Télapóval való találkozással kecsegtetnek. Hol másutt a világon ülhetünk fel egy rénszarvas húzta szánra, vagy egy jégtörő hajóra, golfozhatunk a zöldben az éjszakai világosban?

Környezet, éghajlat:

337.000 km2-es területével Európa hetedik legnagyobb országa. Svédország és Oroszország között terül el. Utóbbival 1269 km hosszú határvonalat oszt meg. Norvégiával a sarkvidéken 716 km hosszú a közös határvonal, Svédországgal pedig északnyugaton 586 km. Déli részét a Finn-öböl választja el Észtországtól. Finnország területének kétharmadát borítja erdő, egyharmada sarkvidéki terület. A jégkorszak után kialakult tavak jelentik fő jellegzetességét, és ha hozzá számoljuk a lápos és mocsaras területeket a tavakhoz, akkor elmondhatjuk, hogy az ország mintegy 10%-át víz borítja. Az ország legmagasabb pontja a Halti, 1328 m magasan emelkedik a tengerszint fölé.

Május és szeptember között növényzete rendkívül gazdag és változatos. Július végére néhány alacsony fekvésű völgy dzsungelhez hasonlítható. Az erdőket főként fenyvesek, lucfenyők és nyírfák alkotják. A lombhullató erdők közül a nyír a legjellemzőbb és itt a legváltozatosabb az élővilág. A barnamedve az ország legnagyobb emlős állata, más itt élő emlősök: a jávorszarvas, a róka, a hiúz, a lemming és a sün. Az ország északi része bővelkedik rénszarvasokban is és a hódok is elterjedtek. Több, mint 300 madárfaj él itt.Az országban nagyon alacsony lehet a hőmérséklet. Délen januárban és februárban elérheti a -15°C-ot, míg északon gyakori a -30°C is, s ekkor a nap nagy részében a sötétség uralkodik. Nyaranta a hőmérséklet északon 15°C, délen pedig 20°C körül alakul, bár néha a 30°C-ot is elérheti.

Forrás