Keresztény egyházak viszonya mindenszentekhez és halottak napjához

November másodika és pünkösd utáni első vasárnap a nyugati és a keleti egyházakban a halottak napja hagyományos időpontja.

egyház	mindenszentek	halottak napja
római katolikus	november 1.	november 2.
evangélikus	november 1.	november 2.
református	-	-
görög katolikus	pünkösd utáni első vasárnap	többször egy évben
ortodox	pünkösd utáni első vasárnap	többször egy évben
anglikán	november 1.	-

Evangélikus (lutheránus, ágostai hitvallású) ünnep:
Luther Mártont 1517. október 31-én a wittenbergi vártemplom kapujára függesztette ki az egyház megreformálásáról szóló írását. A reformáció eredményeként megalakult egyház elfogadja a szentek létezését, ám a Bibliára hivatkozva elutasítja, hogy hozzájuk imádkozzanak a hívek, vagy segítséget kérjenek tőlük. Ebből kifolyólag a mindenszentek ünnepét, akárcsak a halottak napját megtartják, ugyanabban az időpontban, mint a római katolikusok, bár nem tartozik a fő ünnepek közé. (Európában eltérések lehetnek a különböző lutheránus egyházak felfogásában az ünnepekkel kapcsolatban.)

Református (kálvinista) ünnep:
A református vallás a 16. században elindult vallásreform egyik ága, megalapítása Kálvin János nevéhez kötődik. A reformátusok elvetik a szentek tiszteletét, így a mindenszentekről sem emlékeznek meg. Kálvin a halottkultuszt helytelenítette, még a sírok megjelölését is elvetette, ezért a halottak napja sem egyházi ünnep. Az erős római katolikus hatás miatt Magyarországon nem ritka, hogy a reformátusok is kilátogatnak a temetőkbe és megemlékeznek az elhunyt szeretteikről.

Görög katolikus ünnep:
A görög katolikusok az ortodox egyházból kivált és a római katolikusokhoz csatlakozott felekezet. A pápa fennhatóságát elfogadják, viszont liturgiájuk és teológiájuk az ortodox egyházhoz áll közelebb. Mindenszentek ünnepét pünkösd utáni vasárnapon tartják, erre utal minden szentek vasárnapja elnevezése is. A halottak napja a húsvéti ünnepkörhöz kötődik: húshagyó szombaton, nagyböjt idején három alkalommal, valamint pünkösd előtt is megemlékeznek halottaikról, vagyis összesen öt különböző időpontban. Fontos kiemelni, hogy a mindenszentek és a halottak napja görög katolikus hagyománya visszaszorul Magyarországon, lényegében átvették a római katolikus szokásokat.

Ortodox (görögkeleti) ünnep:
A nyugati és a keleti egyház között 1054-ben következett be a végleges szakítás, a liturgiában és a teológiában légyeges különbségek alakultak ki. Az ortodox egyházaknak nincs a pápához hasonló, egyetemesen elfogadott vezetője, a nemzeteknek általában saját egyházfőjük van. A mindenszentek pünkösd utáni első vasárnapra esik (minden szentek vasárnapja), a halottakról pedig többször is megemlékeznek. A legfontosabb ezek közül a nagyböjtöt előtt tartott húshagyó szombat (halottak szombatja), amikor ételt szentelnek a templomban, kiviszik a sírhoz, és ott elfogyasztják.

Anglikán ünnep:
VIII. Henrik király a 16. században szakított Vatikánnal, ezzel megalapította az anglikán egyházat, amelynek a vezetője mindig az aktuális angol uralkodó. A szentek tiszteletét nem vetik el, bár a két egyház szentjei nem egyeznek meg teljesen. A halottak napját viszont nem tartják meg, bár a vallás bizonyos irányzatai - amelyek nyitottak a katolicizmus irányába – újra visszaemelték a megemlékezéseket. A szigetországban halottak napján nem szokás kilátogatni a temetőkbe, helyette a kelta gyökerekkel rendelkező, október 31-én tartott Halloween, és a november 5-re eső Guy Fawkes (örömtűz éjszakája) a meghatározó.

Forrás: Ünnep