Segítség komolyzene!”

avagy a romantikus Pannon Filharmonikusok

„Segítség, komolyzene!” címmel tartanak „beavató” koncertsorozatot havonta a Pannon Filharmonikusok. A zeneértő közönség kinevelését fontos feladatnak tartják, így rendszeresen tartanak Pocaklakó- és Babakoncerteket, hogy idejekorán zene élményben részesítsék a legkisebbeket.

A Pannon Filharmonikusok azokról sem feledkeznek meg, akiknek a komolyzenével való találkozása későbbi életkorra halasztódott. Igaz, az idősebbek sokszor már másfajta zenei irányzatokkal találkoztak, és ez befolyásolja a komolyzenéhez való viszonyukat. (Csak megjegyzem, a csöppségekhez a komolyzene áll közelebb, jobban értik, mert struktúrája jobban emlékeztet az emberi hangra, amely ebben a korban számukra még elsősorban érzelmeket közvetít. Így van ez a komolyzenével is, nem értik, de csodálatosan érzik a komolyzene üzeneteit.) A nagyobbakkal és a felnőttekkel pedig meg kell szerettetni a komolyzenét. A decemberi koncert Csajkovszkij: Hattyúk tava című balett-zenéjét ismerteti meg a kisebb és nagyobb közönséggel az ANK Nevelési Központban december 3-án 18 órai kezdettel.

A választás tökéletes. Csajkovszkij az első Európa-szerte népszerű orosz zeneszerző. Romantikus életművét sajátos dallamosság, érzelemgazdagság, és élénk hangszerelés jellemzi. A Szentpétervári Konzervatóriumon tanult. Egy gazdag özvegy, Nagyezsda Meck segítségével (akivel valójában soha nem találkozott) teljesen a zeneszerzésnek szentelhette magát. Fő művei operák (köztük az egyik legismertebb az Anyegin) és balettek (úgymint a Rómeó és Júlia, a Diótörő). Hat szimfóniát, hegedűversenyt, három zongoraversenyt, kamara-, kórus-, zongoraműveket, dalokat írt. Műveinek romantikus szerkezetét és dallamvilágát könnyen megszeretik azok is, akikhez nem kifejezetten áll közel a komolyzene. Balettjei, amelyek a romantikában oly gyakori meseszerű librettót követik kifejezetten felkeltik az ifjabb korosztály érdeklődését is.

De úgy tűnik a zenekar szinte egész decembere a romantika jegyében zajlik: Akik december 11-én ellátogatnak a POTE Aulába a 19h 30-kor kezdődő koncertre ugyancsak romantikus és késő-romantikus orosz zeneszerzők társaságában tölthetnek egy estét. Csajkovszkij: Hattyúk tava c. balettje mellett Muszorgszkij Éj a kopár hegyen c. művét és Rahmanyinov Opusz 1. No 1fisz-moll zongoraversenyét., hallgathatják meg.

Muszorgszkij (1839-1881), az orosz zene egyik legnagyobb alakja szülei akaratából katonatiszti kiképzést kapott, noha zenei tehetsége már kisgyermekkorában kiütközött. Húsz éves korában lemondott tiszti rangjáról és attól kezdve a zenének élt. Az „orosz ötök” zeneszerzői csoport tagja lett, akik a régi orosz zene felkutatását, ápolását tűzték ki célul, és ezt akarták új műveik révén megismertetni a világgal. Muszorgszkij nemcsak az orosz népzenéhez vonzódott, hanem hazájának történetéhez, az ősi népszokásokhoz, a régi pogány hitvilágból megmaradt hagyományokhoz is és mindenek fölött az orosz néplélekhez. Mindezt tökéletesen tükrözik művei, amelyekből sugárzik a zeneszerző rendkívül eredeti egyénisége — annak ellenére, hogy zenei képzettsége nem volt hiánytalan: operáit és az ezen a napon felcsendülő szimfonikus költeményt is barátja és „Ötök”-beli társa, Rimszkij-Korszakov hangszerelte. Az Éj a kopár hegyen című hangversenyfantáziát Gogol Szent Iván-éj című drámája nyomán komponálta 1867-ben. A téma, a megnyílt sírokból előjövő és boszorkányszombatot tartó holtak, igen népszerű volt a romantikus zenében (gondoljunk Berlioz Fantasztikus szimfóniájára), Muszorgszkij azonban a régi hiedelem jellegzetesen orosz változatát írta meg.

Sergey Rachmaninov(1843-1943). Bár zeneszerzőként való elismerése váratott magára, zongoraművészi teljesítményével, legendás technikai tudásával és ritmusérzékével hamar tekintélyt szerzett, nemzedéke legnagyobb zongoristája volt. Művei többsége Csajkovszkijéval rokon késő romantikus stílusú, bár jelentős mértékben érezhető Chopin és Liszt hatása is. Három zongoraversenyt írt. Mindhárom népszerű. „Első zongoraversenyét (fisz-moll) még konzervatóriumi évei alatt, 1892-ben mutatta be, majd Aleko című operájával aranyérmet nyert az oklevél-pályázati vizsgán. Rachmaninov művészete Csajkovszkij nyomdokain halad: bár egy emberöltővel fiatalabb volt Csajkovszkijnál, mégis a konzervatív stílus mellett foglalt állást, és mint ilyen, szemben állt az orosz „Ötök” törekvéseivel (…). Ahhoz, hogy ez a stílus mégse tűnjék idejétmúltnak, porosnak a XX. század első felében, a zeneszerzés technikájának olyan mérvű virtuóz elsajátítása és az ihletnek olyan forró heve kellett, mint ami Rachmaninov néhány művét jellemzi.” (www. Fidelio.hu Pándi Marianne)

Forrás Terasz