Luxustermék magyar módra

Messze nem vagyunk olyan neves "dizájnnemzet", mint az olasz vagy a francia. A példák alapján mégis úgy tűnik, hogy a magyar tervezők munkáinak ott a helye a felső és a luxuskategóriás termékek között is. Körülnéztünk, kerestünk néhány példát arra, hogyan és milyen külsőbe csomagolnak drága dolgokat a magyarok.


A közelmúltban hirdették ki a Zwack kézműves pálinkáival kapcsolatban kiírt formatervező pályázat eredményét. Népszerű volt a kiírás, több mint hatvan jelentkező közül választották ki a győztest. A pályázat híre és a nyertes termék képe pedig bejárta az ezzel foglalkozó sajtót.

A Nespresso kávégépekkel kapcsolatos pályázatára is színvonalas magyar munkák érkeztek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a legjobb 22 munka közül négyet magyar fiatalok terveztek, és a harmadik helyezett is hazánkból került ki. A világjáró kiállítás hamarosan Budapesten is látható lesz. És ez csak két példa arra, hogy a prémium termékek esetén is van keresnivalója a hazai tervezőknek.

Egy modell Katti Zoób–Zsolnay kollekciót mutat be

Vannak hagyományos hazai luxustermékek saját tervezővel, amilyen a Zsolnay porcelán vagy a Vass Cipő. Arra is van itthon példa, hogy egy ismert dizájner kezébe adják az ismert márkát, például Zoób Kati Zsolnay kollekcióját bárki megvásárolhatja a boltokban. Az ötlet persze nem magyar, nagy nevű, független ruhatervezők készítenek felkérésre kollekciót ismert divatházaknak, ahogy világhírű formatervezők rajzolnak multiknak háztartási készüléket mióta világ a világ.

Egy kis országban persze kevesebb a neves márka és az ismert tervező, így a példa is. A porcelán szakmánál maradva, a Herendi fiatal tervezője, Tartó László nyerte az Air Race sisakfestő pályázatát. Így a felső árkategóriás termékek mintáit láthatta sokmillió néző az idei budapesti futam közvetítése alatt, amikor Besenyei Pétert mutatták.

Autótervezésben egyértelműen az olaszok a leghíresebbek, és nem csak azért, mert átlagos és sportautóik egyaránt nagy hatást gyakoroltak arra, hogyan néznek ki ma a négykerekűek. Tervezőik nagy számban dolgoztak és dolgoznak nem olasz gyártóknak is, gondoljunk csak a legendás Pininfarina stúdióra. Ebben a közegben luxusautót tervezni valódi dicsőség, de erre is találunk magyar példát.

Tárnok Zsolt csak két éve végzett a Műszaki Egyetemen, majd egy milánói tervezőiskolába került, ahol szenvedélyének megfelelően autótervező képzésben részesült. Az ő kezét dicséri az olasz Vulca V12 luxus sportkocsi, amit kívül-belül a magyar dizájner tervezett. Az egyedileg összeszerelt autóból mindössze tíz darab készül, ezek ára 280 ezer és 340 ezer euró (74 és 90 millió forint) között van.

Neves stúdiók, világszerte ismert nevek híján a fiatal tervezőknek nem könnyű boldogulni. Még akkor sem, ha a digitális tervezés és az internet demokratikus világa megkönnyíti a feladatát annak, aki még ismeretlen, viszont tehetséges. A már említett Tárnok Zsolt is sokat köszönhet annak, hogy még magyar egyetemistaként indult és nyert több nemzetközi pályázaton.

A magyar tervezésű olasz luxus sportkocsi

Nem csak az ő példája mutatja, hogy a fiatal tervezők szeretnek és tudnak is pályázni. Az Electrolux sokakat megmozgató Design Lab kiírásán tavaly egy magyar egyetemista, Szabó Levente nyert mosódióval működő gépével. Idén ugyanerre a pályázatra már 23 magyar pályamű érkezett, és a kilenc nemzetközi döntős anyag közül kettő hazai, ami nem mondható rossz aránynak.
Hasonló pályázatok a luxusiparban ritkán vannak. A legtöbb top kategóriás cég saját tervezővel dolgozik, vagy megbíz már befutott, nagy neveket. Ezen nincs mit csodálkozni, egy klasszikus luxustermék esetén nem az innováció, az új ötlet a fontos, hanem a cég arculata, a "vonal" továbbvitele. Ez ugyan alapvetően ma is így van, de a felső kategóriás terméket egyre több ember és egyre több piac megengedheti magának. Ezért a tervezésben is talán elkezdenek új szelek fújni, amire olyan nagy cégeknél is látunk példát, mint a Louis Vuitton.

Forrás: DELUXE