Luxustermék magyar módra II.

Messze nem vagyunk olyan neves "dizájnnemzet", mint az olasz vagy a francia. A példák alapján mégis úgy tűnik, hogy a magyar tervezők munkáinak ott a helye a felső és a luxuskategóriás termékek között is. Körülnéztünk, kerestünk néhány példát arra, hogyan és milyen külsőbe csomagolnak drága dolgokat a magyarok.


Példa ugyanerre a Nespresso Coffee Luxury színvonalas nemzetközi pályázata. Idén először magyar fordulót is hirdettek, és a szervezők elmondása szerint (a beérkezett munkák színvonala alapján) ezt egyáltalán nem bánták meg.

A hazai pályázat eredményhirdetésén megnéztük közelről ezeket a terveket, és egyet tudunk érteni a szervezőkkel. Őket az ötletes pályázatok mellett az is meglepte, hogy milyen profi kidolgottságúak a tervek, sokszor 3D és mozgókép is szerepelt az anyagokba, miközben a kiírás szerint elég volt kétdimenziós terveket leadni.

Sikeres a magyar diákok utazós kávéfőzője

A hazai zsűri és a kiírók lelkesedését igazolták a nemzetközi mezőnyben elért eredmények is: a (mintegy 1500 közül) 22 döntőbe jutott munka közül négy magyar fiataloké. Milléte Balázs és Telekes Tamás "Enjoy It While Flying" fantázianevű, utazásokhoz tervezett kapszulás kávéfőzője pedig harmadik lett a verseny igen erős mezőnyében.

Több döntőbe jutott fiatallal is beszéltünk, akik elmondták, hogy a luxustermékkel kapcsolatos feladat élvezetes volt számukra. Elsősorban azért, mert nem kötötték a kezüket anyagi szempontok, ahogy egyikük fogalmazott, "akár aranyból is tervezhettünk volna kávégépet". Az ilyen magas fokú alkotói szabadság ezen az alkalmazott területen igen ritka, ennek köszönhetően (is) szárnyalt a pályázó diákok fantáziája.

Az egyetemisták számára kiírt verseny hazai döntőjébe egy kivétellel a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (a volt Iparművészeti) hallgatói jutottak be, a négy nemzetközi döntős mind ebben az intézményben tanul. Ez nemcsak azért van így, mert kevés helyen képeznek tervezőt Magyarországon, hanem azért is, mert az egyetem fontosnak tartja, hogy ilyen pályázatokon élesben próbálják ki magukat a hallgatók.

Ezzel a pályázattal például féléves vizsgamunkaként foglalkozhattak, mesélték a zömében másodéves diákok. Így volt idejük is megvalósítani a feladatot, és a motiváció is kétszeres volt. A 4000 eurós díj valószínűleg nem jött rosszul a vizsgán kapott (minden bizonnyal ötös) jegy, illetve a hazai 500 eurós díj mellé.

A MOME arra lehet jó példa, hogy a gyakorlati munkára buzdító és persze színvonalas szakmai hátteret nyújtó intézmény olyan "istállóvá" válik, melynek versenyzői rendre jó eredményeket érnek el nemzetközi megmérettetéseken. Ez azért fontos, mert ahogy az intézmény egyik tanára fogalmazott "öldöklő harc tapasztalható a pályázatokon", de a magyar dizájn párhuzamban van a világgal. Csak igaz legyen ez a tanintézmény falain kívül is.

Az egyetem a már diplomás volt hallgatóit is segíti, többek között azzal, hogy jól sikerült terveiket különböző fórumokon népszerűsíti. Ilyen a Taste MOMEnts elnevezésű vándorkiállítás, mely több főváros után a Design Hét alkalmából érkezett az Iparművészeti Múzeumba.

Nemrég hirdettek eredményt egy magyar márka prémium kategóriás termékkel kapcsolatos pályázatán is. A Zwack Sándor Nemes Pálinka névvel újjászülető kézműves pálinkákat egészen új külsővel szeretnék bevezetni, a kiírás alig néhány megkötést tartalmazott (például az üveg űrtartalmát), egyébként szabad kezet kaptak a pályázók, akik terveitől hagyományt és eredetiséget egyszerre vártak.

Murakeözy Gabriella bogyója

A feladat komplexitása ellenére (logót, címkét és palackot is tervezni kellett) közel hatvan pályamű érkezett. Murakeözy Gabriella grafikus, dizájner eredeti tervei nyerték el végül leginkább a zsűri tetszését. Innovatív terveit most vizsgálják megvalósíthatósági szempontból, és könnyen lehet, hogy a prémium termékeket a közeljövőben "Bogyó" és "Hosszú" fantázianevű palackjaiból fogjuk tölteni.

A pályáztatás célja, mint a Zwack egyik munkatársától megtudtuk, az volt, hogy felkeltsék a fiatal magyar tervezők érdeklődését egy olyan hazai pályázat által, amely izgalmas, kihívással teli, és nem utolsó sorban belépőt is jelenthet a szakmába. A zsűri miatt, amely a magyar dizájn legnevesebb személyiségeiből állt, még nagyobb volt a tét. A pályázat nem példátlan a cégnél, a fütyülős motívumokkal kapcsolatban hallhattunk a "Kütyü, mütyür, cucc" nevű kiírásukról.

És hogy miért érdemes luxustermék külsejét, csomagolását pályáztatni? Részben azért, mert ma már a luxus sem jelent trendek felett álló minőséget, innovációra és a piaci igények felmérésére az ezen a területen tevékenykedő cégeknek is szüksége van.

Ahogy reklámra is, főleg, mert a legtöbb valódi luxuscég a hagyományos csatornákon nem reklámoz.

És minden bizonnyal többet érnek azzal, ha egy pályázat miatt célközönségük és a szakma gyakorlatilag ingyen beszél róluk, mintha drága tévéreklámokra költenének, melyekkel az átlagvásárlót érnék el.

Forrás: DELUXE