2008. november 25., kedd

Pipo-várkastély, Ozora


Ozora várkastélya igazi kuriózum a hazai műemlékek között, hiszen a reneszánsz világ hangulatát tükröző épületek csak jelentős átépítésekkel, vagy romosan maradtak fenn az országban. Ám Ozorán a barokk korban magtárrá alakított épületből helyreállítható volt a 16. századi reneszánsz palotaépület, ahol igazi középkori hangulat fogadja a látogatókat.

Ozorai Pipo

A firenzei kereskedőcsaládból származó Filippo Scolarit a magyarok Ozorai Pipoként emlegetették. A legendás hadvezéri képességekkel rendelkező férfiú egész életét a magyar király, Zsigmond védelmének szentelte.

A király holtig tartó barátsággal és bizalmas posztokkal - királyi kincstartó, királyi sókamarák vezetője - jutalmazta hűségét. Tagja volt az egyetlen magyar alapítású lovagrendnek, Zsigmond király híres sárkányos lovagrendjének. Tizennyolc győztes hadjáratot vezetett a török ellen. Udvarában és kíséretében vált férfivá a híres törökverő, Hunyadi János. 1398-ban nőül vette az Ozorai család utolsó nőtagját, Borbálát. 1416-ban kezdte el a várkastély építését Ozorán, ahol 1418-ban ferences kolostort is alapított.

Ozorai Pipo élete végén hadi érdemeiért és főleg hűségéért különös kegyben részesült: a magyar királyok temetkezési helyéül szolgáló székesfehérvári bazilikában helyezték örök nyugalomra.


A várkastély története

ozora/Ozora095_medium.jpg

Az eredetileg gótikus stílusban emelt várat a firenzei születésű Filippo Scolari kezdte el építtetni 1416-ban.

Zsigmond király híres törökverő lovagját, a magyarok által Ozorai Pipoként emlegetett férfiút a szerelem láncolta Ozorához. Miután nőül vette a vidék urának leányát, Ozorai Borbálát, nagyszabású építkezésbe kezdett a páratlan szépségű, friss vizű patakokkal átszelt településen.

Pipo vára

Pipo otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épülete nem igazán hasonlított a korabeli várakra. Díszítése leginkább az itáliai városi palotákra emlékeztetett. Építésekor mintául szolgálhattak a vidéki főúri székhelyek, a többi között Nagy Lajos király diósgyőri és zólyomi vadászkastélyai. 1423-ra a vár már minden bizonnyal készen állt, mivel Pipo ekkor már itt fogadta és látta vendégül Zsigmond királyt.

ozora/Ozora__belso-lo1_medium.jpg A várkastély szabályos négyzet alaprajzú. Hajdan reprezentatív megjelenésével és lakályosságával tűnt ki a magyar várak közül. A palotaépületet kívülről szabályos elrendezésű várfal övezte, amelynek négy sarkát kerek tornyok erősítették. A várárokba a közeli folyó, a Sió vizét vezették.

Pipo halála után

1426-tól Pipo özvegye, Borbála asszony lett élete végéig a várkastély birtokosa, aki 1438-ban kelt végrendeletével a várkastély tulajdonjogát Hédervári Lőrinc nádorra hagyta, s így a jeles bárói család egy évszázadig birtokolta.

A vár első jelentős ostromára 1491-ben, Mátyás halála utáni anarchikus időkben került sor, mely után Habsburg Miksa foglalta el rövid időre. Vélhetően ezt követően, 1510-ben kezdődött meg reneszánsz stílusban történő átépítése, amely során bábos korlátos folyosóvá építették át az udvari loggiát, az ablakok kereteit pedig reneszánsz faragott kövekre cserélték ki. ozora/Ozora_nagytot_medium.jpgA boltozatokat több helyen díszes famennyezetekkel váltották fel. Ezekkel az átalakításokkal vált Filippo Scolari várkastélya reneszánsz rezidenciává.

A Hédervári család kihalása után, 1537-ben Török Bálint kezére került a vár, aki újjáépíttette. 1545-ben a budai pasa csapatai foglalták el, majd rövid megszakítással 140 évig török kézen volt. 1686-ban kemény ostrom után szabadították fel a várat, ám ekkorra már csak három oldala állt, a negyediket az ágyúgolyók félig ledöntötték.

A 17. század elejétől az Esterházyak dél-dunántúli birtokaihoz tartozott Ozora, a 18. század elején pedig megkezdődött az ozorai uradalom újjászervezése. 1727 és 1733 között helyreállították a romos középkori várat, és kastélyszerű hivatali, tiszttartói központot alakítottak ki belőle. A külső várfalakat lebontották, a leomlott délnyugati szárnyból csak a földszintet építették újjá, középen az új kőkeretes barokk kapuzattal.

Kívülről puritán kiképzést kapott, belső terei azonban igényesen készültek el, amelyet a stukkódíszítés és a rokokó falfestés töredékei is tanúsítanak. Gyökeres változtatást eredményezett az 1800-as évek elején történt újabb átépítés, amikor az U alakú kastélyt magtárrá alakították.

Reneszánsz kiállítóhely

Napjainkban az ozorai várkastély a reneszánsz korszakot idézi: helyreállított és rekonstruált reneszánsz kőfaragványok díszítik belső udvarát és emeleti folyosóit. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 2007 nyarán múzeumként nyitotta meg a várkastélyt a nagyközönség előtt, ahol többek között megtekinthető Pipo hitvesének, Borbálának hálószobája, a reneszánsz kandallós trónterem és a reneszánsz ebédlő.

ozora/Ozora_kapolna.jpgFelszentelt kápolnájában freskótöredékek láthatók, valamint itt őrzik Szent György csontereklyéjét. Az emeleti termekben Ozorai Pipo életén keresztül elevenedik meg Zigmond király korának lovagi kultúrája. Megtekinthető az egyedi fegyvermásolatokkal berendezett fegyverterem, Pipo rekonstruált páncélzata, a középkori enteriőrök sora és számos vadtrófea is. A várkastélyban ezen kívül 15. századi élményház és egy reneszánsz konyha kínál tartalmas időtöltést a látogatók számára.

Forrás: Műemlékek Nemzeti Gondnoksága


1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nagyon gyönyörű,ideális célpont egy családi kiránduláshoz.Kellemes kis kávézó is működik,nagyon kedves a személyzet.Bátran ajánlom!!F.Eszter