Füzérradvány, Károlyi House Although the exterior of the Károlyi House, which is surrounded by the woods of Füzérradvány, recalls a romantic atmosphere, one can find a genuine Italian renaissance milieu in its splendid rooms. Its beautiful stone-carvings, marble fireplaces, door posts, and embossments that used to decorate Italian renaissance palaces were made by 16th- and 17th-century Florentine maestri. At the end of the 19th century, László Károlyi, the lord of the House, and his wife decided to change their home into a genuine renaissance style. They collected renaissance and baroque pieces of decoration and furniture for almost two decades. They bought articles usually from one of the most famous antiquaries of the time: among them were stone carvings (which were built in the walls of the House), fireplaces, and also furniture and articles for personal use, which were also genuine Italian renaissance works of art. Unfortunately, several of these were lost after the Second World War; however, some were brought back in the 1990s when the castle was reopened for visitors. On the first floor of the House, which is being renovated at the moment, one can find rooms (the former kitchen, the dining room, the salon and the bedroom of the count, and the bathroom with a marble pool) the interior of which recalls an atmosphere of the aristocratic world.
A füzérradványi erdők ölelte Károlyi-kastély kívülről ugyan a romantika hangulatát árasztja, ám pompás termeiben hamisítatlan itáliai reneszánsz fogadja az érkezőket. Míves kőfaragványai, márványkandallói, ajtókeretei, domborművei a 16-17. századi firenzei mesterek munkái, amelyek hajdan itáliai reneszánsz palotákat díszítettek. A 19. század végén ugyanis a kastély ura, Károlyi László és hitvese úgy döntött, hogy eredeti reneszánsz világot varázsolnak otthonukba. Csaknem két évtizedig gyűjtötték a reneszánsz és kora barokk díszítő elemeket és berendezési tárgyakat.
Füzérradvány parkja
A füzérradványi kastélypark hazánk egyik legkülönlegesebb klímájú és hangulatú, hatalmas tájképi angolkertje, amelyben akár többórás sétára is indulhatunk anélkül, hogy egy útszakaszt kétszer is érintenénk. A ma kettéosztott park kastély körüli területét a 19. század közepén ültették. Ebből az időből való a patak partján álló két óriási platánfa is, amelyek az ország legnagyobb példányai közé tartoznak. A park külső, erdészeti kezelésben lévő részét a 19-20. század fordulóján ültették be változatos összetételű fenyőcsoportokkal. A kastély déli homlokzata előtt ekkor készült a teraszos franciakert, ahonnan csodálatos panoráma tárul a látogatók elé.
Régen a park
1936-ban Károlyi László luxusszállót alakított ki a kastélyban. cabron A példásan gondozott parkban fürdőház és úszómedence, nagy csónakázótó, golfpálya és több kilométernyi, kocsin vagy lóháton is kényelmesen járható sétaút szolgálta a vendégek kényelmét. A kastélytól nyugatra igényes vendégházak épültek.
A kastélyszállót és a parkot 1947-ben államosították. A park nagyobbik része ekkor került erdészeti kezelésbe, a kastélyban kórház működött. A közelmúltban tervszerűen megtisztított park számos látnivalót kínál: a hatalmas platánok a patak partján, a kastély délkeleti sarka közelében álló terebélyes hárs és több törzsű tulipánfa, piramistölgy és más különleges növény. Az erdészet által kezelt, kerítésen túli parkrész ma már szintén megközelíthető a kastélyból is, a kerítés vonalában kialakított, napközben nyitva tartó kapukon át. A faóriásokban gazdag és nagyvonalúan elrendezett park páratlan élményt nyújt: érdemes ellátogatni ide akár az ország túlsó végéről is.
Radvány birtokosai
A település eredetileg Füzér várához tartozott, a falu neve akkor még a Radvány nevet viselte. Az Árpád kortól a 17. századig többször cserélt gazdát. 1270-1272-ben királyi birtok, majd 1280-ban IV. László király a Baksa nembéli Simon fiának, Tamásnak adta. 1321-ben visszakerült a királyhoz, majd 1389-ben Zsigmond király Perényi Miklós, János és Imre részére adományozta.
1567-ben a Perényi család kihalt, a vár a kincstárra szállt, majd 1568-ban beiktatták Báthory Miklóst és Györgyöt. Báthory István 1603-ban Báthory Erzsébetre, a törökverő gróf Nádasdy Ferenc hitvesére hagyományozta Füzért és vele Radványt. 1620-ban már a Báthoryak familiárisa, Réthey Péter volt a birtokos. 1626-ban Réthey Péter özvegye leányának, Réthey Zsófiának és férjének, Mosdóssy Imrének hagyományozta férje zálogbirtokát az ott kastély módjára épült kúriával együtt és kötelezte lányát, hogy a radványi templom építését fejezze be. Ez az első írott adat a kastélyról és a templomról.
Réthey Zsófia 1660-ban visszaadta Füzért Nádasdy Ferencnek, de Radványt, az ott álló kúriával együtt megtartotta. 1670-ben a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt a kincstár lefoglalta Nádasdy Ferenc összes javait, beleértve az akkor zálogban lévő Füzért és tartozékait is. 1674-ben I. Lipót Hartyáni Andrásnak, a szepesi kamara tisztségviselőjének adományozta Radványt, melyet 1686-ban Károlyi László kap meg királyi adományként. A királyi adományozással megkezdődött a füzérradványi kastély Károlyiak által történő birtoklásának több mint két és fél évszázados története. Nemzetségük a középkorban szerzett nagy birtokokat az ország keleti felén, Szatmár megyében.
Reneszánsz emlékek
Leggyakrabban Firenzében, a kor egyik leghíresebb műkereskedőjétől vásároltak, ám nemcsak a kastély falaiba beépített kőfaragványokat és kandallókat, hanem a berendezési és használati tárgyakat is, melyek szintén eredeti itáliai reneszánsz alkotások voltak. Ez utóbbiak közül ugyan számos darabnak nyoma veszett a II. világháborút követő években, azonban néhány tárgy mégis visszakerülhetett az 1990-es években ismét megnyílt kastélyba. A mai kastély elődjét Réthey Péter építette a 16. század végén. Füzérradvány neve ekkor még Radvány volt. A kastélyt és a hozzá tartozó birtokot I. Lipót 1686-ban Károlyi Lászlónak adományozta. Ezt követően a Károlyi-család vadászkastélyaként, uradalmi gazdasági központjaként működött.
1843-ban Károlyi Ede (1821-1879) örökölte a radványi birtokot, aki nagyszabású átépítésbe kezdett, miután nőül vette gróf Korniss Klarisszát. A kastélyt romantikus stílusú reprezentatív épületté alakította át saját tervei alapján Ybl Miklós 1860 és 1870 között.
Károlyi Ede erőteljesen beleszólt az építészeti tervek megalkotásába, ezért Ybl nem vihette végig a teljes tervezési folyamatot. A csigalépcsőt és a zászló tartószerkezetet magában foglaló kilátótorony tövében lévő tardosi mészkő emléktáblára is a kastély építtetőjeként Károlyi Ede neve került. A kastély déli szárnyának átépítése 1857-1859 között zajlott.
Károlyi Ede halálát követően 1879-ben fia, László örökölte a kastélyt, aki feleségével, gróf Apponyi Franciskával az addig csendes életet élő kastély belső tereinek átalakításába kezdtek. Bécsből, Firenzéből, Velencéből és további városok híres régiségkereskedőitől reneszánsz bútorokat, textíliákat, művészien faragott kőfaragványokat, ajtó- és kandalló kereteket, domborműveket hozattak A neoreneszánsz szellemben alkotott építészeti terveket Albert Pio milánói születésű bécsi építész készítette 1907 körül. Ekkor nyerte el reprezentatív kialakítását a fekete-fehér-vörös színű márvánnyal burkolt márványfolyosó, valamint a két csavart vörös márványoszloppal egyedi szépségűvé varázsolt szalon. Károlyi László élete végéhez közeledve fóti birtokára húzódott vissza, a radványi kastélyban csak elvétve fordult meg.
Károlyi László fiának, Istvánnak (1898-1967) felesége, Windischgrätz Mária Magdolna felismerte a rendkívüli igényességgel és következetességgel berendezett kastély által kínált lehetőséget és azt luxusszállónak alakíttatta át, amely 1938 májusában nyílt meg, és több évig sikeresen működött. A belsőépítészeti tervek elkészítésével Lehoczky György budapesti építészt bízták meg. A kastélyszálló működése és kényelme érdekében ekkor készült el a nagyszalon hármas nyílászáró-szerkezete, a recepciós pult, a lépcsőház faburkolata és színes üvegablakai. A legértékesebb tárgyakat a márványfolyosóról nyíló termekben helyezték el, amelyeket a tulajdonos fenntartott magának. A vendégek vadásztak, kocsikáztak, lovagoltak, úsztak, kirándultak, az élményeiket a kandalló tüzének melegénél beszélhették meg, aludni baldachinos ágyba tértek.
A kastélyt 1945-ben államosították, de Károlyi István ellenállási érdemeire való tekintettel visszakapta a család több generáción keresztül épített otthonát. Az új rendszerben azonban nem sokáig maradhatott a Károlyi család tulajdonában: 1948-ban ismét elvették azt Károlyi Istvántól és Gyermekszanatóriumot, majd a sátoraljaújhelyi kórház TBC szanatóriumát hozták létre benne. Az emelet loggiáját az 1960-as években üvegezték be. A bútorok legértékesebb darabjai a sárospataki Rákóczi Múzeumhoz kerültek, ám számos bútor tönkre ment, vagy elkallódott.
1993-óta a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a kastély vagyonkezelője. Az épület helyreállítási munkái a déli szárny tetőzetének, valamint földszinti termeinek felújításával kezdődött. Az épület művészettörténeti, régészeti kutatásának eredményeire épül a kastély fokozatos helyreállítása. Napjainkban a kastély földszinti termeiben a főúri világ hangulatát idéző enteriőrök láthatók, köztük az egykori könyvtárszoba, az ebédlő, a grófi szalon és hálószoba, valamint a márványmedencés fürdőszoba. Az épület a helyreállítást követően ismét a reneszánsz tárgyi kultúra gyűjteményes otthonává válhat.
Bejegyzések
_kicsi.JPG)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése