Jeles napok - Március

Böjtmás hava

Március az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. Az ókori görög kultúrában a márciust „Anthesterion”-nak hívták. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjtmás havának nevezi.

Március 12. Gergely napja. Gergely-járás: az iskoláskorú gyermekek országosan ismert, színjátékszerű játéka. A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban. Elsősorban köszöntő, adománygyűjtő célja volt. A diákok ezekből az adományokból teremtették meg a tanulásukhoz szükséges anyagi feltételeket. Ezen a napon vetélkedőket, diákpüspök-választást és felvonulásokat rendeztek. Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert mondás, miszerint ha ezen a napon esik a hó: "Megrázza még szakállát Gergely."

Március 18. Sándor napja. E naphoz kapcsolódó mondás: "Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!"

Március 19. József napja. A gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek az ünnepe. A három jeles nap közül (Sándor, József, Benedek) szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. E naphoz fűződik az időjárás - és természetjóslás, sőt a haláljóslás is. Ezen a napon érkeznek a fecskék. Ide kapcsolódik ez a kedves mondás: "Fecskét látok, szeplőt hányok!"

Március 21. Benedek napja. A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak.
Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Jézus fogantatásának ünnepe. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére.


Forrás: Zsozírisz.hu