Ausztrália őslakosai

Az ausztrál bennszülöttek (aborogin) kultúrája több mint 40 ezer éves, de más források szerint a sziklarajzaik már közel 175 ezer évesek. Az első emberek a kutatások szerint Délkelet-Ázsiából, Indonéziából érkeztek a földrészre. Vadászó-halászó és gyűjtögető életmódot folytattak. Az őslakosságot kezdetben több mint 70 különálló népcsoport tette ki, akik több mint 600 különböző nyelvjárást beszéltek. Ma ezek közül körülbelül 200-at beszélnek.

Az angolok partraszállásával a bennszülöttek élete megpecsételődött. Az „ismeretlen déli földet” kezdetben börtönszigetnek használták, majd hamarosan újabb és újabb idegenek érkeztek. 1787-ben a Botany-öbölben (Új Dél-Wales) lehorgonyzott Első Flotta 11 hajóból, 750 férfi és női elitéltből, 4 tengeri századból és 2 évi ellátmányból állt. Arthur Philip kapitány lett a kolónia első kormányzója, aki azonban hamarosan tovább hajózott Sydney Cove területére, ahol jobbak voltak az életkörülmények. A következő évtizedekben szabad bevándorlók tömegei érkeztek Ausztráliába, de az 1850-es évek aranyláza volt az, ami végleg megváltoztatta a kolónia arcát. A hatalmas földkincsekért küzdő angolok elüldözték a bennszülötteket ősi földjeikről, azért hogy a távoli Anglia igényeit kielégíthessék, Ausztrália mezőgazdasága és ásványkincsei az angliai ipari forradalmat szolgálták.

A fehér Ausztrália. 1901. január 1-jén a brit fennhatóság alá tartozó ausztrál kolóniák egyesülésével létrejött az ausztrál nemzet, habár az erős kulturális és törvényi kapcsolat megmaradt Angliával. Az őslakosok és a betelepülők között azonban semmiféle olyan szerződés megkötésére nem került sor, amely a bennszülöttek ősi területeire vonatkozó jogokat elismerte volna. A föderáció megalapításakor az új ausztrál nemzet törekvése az volt, hogy az őslakosok olvadjanak be az angol mintájú társadalomba, s ez az ún. Fehér Ausztráliának nevezett elképzelés kizárta annak a lehetőségét is, hogy Európán kívül más kontinensről is fogadjanak betelepülni vágyókat. A telepesek által behurcolt európai betegségek és a kegyetlen népirtás következtében az őslakossá 1 millióra becsült lélekszáma közel 30 év alatt 30 ezerre csökkent. Az urbanizálódni kényszerült bennszülöttek szegénysége egyre csak fokozódott, azonban sem jogilag, sem politikailag nem voltak egyenjogúak a fehérekkel. A kormányzat az 1950-es években nyíltan a bennszülött identitás csökkentésére törekedett, s csak az 1967-ben született nemzeti referendum óta részesül a bennszülött lakosság a fehérekkel egyenlő elbírálásban a népszámlálásokon. Számos olyan törvényt is hatályon kívül helyeztek, amelyek hátrányos megkülönböztetést jelentettek számukra, állami juttatásokban részesülhettek és a szavazati jogot is megkapták. Ennek ellenére életkörülményeik mit sem javultak, várható élettartamuk húsz évvel rövidebb, mint a fehéreké, tanulási és munkavállalási lehetőségeik korlátozottak.

Cél a békés együttélés. Jelentős előrelépést jelentett az őslakosság számára az 1976. évi Bennszülött Földtörvény, amelynek köszönhetően bizonyos területek az őslakosok kezére kerültek. A bennszülöttek által lakott területeken elhelyezkedő nemzeti parkokat az ausztrál állam az őslakosokkal közösen vezeti. Az Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Parkot, illetve a Kakadu Nemzeti Park egy részét az ausztrál kormány az őslakos földtulajdonosoknak adományozta, s a nemzeti parkokat a felügyeleti szervekkel együttműködve az őslakos többségű vezetőség irányítja.

A nyolcvanas években felerősödtek hagyományőrzési törekvések, a bennszülöttek egyre határozottabban követelték, hogy ápolhassák kultúrájukat, s használhassák nyelvüket. Ma már van aborigin újság, tévé, rádió, táncszínház, múzeum, jogsegélyszolgálat és honlap is. A Legfelsőbb Bíróság 1992-ben elismerte, hogy a Torres Strait-ben található Murray-sziget lakói az európai telepesek érkezése előtti időkből eredően egyfajta tulajdonjoggal rendelkeznek földjeik felett, az 1993-as Ősi tulajdonjogról hozott törvény szerint pedig az őslakosokat tulajdonjog illeti meg minden olyan ausztrál területre vonatkozóan, amelyekre ez a jog időközben egyértelműen meg nem szűnt. A bennszülöttek ragaszkodnak a törvényhez, a farmerek pedig bérbevett földjeik zavartalanságát szeretnék megtartani.

Napjainkban. A bennszülöttek létszámára vonatkozó pontos adatok nem léteznek, de körülbelül 250 ezer és 350 ezer között lehetnek (ez az összlakosság 1,5-2 %-a), s főleg vidéken, vagy a vidéki városok peremén élnek igen szegény körülmények között. Sajnos a helyzetük még közel sem megoldott, azonban az első lépések már megtörténtek, s remélhetőleg időben kezdtük el megóvni Földünk legősibb kultúráját.

Uluru, az ausztrál sivatag vörös óriása

Magyar Kurír

Forrás: www.geografia.hu

Kép: www.geografia.hu

© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.