Dicső magyar várak! - Doba - Somlóvár

Doba - Somlóvár - vártörténet

A Bakony hegységének északi körzetében magányosan tör az égbolt felé egy hatalmas hegy, a Somló (a Balatontól legmesszebb lévő tanuhegy), melynek erdővel benőtt szakadékos peremén emelkedik a középkori várrom.

A XIV. század első felében emelhették, egy magánföldesúri birtok központjaként. Az első, máig fennmaradt okleveles említése szerint 1352-ben Nagy Lajos király elkobozta Ugodi Csenyik fiától, Jánostól, majd azonnal Himfy Benedek báró honorbirtokába juttatta. Luxemburgi Zsigmond a legfőbb bizalmasának, egyben sógorának, Garai Miklós nádorispánnak és testvérének, Jánosnak adományozta oda. A viszonylag békés évtizedeket 1442-ben fegyverek zaja törte meg, az ország vezető nemesi társadalmát megosztó belháborúban a somlói erődítményt megostromolták és elfoglalták Ulászló király hívei, a Rozgonyi család fegyveresei. Korabeli adatok szerint Garai Jób báró 1479-ben eladta a váruradalmat Hunyadi Mátyás királynak, aki még ugyanebben az esztendőben Kinizsi Pál seregvezérnek adományozta hadi győzelmeiért. Az új földesúr utasítására rövidesen a kis területű erősségbe érkezett Leányfalvi Ágoston - aki azelőtt vázsonyi várnagyként építkezett - hogy az új állomáshelyén is jelentősebb munkálatokat végeztessen el, valószínűleg ekkor létesíthették a támpillérekkel tagolt külső várfalat is. 1490 után Kinizsi elzálogosította Szapolyai István főnemesnek, akitől később erdődi Bakócz Tamás esztergomi érsek vásárolta meg 12.000 forintért. A XVI. század eleje jelentette Somló virágkorát, amikor nagyszabású építkezéseket végeztetett benne a humanista szemléletű Bakócz érsek. Rövidesen azonban már az ország középső területeit elfoglaló török hódítók betörései fenyegették. A XVII. században sok kézen megfordult, kik közül talán Liszthy László költőt érdemes megemlíteni, akit 1662-ben, mint rablólovagot és pénzhamisítót a bécsi törvényszék elítélt és kivégeztetett. Utolsó katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban játszotta, amikor a Dunántúlt időlegesen megszálló felkelők hadianyag raktárául szolgált.

Később sorsára hagyták, épületeinek köveit a könyörtelen időjárás viszontagságai mellett az 1820-ban létesített dobai kastély munkálataihoz hordták el jelentősebb mértékben. Végső pusztulását megakadályozandó, napjainkban indult meg régészeti kutatása és műemlékvédelmi megóvása, hogy a jövő nemzedéke is megcsodálhassa a Somlót koronázó várat.

Doba - Somlóvár - fotók





Forrás