Bejegyzések
A prépostság története
A premontrei prépostságot Keresztelő Szent János nevére szentelték fel, alapítói Ainard fiai voltak. A francia eredetű család fontos szerepet játszott a korszak politikai életében. Ez is magyarázza, hogy a nagyobb prépostságok közé tartozott. Voltak időszakok, amikor 20 szerzetes is élt falai között.
A monasztikus rendek késő-középkori hanyatlása itt is jelentkezett, 1475-77 között Mátyás király a pálosoknak adományozta, s a török foglalásig ebben a formában működött. Buda és környékének török elfoglalása nyomán 1543-ban megszűnt benne a szerzetesi élet.
Az elhagyatott templom viszonylag épségben vészelte át a török kor időszakát, de a 18. században végleg rommá vált egy földrengés következtében. A megmaradt épület a háromhajós, három-apszisos, nyugati homlokzatán kéttornyú prépostsági bazilika jórészt megőrizte 13. századi részleteit, néhány elemében viszont az 1475 körüli késő-gótikus átalakítás nyomait mutatja.
Az elmúlt évtizedekben nagyszabású ásatás tárta fel a korábbi templomépület maradványait, a hozzá tartozó temetkezéseket, és a sokkal romosabb állapotban lévő kolostorépület részleteit. Ennek eredményeként ma kiállítás mutatja be a hazai premontrei építészet kiemelkedő emlékének történetét és régészeti kutatását a kolostor egykori pincehelyiségében. A romterület évek óta helyszínéül szolgál a „Zsámbéki Nyári Színházi Napok" című rendezvénysorozatnak.
A premontrei rend
A katolikus egyház egyik szerzetesrendje, amely Szent Ágoston reguláját követi. Alapítója Szent Norbert (1080-1134). A vezeklő életet élő vándorprédikátorhoz több tanítvány csatlakozott, és az észak-franciaországi Prémontrében telepedtek le. 1121 karácsonyán az első 40 szerzetes fogadalomtételével megalakult a rend. A premontreiek a rendalapítójukat követve ötvözték a szemlélődő és az aktív életformát. A rendi öltözetük színe miatt Fehér kanonokok néven is ismerik őket. Norbert nem sokkal később Magdeburg érseke lett.
Magyarországon a 12. században jelentek meg a premontreiek. A középkorban 41 magyar kolostoruk volt. II. József feloszlató rendelete után 1802-ben I. Ferenc király ugyan visszaállította a rendet, de a korábbi hat kolostort két központban egyesítette. Jászóhoz Leleszt és Nagyváradot csatolta, Csornához pedig Türjét és Jánoshidát, ugyanakkor kötelezte a két prépostságot, hogy visszakapott birtokaik jövedelméből középiskolákat tartsanak fenn. Így lett a premontrei rend Magyarországon, a bencésekhez és ciszterciekhez hasonlóan, tanítórenddé. A jászóiak Kassán, Rozsnyón és Nagyváradon tanítottak, a csornaiak pedig Szombathelyen és Keszthelyen. A 19. század közepén a rend csaknem teljesen megszűnt, napjainkban a világon csaknem száz rendházuk van.
Magyarországon a II. világháború után lehetetlenné vált a premontreiek működése. A rendszerváltást követően két helyen telepedett vissza a premontrei rend: Csornán és Gödöllőn van jelenleg rendi közösségük. Két gimnáziumot is fenntartanak, Szombathelyen és Gödöllőn.Forrás: Műemlékek Nemzeti Gondnoksága
_kicsi.JPG)
1 megjegyzés:
A közelben lakom....misztikus élmény..
Megjegyzés küldése