PERNETTE DU GUILLET verseiből

HA AZT MONDJÁK


Ha azt mondják, hogy a ruhámról
csillámlik az arany zápor,
amely Daphnére zuhogott:
arról én semmit nem tudok.

Ha azt mondják, hogy csapodáron
egyszerre többel is cicázom
s hol itt, hol meg ott mulatok:
arról én semmit sem tudok.

Ha azt mondják, csak kipróbálom
rajtad, hogy perzsel-e a lángom,
és csupán azért lobogok:
arról én semmit sem tudok.

Ha azt mondják, csak az a mámor,
amelytől az ifjak vére lángol,
az kell tőled, s utána -- hopp!
arról én semmit sem tudok.

Ám, ha azt mondják, hogy megejtett
ritka szépségével a lelked,
s érted azért bolondulok:
arról már nagyon is tudok.

Ám, ha azt mondják, szívem szűzen
parázslik szent szerelmi tűzben,
de hírem folttalan ragyog:
arról már nagyon is tudok.

Rónay György fordítása


HA LÁTOD, TISZTA SZERELEMNEK


Ha látod, tiszta szerelemnek
szikrája fészkén kebelemnek
naponként mint fog több tüzet:
meggyőzi-é a szívedet?

Ha látsz szenvedni, mert szeretlek,
s rejtem színét is gyötrelemnek,
hagyván, emésszen engemet:
meggyőzi-é a szívedet?

Ha látod, érte meg nem eszlek,
szemed hogy csúfabbra vetetted,
s ölre csak enyimért megyek:
meggyőzi-é a szívedet?

Ha ápolsz bármi új szerelmet,
s meg én azért egyszer sem vetlek,
némán állva keservemet:
meggyőzi-é a szívedet?

Ha látod, csalás árnya-mentes
örökös hűségét szívemnek:
igazolják évtizedek:
meggyőzi-é a szívedet?

Szedő Dénes fordítása


HOGY ÖRÖMET SZEREZZEK


Hogy örömet szerezzek kínozómnak,
kínomra írt nem keresek én,
mert ha látom, hogy örül a bajomnak,
magam is örvendezem örömén.

Rónay György fordítása


Forrás: Klasszikus Francia Költők - A világirodalom Klasszikusai, 1.kötet, 103-104. oldal
Európa Könyvkiadó, 1984