Aforizmák, szállóigék I.

SUMÉR VAGY AKKÁD KÖLTŐK


1. Kevés szóval élj: ne fecsegj összevissza!

2. Részrehajló embertől sose kérj tanácsot!

3. Nem érsz célt, ha ügyedet kicsinyíted!

4. Ha bölcs vagy, ésszel élj, jól sáfárkodj a szóval,
okkal nyisd föl a szád, óvatosan beszélj --
igéidet úgy mérd, mint drágaköveket,
melyeknek értéket épp ritkaságuk ád!

5. Sértőt, gyalázkodót messzire elkerülj,
s magad se szólj félvállról senkihez!

6. Maga fejére hoz az szégyent, aki sokat fecseg!

7. Perlekedők közé soha ne vegyülj,
környékét is kerüld el a veszekedésnek!
Cívódásukban bírájukká tesznek,
viszájukban tanúként megidéznek!

8. Ne tégy rosszat ellenségeddel!
9. Rossz tett helyébe jót cselekedjél!

10. Ellenséged iránt irgalmas légy!

11. Soha ne járj a rosszak tanácsán!

12. Kenyeret szelj az éhezőnek,
bort tölts a szomjúhozónak,
a szűkölködőt fölruházzad,
tiszteld az alamizsna-kérőt --
ott fönn az isten, istene örvend,
Samas örvend -- jóval fizet a jóért!

13. Segíts a segítséget kérőn,
tégy jót mindig-örökké!

14. Szolgáidat túlságosan meg ne terheld!

15. Feleségül örömlányt el ne végy --
ezerszámra volt szeretője;
papnőt se végy --
istenére ügyel csak;
szajhát se --
bárkivel bujálkodik;
mindezek csupán bajt hoznak fejedre!

16. Nyelvedre béklyót rakj, szádra lakatot tégy:
a felrobogó szókat tanuld meg visszafogni!
Sok hirtelen beszédet örömest visszaszívnál --
csakhogy lyukas diót ér a kései okosság!

17. Régi példázó mondja:
Neked is át kell menned az alvilág folyosóján.

18. Hogy nyugodt alvásod legyen,
pontosan végezd a dolgodat!

19. Az erős munkája bérét,
a gyönge gyermekei árát eszi meg.


20. Cifrán öltözik, a köszönést se fogadja --
nagyon jól mehet már a sora!

21. Elmégy és elveszed az ellenség földjét --
eljön az ellenség és elveszi a te földedet.

22. Akit szeretsz,
annak igáját is húzod.

23. Gyürkőzz neki --
isten is megsegít.

24. Ha rosszat teszel barátoddal,
mit teszel majd ellenségeddel?

25. Nem dárda, nem fal, nem zár, nem vagyon --
csak isten óv meg a veszedelemtől.

26. Az okos egyszerű vászonnal födi be magát,
az ostoba pompázó köpenybe öltözik.

27. Legyen urad, legyen királyod --
de a főnöködtől féljél!

28. Ha férje-ura tehetetlen --
bizony, csak szolgáló az asszony!

29. Szavam megkülönböztet az emberektől --
szavam az emberek közé sorol.

30. A tél gonosz.
Értelme csak a nyárnak van.

31. A hús -- hús.
A vér -- vér.
A másik -- másik.
És az idegen is mindig idegen.

32. A királynak szánt adó --
a főpohárnok haszna.

33. A barátság felbomlik,
az üzlet örökre szól.

34. Amely kutya átall benn lakni a házban,
rácsok mögé kerül, hideg kövön alszik!

35. A szemfényvesztő jobbra-balra kacsint,
törvényt ha tesznek, a bírót becsapja --
ám Samast o sem vezetheti félre!

36. Született ember még nem jutott örökkévalóságra,
elpusztul a halandó, minden művével egyetemben.

37. Távoztasd el szíved rossz álmait,
keserűséget, panaszt messze űzz;
keserűség, panasz álmot fogan,
és az álom megrontja szívedet.
Szabad szívedet ne béklyózza gond-bú,
tested, orcád nevessen!



Forrás: Bölcsességek Könyve - 1800 előtt született szerzők - Aforizmák, Szállóigék
Gondolat - Budapest, 1982 (18-20. oldal)