VALENTIN-NAP

Kinek az ünnepe?

Minden szerelmesnek, aki boldog, kétségbeesett, bánatos, vágyakozó. Mindenkinek, aki átélte; épp most éli át, vagy majdan belekóstol a világ legcsodálatosabb érzésébe, ami képes az egekbe röpíteni vagy a pokol legmélyebb szegletébe taszítani. Mindenkinek, aki még érez. Mert nem a virágosok találták ki. Azért tudott meghonosodni, ha idegen is, mert a szerelemről, összetartozásról szól. Valentin a szerelmesek védőszentje, no meg az epilepsziásoké is, ami nem lehet véletlen. Mindkét állapot hirtelen támad és nehezen vagy sehogy sem kezelhető.

SZERELEM ONLINE
A hátizsákos fiú ül a szegélyen és sír. Arcát elfedő kezéből lecsüng egy régen vizet látott rózsa. Csak egyetlen szál vörös. Nincs semmi, mondja mikor mellékucorodok egy idő után, de elneveti magát, mert fekete kabátom a földet söpri. Lassan enged, és kibontakozik az on-line szerelem története. Randink volt, végre két év után, meséli, és eláll a szavam, mert ennyi idő az ismerkedéstől az első randiig ma azért nem jellemző. Interneten.... nyögi szűkszavún, de aztán kibukik belőle a keserűség és mesél, mesél. Chaten találtam, minden szavamat értette, szorongott mindentől, mint én és már nem féltem tõle. A csajok a suliban csak a gazdag, kigyúrt, nagyképű, jóverdás pasikat csípik. Na, én nem vagyok. Nagy dumám sincs éles helyzetekben, jó beszélgetni, jó ha megértik az embert, hát kábé ennyi. Fruzsi ilyen volt és már eszembe se jutott, hogy nem is ismerem, annyira hozzám tartozott. Mindig várt az üzenete, megbeszélhettünk bármit, velem volt. Már egy éve legalább, hogy kértem találkozzunk. De folyton közbejött valami. Hol beteg lett, hol nyelvvizsgázott, hol a kutya vagy nagymama lett beteg. Csak most gondoltam rá, itt a fatövén, mennyire gyanútlan voltam. Szóval megbeszéltük, hogy itt találkozunk a sarkon. Rohantam, vártam. Több, mit egy órát. Nem jött hosszú barna hajú lány piros kabátban, sötétkék hátizsákkal. Csak három korombeli srác leskelődött és vihogott a sarkon túl elég sokáig... Az is eszembe jutott, lehet, hogy ők az én Fruzsim? Akit soha nem is láttam? Gondolod? És most mit fogsz csinálni? Nincs egy valóságos lány, aki tetszik? Akinek látod a gesztusait, aki biztosan nem lehet három fiú!? Zuhog ki belőlem a kérdés tehetetlenül. Csak ül, idegenül forgatja a hosszú vörös virágot. Asszem, hazamegyek, kinyitom a gépet és megnézem, ma mit hazudott. Az is lehet valami baja van...meg muszáj. Valentin nap van!

VALAMI KELLENE
A sápadt, kerek, negyvenes asszonyt gyakran látom a boltban. Néha moccan a feje, mintha köszönne, olyankor rámosolygok. Három vagy négy gyereket számoltam körülötte az idők folyamán, férfit sosem. Tej, vaj, kenyér, párizsi általában. Sima haja szőke, vagy inkább olyan, mint a szõke menekülése a természetes árnyalat felé, zacskó színű. Fáradtan sápadt, kedvetlen rutin-robotba dermedt magányos anya. Pedig ha egy kicsit... Ha lenne miért, vagy elhitetné magával, hogy van miért, olyan szép lehetne. Mert bájos az arca, szép a szeme, a bőre.. Valami kellene... Odafigyelés? Szeretet? Nem gondolok rá, nem is látom egy ideig. És a pénztársorban nem hiszek a szememnek, de a fülemnek sem. Gyönyörű mézszőke sörény alól macskásra igazított parázsló tekintettel ott áll távoli ismerősöm kettővel előttem, és lelkendezve mesél. Körbenézek, kinek szól az óda, de mindenkinek. Képzelje, megkért! Megkérte a kezem, ma este tartjuk az eljegyzést anyuval és a gyerekekkel. Másfél hónapja a szatyrokkal elbotlottam, felsegített, sokáig beszélgettünk, milyen rossz egyedül. Felhívott. Aztán másnap megvárt, és megint és újra. Mondja és mesél, és gyönyörû lett a reménytõl, hogy még van aki szereti. A kosárban édes pezsgõ, miegymás, nem a szokásos, de a kezében csokor virág. Marika, azt nem magának kéne, szalad ki a számon szokás szerint hirtelen. ÁÁÁÁÁÁÁ, jobb a biztonság. Valentin nap van, legyen virág. Tudja, a férfiak milyenek, mindent elfelejtenek. Jobb a biztonság. Azért jó ember, én tudom, mondja, és dudorászva pakol szórakozottan a vadonat piros cekkerbe.

FELEMELÕ ÉRZÉS
Bakancsos-jeanses fiú, lehet vagy százkilencven, a Gellért megállóban őrülten csókol. A csöpp pici lány magassága felmérhetetlen. Hosszú szőke haja a csipeszből féli kibomolva, a fiú egészen elemelte a földtől, lábai a srác térde felett lebegve mutatják a rózsaszín-szürke csíkos harisnyát. A várakozók félrehúzódva, szenvtelenül vagy kicsit cinkos megvetéssel néznek nem arra. Belemosolygok a bolyhos garbóba, és átindulok a zebrán. A lány hajából kibomló csipeszrõl ütemesen fityeg egy kerek fejû, rózsaszín, szivecskés, vadonatúj plüssmaci.

SZERELMES TELEFON
Felcsipog a telefon. Sms érkezik a kártyás telefonra: Boldog Valentin-napot kíván a T-Mobil. Vajon ez olyan angolszász bevett szokás? A küldő vajon fiú-e vagy lány? És aki kapja? Mindegy. Viszont. Csak eddig nem jutott eszembe.

ZSUZSI ÉS A VALENTIN-FÍLING
Talán még sincs igazam, mert sajátos ízű levelet kapok jó pár éve távolba szakadt barátnõmtõl, és nem az ékezet-hiányra célzok. Bizonyságot nyer, hogy a Valentin legkevésbé sem nem-függő.
„Kedves Baratnom! Mar regen nem valtottunk e-mail. Jo lenne tudni mi tortenik veletek. Mink jol vagyunk es tik? Valentin nap alkalmaval szeretettel olellek es csokollak benneteket! Sajnos az iden tavasszal nem fogok jonni, az mar biztos. Tonyra nem lehet szamitani. Az oreg kocsi javittatasaval rengeteg idot toltottunk, kb. 2 hetbe kerult az, hogy meg lett javitva es a szerelõ meg lett talalva es nem volt éppen lefoglalva. Es persze mind emellett folyik az elet ami azt jelenti, hogy a nepeket etetni es ellatni is kell. Most mar nagyon szamitok egy kis csendre es bekere, de nem tartom vissza lelegzetem amig ez megtortenik. Az iden Tonynak a minden masodik penteke szabad, ami pl. ezen a heten ugy jon ki, hogy 4 napot ittnon lesz, mert hetfo unnep nap. Mar harom nap is sokszor sok nekem, de negy nap alatt nagyon sokat fogok oszulni. Valentin van, azt meg tokbiztos el fogja felejteni, de vacsorat kerni nem felejt. A masik szemely aki mostanaban az agyamra megy, az a macska. Mivel most mar nem engedjuk ot ki a szabadba, allandoan enni akar es borzaszto valogatos lett. Sajnos nem tudok nem rafigyelni, mert mindig kovet es nyavog. Mar tenyleg halalra kinoz, es ott tartok, hogy kivagom a szuret a nagyvilagba, mert ezt nem lehet birni. Amig kinti macska volt, addig egesz jol kijottunk egymassal, de most, hogy mindig labalatt van halalra idegesit. O tudja legalabb a szokast, mer hozottt nekem valahogyan egy egeret. Csak honnan, ha nem megy ki??? Most egyenlore ennyi hirrel tudok szolgaltatni. Udvozletem kuldom Katinak es Evinek. Nagyon hianyoztok, jo lenne egyutt ulni es beszelgetni. Sok puszi: Zsuzsi”

MI EZ A NAP?
A kicsi autón az utóbbi két hétben szál vörös rózsa virít az ablaktörlő lapátja alatt. Rendszertelenül, de gyakran. Aki kapja, házas. Fáradtan nyalábolja és viszi haza pont Bálintkor a felgyülemlett tizenkét szál titokzatot. A férje ránéz, ahogy az asztalra ejti. Szép, mondja, nõnapra kaptad? Aha.

SZÁZ SZÁL PASI
Virágküldõ szolgálat. Egy úr száz szál vörös rózsát, ha nem is, de hatalmas csokrot rendel és küldet egy hölgynek. Felségjelzés nélkül. A kiszállítás után néhány órával beront egy elcsigázott nõ. Csapzottan követeli, árulják el, ki volt a száz szál vörös rózsa, mert már a hetedik pasinak köszönte meg, de az sem küldte. Ki lehetett a titokzatos Valentin? Talán egy bolond, aki egyetlennek gondolta magát. Elvégre a Valentinok nincsenek limitálva.

DE MOST KOMOLYAN!
Hát ezt már szinte mindenki tudja, mert ezt harsogja, írja minden napok óta. De azért mégis, a rend kedvéért felteszem a kérdést. Ki volt Valentin? Nem könnyű válaszolni erre. Az egyik könyvben azt olvashatjuk, hogy két Valentin volt, kiknek történetéből egy legenda született, mások vitatják, hogy ketten lettek volna, egyes források viszont három Valentinről beszélnek. Íme, néhány a különböző történetekből: Valentin római pap volt, aki Claudius császár üldöztetése alatt vértanúként halt meg i. sz. 269-ben vagy 270-ben. Valentin Terni püspöke volt, aki Rómában halt meg vértanúként.
Valentin fiatal keresztényként élt a keresztény vallás üldöztetése idején. Hitéért elfogták és börtönbe zárták, majd halálra verték 269. február 14-én. Amíg börtönben volt a legenda szerint üzeneteket küldött a barátainak: „Ne felejtsétek el Valentint!” és „Szeretlek benneteket!”
Egy másik történet szerint Valentin pap volt, aki titokban párokat adott össze, ellenszegülve ezzel Claudius császár törvényének, amely átmenetileg megtiltotta a házasságkötéseket.
Valentint bebörtönözték, mert megtagadta a pogány istenek imádását. A börtönben barátságot kötött a börtönőr lányával. A legenda szerint imájával gyógyította meg a lányt, beleszeretett és kivégzésének napján üzenetet írt neki, amit így írt alá: „A Te Valentined”.
Egy harmadik variáció szerint nincs semmilyen leány, csak annyi történt, hogy - miközben a vesztőhelyre vitték - azt kiáltotta a tömegnek, hogy „Ne felejtsétek Valentint!”, és „Szeretlek benneteket!” A szeretet motívuma mindegyik esetben meghatározó erővel van jelen, s ennyiben mintegy előkészíti napjaink megemlékezés sorozatát. A rómaiak február 15-én tartották Luperkalia ünnepét. Ezt a tavasz-ünnepet Luperkusz isten tiszteletének szentelték, aki a nyájak és a termés védelmezője volt. Az emberek dalolva és táncolva könyörögtek Luperkuszhoz, hogy megvédje a nyájaikat és vigyázzon az emberek és az állatok egészségére és termékenységére. Az ünnep éjjelén a fiatal nők belerakták a nevüket egy kerámia korsóba, a férfiak pedig húztak belõle egy-egy nevet. Az ünnepség és a táncok idejére párok lettek, sőt gyakran egész évben együtt maradtak.
Valentin nap nem azért van, hogy megünnepeljük egy szent emlékét, aki tisztelte a szerelmet és a romantikát. Inkább azért, hogy az emberek szerelmes üzeneteket cseréljenek. Mások szerint késõbb sokan összetévesztették a norman-francia galantin szóval, ami szerelmest jelent, jó esetben. Megfõzöttet inkább. Az idõk során a két hiedelem összefonódott, melynek eredményeképpen Szent Valentinra úgy emlékezünk, mint a szerelmesek védszentjére.
A Valentin-napi szokások az õsi pogány templomáldási ceremóniákból alakultak ki. 496-ban Gelasius pápa rendelte el, hogy Szent Valentin napját február 14-én ünnepeljék. Az angolok már 1446-ban ünnepelték ezt a napot. Az 1700-as években divatossá váltak a Valentin-verseskötetek. A 19. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az ünnep alkalmából. Alapjában viharosan meghonosodott angolszász ünnep, annak örömére, hogy már nem csak a gyedmarózt lehetett megülni. Magyarországon 1989-ben vertek gyökeret a nap megünneplésével kapcsolatos szokások és rendezvények. Azóta már a közösségi rangra emelt a Valentin-nap gyorsan beépült az új ünnepek sorába. Kétségtelenül ezen a napon ajándékozzák szerte a világon a legtöbb virágot.

VIRÁGOM, VIRÁGOM
Ezer meg ezer színes virág, csokor, illat, tobzódó szíves lufi és plüssmaci. Minden évszak és táj virága, meg apró bolondos kedvességek, ajándéknak valók. Köztük hosszú hajú lány. A legkedveltebb a vörös vagy bordó rózsa, de más színű rózsát is rengetegen visznek ezen a napon az emberek egymásnak, meséli a boltban a szépnevű Epres Ilona. A tavasz közeledtével a hajtatott hagymás virágok is igen népszerűek. Különösen a tálban összeültetett, mécsesekkel díszített hagymás virágok szolgálnak kedves ajándékként. A virágdivatot Hollandiában „gerjesztik”. A Valentin remek alkalom a trendek, a különféle irányzatok bemutatására. Természetesen malomkerék nagyságú csokrokra csak kevés szerelmes férfinak telik, de egy-egy szálat sokan visznek. Szerencsére a virágkötők sok ötlettel, kiegészítővel néhány szál élő virágból is gyönyörű csokrokat tudnak varázsolni. Virágok dolgában bátran eltérhetünk a sémáktól, fantáziánknak pedig csak esetleg a pénztárcánk vethet gátat. De nem az számít, és nem is a nap. Mert nem igaz, hogy a virágosok találták ki.
Az az egészben a fontos, hogy ne felejtsünk el szeretni és örömet okozni.

Urbán Beatrice (1969, Budapest – Mártély – Budapest) E-mail: urban.beatrice@prherald.hu

Forrás: PR Herald