2009. február 26., csütörtök

Szemét egy ügy


A szemét mindennapi életünk kellemetlen velejárója. A hőn áhított termék vonzó csomagolása másodpercek alatt teherré válik. Sajnos a szemét iszonyatos terhet jelent környezetünkre. De mit tehet az, aki környezettudatosan szeretne élni? A legjobb, ha a hulladék haza sem kerül, hanem egy szelektív gyűjtőbe kerül félúton. A gond csak az, hogy ebből alig található hébe-hóba. Az lenne a legjobb megoldás, ha a különféle hulladék szétválogatva kerülne az ÚJRAHASZNOSÍTÁS helyszínére. Aki családi házban lakik, a konyhai hulladékot külön kezelheti. A komposztálóban elfér a fű, avar, zöldség és gyümölcs maradék. NE helyezzünk el benne papírhulladékot, mondván lebomlik! Különben is a mai papírok zöme mindenféle vegyi adalékkal készül. A hulladékátvevő telepek, a papírgyüjtő kisiskolások átveszik felesleges újságjainkat, dobozainkat.
Léteznek hulladéktelepek, amik befogadják az üveget, műanyagpalackot, akkumulátort, motorolajat, stb.
Lakásunk felújítása, átépítése során nagy mennyiségű sitt keletkezik. Kérve kérek mindenkit: ezt aztán végképp ne a kiserdőkbe sumákolják! Egy örrökévalóságig ott lesz. Ismerek olyan települést, ahol annyira szennyezik az erdőt a lakosok, hogy az önkormányzat inkább lakóparkot építtet köré, megakadályozandó a további pusztítást. Ilyen is van. Sajnálatosan.
Ejtsünk pár szót a veszélyes hulladékokról is. Tisztító, oldó, hígítószerek, és lejárt szavatosságú gyógyszerek. Utóbbiakat néhol a patikák is átveszik. A vegyszereket erre szakosodott cégek fogadják be. Ne feledjük: majdnem mindent átvesznek, egy-két dologért pl: színesfém, még pénzt is kapunk érte! Nem szükséges külön utakat tenni, mikor arra járunk, kössük össze a kellemest a hasznossal!
Megunt, kinőtt ruháink jó szolgálatot tehetnek a rászorulóknak, kiváltképp télvíz idején. Lássuk be, jobb helyük van egy fázó, nehéz helyzetben lévő család szekrényében, mint a kukásautó hátuljában. A Karitász, Vöröskereszt örömmel fogadja az ilyen jellegű adományokat!
Nagy segítség a rendszeresen meghirdetett lomtalanítás. Csak azt kell tudni mi az, amit nem szállítanak el, pl: autógumi, építési törmelék, festék. És kérem Önöket, ha csak egy mód van rá: a lefolyóba ás csatornába NE! Ne juttassunk a vizekbe ilyesmiket, és ne tenyésszünk lábunk alatt patkányokat! Mindenkinek még az általános iskolai környezetismeret tanórák keretében, egyszer meg kellene mutatni egy csatornarendszert Budapesten belülről. Minden jó érzésű kisdiák emlékezetébe vésné a látottakat, az bizonyos.
Ami viszont várható, hogy az idevágó UNIÓ-s paragrafusok bevezetésével inge, gatyája rámehet majd annak, akit "disznóságon kapnak". Jó lesz tehát, ha elkezdünk már most igazodni fejben a várható körülményekhez. Megéri. Megéri már csak saját belső békénk miatt is. És aki oly szerencsés, hogy van egy gyermeke, akit ő formázhat meg, ne mulassza el megtanítani a környezet védelmére. Így teheti ugyanis még értékesebbé utódját. S bár egyedül nem tudjuk megváltani a világot (legalábbis nehéz), tartsuk szem előtt: Sok kicsi sokra megy!


Kovács Imre.


Nincsenek megjegyzések: