Az iszlám világa

Az iszlám kezdetei

Mohamed, Allah prófétája 571-ben született Mekkában. Gyermekként dolgoznia kellett. {Ebben az időben Arábiában nem létezett intézményes oktatás. A beduinok fiai apjuktól tanulták meg a tevék gondozásával, sátraik rendbentartásával és a harcos, vándorló, fosztogató életmóddal kapcsolatos tudnivalókat. A lakosság legnagyobb része írástudatlan volt. Értelmi nevelésük szóban átadott közmondások és költemények segítségével folyt.

Nem létezett a törzsek körében egységes nyelv, mindenki a helyi dialektust beszélte.} Kezdetben pásztorfiú volt. Később tevehajcsárként eljut Szíriába és Egyiptomba. Eközben megismerte a sajátjától különböző kutúrákat, vallásokat /zsidó, keresztény/, melyeket fel is használt az iszlám tanainak kialakításakor. Házassággal bekerült a gazdag mekkaiak közé. Megválasztották a karavánok vezetőjének, s így járta végig a kereskedelmi utakat, s gyüjtött újabb ismereteket. Fokozatosan vallásos látomásainak adta át magát. Egyik nyugtalan álmában isteni hangra lett figyelmes. Álmát úgy értelmezte, hogy Gábriel arkangyal jelent meg előtte, s azzal bízta meg, hogy legyen népének prófétája, s állítása szerint ekkor kapta meg a Korán első darabját is. A helyi előkelők kezdetben ártalmatlannak tartották Mohamedet, de amikor a vagyonos mekkaiak is követni kezdték, akkor Mohamedet és híveit “tilalom” alá vették. Ekkor azonban felkeresték őt a Medinából érkezett követek, akik magukkal vitték azzal a céllal, hogy kibékítse a város ellenséges törzseit. Ily módon 622-ben elhagyták Mekkát. Ezt nevezi a történetírás hidzsrának (futás), s ez az esemény szolgál az arab időszámítás alapjául.

(A mohamedán évszámítás: A legkésőbb keletkezett-, és legkésőbbi kezdőpontú időszámítás, amelyet Omar kalifa (634-644) állapított meg, kezdőnapja a mi időszámításunk szerint 622. július 16-án történt. Mivel az iszlám naptár holdéveket számlál, melyek 354 vagy 355 naposak, a két rendszer átszámítása elég bonyolult feladat. A mohamedán időszámítás az arab hódítással párhuzamosan terjedt el. Jelenleg az iszlám államokban részben a polgári időszámítás mellett, részben kizárólagos érvénnyel van használatban.)

A prófétát Medina lakói elfogadták mind politikai, mind ideológiai vezetőt. Mohamed edetileg helyet biztosított a helyi zsidóságnak is, de mivel azok nem fogadták el rendelkezéseit fegyveresen szállt velük szembe. Ezzel párhuzamosan a mekkaiak ellen is harcolt, s végül felvetette velük az iszlámot, leromboltatta a Kába körüli pogány jelképeket, szobrokat, s vallásba iktatta a fekete kő tiszteletét. 630-ban maga is elvégezte a zarándoklatot. Később követeket küldött a félsziget arab törzseihez, aki azután Mohamed mellé álltak. 631-ben kitiltotta a nem mohamedánokat Mekkából, s meghírdette híveivel a hitetlenek elleni szent háborút, a dzsihádot. A keresztény oázisok elleni harcokkal indították el az arab hódítás folyamatát.

A próféta halála után néhány évtized alatt meghódították a Bizánci Birodalom jelentős részét (a mai Egyiptomot, Palesztinát, Szíriát és Jordániát), Iránt, Hispániát, s mélyen benyomultak Közép-Ázsiába.” Bár az egység megvalósítása-arab egység- politikai értelemben véve sohasem sikerült maradéktalanul, a Korán és a prófétai hagyományok nyomán meginduló iszlám hódítások magas szintre emelték a harcra szövetkezett törzsek kultúráját. Alig 200 évnyi időre volt szükség ahhoz, hogy a perzsa, szír, görög, indiai és egyéb népek jelentős tudósainak műveit arabra fordítsák, a keleti bölcsesség cseppjeit felszívják és - számos esetben -továbbfejlesszék a muzulmánok. Az arabok, miután meghódították a Közel-Kelet államait, a hadi zsákmányok következtében jelentősen meggazdagodtak.

Megsokasodott vagyontárgyaik jelentették számukra a letelepedés, az egy helyben lakás alapját. Elhagyták sátraikat, és a sivatag homokja helyett a régi városokban és az újonnan létesített garnizonok földjén vetették meg lábukat. A városokban azonban új, korábban ismeretlen problémákkal kerültek szembe: meg kellett tanulniuk és gyermekeikkel is meg kellett ismertetniük a városi élet, a társas együttlét új normáit. A mesterségek, a kereskedelem fejlődése, az építkezésekkel, élelmezéssel, orvoslással, az állam- és hivatalszervezéssel járó számos teendő szükségessé tette az oktatás kiterjesztését, a rendszeres tanulás és tanítás megszilárdítását. X. századra mind a K-i, mind a Ny-i /andalúziai/ területeken csúcspontjára ért az oktatás kiterjesztése. Bagdadtól Córdobáig virágzott az ókori tudományok eredményeit átadó és továbbfejlesztő muzulmán kultúra.

A cordobai kalifátus

Az arabok a VIII. század második évtizedében léptek az Ibériai-félsziget földjére. A területen a vallásszabadság mellé a politikai autonómiát is megteremtette birodalom ura. Hogy hatalmukat megszilárdítsák, erős hadsereget és hatékony közigazgatási rendszert hoztak létre. Tekintetüket állandóan É-Afrikán tartották, az volt a távlati céljuk, hogy szembeszálljanak az ott uralkodó Fatimidákkal. Valamennyi történész egyetért abban, hogy a X. század Al-Andalusz történetének legragyogóbb időszaka volt: kiemelkedő volt a gazdálkodás, nőtt a népesség, hatalmas városok alakultak ki, és virágzottak a tudományok.

A növények közül kiemelkedett a cukornád, a citrusfélék, az olívabogyó, a rizs, a gyapot, a sáfrány és más fűszerek termelése, de termeltek gyógynövényeket, virágokat, és a borfogyasztás tilalma ellenére szőlőt is. A gabonatermelés főként a Toledói-völgyben és a Murciához közeli Sangonera-i-völgyben volt kiemelkedő, a termés kielégítette a népesség igényeit, bár egyes ínséges években (915, 916, 926, 929) gabonabehozatalra szorultak. A területen vízkerekek segítségével öntöztek.

Sokféle állatot tartottak: lovat, ökröt, öszvért, szamarat, tevét, birkát tenyésztettek, és nagyon jelentős volt a méhészet és a selyemhernyó-tartás.

A népesség növekedése magával vonta a kézművesipar és kereskedelem fejlődését, messze földön keresett volt a Cordobában megmunkált bőr (kordován), a toledói fegyverek, a cuencai elefántcsont-tárgyak, a malagai-, cordobai- és almeríai szövetek, a valenciai kerámiák, a murciai gyékények és a calatayudi üvegholmik. A kereskedők vízi és szárazföldi utakon juttatták el a kalifátus termékeit É-ra, D-re és K-re. Almería és Sevilla volt a flották kiindulópontja, szárazföldön pedig a régi római utakat használták, amelyek állapotára gondosan ügyeltek, és azokat folyton javították. Jelentős számban importáltak keletről ékszereket, fűszereket, könyveket és rabszolgákat, akiknek egy része muzulmán hitre tért, és többen közülük magas pozíciókat is elértek a kalifa környezetében. Az Ibériai-félszigeten is, csakúgy, mint más iszlám területeken, aranyból vert dínárokat használtak, váltópénznek pedig ezüst dirhemet.

Az arabok utazásai azonban nem csak kereskedelmi szempontból voltak fontosak: ők voltak a kor legnagyobb kultúraközvetítői népek és világrészek között. Kelet mesés kincsei mellett elhozták az évezredes és a legújabb tudományos eredményeket, melyek közül számos szervesen beépült Európa kultúrájába. A kalifátus területe színhelye volt a muzulmán, a zsidó és a keresztény kultúra találkozásának és egymásra hatásának, és ide futott be az indiai-, kínai- és Észak-afrikai népek gondolkodásának- és találmányainak legjava. Az erőteljes városfejlődés a kalifátuson belül megteremtette az iskoláztatás és művelődés kereteit. A hindu-, perzsa-, szír- és görög tudományos mű Bagdadban, Damaszkuszban és más iszlám kulturális központokban kiegészült a saját gondolataikkal, tudományos megfigyeléseikkel, tapasztalataikkal.

A XII. századtól kezdve, a mórok által lakott spanyol területeken - megkezdődött az arab nyelvű művek latinra (és héberre) fordítása. Sok, a római korban és a népvándorlások évszázadaiban elveszett vagy elfeledett mű így újra “színre lépett”, és jelentős hatást gyakorolt a középkori európai bölcseletre, tudományfejlődésre. A hispániai Toledo volt a fordítóműhelyek legfontosabb központja, ahol még a város visszafoglalása (1085) után is mintegy két évszázadig az arab volt a törvénykezés és a kereskedelem hivatalos nyelve, és a város muzulmán negyedében élő, jelentős számú arab és berber békésen megfért a városban lakó keresztény és zsidó tudósokkal, fordítókkal. Córdoba, Sevilla, Granada és más Ny-i muzulmán kulturális központok mellett Szicília jelentette a másik összekötő kapcsot Kelet és Nyugat, a keresztény és az iszlám világ között.
Az iszlám öt oszlopa
1. Hitvallás

Egyedüli Isten Allah. Mohamed az ő prófétája. Szent könyvük a Korán. Az al-kuran [arab] = tanítás, olvasmány, illetve a hirdetés szóból eredeztethető a kifejezés. Az iszlám szent könyve, melynek tanításait a muszlimok szerint Mohamed kapta Gabriel arkangyal közvetítésével Allahtól. Mivel Mohamed írástudatlan volt, ezért íródeákja Zajd ibn Thábit jegyezte le Mohamed kijelentéseit és tanításait. A művet fejezetekre, azaz 114 szúrára osztották, a szúrákat pedig versekre. A Korán tartalmilag elég vegyes képet mutat: varázsszövegek, imádságok, Allahot magasztaló himnuszok, vallási, erkölcsi- és jogi szabályok, látomások, eszkatológikus (világvégére vonatkozó) jövendölések, mítikus, legendás elbeszélések egyaránt találhatók. Irodalmi formáját tekintve rímes próza.
2. Imádkozás

A müezzin hívó szavára hangzik fel. Arccal a mekkai Kába kő felé fordulva hajtanak végre, s közben rövid Korán-idézeteket mondanak. Naponta ötször, meghatározott időpontban végzik, s a müezzin a minaretről kiabálva hívja a híveket imára. Ima előtt megmossák a kezüket, a lábfejüket és az arcukat. A férfiaknak ajánlatos csoportosan, nyilvánosság előtt imádkozni, a nők általában otthon teszik. Péntek délben minden felnőtt férfi a mecsetbe kell, hogy menjen, ugyanis ekkor a gyülekezeti imát a prédikáció követi, néha pedig fontos bejelentések is itt és ekkor hangzanak el. Az ima tartalmazhat egyéni kívánságokat is.
3. Böjt

Ramadan hónapban tartják. Ekkor napkeltétől napnyugtáig tartózkodnak az evéstől, az ivástól, a dohányzástól és a nemi érintkezéstől. Ebben a hónapban a szokásosnál többet imádkoznak. A gyermekes-, várandós- v. szoptató anyák, a szolgálattevő katonák és a betegek mentesülnek a böjt alól.
4. A szegényadó

Eredetileg a szűkölködők segítésére szolgált, s minden muzulmán fizette, de ma már a legtöbb arab államban megszüntették.
5. Zarándoklat:

Mekkába, a kocka alakú Kába-kőhöz való zarándoklat. Minden muzulmánnak életében legalább egyszer részt kell vennie a zarándoklaton.
Kiegészítő kötelességek, tilalmak

Dzsihád: “Harc Isten útján” :célja:terület növelése, a pogányok elleni küzdelem, illetve azok megtérítése. Viszont nem célja a keresztények és zsidók megtérítése.

Tilos:

* részegítő italok élvezete, fogyasztása /a Korán kifejezetten a bor tilalmát említi. “Ezt a tilalmat gyakran annyira szó szerint veszik, hogy csak a borra vonatkoztatják, de a pezsgőre, sörre és az alkohol más formáira nem.”
* kábítószer élvezete
* a szerencsejáték
* a kamatszedés
* a sertéshús fogyasztása / étkezési előírásai átvettek elemeket Mózes könyveiből. Felfogásuk szerint a disznó tisztátalan állat./
* a nem Isten nevében levágott állatok fogyasztása
* a selyemruha viselete
* a férfiaknak arany ékszer viselete
* az emberölés
* a tolvajlás
* a bálványimádás

Az iszlám irányzatai
A szunniták

A szunna Mohamed kijelentéseivel-, tevékenységével- és életével kapcsolatos hagyományait jelenti. A muszlimok kb. 83%-át alkotják manapság. A szunnita irányzaton belül különböző iskolák különíthetők el: a hanafiták, a sáfiiták, a malikiták és a hanbaliták.
A síiták

A síiták csak Mohamed vér szerinti leszármazottait tekintik alkalmasnak a kalifa tisztség betöltésére. Ma a síiták az muszlimoknak kb. 15 %-át jelentik.
A szakadárok (káridzsiták)

A legrégibb iszlám hitirányzat. Szigorú erkölcsi követelményeket vallanak: nincs hit cselekedet nélkül.
Az arab írás

Az arab abc a szír-ből fejlődhetett ki. Az első önálló írás a Kúfa -város:a Korán tanulmányozásának központja- városából a VII. században elterjedő kúfi írás volt. Kezdetben csak kőbe, fémtárgyakba vésve, kerámiákba égetve vagy szőnyegekbe szőve fordult elő e dekoratív írás. Az arab írás 28 msh-ból áll, kezdetben mgh-t nem használtak, de a Korán egységesebb értelmezése érdekében 3 alapmgh-t vezettek be (a, i, u). Nagybetűk nélküli írás, melyet jobbról balra olvastak. A legtöbb betűnek háromféle alakja van, attól függően, hogy a szó elején, végén vagy szó közben helyezkedik el. Az írásnak a muszlim világban nemcsak közlésbeli funkciója volt, hanem díszítő szerepe is./az iszlám tiltja az ember- és állatábrázolást/ Irányzatok

Irodalom:

* Vallási előírások - Muszlimok http://www.sulinet.hu/tananyag/97212/on/tapkult/muszlbe.htm
* Helmut von Glasenapp: Az öt világvallás 403. o.
* Mohamed élete http://sagv.gyakg.u-szeged.hu/TANAR/farkzolt/ISZLAM/Arabok.htm
* Ambrus Attiláné Dr. Kéri Katalin :Medreszék a középkori iszlám világban /Iskolakultúra, 1999/12. sz., 29-39. o./ http://nostromo.jpte.hu/~carry/text/medresze.htm
* Ambrus Attiláné Dr. Kéri Katalin :Tanárok a középkori iszlám világban
* (Magyar Pedagógia, 1998/1. 17-25. o.) http://nostromo.jpte.hu/~carry/text/arabmp.htm
* Ambrus Attiláné Dr. Kéri Katalin: Cordoba virágkora és II. al-Hakám könyvtára (Valóság, 1997/7., 72-76. o.) http://nostromo.jpte.hu/~carry/text/cordoba.htm
* Benke József:Az arabok története /Alexandra könyvkiadó/

Készítette: Vörös Viktória