Voltaire: Barátság

A barátság, hallgatólagos szerződés két érzékeny és erényes ember között. Érzékenyt mondok, mert egy szerzetesben, egy magányos férfiban esetleg szemernyi gonoszság sincsen, mégsem ismeri meg a barátság érzését. Erényest mondok, minthogy a gonoszoknak csak cinkosaik vannak, a kéjenceknek tivornyázó cimboráik, a haszonlesőknek üzlettársaik, a politikusok pártütőket toboroznak, a közönséges henyélőknek csupán kapcsolataik vannak, az uralkodóknak udvaroncaik; egyedül az erényes embernek vannak jó barátai. Cethegus cinkosa volt Catilinának, Maecenas az udvaronca Octavianusnak, de Cicero barátja volt Atticusnak! Miben áll két gyöngéd és becsületes lélek szerződése? A kötelmek az érzékenység fokától, a kölcsönös szolgálatok számától és sok más egyébtől függően erősebbek, avagy gyengébbek ...