Arvisura II. rész

Az Arvisura rovója

Paál Zoltán ózdi munkáscsaládban született 1913-ban. Ősei palóc emberek voltak, mint sokan arrafelé. Paál Zoltán élte az ózdi gyári munkások életét, megnősült, családot alapított, s úgy látszott, hogy a háborút is megússza. Azonban 1944 decemberében a szovjet front elérte Ózd környékét és 1945 januárjában a munkások közül sokat behívtak munkaszolgálatra, s elindították őket Szlovákián keresztül Németország felé. Behívót kapott Paál Zoltán is. Már a Vág völgyében jártak, a zsolnai országúton, mikor Sztrecsnó mellett egy útkereszteződésben pihenőt vezényeltek a menetoszlopnak. Éppen ott, ahol egy szovjet partizáncsoport tanyája volt, akik azt a feladatot kapták, hogy minél több embert próbáljanak megszöktetni az összeterelt emberek közül. Egy légiriadó zűrzavarában erre jó alkalom nyílt, így menekült meg a munkaszolgálattól Paál Zoltán is. Ezen a bizonyos partizán tanyán ismerkedett meg egy Szalaváré Tura nevezetű manysi származású fiatalemberrel, aki mint később kiderült az utolsó manysi fősámán unokája volt. Tura az Ob vidéki Vezsakoriban, a manysik szent városában született. Nagyapja nevelte fel, s közben mindenre megtanította, amit egy fősámán fontosnak tartott. Így megismertette a Tórem-hitvilággal, megtanította a sámán szertartásokra, és sokat mesélt a rokon népekről, törzsekről. Elmondta, hogy él egy nép messze napnyugaton, akik nagyon régen elvándoroltak a közös szállásterületekről, más rokon törzsekkel együtt. Ezek közt találhatók az úzok egyik törzsének leszármazottai, a palúzok vagy felső-úzok (palócok) népe. Az ősi sámánhit szerint a világhónapok váltása idején (kétezer évenként), az egyes rokoni népek át kell hogy adják egymásnak a szellemi- és hitélet központját, illetve azt a feladatot, hogy gondoskodjanak ezen hitvilág fennmaradásáról és a múltban felhalmozott szellemi örökség megőrzéséről. Tura tehát küldetéssel érkezett Magyarországra, hiszen most volt itt az ideje annak, hogy ezt a feladatot átadja egy úznak, vagy magyarnak. Tura végtelenül boldog volt, mikor kiderült, hogy Paál Zoltán is palóc származású, s már a megismerkedésük elején mesélni kezdett a küldetése céljáról, a népük közös őstörténetéről. A két fiatalember között aztán nagyon erős barátság, majd szövetség alakult ki. Ez a találkozás határozta meg Paál Zoltán további életútját, s így vette kezdetét az a folyamat, melynek során ő maga is a közel 1000 rovósámán egyikévé, s e világhónap beszélőjévé vált. 1982. szeptember 29-én halt meg.

Az arvisurák rovásáról

A 24 hun törzs szövetsége megalakulásának területe ORDOSZ vidéke volt. Itt fejlődött ki az a birodalmi közös nyelv, amelyen a fősámánok, rovósámánok, aranyasszonyok és a szolgálatos sámánok az "ARVISURÁK", azaz Igazszólások sorozatát rótták. E rovók segítségével a mindenkori fősámán összeállította az Arvisuráját. Ezen Arvisurák közül az úz nyelven rótt Igazszólások érthetők a mai nyelvünkön is, mivel Ordosz őslakossága úz származású volt és az ifjó sámánok az évezredek során átvették az ordoszi nyelvjárást. Némi nehézséget okozott, hogy a húszévenkénti kötelező kalandozások jelentéseit sok esetben tárkány-rovással küldték Ordosz beavatott központjába és ezek megfejtése csak a 216 féle tárkány-rovás ismeretével történhetett. Nagy könnyebbséget okozott, hogy minden kalandozásban részt vettek úz tárkányok, azaz mesteremberek is, akik a mai nyelvünkhöz hasonló úz nyelven rótták rovásaikat. Az úzok tárkány-rovása megegyezett a birodalmi fősámán rovás jeleivel. Még Csadaj fősámán módosításait sem fogadtákel, bár Kubiláj és magyar édesanyja mégis alkalmazta azt levelezéseiben. Ezért a 6018 éves ordoszi fősámáni rovásjeleik máig érvényesek az úz-tárkány rovásokra is. Ez némileg feljogosítja az úz nép legészakibb törzsének, az eddig tévesen palócságnak ismert népnek és a nyelvünket átvett magyarságnak az írástudóit, hogy a hunok és magyar népünk regevilágát közkinccsé tegyék. Ózd, 1969 decemberében. Paál Zoltán Az Arvisura naptári rendszere Az Arvisura időszámítása alatt természetesen nem egy különálló időmérő rendszert, hanem az eleink által használt kalendáriumi időmérést értjük. Nyilvánvalóan az így kialakult - a természet és a mindennapi élet által diktált ritmusra épülő - korabeli időszámítás egyben az Arvisura időszámítása is. Az évenkénti holdtölte számítást Ordoszban és Magyarkán, a Nagy-Süán ünnepélyeken határozták meg, a mindenkori havazás beindulását figyelembe véve. Ezt pedig a csillagok járása döntötte el. Egy medvetoros év 12 holdtöltési hónap azaz holdhónapból állott és a kézművesek havából, amelyben minden 4 évben 1 tárkány-napot tartottak és minden 100 évben, a legakalmasabb időben a Nagyszala napot. Így a csillagászati babiloni év a holdegyenlítő szerepénél fogva helyrebillent. A Névadó feljegyzések 365 napot tartottak nyilván, míg minde negyedik évben volt a tárkányok vizsganapja és ezt minden alkalommal megünnepelték. Minden 100 évben a beavatottak tartottak Nagyszala napot, és ekkor a medvetoros év nem 365 illetve 366 nap volt, hanem 367 nap. Amíg eleinte, a Hold hozzánk csapódásáig 360 nap jelentett 1-1 tűzszerzési évet, ez a beavatottak szerint fokozatosan emelkedett később 365 napra, sőt 4 évenként a tárkány képzősök napjával 366 napra egyenlítődött ki. Minden 100 évben, a Nagyszala napjával 367-re emelkedett a napok száma, s ilyenkor helyreállt az állatkép szerinti Világhónap rendje, amely minden 2160 évben változott. Joli-Tórem, azaz Földanyánk forgása a nagy Mindendségen egyenletessé vált. Az alábbi táblázatban egymás mellett szerepelnek a korabeli időszámítás és a még ma is használatos, de a középkorban kialakult, úgynevezett katolikus naptár hónapjai. Érdekesség, hogy az Arvisura által feljegyzett korabeli naptárrendszer nem követi szigorúan a modern naptári hónapokat. Arvisura Katolikus Modern Medvetor hava Boldogasszony hava Január Szarvastor hava Böjtelő hava Február Bölénytor (Fák hava) Böjtmás hava Március Báránytor (Rügyezés hava) Szent György hava Április Borjútor (Virágzó élet) Pünkösd hava Május Gödölyetor (Eper hava) Szent István hava Június Tehéntor (Aratás hava) Szent Jakab hava Július Aranyasszony (Bőség hava) Kisasszony hava Augusztus Tigris (Almaszüret) Szent Mihály hava Szeptember Oroszlán (Szüretelés) Halak (Begyűjtés hava) Mindszentek hava Október Disznótor hava Szent András hava November Istenfiak (Tárkányok) Karácsony hava December A FÉRAN naptár A FÉRAN naptár egy jellegzetesen egyértelmű, ősi névadási-ciklus rendszer. Ez az ősi Melegvizek Birodalmának 8-as szaporodási rendszerén alapult. Rövid története: A Kr. előtti 48 ezer évtől fejlődő, 63 ezer névből készült, napi 24 nevet tartalmazó névadó naptár Ataisz elsüllyedése (Kr.e. 5038) után, Kr.e. 3970-ben újíttatott fel először. A 24 Hun Törzsszövetség 4 000-es Nagyszalája, az úgynevezett Havaruti Nagyszala határozata alapján a napi 24 nevet tartalmazó FÉRAN-ból a napi 4 férfi és női nevet tartalmazó FÉRAN megküldendő a Melegvizek Birodalmának Tardosi és Pilisi Szentélyébe és ezen szetnélyek alsó világába helyezendő el. Ezzel a Melegvizek Birodalma jogot nyert arra, hogy veszélyeztetése esetén összehívhassa a 24 Hun Törzsszövetségi Nagyszalát, hogy döntsön a neveket viselők biztonságáról. Amíg az Élet-templomában lévő "Piros" és "Sárga" könyvekben az összes FÉRAN, azaz férfiak és nők nevei szerepelnek, addig a Melegvizek Birodalmában a férfiak és nők neveinek könyvei csupán 12-12 nevet tartalmaztak, mivel a 24 Hun Törzsszövetség keretein belül a Jász síkságon Kr.e. 4020-tól Kr.u. 1625-ig 12 törzs telepedett meg újból. A FÉRAN értelmezéshez hozzátartozik még az egy-, két-, három- és négylelkű gyermek fogalma. Minden valószínűség szerint ebben a nagyszülőkben lezajló lelki változás, felfrissülés, lelki megújulás tükröződik, melyet egy utód, unoka életfolytatása idéz elő. Az újszülött emberkét annyi lelkűnek nevezték, ahány nagyszülője élt a születésekor. Természetesen az a gyermek újszülött volt az erősebb és jobban fejlett, melynek fejlődéséhez több szeretet sugárzott a nagyszülőktől. A sarjadzó fűszá, bimbócska jobban fejlődik a Nap sugaraitól. A FÉRAN-ból történő névadás -különösen a kezdetekben- mindent elmondott a 24 Hun Törzsszövetség emberpalántáiról, miután minden törzsnek minden napra esett a törzsnél használatos nevekből egy-egy. Az ezoterikus világszemlélethez tartozik az is, hogy a nevek a mindennapi csillagállások szerint képződtek, miután a 24 hun törzsnek kezdetben egy nyelve volt, mely nyelv Agaba idejéből úz nyelvként ismeretes. Ez a nyelv nagyrészt azonos a mai magyar nyelvvel és a ragozó nyelvek családjába tartozik. Így önálló képzésekre is alkalmas. A nyelv ősisége, rendkívüli rugalmassága, annak ragozhatósága miatt meg lehetett határozni a gyermek nevét abban az esetben is, ha arra a napra csak egytagú név esett. Ugyanis a nevek is kifejezték, hogy hány lelkű a gyermek. Annyi magánhangzós szótagból állt, ahány nagyszülője élt a gyermek születésekor. Például, ha négy nagyszülője élt, de a születésnapján csak egytagú név szerepelt a FÉRAN-ban, a Giz esetén ragozással Gizeh, Gizel, majd további ragozással Gizella, majd végül Gizellácska név felelt meg az újszülött névadásának. Így a FÉRAN névadásból mindig meg lehetett állapítani a gyermek törzsi hovatartozását, valamint azt, hogy az év melyik napján született, hány lelkű, továbbá a születése időpontjában milyen csillagok, bolygók hatása alatt állott, ezekből lehetett a gyermek tulajdonságaira is következtetni. Eredeti az Arvisurából: Gula pateszi az összes sámánnal lemásoltatta a csillagjósok szerint meghatározott névnapokat, hogy az összes születendőket ősi szokás szerint láthassák el az Arvisurákban meghatározott nevekkel. Ezen gyűjteményben kettő tyumen, azaz húszezer név szerepelt, melynek alapján a településeiknek is Arvisura neveket adtak. Ezen névadást mind Hunniában, mind Kurdiában és Marinában végre kellett hajtani. Magyarkára az így történt névadás számát még Ilona melegvizes országából is jelenteni kellett. Ezen kalandozási törvényt a beavatottak ellenőrizték.

Az Arvisura világa

Az Arvisura regevilágának alapfogalmai - Palócok - Hun törzsek - Agaba - Az Élet Temploma - Ataisz - Világhónap, világév Törzsszövetség - A 24 Hun Törzsszövetség - Ősi társadalom, alkotmánnyal - Kis káll, nagy káll - Az ősi települések szerkezete Ataisz - Hol kezdődik az Arvisura története? - Góg és Magóg hun törzsei - "Meleg vizek birodalma" - A Törzs-szövetség - Ordosz, Agaba - Menekülés Ataiszról Tények, tanok, eszmék - Ma is élő népcsoportok - Amiről földrajzi neveink mesélnek - Titokzatos építmények - A Sirius rejtélye - Isteni titok a magyar nyelv Érdekességek és az Arvisurából - Honnan ered a "kötélnek áll" szólásunk? - Mi múlhat egyetlen egy szavazaton? - Valóban olyan "szent" volt-e Szent István és Imre? - Ki volt valójában Anonymus? - Attila királyunk nem is arany koporsóban nyugszik, hanem ezüstben? - Mi célból építették fel a kínaiak a Nagy Falat? - Valójában kik a sámánok? - Hol volt Atlantisz? - Mi, földi emberek minek köszönhetjük e rendkívül gyors fejlődésünket? - Miért nem találnak a tudósaink evolúciós őseit a delfineknek? - Régebben csak kétféle vércsoport létezett a Földön? - Jézus 100%-ig nem zsidó volt? - Mitől olyan rejtélyes s a világon egyedülálló a magyar szent királyi korona? Jézus az Arvisurában - A bűnbe esés - Jézus útja Ordoszból Tibeten, Indián át a Közel-Keletre - Keresztelő Szent János keresztelési misztériuma - A csillagokban megírt végzet - Megtisztulás, beavatás - A lélek útja az Égbe Az Arvisura hitvallása, üzenete A Halak Világhónapja a nagy háborúskodások jegyében zajlott le. A földünket borító Nagyvizekben a nagyhalak felfalják a kishalakat, de a Vízöntő Világhónapjának beszélője azt hirdette: "Legyen a Földön béke!" Ez annyit jelent, hogy.... Az Arvisura könyvtárának polcain: Arvisura A Beszélő Boglár Árpád utódainak öröksége - 300. Arvisura Levente-Báj-Gerecsák- Boglárka titkos rovásából (részlet) A magyarok eredete A magyar rovásírás főbb lelőhelyei A palócok honfoglalása - A 269.Arvisurából - Szanka fősámán rovása 420-435. A palócföldi Nagyszala - A 269.Arvisurából - Szanka fősámán rovása 420-435. A palóc regevilág Arvisura - Anyahita Arvisura: kérdések és válaszok A szíriuszi magyar rovásírás ABC Ataisz Augusztus 20 eredete - Nagita aranyasszony rovása - 321.Arvisura (részlet) A 24 Hun Törzsszövetség Az Arvisurák rovása - Paál Zoltán levele Az ősiségi törvény Baratony tanfejedelem tanításai Barcika titkos arvisurája Béke és Rokonság - Bóta fősámán rovása (Kr.e. 2480) Birodalmi Nagyszala Eger Életfa - Nagita aranyasszony rovása - 321.Arvisura (részlet) Jézus az Arvisurában (Ybario munkája) Kövek beszélgetnek - 349(B) Arvisura Levélkivonatok az Arvisura rovása közben Mária-Terézia Ózdon - A 336. Arvisurából - Balkár sámán rovása (1760-1765) Mit nem tudunk az igaz szólásról? 1-2. (Kisfaludy György) Nazir - VIII.Oscus tábla, 236(I).Arvisura Népek Csatája Nippur pateszi Palóc-Vasvár fénykora - 303. Arvisura Gát-Kolaj rovása (1077-1133) Sáta helyneve - IV.Oscus tábla. Caesar és Cinakó Szita-szita péntek... A hagyományok kezdete (29.Arvisura) Tények, tanok, eszmék Tüzek énekelnek Rokon témák A dogonok Szíriusz-holdja (Kósa Tamás) A megfejtetlen kézirat - (Ston) A titokzatos Gellért-hegy (Prusinszki István) Attila dombja A túldimenzionált kételkedés ára (Kisfaludy György) Az időkód - Berta Tibor könyve Az ősmagyar vallás hit- és erkölcstana Barasits Zsuzsa - Rovósámán napjainkban Barasits Zsuzsa: Q - Égi Hírmondó Beavatások (Dr.Minya Klára cikke) Elcsúszott idő (Kisfaludy György) A Fótsomlyói Figyelő cikke 2004 februárjából Kincskeresés (Atlantisz maradványai?) Különös végrendelet Magyar táltos barlang Ecuadorban Misztikus vonások és földönkívüliekre való utalások az Arvisurákban [Tokai Kiss Éva írása] Ősi kínai civilizáció Rákóczi Mester (Dr.Minya Klára) Titokzatos piramis Csinghaj tartományban (Ortutay L. Gyula - NOL) Üzenet az évezredek mélyéből (Kisfaludy György) 6 ujjú kiválasztottak (Kisfaludy György) Interjúk, beszámolók Exkluzív interjú Duzsikné Paál Éva asszonnyal Klasszikus mestermunkák Dal a Honfoglalás c. film anyagából: Hazám, hazám, csendes hazám... Novellák, írások Társbolygó (Tokai-Kiss Éva) Forrás: Arvisura