A 24 hun törzs szövetsége megalakulásának területe ORDOSZ vidéke volt. Itt fejlődött ki az a birodalmi közös nyelv, amelyen a fősámánok, rovósámánok, aranyasszonyok és a szolgálatos sámánok az "ARVISURÁK", azaz Igazszólások sorozatát rótták. E rovók segítségével a mindenkori fősámán összeállította az Arvisuráját. Ezen Arvisurák közül az úz nyelven rótt Igazszólások érthetők a mai nyelvünkön is, mivel Ordosz őslakossága úz származású volt és az ifjó sámánok az évezredek során átvették az ordoszi nyelvjárást. Némi nehézséget okozott, hogy a húszévenkénti kötelező kalandozások jelentéseit sok esetben tárkány-rovással küldték Ordosz beavatott központjába és ezek megfejtése csak a 216 féle tárkány-rovás ismeretével történhetett. Nagy könnyebbséget okozott, hogy minden kalandozásban részt vettek úz tárkányok, azaz mesteremberek is, akik a mai nyelvünkhöz hasonló úz nyelven rótták rovásaikat. Az úzok tárkány-rovása megegyezett a birodalmi fősámán rovás jeleivel. Még Csadaj fősámán módosításait sem fogadtákel, bár Kubiláj és magyar édesanyja mégis alkalmazta azt levelezéseiben. Ezért a 6018 éves ordoszi fősámáni rovásjeleik máig érvényesek az úz-tárkány rovásokra is. Ez némileg feljogosítja az úz nép legészakibb törzsének, az eddig tévesen palócságnak ismert népnek és a nyelvünket átvett magyarságnak az írástudóit, hogy a hunok és magyar népünk regevilágát közkinccsé tegyék.
Ózd, 1969 decemberében. Paál Zoltán Az Arvisura naptári rendszere
| Az Arvisura időszámítása alatt természetesen nem egy különálló időmérő rendszert, hanem az eleink által használt kalendáriumi időmérést értjük. Nyilvánvalóan az így kialakult - a természet és a mindennapi élet által diktált ritmusra épülő - korabeli időszámítás egyben az Arvisura időszámítása is. Az évenkénti holdtölte számítást Ordoszban és Magyarkán, a Nagy-Süán ünnepélyeken határozták meg, a mindenkori havazás beindulását figyelembe véve. Ezt pedig a csillagok járása döntötte el. Egy medvetoros év 12 holdtöltési hónap azaz holdhónapból állott és a kézművesek havából, amelyben minden 4 évben 1 tárkány-napot tartottak és minden 100 évben, a legakalmasabb időben a Nagyszala napot. Így a csillagászati babiloni év a holdegyenlítő szerepénél fogva helyrebillent. A Névadó feljegyzések 365 napot tartottak nyilván, míg minde negyedik évben volt a tárkányok vizsganapja és ezt minden alkalommal megünnepelték. Minden 100 évben a beavatottak tartottak Nagyszala napot, és ekkor a medvetoros év nem 365 illetve 366 nap volt, hanem 367 nap. Amíg eleinte, a Hold hozzánk csapódásáig 360 nap jelentett 1-1 tűzszerzési évet, ez a beavatottak szerint fokozatosan emelkedett később 365 napra, sőt 4 évenként a tárkány képzősök napjával 366 napra egyenlítődött ki. Minden 100 évben, a Nagyszala napjával 367-re emelkedett a napok száma, s ilyenkor helyreállt az állatkép szerinti Világhónap rendje, amely minden 2160 évben változott. Joli-Tórem, azaz Földanyánk forgása a nagy Mindendségen egyenletessé vált. Az alábbi táblázatban egymás mellett szerepelnek a korabeli időszámítás és a még ma is használatos, de a középkorban kialakult, úgynevezett katolikus naptár hónapjai. Érdekesség, hogy az Arvisura által feljegyzett korabeli naptárrendszer nem követi szigorúan a modern naptári hónapokat. Arvisura | Katolikus | Modern | Medvetor hava | Boldogasszony hava | Január | Szarvastor hava | Böjtelő hava | Február | Bölénytor (Fák hava) | Böjtmás hava | Március | Báránytor (Rügyezés hava) | Szent György hava | Április | Borjútor (Virágzó élet) | Pünkösd hava | Május | Gödölyetor (Eper hava) | Szent István hava | Június | Tehéntor (Aratás hava) | Szent Jakab hava | Július | Aranyasszony (Bőség hava) | Kisasszony hava | Augusztus | Tigris (Almaszüret) | Szent Mihály hava | Szeptember | Oroszlán (Szüretelés) |
|
| Halak (Begyűjtés hava) | Mindszentek hava | Október | Disznótor hava | Szent András hava | November | Istenfiak (Tárkányok) | Karácsony hava | December |
A FÉRAN naptár
A FÉRAN naptár egy jellegzetesen egyértelmű, ősi névadási-ciklus rendszer. Ez az ősi Melegvizek Birodalmának 8-as szaporodási rendszerén alapult. Rövid története: A Kr. előtti 48 ezer évtől fejlődő, 63 ezer névből készült, napi 24 nevet tartalmazó névadó naptár Ataisz elsüllyedése (Kr.e. 5038) után, Kr.e. 3970-ben újíttatott fel először. A 24 Hun Törzsszövetség 4 000-es Nagyszalája, az úgynevezett Havaruti Nagyszala határozata alapján a napi 24 nevet tartalmazó FÉRAN-ból a napi 4 férfi és női nevet tartalmazó FÉRAN megküldendő a Melegvizek Birodalmának Tardosi és Pilisi Szentélyébe és ezen szetnélyek alsó világába helyezendő el. Ezzel a Melegvizek Birodalma jogot nyert arra, hogy veszélyeztetése esetén összehívhassa a 24 Hun Törzsszövetségi Nagyszalát, hogy döntsön a neveket viselők biztonságáról. Amíg az Élet-templomában lévő "Piros" és "Sárga" könyvekben az összes FÉRAN, azaz férfiak és nők nevei szerepelnek, addig a Melegvizek Birodalmában a férfiak és nők neveinek könyvei csupán 12-12 nevet tartalmaztak, mivel a 24 Hun Törzsszövetség keretein belül a Jász síkságon Kr.e. 4020-tól Kr.u. 1625-ig 12 törzs telepedett meg újból.
A FÉRAN értelmezéshez hozzátartozik még az egy-, két-, három- és négylelkű gyermek fogalma. Minden valószínűség szerint ebben a nagyszülőkben lezajló lelki változás, felfrissülés, lelki megújulás tükröződik, melyet egy utód, unoka életfolytatása idéz elő. Az újszülött emberkét annyi lelkűnek nevezték, ahány nagyszülője élt a születésekor. Természetesen az a gyermek újszülött volt az erősebb és jobban fejlett, melynek fejlődéséhez több szeretet sugárzott a nagyszülőktől. A sarjadzó fűszá, bimbócska jobban fejlődik a Nap sugaraitól.
A FÉRAN-ból történő névadás -különösen a kezdetekben- mindent elmondott a 24 Hun Törzsszövetség emberpalántáiról, miután minden törzsnek minden napra esett a törzsnél használatos nevekből egy-egy. Az ezoterikus világszemlélethez tartozik az is, hogy a nevek a mindennapi csillagállások szerint képződtek, miután a 24 hun törzsnek kezdetben egy nyelve volt, mely nyelv Agaba idejéből úz nyelvként ismeretes. Ez a nyelv nagyrészt azonos a mai magyar nyelvvel és a ragozó nyelvek családjába tartozik. Így önálló képzésekre is alkalmas. A nyelv ősisége, rendkívüli rugalmassága, annak ragozhatósága miatt meg lehetett határozni a gyermek nevét abban az esetben is, ha arra a napra csak egytagú név esett. Ugyanis a nevek is kifejezték, hogy hány lelkű a gyermek. Annyi magánhangzós szótagból állt, ahány nagyszülője élt a gyermek születésekor. Például, ha négy nagyszülője élt, de a születésnapján csak egytagú név szerepelt a FÉRAN-ban, a Giz esetén ragozással Gizeh, Gizel, majd további ragozással Gizella, majd végül Gizellácska név felelt meg az újszülött névadásának.
Így a FÉRAN névadásból mindig meg lehetett állapítani a gyermek törzsi hovatartozását, valamint azt, hogy az év melyik napján született, hány lelkű, továbbá a születése időpontjában milyen csillagok, bolygók hatása alatt állott, ezekből lehetett a gyermek tulajdonságaira is következtetni.
Eredeti az Arvisurából:
Gula pateszi az összes sámánnal lemásoltatta a csillagjósok szerint meghatározott névnapokat, hogy az összes születendőket ősi szokás szerint láthassák el az Arvisurákban meghatározott nevekkel. Ezen gyűjteményben kettő tyumen, azaz húszezer név szerepelt, melynek alapján a településeiknek is Arvisura neveket adtak. Ezen névadást mind Hunniában, mind Kurdiában és Marinában végre kellett hajtani. Magyarkára az így történt névadás számát még Ilona melegvizes országából is jelenteni kellett. Ezen kalandozási törvényt a beavatottak ellenőrizték.
|
|
2 megjegyzés:
Értelmes embernek látszol, mitől hülyültél meg teljesen, hogy lehet ekkora szamárságokban hinni?
Egy kérdés névtelennek: a Biblia, a Korán, vagy a Talmud mennyivel hihetőbb?
Egy másik névtelen.
Megjegyzés küldése