Védett kulturális örökség lesz az egészséges étrend?

Négy mediterrán ország nemrég azzal a kéréssel fordult az ENSZ-hez, hogy a világszervezet nyilvánítsa „eszmei értékkel bíró kulturális örökségnek" konyhaművészetüket, mielőtt végleg kihalna. Görögország, Olaszország, Spanyolország és Marokkó szokatlannak tűnő kérése egy a nyáron nyilvánosságra hozott, megdöbbentő beszámoló fényében sajnos tökéletesen érthető.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének felmérése szerint ugyanis éppen azok az országok vezetik az európai „túlsúly-listát", amelyek hagyományosan a mediterrán étrend, az egészséges táplálkozás hazái. A prímet Görögország viszi, ahol a felnőttek 75 százaléka, a gyerekeknek pedig a fele túlsúlyos vagy elhízott, s a kiskorúak között a magas vérnyomással, cukorbetegséggel és koleszterinproblémákkal küszködők száma is egyre súlyosabb mértékű. Ha nem is dobogósok, de szintén előkelő helyet foglalnak el a listán az olaszok és spanyolok: közülük minden második felnőttnek vannak súlyproblémái. Bár Görögországban egy ideje az iskolákban is oktatják az egészséges táplálkozást, úgy tűnik, eredménytelenül. A szakemberek főleg a gyorséttermeket és a szupermarketeket okolják, valamint az egészségtelen ételekkel a gyermekeket kiváltképp megcélzó reklámok dömpingjét. A legmegdöbbentőbb az, hogy a 90-es években - a térségben tapasztalt dohány- és alkoholfogyasztás mértéke ellenére - még ezen országok lakóit találták a legegészségesebbnek.

Miből is áll a mediterrán „diéta"?

Évek óta nem véletlenül cikkeznek egyre többet világszerte az úgynevezett mediterrán étrend elterjesztésének és népszerűsítésének érdekében, hiszen a táplálkozástudomány szakértőinek egységes álláspontja szerint a mai kor embere számára ez az egyik legkiegyensúlyozottabb és leginkább teljes értékű táplálkozási mód, melyet az egészséges életmód hívei és a gyógyulni vágyók egyre nagyobb része integrál a legkülönfélébb kultúrákban. A mediterrán diéta egyik alapja a növényi eredetű táplálékok, a zöldségek és gyümölcsök, gabonafélék és hüvelyesek, stb. kimagasló aránya, az állati eredetű táplálékok közül a tejtermékek, a hal és a szárnyasok preferálása. A gabonafélék közül is fontos, hogy azok teljes kiőrlésű lisztből készüljenek, és hogy a tészta se fehér-, hanem durumlisztből készüljön, a vörös hús ritka vendég legyen az asztalon, és ha tehetjük, fogyasszunk a szezonnak megfelelő hazai élelmiszereket, mivel ezek táp- és vitaminértéke a legmagasabb. A mediterrán étrend másik fontos pillére, hogy kevés a telített zsírtartalma, s az alapja a csodálatos hatású olívaolaj, a tengeri étkek révén pedig sok omega3 zsírsavat tartalmaz. Mindezek napi 1-2 deci vörösborral kiegészítve védik a szív- és érrendszert, valamint a májat, segítenek a rákmegelőzésben, s a sejteket védve hosszú életet biztosítanak.

Mit ettek az ókori görögök?

Az ókori görögök nagy becsben tartották az étkezést, a hellén korban a szakácsmesterség már egyenesen művészi tevékenységnek számított. Mivel Homérosztól Platónig számos forrásból meríthetünk, igen sokat tudunk táplálkozási és vendéglátási szokásaikról. Egy görög lakomát ne úgy képzeljünk el, mint egy későbbi rómait: úgy tűnik, számukra nem a zabálás, hanem az új, gazdagon fűszerezett, különleges ételek, az ízek harmóniája jelentett élményt. A reggeli és az ebéd - mely alkalmakkor sosem fogadtak vendéget - igen visszafogott volt, a lakomákat a vacsorák jelentették, melyeken a nők közül csak hetérák vehettek részt. Több forrás is említi, hogy legnagyobb becsben tartott ételük a sült marhahús volt, és hogy igen édesszájúak voltak. Számtalanféle desszertjük mellett 72 féle kenyeret tartottak számon, de kedvencük volt még a kovásztalan pogácsa is. Mézzel és gyümölcsökkel édesítettek, olívaolajjal főztek, mindenhez bort ittak, és nagy mennyiségben fogyasztottak gyümölcsöket, zöldségféléket és salátákat is. Fűszereik változatossága terén egyenesen felülmúltak minket. A gasztronómiai irodalom első mesterei görögök voltak, akik gyakran versben énekelték meg a recepteket. Platóntól tudunk mestere, Szókratész rendkívül mértéktartó, szinte vegetáriánus étkezési szokásairól: ő főként kenyeret és sajtot, olajbogyót, salátát, hüvelyeseket, valamint gyümölcsöket fogyasztott. Más gondolkodókhoz hasonlóan ő megfogadta Hippokratész, az orvos tanácsát, miszerint "Kerüld el, hogy egyazon étkezés során sokféle, különböző jellegű fogást fogyassz. A túlzott változatosság a szervezetben bajt és rendellenességet okoz." Mivel test és szellem egysége alapvető ókori eszmény, igencsak ferde szemmel néznének 21. századi rokonaikra.

Forrás: Öreg a nénikéd!