Pécs 2010-ben Európa kulturális fővárosa lesz

Mégs e m kell annak még másfél évet várnia, aki fel kíván töltekezni a történelem és a kul túra, a természet értékeivel, szépségeivel.A többi magyar nagyvároshoz hasonlóan rendkívül viharos históriájú baranyai megyeszékhelyre már most is érdemes ellátogatni. Különösen Janus Pannonius tisztelőinek, akik immár leróhatják kegyeletüket a hányatott sorsú költő és püspök sírja előtt.

Pécsre vonattal vagy autóval lehet eljutni, egyenlőre az utóbbival nem túl gyorsan, bár az ígéretek szerint 2010-ben Európa kulturális fővárosa elérhető lesz autópályán is. Mindenestre a rómaiak még gyalog, lóháton vagy szekerekkel érkeztek a Mecsek aljába a 2. században. Ha már itt voltak, megalapították Sopianae városát. Persze ez a vidék már akkor sem volt néptelen, kelta és pannon törzsek lakták. Alig kétszáz év alatt a település tartományi székhellyé küzdötte fel magát, és a kora kereszténységnek is fontos központja lett a régióban. Ennek egyedülálló emlékeit 1975-76-ban véletlenül találták meg a püspöki palota, a Bazilika és a Szent István tér tőszomszédságában. A római kori ókeresztény temető, kápolna, a bibliai témájú falfestményekkel díszített sírkamrák 2000 óta szerepelnek az UNESCO Világörökség listáján. Milliárdos ráfordítással a nagyközönség számára is látogathatóvá tették a páratlan műemlék együttest. Vastag, páncélüvegen sétálva figyelheti meg a látogató az ókori építészet és temetkezési kultúra emlékeit. Persze csak akkor - hiszen Magyarországon vagyunk - ha éppen nem repesztik meg újkori barbárok motorkerékpárrral a romokat védő üvegpadlót, mint néhány hónapja tették. Alig néhány lépésre a római kortól a magyar középkor csodálatos szerencsének köszönhetően épen maradt emlékét, a pécsi dómot, a bazilikát tekinthetjük meg. A négytornyú épület, Pécs egyik jelképe, jövőre ünnepli alapításának ezredik évfordulóját. A templomot még Szent István kezdte építtetni. A szentély, a három hajó, az altemplom a 11. századból való, az orgonakarzat kétszáz évvel később készült el.
Meglepetésekben Pécsett nincs hiány. Ahogyan a római emlékeket, úgy Janus Pannonius feltételezett sírját is véletlenül lelték meg 1991-ben a templom felújításakor. A régészek azért tartják nagy bizonyossággal az első híres magyar reneszánsz költő nyughelyének a feltárt sírt, mert a csonváz egyik keze alatt egy pápai bulla ólompecsétjét találták.. Márpedig az ezer éves püspöki székhely 25. püspöke valóban járt Rómában, és találkozott a pápával. A latin nyelven író költő-püspök belekeveredett a Vitéz János féle összeesküvésbe, így menekülnie kellett Mátyás király elől. Janus Pannonius Medve várában tüdőbajban halt meg 35 évesen. Az azonosításban egyébként a tüdőbaj csontokban kimutatott nyomai is segítették a régészeket, antropológusokat. Mátyás végül megbocsátott a halott költőnek, és valószínűleg akkor temették a Bazilikába. Idén októberben reneszánsz motívumokkal díszített koporsóban helyezték el maradványait egykori temploma falába.
Pécs sem kerülhette el a török hódóltság nyűgeit, de azért a fekete levesen kívül különleges építészeti emlékeket is hagytak itt a hódítók. A város központi terén, a Széchenyi téren található hazánk legnagyobb török kori építménye, a pogányok kiűzése óta keresztény templomként üzemelő Gázi Kászim-dzsámi. Nem kevésbé fontos emlék Jakováli Hasszán pasa dzsámija, a 23 méter magas minarettel. Az épületben ma imahely és múzeum várja az igazhitűeket és a történelem, a kultúra, a mások kultúrája iránt is érdeklődő látogatókat.
Múzeumból egyébként bőven kijutott Pécsnek. A belvárosban van a Janus Pannonius Múzeum, a Vasarely és a Csontvári-Kosztka múzeum is, de érdemes a Modern Magyar Képtárba is bekukkantani, és például Amerigo Tot szobraiban gyönyörködni.
Nem maradhat ki a séta a városban, a Barbakán, a Városfal, a Zsolnay-kút - évekkel eezelőtt „jópofa" ifjak rongálták meg, de azóta szerencsére helyreállították -, de dőreség lenne megfeledkezni a kiváló éttermekről. Az itt élő szerbek, svábok, horvátok, magyarok konyhája békés egymás mellett éléssel kínál különleges élményt az ínyenceknek.

Forrás: Öreg a nénikéd