Váci utcai Szent Mihály-templom -Vivaldi születésének 330. évfordulója

Vasárnap a Váci utcai Szent Mihály-templomban ünneplik a zeneszerző születésének 330. évfordulóját

Sztravinszkij szerint Vivaldi egyetlen művet írt, de azt négyszázszor. Kolozsi László az olasz zeneszerző születésének 330. évfordulója alkalmából nemcsak koncertet ajánl, hanem jelzi is: minden mű annyit ér, ahányféleképpen el lehet játszani.


Sztravinszkij szerint Vivaldi egyetlen művet írt, de azt négyszázszor. Kolozsi László az olasz zeneszerző születésének 330. évfordulója alkalmából nemcsak koncertet ajánl, hanem jelzi is: minden mű annyit ér, ahányféleképpen el lehet játszani.


Vivaldi legalább két Nisi Dominust írt, és legalább három Dixit Dominust. Hogy mennyit pontosan, abban nem lehetünk biztosak, mert előkerülhetnek még további művek, ahogy előkerültek 2005-ben is. A Szász Állami Könyvtárban talált és megvizsgált Nisi Dominusról kiderült, hogy nem Galuppi, a nagy velencei operaszerző komponálta (operái újrafelfedezéséhez hozzájárulunk mi, magyarok is, hiszen nem egy darabját magyar zenészek vették először lemezre), hanem a még nagyobb és szintúgy rengeteg operát jegyző Vivaldi.

Vivaldit nálunk a többség csak A négy évszak zeneszerzőjeként ismeri, keveset vagy semmit sem tud operáiról, egyházi műveiről. Vannak, akik tudják, hogy vörös pap volt a beceneve, mert ragyogó, sötétvörös, göndör hajkoronája volt (az olaszok nem mindegyike kék inges, fekete, göndör hajú – de azért zavarba jöttem, amikor egy bankban azt mondták, menjek ki a sarki tratorriába, ha a pénzemhez akarok jutni, ott ül a pénztáros, Antonio, kék inget visel, fekete göndör haja van), egy leánynevelő intézetben tanított, ezért az egyházi művek jelentős részében női kar énekelte a kórustételeket, esetleg még olyanok is akadnak, akik látták Bécsben a házat, ahol Vivaldi szegényen meghalt.

Vagyonos ember volt, de nagy lábon élt, nagy élete volt. Vagyonát elherdálta. Sztravinszkij azt mondta – híres bonmot-ja, még ha van is benne igazság, sokat ártott Vivaldinak –: Vivaldi egyetlen versenyművet írt, de azt négyszázszor. Vivaldi büszke volt arra, milyen gyorsan alkot, azt állította, hogy gyorsabban megír egy művet, mint amennyi idő alatt a kottát lemásolják. Az a kottamásoló, akinek az új Nisi Dominust köszönhetjük, lusta volt lemásolni a kért Galuppi-motettákat, volt neki raktáron négy Vivaldija, azt küldte el az új zenére akkoriban nagyon nyitott drezdai udvarba. Tulajdonképpen semmi más, csak a stílus árulta el a szerzőt (ami persze azt is jelenti, Sztravinszkijnek bizony egy kicsit igaza volt).

A Vivaldi születésének 330. évfordulóján megrendezett Barokk Fesztiválon a belvárosi, Váci utcai Szent Mihály-templomban csendült fel ez a mű s a szintúgy lenyűgözően attraktív Dixit Dominus is. Vivaldi úgy írta egyházi műveit, hogy nem koncentrált a szövegre, a zene intenzitása fontosabb volt neki, mint az, hogy a szöveg tartalmát, a rejtett utalásokat, a bibliai idézetek mélyebb jelentéstartalmait kifejezze.

Vivaldi hegedűművészként ismertebb volt a 18. századi Velencében, mint zeneszerzőként. Erről ő maga tehet, gyakran büszkélkedett azzal, hogy milyen gyorsan tud egy hajszálnyira játszani a hegedűláb mellett: ha olvassuk a játékáról szóló leírásokat, akár a cigányprímások is eszünkbe juthatnak, ahogy virgáznak, nyomják a román Dinicu egyébként A négy évszak tételeit idézően leíró, hangutánzó zenéjét, a Pacsirtát.

A mai előadók, mint Fabio Biondi vagy az Il Giardino Armonico együttes tagjai (vezető hegedűsük, Enrico Onofri) tanultak a cigányprímásoktól ugyanúgy, mint a rockzenészektől: játékuk lendülete sokszor a rockbandák szólógitárosaiét idézi. Biondi olyan vehemenciával játssza a Nyár tételben a vihart, hogy attól félünk, nem tudja a maga választotta tempót követni, és botrányosan hamis hangokat fogva belefullad a maga keltette indulatba. De nem ez történik: nem játszik minden hangot, nem játszik pontosan, de nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy elragadja a hallgatót. Hogy megszorongassa. És őt hallgatva az ember képes lenne úgy viselkedni, mint egy rockkoncerten, szívesen pattanna fel, és headbangelne. Vivaldi sem akarhatott mást.

A Szent Mihály-templomban folytatódik az ünnepség. Október 12-én A négy évszak is hallható lesz, igaz, nem Fabio Biondi, hanem a Nemzeti Filharmonikusok Kamaraegyüttesének, a Graziosónak a tolmácsolásában.

Ma már, ha nem régi zenészek játszanak, nem lehet úgy játszani ezt a művet, mint ahogy Zubin Mehta egy évtizeddel ezelőtt. Mielőtt elmegyünk a koncertre, tegyük fel a híres műnek egy régi, kopott felvételét. A négy évszak-felvételekkel szoktam illusztrálni, hogy mit jelent ma az interpretáció. Hogy mennyit jelent a kor. Hová vezetnek a kutatások. Hogyan hasznosítják a zenészek a zenetörténészek eredményeit.

Vivaldi 330
Szent Mihály-templom, Budapest
Október 12.

Forrás: Zóna - a mindennapi magazin