Sába királynője

A Sába királynőjeként ismert rejtélyes nő már szerepel az Ótestamentumban, és a Királyok Első Könyvében is. Az ott olvashatók szerint az i.e. 10. század környékén - egy gazdag kereskedő nemzet királynője volt Sába, aki úgy döntött, hogy személyesen szeretne találkozni a nagy Salamon királlyal. Nem hitt a Salamon bölcsességéről szóló történeteknek, és nagyon nehéz kérdéseket vitt magával, hogy próbára tegye a királyt! Mivel a válaszok kedvére valóak voltak, bőségesen megajándékozta a királyt: aranyat, fűszereket, drágaköveket adott neki. Ezt a történetet újra olvashatjuk a Krónikák Második Könyvében, és még maga Krisztus is beszél a délről jött királynőről, aki kíváncsi volt Salamon bölcsességére. Ezen kívül nagyon kevés értékelhető történelmi bizonyíték maradt fenn, ám ez nem szabta gátját a mítoszoknak, legendáknak.

Ki is volt igazából Sába királynője?

Történetének talán leghíresebb és legfontosabb eleme az, ami Etiópiához kapcsolja a királynőt. 1320-ban egy etióp szerzetes – Yetshak - összeállított egy legendagyűjteményt - A Királyok dicsősége címmel. Ebben az áll, hogy amikor Sába királynője - etióp nyelven Makeda - meglátogatta Salamont, és a nagy király elcsábította. Salamon azt mondta, hogy örömmel látja a királynőt, de ne nyúljon semmihez anélkül, hogy kérné. Éjszaka a királynő megszomjazott a fűszeres ételektől, melyekkel Salamon kínálta, és ivott az ágya mellett álló vizes kancsóból. A király azt mondta, hogy Sába ezzel megszegte a szabályt…és ezért vele kell aludnia. Kilenc hónappal később Sába életet adott egy fiúnak, akit Meneliknek neveztek el. Az etiópok szerint a királynő és fia is áttért a zsidó vallásra, és Menelik alapította Etiópiában, Aksumban a Salamon zsidó, majd keresztény dinasztiát. Nagyjából abban az időben, amikor Yetshak nagyszabású munkáján dolgozott, Európában más legendák születtek. A Legenda Aureaban szereplő tizenharmadik századi történet szerint Sába prófétanő volt, és élete valamiképpen kapcsolódik Jézus Krisztus keresztre feszítéséhez. Sába királynője idővel szerves része lett a vallásos művészeti tárgyaknak. Gyakran ábrázolták varázslónőként, aztán csábítóként. Furcsamód francia gótikus szobrokon az látható, hogy a lábán úszóhártya van. Gustave Flaubert - Szent Antal megkísértése című művében vágytól fűtött, mindenre elszánt, csábító nőként ábrázolja, akinek elsorvadt a lába. Ez a testi fogyatékosság talán a korábbi zsidó és iszlám utalásokkal függ össze. A Koránban és a zsidó Targum Sheniben a királynő találkozik Salamon királlyal, és felfedi előtte, hogy szőrös a lába. A zsidó hagyományban később démoni nőnek ábrázolják, egy iszlám legenda szerint pedig Salamon a varázserejével távolítja el a szőrt a királynő lábáról, aztán feleségül veszi. A muszlimok Balkisnak nevezik Sába királynőjét, és úgy hiszik, országa Jemenben alakult ki. A Koránban Sába két kert, amit egy hatalmas vízgát öntöz, ahol magas színvonalú mezőgazdasági munka folyt. Az ország közel helyezkedett el a vörös-tengeri hajózási útvonalakhoz és az arab tevekaraván-utakhoz: mindezeknek köszönhetően a nemzet épült, fejlődött. Dél-Arábiában felfedeztek olyan régészeti bizonyítékokat, melyek megerősítik a fentieket. Jemen - Mareb körzetében, amit az ősi Sába nemzet fővárosának tartanak, ma is láthatóak a nagy vízgát maradványai. A vízgát i.sz. 543-ban omlott össze, de a tudósoknak sikerült megállapítani, hogy körülbelül kétszáz hektárnyi területet öntözött. Néhány évvel ezelőtt a régészek befejezték a Mareb körzetben lévő, Balkis trónja nevet viselő ősi templom visszaállítását. Az építmény az i.e. tizedik századból származik, ez alapján tehát - legalábbis eddigi tudásunk szerint - kapcsolható a királynőhöz. A Mareb körzettől három kilométernyire keletre áll egy másik épület, a Holdisten temploma, ami szintén intenzív kutatások tárgya. Radarkészülékek segítségével sikerült megállapítani, hogy rendkívül nagy és bonyolult szerkezet, és talán választ is ad a Sába rejtéllyel összefüggő kérdésekre. Sajnálatos módon a kutatásokat jelentősen gátolja a zavaros politikai helyzet, és amíg a terület nem válik biztonságosabbá a kutatók számára, könnyen lehet, hogy Sába igaz történetét továbbra is elhomályosítják a mítoszok és legendák.




André Malraux után 75 évvel Marek Halter francia író elindult Etiópiába Sába királynőjének nyomdokain: legújabb regényének az etióp birodalom alapítója lett a hőse.

"Ez a személyiség azért érdekel, mert olyan nő, aki nem a harcmezőn, hanem az értelem mezején hívja ki Salamon királyt" - mondja az író, akinek immár ez a harmadik regénye bibliai nőkről: először Sárát, Ábrahám feleségét támasztotta fel, majd Cippórát, Mózes asszonyát. "Azok számára, akik, mint én, a rasszizmus ellen harcolnak, Sába királynője az első színes bőrű, aki a fehér világ mítikus világába a főbejáraton keresztül lépett be" - tette hozzá Halter. Sába királynője egy rövid szakaszban jelenik meg a Bibliában, amikor látogatást tesz Salamon királynál Jeruzsálemben. E találkozást Etiópiában a császárok dinasztiájának megalapozásaként tartják számon, mert az afrikai ország történetírói szerint a két uralkodónak született egy gyermeke, Menelik, és ő lett Etiópia első, törvényalkotó királya. "Sába királynőjének története része örökségünknek, genealógiánknak. Elment tanulni Salamon királyhoz, a kor legbölcsebb királyához, hogy hazavigye e tudást Etiópiába. Ez számunkra nem mítosz" - mondja Mariam Senna, a néhai Hailé Szelasszié császár unokája. Halter felkereste az etióp királyság híres helyeit, ahol egymásra találnak a mítoszok és a történelem: ezek Gondár, Akszúm és Lalibela voltak. A közelmúltban Akszúmban német régészek állítólag megtalálták Sába királynője palotájának romjait. Az i.e. 10. századi maradványok az ásatásokat végző hamburgi egyetem kutatói szerint egy keresztény király palotájának romjai alatt rejtőztek. Ezzel a véleménnyel azonban nem minden archeológus ért egyet. Francois Xavier Fauvelle, az addisz-abebai francia intézet vezetője szerint egyelőre semmi bizonyíték nincs arra, hogy valóban Sába királynőjének palotáját találták volna meg. A tudós egyúttal emlékeztet arra, hogy az eddigi régészeti és epigráfiai kutatások arra utalnak, hogy Sába királynőjének legendája Szaúd-Arábiában született meg, ráadásul Sába királyságára vonatkozólag vannak dokumentumok az ókori Jemenből. "Legendák keringtek a Vörös-tenger mindkét partján, ugyanúgy, ahogyan nyelvek és vallások is. Etiópia, a világ egyik legrégibb keresztény országa, ősi bibliamagyarázatok alapján tette magáévá Sába királynőjét" - hangsúlyozta Fauvelle. Marek Haltert mindez nem zavarja. "Mesélő vagyok. Álmot viszek az embereknek, és megosztok velük néhány ismeretet. Úgy gondolom, hogy azok, akik elolvassák ezt a könyvet, nem úgy fognak fekete szomszédukra tekinteni, mint eddig. Rehabilitálni akartam a nő imázsát a három nagy monoteista vallásban: ma Franciaországban a bevándorlóknak szüksége van olyan modellekre, amelyek saját kultúrájukból erednek" - mondja az író, aki egyben a külvárosokban élő nők jogaiért harcoló "Sem kurvák, sem alávetettek" (Ni Putes, Ni Soumises) nevű szervezet patrónusa. Számára fontos emlékeztetni arra, hogy Afrika "a törvénytáblák őre."Sába királynőjének történetével a máról is beszélek: védőbeszéd ez a rasszizmus ellen" - mondta a lengyelországi zsidó szülőktől származó Marek Halter.

(MTI)