Az asztali etikett szabályai

Jó, ha tudja!

Ha az étkezésről esik szó, az emberek általában az ételekre és a hozzá kapcsolódó különböző receptekre, főzési tippekre gondolnak. Pedig ehhez a témakörhöz hozzátartozik az is, hogy az etikettről beszéljünk. Mit és hogyan illik elkészíteni, ha vendégeket hívunk, illetve hogy az asztali etikett alapszabályai mit is tartalmaznak. Kerekes Gábor protokollszakértő a Pantene Szép­ség­hétvégén tartott előadásában elmondta: ha vendéget hívunk, mindenképpen érdemes időben tisztázni, hányan fogadták el a meghívásunkat.

Ez azért is fontos, nehogy kevesebb vagy sokkal több főre készítsünk enni- és innivalót, mint ahányan a vendégek lesznek. Érdemes megtudakolni – ha korábban nem ismertük a vendégeket –, hogy nincs-e a meghívottak közül valakinek speciális étkezési szokása, így például hogy vegetáriánus, cukorbeteg-e, illetve, hogy van-e olyan húsfajta, amelyet nem szeret. Az ételeket úgy érdemes elő-, illetve elkészíteni, hogy a háziasszonynak a vendégek érkezése előtt jusson ideje a felfrissülésre (zuhanyozás, átöltözés, sminkelés). Így nagy vendéglétszám esetén nem érdemes frissensülttel készülni, jobb ötlet vendégváró falatkákat és készételeket tálalni. Fon­tos, hogy a menüt friss alapanyagokból (minél kevesebb félkész vagy késztermék felhasználásával), lehetőség szerint magunk állítsuk elő. Elsősorban a szezonális zöldségeket, gyümölcsöket használjuk fel. Terítésnél a tányérokat középre helyezzük el, kivéve a salátás tányért, amely a teríték bal oldalára kell hogy kerüljön az etikett szerint. A villa a tányér bal oldalára kerül, míg a kés és a kanál a jobb oldalra. Ha papírszalvétát használunk, annak a villa alá kell kerülnie. Ha díszhajtogatást (kúp, legyező) alkalmazunk (damasztszalvéta esetén is), a szalvéta kerülhet az alaptányér helyére (vagy magába a tányérba), valamint a terítéktől balra. A poharaknak a kés fölött a helyük, míg ha van desszert­evőeszköz, annak a teríték fölött a helye. Az étkezés alatt a következő illemszabályokra figyeljünk: ha textilszalvéta van az asztalon, azt az ölünkbe illik tenni. Az étkezés befejeztével a szalvétát nem kell összehajtogatva az asztalon hagyni, de gombóccá gyűrni sem illik. Ha papírszalvéta van az asztalon, azt az étkezés alatt ott kell hagyni. Ha levest eszünk (vagy főzeléket) a kanalat csak háromnegyedig merítsük. Ne mi hajoljunk az ételbe, hanem a kanállal közelítsünk a szánk felé. Ha a levest csészében tálalták, a kanalat a csészealjra helyezzük az evés befejeztével. A leveses csészébe nem tilos beleinni. Ezt azonban csak akkor tegyük, ha a levesbetétet már kikanalaztuk belőle. A villa és a kés használatánál se feledkezzünk meg néhány alapvető dologról. Így például arról, hogy az egy villával elfogyasztható ételeket (pl. rizottó, spagetti) jobb kézben lévő villával fogyasztjuk (balkezesek fordítva). A kés és villa együttes használata esetén a kés van a jobb kézben (balkezeseknél fordítva). A kést ne „tollszárfogásban” fogjuk, és igyekezzünk minél „magasabban” tartani (a mutatóujj minél kevésbé kússzon a penge hátoldalára). Mindig apró falatokat tegyünk a szánkba, hogy gyorsan tudjunk válaszolni, ha étkezés közben megszólítanak. Ha az étkezés folyamán italt kortyolunk, a kést és a villát ne „evezőszerűen” támasszuk a tányér szélére. Az étkezést a párhuzamosan a tányér szélére tett kés és villa jelzi. A kés pengéje ilyenkor felénk kell hogy nézzen. Ha bort iszunk az étkezéshez, a boros kelyhet a száránál tartsuk. A koccintás nem kötelező. Nagyobb asztaltársaság esetén legfeljebb a közvetlenül mellettünk ülőkkel koccintsunk, a többiek felé csak megemeljük a poharat. A boros kelyhet maximum kétharmadig töltsük. A borivással kapcsolatban tévhit, hogy a borra nem illik rátölteni. A desszertek fogyasztására több szabály is érvényes. Családi vendéglátás esetén az arra alkalmas süteményeket kézzel is el lehet fogyasztani. A desszertevőeszközök közül a villa a leg­általánosabban használatos. Ha a desszert habos, krémes, akkor kanállal is ehető. Villa és kanál együttes alkalmazása esetén a kanál van a jobb kézben.
Szerző: szgabor - Metro