Hírességek gondolatai a szecesszióról

Ady Endre: A SZECESSZIÓ


"... Ami pedig a morális hagyományokat illeti, Anglia már meg volt halva a tizenkilencedik század végén. A közgazdasági hatalom, amely csak néhány csoport között oszlott meg, zsarnokivá, önkényessé vált, elnyomva a lakosság erélyét és az ipari vállalkozást. A zsoldos háborúk és a visszatorlások megosztották a nemzetet. Az elaggott királyné alatt nem volt udvar, nem volt földarisztokrácia, mivel a föld tönkre volt téve, ki volt merítve. Csak egy istent imádtak, az aranyborjút, s csak az ő prófétái voltak az urak. A botrányok szaporodtak, a fényűzés és korrupció, a társadalmi hipokrízissel együtt orgiákat ült. -- Egyszóval a civilizáció betetőzte munkáját azáltal, hogy elnyomta az egyéniséget, az angolok, ez a férfias faj, elcsenevésztek azáltal, hogy fölvették az általuk meghódított barbárok szokásait, s így a brit birodalom a legszomorúbb kilátások közt ment át a huszadik századba..."
A Blackwood Magazine angol folyóiratban ezt a jóslatot mondja angol népének egy kétségkívül mély gondolkodású író, mint a jövő század Gibbonja. Komor, vigasztalan kép az, amelyet ő lát. Annál komorabb, mert a jelen csakis ilyen jövőt szülhet.
Nemcsak Angliáé ez a jövő, többé-kevésbé mindnyájunké. A miénk is.
"A mai civilizáció elnyomja az egyéniséget." Ezt mondja a "jövő Gibbonja". Nagy igazság, mely minden szívben él, csak hangot mernek neki oly kevesen adni!... Pedig ez az igazság a kor minden problémájának alapja. Az immár elkerülhetetlen társadalmi reformoknak ebből kell kiindulni: Mert az egyéniség elnyomva nem sokáig lehet!
A história bizonyítja, hogy a legvéresebb átalakulásokat az egyéniség szabadulási törekvése szülte.
Az elnyomott egyéniség még nem fegyverrel csinál forradalmat, de harcát megkezdte!...
Egyelőre a legmagasabb téren folyik a harc. A művészetben, irodalomban. A régi kotlátok hívei gúnyolják az apostolokat, félreértik törekvésüket, s legjobban félreértik e törekvés alapját. A nagy tömeg divatnak tekinti, pedig az egy nagy világátalakulás első, igénytelen előcsatározása. Hagyjátok hát a szecessziót ti, kik a korlátok bábjai vagytok! Forradalom és emberek kellenek hozzá, nem divatbábok.
A szecesszió új, átalakított világából fog erre a korra visszatekinteni a jövő század Gibbonja!
(Debreceni Hírlap, 1899. ápr. 19.) / A Szecesszió, gondolat - Budapest, 1977 (462-463. oldal)


Richard Wagner: ÚJ STÍLUS



A moder művészet az esztétikus számára is új elveket teremtett; az benne az eredeti, hogy nincsen benne semmi eredetiség, és óriási nyeresége, hogy az összes művészi stílusokat felhasználhatja, melyek így a legközönségesebb ízlés számára is hozzáférhetővé és felhasználhatóvá válnak. Meg kell adni, hogy még egy humánus elvet is megvalósított: a művészi ízlést demokratikussá tette. Azt mondják, hogy ez a jelenség reményt ad a nép művelésére, mert így a művészet és termékei már nem csak a legmagasabb osztályok élvezetére szolgálnak, hiszen a legszegényebb polgár kandallójára állíthatja a művészet legremekebb alkotásait, sőt még a koldus is élvezheti az üzletek kirakatában. Mindenesetre ezzel meg kell elégedni, és érthetetlen, hogy még tehetséges emberek is új stílus teremtésén törik a fejüket képzőművészetben és irodalomban, mikor minden stílus oly szépen összekeverve áll rendelkezésünkre. Ehhez a felfogáshoz hozzá kell járulnunk, mert mindez éppoly eredménye a történeti fejlődésnek, mint amilyen eredménye egész civilizációnk. El lehet képzelni, hogy civilizációnk letűnésével ezek a következtetések is elvesztik érvényüket, ha az egész történeti fejlődésben fordulat állna be, mint pl. ha az egész modern világon a szociális kommunizmus praktikus vallás formájában lenne úrrá. Mindenesetre civilizációnk produktív erejének a végén jár, legalábbis a plasztikai művészetekben, és így meg kell szoknunk, hogy ezen a téren, melyet az antik világot tekintjük utolérhetetlen ideálunknak, ne várjunk többé olyan újat, amely megközelítené ez ideált ...

(Gy. Alexander Erzsi és Radványi Ernő)

Forrás: Pók Lajos:A Szecesszió, gondolat - Budapest, 1977 (139-140. oldal)