Idézetek Arisztotelésztől ...

Aforizmák, szállóigék VII.




1. ...hogy az ideák minták, s hogy az érzéki tárgyak részesülnek bennük: csupa üres szólam és költői metafora.

2. Minden embernek természete, hogy törekszik a tudásra.

3. ...akiknek tapasztalatuk van, sokkal inkább sikert aratnak, mint akiknek jó elméleti tudásuk van, de nincsen tapasztalatuk.

4. ...a tudományban több az ismeret és a gyakorlati hozzáértés, mint a tapasztalatban, és bölcsebbnek tartjuk a tudósokat, mint a gyakorlati tapasztalat embereit, mert úgy okoskodunk, hogy a tudás nyomán mindenkinek sokkal inkább tulajdonává válik a bölcsesség (mint a tapasztalat útján); éspedig azért, mert a tudós tudja az okot, a gyakorlati ember pedig nem.

5. Általában annak, hogy tud-e valaki, vagy sem, a tanítani tudás a jele. S ezért tartjuk inkább tudománynak a mesterséget, mint a tapasztalatot; amannak a birtokában ugyanis tud az ember tanítani, emezében pedig nem.

6. Ha ... egyszerre több mesterség feltalálásáról van szó, amelyek közül némelyek az életszükségletekre, mások pedig a szemlélődő élet örömeire vonatkoznak, az utóbbiak föltalálóit mindig bölcsebbnek tartjuk az előbbieknél, mert az ő tudományuk nem a haszonra irányul. Így érthető, hogy csak mikor az ilyesmi mind készen volt, akkor találták föl azokat a tiszta tudományokat, amelyek sem a gyönyörűségre, sem az életszükségletekre nem vonatkoztak, éspedig először azokon a helyeken, ahol volt az embereknek ráérő idejük.

7. Legbiztosabb ismeretek pedig az elvek és az okok, mert általuk és belőlük ismerjük meg a többi dolgokat, nem pedig ezeket az alájuk tartozók útján.

8....a tudományok között mindig azé a vezető szerep, és az áll a szolgáló tudomány fölött, amelyik fölismeri, hogy mi az a cél, amiért mindent cselekedni kell. Ez pedig minden dologban a Jó -- s általában az egész természetben a legfőbb Jó.

9. Az emberek ... a csodálkozás következtében kezdtek filozofálni...

10. ... lehetetlenség, hogy a mozgásnak akár kezdete, akár vége legyen, hiszen mindig volt; s így van az idő is.

11. ... semmi sem mozog magától úgy, ahogy mozog, hanem kell, hogy legyen valami, ami mozgatja, akár a természet, akár valami külső erő, akár az ész vagy más ...

12. ... a kezdet a gondolkodás. Az észt pedig a gondolkodás tárgya hozza mozgásba.

13. ... a hitványság és a kiválóság által különbözik minden jellem ...

14. Az utánzás veleszületett tulajdonsága az embernek gyermekkorától fogva. Abban különbözik a többi élőlénytől, hogy a legutánzóbb természetű, sőt eleinte éppen az utánzás útján tanul is; mindegyikünk örömét leli az utánzásban.

15. ... a tragédia nem az emberek, hanem a tettek és az élet utánzása.

16. ... nem a költő feladata, hogy valóban megtörtént eseményeket mondjon el, hanem olyanokat, amelyek megtörténhetnek és lehetségesek a valószínűség vagy szükségszerűség alapján.

17. ... filozofikusabb és mélyebb a költészet a történetírásnál; mert a költészet inkább az általánosat, a történelem pedig az egyedi eseteket mondja el.

18. Nagy különbség ... hogy valamilyen esemény valaminek a következtében vagy egyszerűen valami más után történik.

19. Az ember természeténél fogva társas lény.



Forrás: Bölcsességek Könyve I. kötet - aforizmák, szállóigék - (62-64.oldal) Gondolat Kiadó Budapest 1982