Hun volt, hun nem volt

2009. május 3., vasárnap, 16–18 óra – Hősök tere és 18 óra – Műcsarnok Előadóterem
Szolnoki József Hun volt, hun nem volt című dokumentumfilmjének műcsarnoki bemutatóját az IMPORT HUN című szabadtéri installáció kísérte egy kölni illetőségű hun sámán részvételével.

Beszélhetünk-e egyáltalán memetikus atavizmusról? Honnan ered a Hungária elnevezés? Miként lehetséges az, hogy míg a németországi Köln környékén csaknem 2000 regisztrált hun él, addig Magyarországon hivatalosan egyetlen egy sincsen? Van-e a finneknek mongolfoltjuk? Hol van Attila sírja? Kutatásaink eredménye: még nagyobb homály. A Kölni Médiaművészeti Főiskolán végzett Szolnoki József a hun „kisebbség” nyomába ered filmjében. Az egykori világhódító nép németországi leszármazottai felvették a kapcsolatot a hazánkban élő hunokkal, akik már hivatalosan is megkísérelték, hogy itthon – más nemzetiségekhez hasonlóan – őket is kisebbségként kezeljék. „Derűs ez a film, de nem azért, mintha kinevetné a hunok elismeréséért lobbizó politikust, a magyar nevet zűrzavaros etimologizálással egyetemessé avató botcsinálta tudóst, a sramlizenére táncoló, bőrökbe öltözött germán-hunokat, a (már jól ismert) hungarista rockénekest. Megmutatja őket, megkérdezi őket, ugyan, mondanák el a saját verziójukat: mik vogymuk?”

(Nagy Gergő, hvg.hu)

Hun volt, hun nem volt Videó, super8, 51 perc, 2009.
Rendezte: Szolnoki József Társalkotó: Katharina Roters Produkció: Academy of Media Arts, Cologne
Gyártó: Duna Műhely, Élményterápia

____________________

Hun volt, hun nem volt

2009.01.29.

A sokoldalú Szolnoki József neve utoljára kilenc évvel ezelőtt tűnt fel a Filmszemlén, eleddig. Mostani dokumentumfilmjében - melynek német címe: Einmal Hunne, immer Hunne - azt feszegeti, beszélhetünk-e memetikus atavizmusról, hogy lehet, hogy Köln környékén 2000 regisztrált hun él, addig Magyarországon hivatalosan egyetlen sincsen, honnan ered a Hungária elnevezés, vannak-e a finneknek mongolfoltjuk, hol van Attila sírja. A film kutatásának eredménye: még nagyobb homály.

A régi ismerettségünkre való tekintettel az interjú során is tegezlek, és rögtön kezdeném is: milyen volt először moziban látni a filmet a nézőkkel együtt?

Jó reakciókra számítottam, az kérdéses volt, hogy a szereplők közül mindenki osztja-e azt a lelkesedést, amit a nézők, nem érzik-e magukat kiszolgáltatottnak. Többeknél is felmerülhetett volna, de mindenkinek tetszett a film, amit most láttak először.

Mesélj egy kicsit a témaválasztásról!

Szolnoki József és Novák Imre Josua, a film egyik szereplője

A kölni médiaművészeti főiskolára készítettem a filmet, mint diplomafilm. Egy olyan témát akartam feldolgozni, mely köthető hozzám, másrészt köthető Köln városához. A diákok nagy része elrepül a világ egy egzotikus részére, hogy egzotikus helyeken, egzotikus emberekkel, egzotikus filmet készítsenek egzotikus témákról. Arra gondoltam, miért repüljek el még Kölnből valahova máshova filmet készíteni, mikor én már eleve odarepültem. Így botlottam bele a kölni hun szubkultúrába. Szép lassan kiderült, hogy ez nem csak Kölnben van, hanem Németországban több helyen is vannak nyomai. A német kulturális emlékezet is megőrizte ezt az időt. A feleségemnél – aki félig német félig magyar – mindig felmerül a kérdés, mettől meddig német és honnantól magyar. Ezt a filmben is tárgyalt problematikát, mi csak német-magyar identitáslegónak nevezzük. Megpróbáltam ezen a két területen keresztül, ha lehet ilyet mondani, egy lehetséges hun kulturális emlékezetet rekonstruálni..

Hogy készült a film?

Három év alatt készült a film, a német-magyar identitáslegó volt a felvételi témám, ahol még a hunokról nem volt szó. De mikor elkezdtem kutatni, az idő folyamán kialakult bennem a téma. Annyiféle síkja van ennek a társadalmi, tudományos, kulturális kérdésnek. És vonzódtam az episztemológikus, álepisztemológikus dolgok iránt, és az ezelőtti filmem a Halló etimológiája volt, aztán már csak három betűre szorítkoztam: h u n. Egyébként karácsony előtt, az utolsó pillanatban raktuk össze a filmet. De egy jó ideig nem is foglalkoztam vele, szabadságon voltam.

A Filmszemlén vársz helyezést?

Nem tudom milyen filmekkel vagyok versenyben, de szívesen nyernék, lehet nem is érezném igazságtalannak.

Hun volt, hun nem volt - filmplakát

A diplomavédésnél hogy értékelték a filmet?

A1-re. Nagyon tetszett nekik, mert egészen belelátunk abba az identitásvesztésbe, ami a németeknek van, és ezen keresztül belelátunk, abba, hogy nálunk is lehet identitásvesztésről beszélni. A németek eddig nem tudták elképzelni, milyen dimenziói vannak az újpogány mozgásnak, és ez nem csak nálunk van így, hanem Bulgáriában, Lengyelországban és máshol is, de nálunk kombinálódik kvázi keresztény pogánysággal, ami speciálisabbá teszi. A németeknek ez volt a hangsúlyosabb. Amit megemlítenek a film kapcsán; mind formailag, mind tematikailag sok szinten építkezik a film. Nem forgatókönyvet írtam. Részt vettem egy teóriaépítészeti kurzuson, amit ott tanultam, elsajátítottam, azt próbáltam felhasználni a film összeállításánál. Az előző filmjeimben tematikailag már sok minden megtalálható. Vannak olyan elemek, melyek már korábban megvoltak külön-külön, és most csokorba gyűjtöttem azokat az elemeket, melyeket tizenöt éves tevékenységem során kikísérlettem magamnak.

Tervek a jövőre vonatkozólag?

Többféle tervem is van, de dokumentumfilm szempontjából az Oké szó etimológiája. Emiatt valószínű el kell mennem Detroitba is.

A film bemutatója után nyilatkozott az egyik szereplőt, Novák Imre Josua.

Mikor kezdett el foglalkozni a hunok témakörével?

Személy szerint Báthory leszármazott vagyok. A személyes családfámat az 1200-as évekig vissza tudom vezetni. A Báthoryak a klasszikus hun időkből származnak, de történetük még ettől is régebbi, valójában az egész Föld bolygó egyik legősibb családja. Részint családi indíttatásból kezdtem el a hunok témakörével foglalkozni. A rendszerváltás pedig pont az általános iskola végére, a középiskola kezdetére esett, és ez is indíttatást adott, hogy még jobban foglalkozzam a témakörrel.

"Más oldalról" tudnunk kell, hogy a magyar tudomány a hun eredet témaköréhez nemlegesen áll, s hogy milyen érdekből, azzal nekik kell majd elszámolniuk. Hun és magyar témával foglalkozó csoportok vezetője, alvezetője, résztvevője vagyok.

Van hun kisebbség?

Két-három csoporttal elindítottuk 2001-ben, hogy valljuk magunkat hunoknak. A KSH hivatalos adatai szerint (!) élnek hunok Magyarországon, körülbelül 100 főt ismertek el. De akkor már körülbelül tízezren voltunk, akik a hun identitástudatot magunkénak vallottuk. A kisebbségi törvény, A magyarországi '93. évi 77. törvény lehetővé teszi, hogy kisebbségként bejegyeztessük magunkat. Ahogy a dokumentumfilmben is látszott, összegyűjtöttünk 2500 aláírást. A parlamenti szavazás 2005-ben volt. Körülbelül 300 fő (!) szavazott. Ebből csupán 14 fő szavazott a hunok mellett.

Hogy tetszett a film?

A dokumentumfilmet korrektnek látom! Egyetlen néhány mondatos hiányosságot említenék meg a film kapcsán, s egyúttal tájékoztatom az érdeklődőket: A Hunok léteznek, a hunok nem haltak ki! Egy többmilliós népesség kihalásáról beszélni tudománytalan dolog!

A szavazás után indítványt nyújtottunk be az alkotmánybírósághoz, kifogásoltuk a parlament döntését. Kértük a kisebbségi törvény egyik paragrafusának eltörlését is. A kisebbségi törvény szerint egyébként erről a kérdésről nem kell szavazni, Ilyet a törvény írott szövege nem említ. Az alkotmánybíróság három és fél éve nem döntött.

Mind a magyarországi vonatkozású törvények a kisebbségek kapcsán, mind az európai ide vonatkozó jogszabályok alapvetően azt mondják ki: egy adott kisebbséghez az tartozik, aki oda tartozónak véli magát!

Mi a hunok célja?

A hunok célja nem elvont, hanem nagyon is konkrét. Őrizni és ápolni akarjuk hagyományainkat, saját vallásunk és tudományunk irányzatait be akarjuk mutatni minden érdeklődő számára, vissza akarjuk kapni ősi, eltagadott neveinket és idendtitástudatot akarunk.

Forrás: Budapesti Műcsarnok / Duna TV