A Jordán Haszemita Királyság fiatal állam, még nincs százéves. De történelmi emlékei a civilizáció legkorábbi időszakából származnak. Még pénzét, a jordán dínárt is a római kori denarius mintájára verik.
A Jordán Haszemita Királyság fiatal állam, még nincs százéves. De történelmi emlékei a civilizáció legkorábbi időszakából származnak. Még pénzét, a jordán dínárt is a római kori denarius mintájára verik.
Az ország és az egész Közel-Kelet legérdekesebb látnivalója Petra, az eltemetett nabateus város. A települést a Biblia Szela néven említi, amely héberül sziklát jelent. Ennek görög fordítása Petra; az arabok Wadi Moussa-nak, Mózes völgyének nevezik. Nincs még egy hely a Földön, ahol ennyire belesimulna a város a tájba: nagy részét a sziklákba vájták.
A mai napig nem sokat tudunk a nabateusokról, akik létrehozták ezt a csodát. A félnomád, arámi nyelven beszélő nép 2400 évvel ezelőtt az Arab-félszigetről vándorolt ide és kereskedelemből élt. Fővárosuk Petra volt, melyben sok templomot és áldozati helyet létesítettek. Azok, amelyeket a puha núbiai homokkőbe vájtak, megmaradtak az évszázadok során, amelyek szabadon álltak, a szél és a földrengések áldozatává váltak. A város nyolc évszázadon át virágzott, majd a karavánutak áthelyeződése miatt lassan hanyatlásnak indult. Végül a 6.században, az arabok térhódításával Petra csillaga végképp leáldozott. Csak a beduin pásztorok tudtak létezéséről. Az utolsó európaiak, akik látták, a keresztes lovagok voltak a 12.század elején. A 19.században utazók, felfedezők kezdték keresni Petrát, amit 1812-ben egy arab kereskedőnek álcázott svájci kalandor, Johann Burckhardt hamarosan meg is talált. A nagyközönség számára azonban sokkal később, alig harminc évvel ezelőtt nyílt meg.
Petra az egyetlen hely Földünkön, amely az Unesco világörökség mindkét, természeti és kulturális listájára is felkerült. Ezt a különleges rangot egyedülálló, sziklákba vájt épületeinek, másrészt a varázslatosan sokszínű környezetnek köszönheti. A homokkő sziklákba ékelődött kanyon meredek falai 45 színárnyalatban pompáznak. A vörös homokkő árnyalatai a rózsaszíntől a liláig, a kéktől a sárgáig húzódnak, felejthetetlen élményt nyújtva. Senki sem szabadulhat varázsa alól.
Már az egykori város megközelítése sem mindennapi: több mint egy kilométer hosszú szűk hasadékon kell végigmenni az első kapuig. Az 50 méter magas sziklafalak jótékony árnyat biztosítanak a turistáknak, egykori lakóinak pedig jól védhető utat jelentett a szűk hasadék. A Szik, azaz a hasadék végét egyre világosodó fénycsík jelzi: hatalmas kulcslyukhoz hasonló résen át tárul elénk az első, sziklába faragott épület, a fenséges Kincstár. Valójában sohasem voltak itt kincsek, az épület temetkezési templom céljára épült óriási sziklasír. További királysírok sorakoznak magasan, a sziklákba vájva a Királyok falán, de az egy nap alatt is alig bejárható területen 800 műemlék: amfiteátrum, kolostor, oszlopsoros főutca, palota, templom és sír található.
Kirándulás: Wadi Rum
Az Akabából és Petrából is könnyen megközelíthető látványosság természeti szépségeket rejt. A Ramm-vádi, avagy angolul Wadi Rum nem egyszerűen sivatag: az erózió varázslatos képződményeket hozott létre. Nevét az egykoron itt élt nomád iram vagy aram törzsről kapta. Ma beduinok lakják. A szél fodrozta homoktengerből kiemelkedő homokkő sziklák - főleg napnyugtakor - valóban szigeteknek tűnnek.
A puha homokkő megmunkálását a szél végzi, a homokszemek természetes csiszolóporként viselkednek. Így - a kőzet keménységétől függően - különleges alakzatok is formálódhatnak, ennek legérdekesebb példái a természetes kőhidak. A Ramm-völgy az ókorban karavánok találkozási helye volt, majd nabateusok szállták meg a területet. A 20.század elején újra megelevenedett: az Arábiai Lawrence-ként elhíresült brit titkosügynök itt bújt meg katonáival és innen indította támadásait a törökök ellen az I. világháborúban. Az életéről készült Arábiai Lawrence című nagysikerű filmet itt, az eredeti helyszínen forgatták.
Jordániába a legolcsóbban utazási irodával juthatunk el, a repülőjegy 7 éjszakai szállással, reggelivel együtt is olcsóbb, mintha csak repülőjegyet vennénk.Tippek, információk
Időeltolódás: Romániához képest nincs, Magyarországhoz képest + 1 óra
Nyelv: arab, de angolul jól lehet boldogulni
Pénznem: 1 jordán dinár (JD) = 100 piaszter = 1000 fils (kb. 4 lei, ill. 294 Ft)
Árszínvonal: nagyon olcsó
Forrás: Piros Christa, Impulzus.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése