A Székelyföld 4. rész

A VÁLOGATÁS ORBÁN BALÁZS FŐMŰVÉBŐL KÉSZÜLT:

A SZÉKELYFÖLD LEÍRÁSA

TÖRTÉNELMI, RÉGÉSZETI, TERMÉSZETRAJZI

ÉS NÉPISMERETI SZEMPONTBÓL.

1-6. KÖTET

PEST, 1868 - BUDAPEST, 1873.

Általános előismertetés a székely nép
történelme- és jogviszonyairól




Udvarhelyszék

Előismertetés Udvarhelyszékhez


Udvarhelyszék székely anyaszéknek neveztetik azért, mert régente a székelyek főkapitánya legtöbbször itten lakott, itt tartattak a székely nemzeti gyűlések, s a perek az egész Székelyföldről ide fellebbeztettek. Ma ugyan elesett az előnyöktől, de a központi fekvés által kifejlesztett ezen előjogaitól, de de azért az anyaszék elnevezés mint történeti emlék fennmaradt egészen napunkig, és fennmaradt politikai értelemben is annyiban, hogy Udvarhelyszék áll Udvarhely anya-, s Keresztúr és Bardóc fiszékekből.
(...)

Határai északról Marosszék és Torda megye (Görgényi havasok); észak-keletről Gyergyó, keletről Csik és felső Fehér megye peselneki járása (Bükszád és Mikó-Ujfalu erdőségei); délről Miklósvárszék, felső Fehérmegye rákosi járása és Kőhalomszék; nyugatról Kükülő megye nádasi kerülete, felső Fehérmegye pálosi járása.

Udvarhelyszék felülete hegyes, kevés térhelyel, keleti és északkeleti oldalán roppant havasok és ezekből kinyuló rengeteg erdőségek boritják. E havasok zömét a Hargita alkotja, melynek roppant trachyt tömegéből ágaznak ki az ezen széket behálozó hegységek, melyek a trachytgyüleg, vagy eocen-képződéshez tartoznak, s csak alább nyugaton mennek át a homok-kőzetekbe, mig délen az almási barlang szorosánál kárpáti mészkővel, és a Rikánál a kőhalom-hévizi bazalt tömeggel érintkeznek.

Ezen hegységek közé öt folyam völgye s azok számos mellék-csermélyeinek szükebb völgyei nyomulnak be. Ezen folyamok közül kettő, a Kis- és Nagy-Küküllő a Marosba, három: a két Homorod és Vargyas az Oltba ömlenek, s azért az előbbiek keletről nyugatnak, az utóbbiak északról délnek folynak.

A Nagy-Küküllő. A Küküllő nevét Szigethi (ugyanott) Kikelő-től származtatja, mivel az gyakran kel ki, vagy áradoz; latin neve Cicellus, németül Kukel, régi okiratokban Kikelbro, Kykellev, stb. néven. Cicellus nevét Szigethi attól származtatja, hogy kerülőleg abroncson foly. Folyamhosszasága 21 mfld. „Nagy" elõnevét is nem azért nyerte, mintha a Kis-Küküllőnél nagyobb lenne, hanem azért, mert amannál, (mely csak 16 mfld hosszu folyással bir) hosszabb vonalban foly. A Küküllõ csak tavasszal hómenéskor tutajozható, s ekkor is csak negyed tutajakat szállit; terem benne márna, fehér hal, menyhal, a havasok közt pisztráng, Bõgõzön alól harcsa is. ered a Gyegyószéli Küküllő tömezőben, s vagy 4 mfldig lakatlan havasok közt foly déliránynak, mig völgyének első faluját, Zetelakát eléri; Fenyéd-nél irányt változtatva nyugatnak fordul, s Udvarhelyszéknek fő folyamvölgyét alkotva, azt egész hosszában átszeli, mignem a Sárdi hidnál Küküllő megye területére folyik át. Utjában számos mellékfolyók vesz fel; ezek közt nevezetesebbek a Szikaszó, Dezsák pataka, Fenyéd vize, Nagypatak, Vágás vize, Fehérnyikó, Gagy vize.

A Kis-Küküllő ered a Bucsin-tető közelében levő Putna-tetőn, nem messze a Nagy-Küküllőtől, s mindjárt nyugati irányt vesz. Kezdetben Nagyág vizé-nek hivják, s csak Parajdon alól a Korond vize beömlésénél, kapja a Kis-Küküllő nevet. Itt csak hamar elhagyja Udvarhelyszék területét, legfelebb annak északi szélét érinti itt ott, hanem számos, ezen székben eredő, mellékfolyót vesz fel, mint az emlitett Korond vizét, Siklod patakát, Cseje patakát, Küsmőd vizét, Rava és Zsákod patakát.

A Nagy-Homorod. A Homorod nevet Szigethi „hamarad-"tól származtatja, mivel az hamar árad, vagy vizet hamar ad. E folyók "Nagy" és "Kis" elõneve is nem annyira vizmennyiségüktõl, mint folyamhosszaktól származik, mert a mikor a Nagy-Homorod folyam hossza 7 mfld, akkor a Kis-Homorod csak 6 mfld. Egyesülésüktõl Oltba szakadásukig 1 mfld hosszuságu területet futnak be. ered a Hargita előhegyeiben s délirányt tartva Homorod-Ujfalunál lép át Kőhalom-szék területeire.

A Kis-Homorod szintén a Hargita előhegyeiben ered az előbbivel párhuzamos vonalban haladva Jánosfalván alól ér Kőhalom-szék területére, mig Homorod (falu) mellett egyesülve, Szász-Ugránál ömlenek az Oltba.

A Vargyas vize.A Vargyas vizének folyamhossza 4 és 1/2 mfld, a Kormos-Lángossal való egyesülésétől Oltba szakadásáig 1/3 mfld. a Hargita vizeit gyüjti egybe, s annak számos csermelyeit felvéve, az almási barlang-szorosán tör át Bardoczszékre, hol a Kormos lángossal egyesülve felső-Rákosnál megy át felső Fehérmegye területére, s csak hamar az Oltba ömlik.

E folyamok terei, és mellék folyóinak völgyületei termékenyek, de többi hegyes és oldalos helyei vizenyős sárga agyagtalajuak, mely csak gyakori trágyázás és szorgalmas művelés, háromszori szántás mellett terem, de ekkor buzát, rozsot, sőt tengerit is dusan tenyészt, kivéve a havaslaji néhány falut, hol leginkább rozsot és zabot termelnek. Déli része néhány falujában szőlő is van, de az sem ad valami hires bort; ellenben gyümölcs mindenütt nagy mennyiségben terem, s főként a fennfekvő falukban annak termelésére nagy gond fordittatik. Földmüvelés mellett a marhatenyésztés is nagyban üzetik, mire terjedelmes havasi legelői nagyon alkalmasok. A havasalji faluk (Oláhfalu, Zetelaka, Parajd) deszka-, zsendelymetszéssel, és kereskedéssel, a Homorod menti néhány falu mészégetéssel és széthordással nagy kereskedést üznek némely más faluk más kézmüiparral pótolják hiányaikat. Bányaipar főkép vasra szoritkozik, mely Sz.-Keresztbányán és Fülén, nagy mérvben üzetik, de ezen nagy jövöjü vállalatok, fájdalom, nagyrészt idegen részvényesek kezében vannak. Mesterségek főként a városokban; de azok is kifejletlen és elhanyagolt állapotban és oly kis mérvben, hogy a belfogyasztást is alig fedezik a kiviteli kereskedés nyerstermékekre (mint gyapju, bőr, viasz, méz), gyümölcsre (dió, cseresznye, szilva, alma), fa-készitményekre (deszka, épületfák, zsendely, szuszék, vékák, rosták, hordódongák,) turó és mészre s kevés gabonára szoritkozik.

Népe szép, erőteljes és szorgalmas, a havasalji falukban magas termetüek alább inkább zömökök, izmosak, s mivel nem voltak a határőrvidéki katonai szervezet elerkölcstelenitő befolyásának kitéve, legromlatlanabbak.

Politikai kormányzata az idők viszonyai alatt változott. Régen, midőn az egész székely nemzet fegyvert viselt, kezdetben a nemzet élén, később minden szék élén állott egy főkapitány, ki a népet lustrálta s hadba vezette, ez alatt kapitányok és hadnagyok álltak. A politikai kormányzat élén a fő-királybiró állott, alatta al-királybirák (szám szerint három) és a megyei szolgabirókkal egy hatáskörü dullók (minden járásra egy) álltak. A törvényszékeket rendes fizetett, és tiszteletbeli ülnökök, székelő birák alkották, volt pedig a fő-királybiró elnöklete alatt ülésező derékszék, mint fellebbezési törvényszék, mely 12 rendes ülnökből (assesor, székelő biró) és főjegyzőből állott. Ide fellebbeztettek régen a székelyföld alszékeinek minden itéletei, később csakis az Udvarhelyszék alszékein ellátott perek. Az alszékeken kezdődtek minden nemü perek, a metalis perek kivitelével, melyeket derékszékén is lehetett kezdeni. Az alszékeken elnökölt az al-királybiró, 7 rendes ülnök, s több tiszteletbeli táblabiró volt annak tagja. Kezdetben pedig külön alszéke volt ugy az anya, mint a fiu székeknek, de a kereszturi alszék 1764-ben a continua táblák felállitásával eltöröltetvén, csak két alszéke maradt Udvarhelyszéknek, az udvarhelyi és a bardóczfiszéki. Az 1849-et követett absolutismus mindezt fenekestől felforgatta, uj felosztást, uj berendezést, uj igazgatást hozott be, romba döntvén minden létezőt, lábbal tiporván minden történeti jogot és alkotmányos fogalmat; letüntével csak romokat hagyott hátra, melyek közül most nagy munkával kell kiásnunk eltemetett régi szokásainkat, s a khaoszból kikeresni a történeti alapot, hogy arra ujból felépithessük a szabadság szentegyházát. 1848 előtt, – midőn a megyéken csak a nemes élvezett politikai jogokat, – székelyföldön minden szabad székely (nem jobbágy) ép azon jogokat és szabadalmakat élvezte, mint a megyei nemes, sőt ha megyére kitelepült, ott is nemesnek tekintetett.Hogy a megyére telepedő székely nemesnek tekintendő s még a közszékely is a megyei ármálistával egyenjogu volt, azt a kormányszéknek 1755-ik évi felterjesztése tisztán mondja. Lásd az 1790–91-ki országgyülés jegyzőkönyve 343-ik lapja. otthon pedig oly tág értelemben vett democrat szervezetü önkormányzati jogot, s oly döntő befolyást gyakorolt a közügyekre, hogy minden tisztviselőjét, még a szék élén álló főkirálybirót, vagy főtisztet is Ki a megyei főispányokkal ugyanazonos volt. A fő-királybirák szabad választását az App. Cons. III. R. 76. Cz. 1. Árt. is biztositja., maga választotta, és erre szavazattal, és a közgyüléseken szólási joggal birt az utolsó czondrás székely ép ugy, mint a főnemes, mert a székely köztársasági szervezet szellemében és politikai értelemben teljesen egyenlő volt minden székely s tömegesen megjelenhetett a közügyek felett intézkedő ősgyüléseken vagy marchalisokon.*Melyek gyrasgyülések, közgyülések, székgyüléseknek, markalisoknak, ősgyüléseknek neveztették, ezeket a fő-királybirák hivták össze, ezek előtt számot adott a tisztség eljárásáról, felolvastattak a felsőbb rendeletek s azok felett a gyülés határozott, hogy teljesittessenek-e, vagy tisztelettel félretétessenek; rendelkezett a szék közgazdászati, közbiztonsági és közigazgatási kérdéseiben, s megválasztotta az országgyülési követeket, azokat utasitással látta el és megválasztotta minden évben a szék tisztjeit. A szék-gyüléseknek nem volt határozott ideje, hanem azok a szükséghez képest hivattak egybe, de évenként egy székgyülésnek legalább kellett tartatni;voltak azonban olyan évek is – mint 1845 és 1848 – midőn öt-öt székgyülést tartott Udvarhelyszék, 1790-ben pedig 7 székgyülése volt.

1848-ban ezen ősgyüléseket a széki (másutt megyei) bizottmányok helyettesiték, s mivel az 1848-ki törvények ős alkotmányunkat oda fejlesztették, hogy e hon minden polgárai szabadokká és egyenlőkké lettek, ez által a nemzetiségi kiváltságok és előjogok korlátozva lettek, minek alapján a székelyföldön is a tömeges ősgyülések helyett létrejöttek a bizottmányi gyülések; de mivel székelyföldön régen is sok volt a jogosult, nagyobb az értelmiség s az önkormányzat által kifejlett politikai érettség, az ilyen bizottmányi gyülések ugy 1848-ban, mint 1861-ben és 1867-ben sokkal nagyobb számát egyesiték a honpolgároknak, mint a megyéken, el annyira, hogy Udvarhelyszéknek 1861-ben kiegészitett bizottmánya 1200 honpolgárból alakult. Ezen bizottmányi gyülés választja ma is szabadon, kijelölés nélkül, a szék minden hivatalnokait, ennek kellene jogilag választani a szék élén álló főkirálybirót is, mely jogát azonban ideiglenesen a nemzeti kormánynak engedte át. Udvarhelyszék székháza Székelyudvarhelytt van.

Udvarhelyszék czimere és pecsétje egy négy mezőre osztott paizs, az osztályok kettejében öt-öt apró kereszt, más kettejében három tornyos erőd, a többinél magasabb közép tornyon kereszt van. Most használt pecsétjének körirata ez: „Sigillum universitatis sedis siculicalis, Udvarhely Anno 1757.”

Udvarhelyszéknek politikai felosztása még mindig a régi, s mint politikai fogalom még most is megvan az Udvarhely anya-, Keresztur és Bardocz fiuszékekre való felosztás, bár azok semminemü külön politikai előjogokat minővel, régen birtak, ma nem élveznek.

Oszlik pedig Udvarhely anyaszék a következő hat járásra: patakfalvi, bőgőzi, homorodi, oláhfalvi, farczádi, parajdi és etédi járásra.

Keresztur-fiszék két járásra, kereszturi és bőződi járásra.

Bardocz-szék egy külön alkirálybiróság alatti kerület alkot.

Ujdvarhelyszék összes népessége teszen 96,929 lelket.Hazánkban a statistika a legfejletlenebb állapotban van s a népességi viszonyokra nézve nagyon zavaros és hiányos adatokkal birunk, sőt azon beolvasztási politika, mely hazánkat századokon át marczangolta, főtörekvését oda irányozta, hogy a magyar népesség számát kicsinyitse, s igy akarta a világgal elhitetni, hogy széles nagy Magyarországon alig van 4 millió néhány százezer magyar, midőn az ujabb statistikai adatokból kiviláglik, hogy közel két annyian vagyunk. Azért az eddigi roszakaratu statistikai adatok nagyon kevéssé megbizhatók s nemzeti kormányunk egyik sürgős teendője az, hogy uj és igazságos népösszeirást rendezzen; míg ez megtörténhetik addig igyekezni fogok legalább a székelyföld statistikáját kitisztázni, s hogy a magyarsikkasztás (magyareltagadás, a székelyföldön mily nagyban üzetet, kitetszik Udvarhelyszéknek mellékelt táblázatából is, mely egyedül ezen székben 29,929 többletet mutat fel, mert az eddigi kormánykimutatások szerint Udvarhelyszék népessége csakis 67,000-ret tett; s ha ezen arányt vesszük – a mint vehetjük – az egész Székelyföldre, kitünend, hogy legalább is 100,000 székely volt elsikkasztva.

Ezek pedig mind székelyek, mert a csak 3901 lélekre menő keleti vallásúakat.E tétel alatt a görög egyesült és és nemegyesült népesség összes száma értendő. oláhoknak nem mondhatjuk, hanem csak is keleti vallásu székelyeknek, mivel ők magukat is annak tartják, mivel egy árva szót sem tudnak oláhul, elannyira, hogy lelkészeik is kénytelenek magyarul szónokolni templomaikban, s mivel ugy nyelv, mint viselet és szokásokban köztök és a székely közt semmi különbség nincsen. Főként 1848 óta, midőn a jobbágyság eltörlésével e haza minden lakója egyenlő és szabad lett, s igy azokká lettek az udvarhelyszéki keleti vallásuak is, kik addig mind jobbágyok voltak. s minthogy vallás egy szabad államban nemzetiséget nem alkothat, azért én a székelyföldi keleti vallásuakat, miként ők is ohajtják, székely testvéreink közé sorozom.

Hogy Udvarhelyszék népessége községenkint és vallásfelekezetileg miként oszlik fel, azt az ide mellékelt statistikai táblázat mutatja.Ezen táblázat a reformatus, katholicus és unitariusok 1867-ki névkönyvéből (Schematismus) készült; a keleti-vallásuak, zsidók, lutheranusok és idegenekre nézve az 1858-ki hivatalos népösszeirást használtam. Nem állitom én ezt tökéletesnek, hanem viszonyaink közt még is a lehető legjobb, mely a valóságot megközeliti. Elvül azon irányeszmét tüztem ki, hogy egy szabad államban nem lehet sem politikai, sem vallási előjog, és igy táblázatomban, az eddig követett szokástól eltérve, első rovatba azon vallásfelekezetet helyezném, melynek legtöbb hive van és azt következetesen átvittem a többi sorozaton is. A községek betürendes beosztásánál az előnév mellőzésével a főelnevezést vettem tekintetbe. Van pedig e szerint Udvarhelyszéken.

Ezek két városban (sz. Udvarhely és sz. Keresztur) egy kiváltságos községben (Oláhfalu) 126 faluban.Táblázatomba a városok beszámitásával csak 123 falu van felvéve, azért mert, a két Benczéd (felső és alsó), a két Kadács (nagy és kis) és a két Kede (nagy és kis) egy-egy tétel alatt jön elő. A praedium-lakók a szomszédfalukhoz vannak számitva. és két praediumban (felső Simánfalva és Árcso) vannak elhelyezve, és pedig a következő táblázatból kitetsző arányban.

Udvarhelyszéki népviselet.

Forrás: Orbán Balázs: A Székelyföld - Válogatás - Európa Könyvkiadó, Budapest 1982, 21-25.oldal