Az ausztrálokról - röviden

Társadalmuk, öltözködésük

Ha ráhelyezzük Ausztrália térképére Európát, meg fogunk lepődni. Ugyanis Ausztrália nagyobb, mint a mi kontinensünk. Bár van, aki más véleményen van: szerinte Európa 10 millió, míg Ausztrália 7,5 millió km.

Vajon kinek van igaza? Annyi bizonyos, hogy Ausztrália nyolcvankétszer nagyobb, mint Magyarország.

Tudja Ön, hogy Ausztrália a Föld egyetlen, egész kontinensre kiterjedő országa?
Milyenek az ausztrál emberek?
Milyen társadalmi szokásokkal találkozhatunk?

Az Ausztrál Nemzetközösség 1901-ben jött létre. A brit nemzetközösség tagja. Hat szövetségi állam és két független szövetségi terület alkotja a szövetségi államot. Államfője a brit uralkodó, akit állandó jelleggel a főkormányzó képvisel. Hivatalos nyelve az angol.

Az ország címerében a kengurut és az emut virágos gallyak veszik körül - ezek az akáciák.

Fővárosa: Canberra. A bennszülöttek nyelvén: találkozóhely. 1913-ban hirdették ki új fővárosként Új-Dél-Wales-en belül. Griffin amerikai építész által - gyárnegyedek nélkül - tervezett nagyváros. Szinte minden bokor és fűszál megtervezett a parkokban, az egész városban.

A nagyvárosok közül Sydneyt kell megemlíteni (kb. 4 millió lakosú), amelynek érdekes építménye az Operaház és egy kinyílt vitorlás hajóra emlékeztet.

Milyenek az ausztrál emberek?

A turisták tapasztalata szerint nagyon barátságosak a külföldiekkel szemben, de ők egymás közt is ilyenek. Egyszerű, őszinte lelki beállítottságú emberek, szívesen útbaigazítják az idegent. A hivatalokban udvariasak, figyelmesek, segítőkészek, gyakran mosolyognak és nem is vesznek mindent komolyan. Az ausztrál ember a maga természetességével nagyon jó humorú. Nagy sörívók, a világ negyedik legnagyobb sörivója az ausztrál ember. De nem részegesek és rendkívül hazaszeretők.

A legtöbb helyen köszönés után automatikusan megkérdezik: "How are you?", nem mintha túlzottan érdekelné őket az, hogy ki hogy van. Ez inkább csak egy udvariassági kérdés, amire hasonlóan kell visszakérdezni. Az angolul beszélő népek kétszer fognak kezet. Egyszer a bemutatkozáskor, máskor a végleges elbúcsúzáskor. Nem naponta kétszer, hanem egy életben kétszer.

Ausztráliában a cigarettázókat másodrendű állampolgárnak tekintik.
Az 1980-as évek végén a közéletben először a kórházakból és az irodákból tiltották ki a dohányzást. Később a járművekről, boltokból s néhány évvel ezelőtt a kávézókból, éttermekből. Ma már a pubokban sem lehet füstölni. Drágák a dohányáruk, a legolcsóbb fajtából egy doboz 13-15 dollár.

Ami az étkezést illeti: délben, általában csak szendvicset fogyasztanak, a nagy étkezést inkább estére időzítik. Természetesen vannak olcsóbb éttermek, bisztrók, ahol 18-20 $-ért meg lehet ebédelni, vagy vacsorázni. Hogy tudjuk, ez az összeg egy órai munkabér. Közben megisznak 1-2 pohár sört vagy bort, egy pohár 2,50- 4,00 $-ba kerül. Nyáron gyakran tartanak partikat, amikor nyárson sütik meg a marha, birka, disznó, kenguru húst, emu szeleteket, csirkét, rákokat. Körítésként burgonyát, zöldsalátát fogyasztanak. Zene mellett iszogatnak és beszélgetnek. Az összejövetel neve B.B.Q - kiejtve "Bár Be Kjü".

Természetesen itt is találkozhatunk bűnözéssel. Nagy ritkán látható összekarcolt vonatablak, a vonatszerelvények nincsenek összefirkálva, összevagdosva, mint hazánkban. Történnek karambolok, autóbalesetek, főleg a fiatalok és az idősek körében. De a zebrán vigyáznak a gyalogosra. Ha indexel valaki, azt udvariasan beengedik. A buszsávban viszont csak buszok közlekednek. A vezetők udvariasak, nem dudálnak rá senkire, türelmesen megvárják, amíg a vezető eldönti, merre akar menni.

Az ausztrál emberek szeretik körbeutazni a földrészüket. Szeretnek sportolni, pl. ausztrál football (ovális a labda), tenisz, krikett, rögbi. Kedvelt az óceánparti fürdés, motorcsónakázás, a vitorlázás, a búvárkodás. Sokan horgásznak, bár az édesvízi horgászatra engedélyt kell kérni és a kisebb halakat vissza kell dobni. Sokan vadásznak állami vagy magánterületeken. Kötelező a fegyverviselési engedély, ha ez megvan, akár napi 20 vadkacsa is lőhető. Kedvelik a ló vagy agrárkutya versenyeket, ott is - mint a világ nagyvárosaiban - a szerencsejátékokat.

Mi a helyzet az őslakosokkal (aboroginal)?

Ami a külső megjelenésüket illeti: sötét bőr, vastag ajak, széles orr, a hajuk hullámos. Hivatalosan "aborogine" a nevük, az ausztrál törvények rájuk is vonatkoznak, a választások alkalmával szavazhatnak is. Közösségeikben saját aborogine törvénnyel rendelkeznek. Kb. 250-350 ezer színtiszta, törzsi közösségekben élő aborogine található Ausztrália egész területén. Nehezen tudnak kitörni a törzsi kötelékből. Az ausztrál kormány sokszáz millió dollárt fordított már arra, hogy az őslakókat kiemelje az elmaradottságukból.

Sokakban felmerül a kérdés, vajon mi a helyzet a bevándorolt magyarokkal?

Jelenleg kb. 65 000 magyar él Ausztráliában.
A magyarok első nagyobb hulláma a második világháborút követően 1948 és 1953 között érkezett a kontinensre. Kiváló magyar származású festők, szobrászok, előadóművészek élnek Ausztráliában, de mérnök, orvostudós, gazdasági szakember, sőt New South Wales miniszterelnöke is magyar származású volt. Mészáros Andor Ausztráliában élő szobrászművésznek a Ballaráth helyiségben álló Shakespeare-szobrának a méretarányos másolata a Pesti Duna-korzón, a Vigadó térnél található 2003-tól.

Ausztráliában magyar nyelvű könyvek vásárolhatók és heti újság is megjelenik. (pl. Magyar Élet). A kitelepült magyarok 95%-a lakással rendelkezik, tisztességesen dolgozik, komoly tekintélyük van és megállják a helyüket a társadalomban. Azt tudni kell, hogy azok a magyarok, akik a II. világháború után menekültként érkeztek, azok kötelesek voltak két évet dolgozni az ausztrál kormány által kijelölt helyen. Pl. cukornádat vágtak északon, vízműveknél, vasútnál, farmokon dolgoztak.

Öltözködéskultúra

A belvárosokban elegáns üzletek találhatók, Sydney a legdrágább város. Nagy az áruválaszték, de itt is, mint a világon mindenütt, a kommersz áruk felé terelődik a hangsúly.

Miután ez évszázadok óta polgári társadalom, ezért a hagyományai is a polgári szokásrendhez igazodnak általában. A hivatalokban az ápolt, tiszta külső alapkövetelmény. A férfiak öltönyben, nyakkendőben, jó minőségű polgári öltözékben, míg a nők kosztümben vagy szoknya-blúz variációban jelennek meg az üzleti, hivatali életben. Meg kell jegyezni azt is, hogy a nyári nagy melegben tartandó hivatalos tárgyalásokon megengedett férfiak részére a nyakkendő elhagyása.

A nők jelentős része kedveli a nadrágviseletet, ez lehet short, farmer, hosszú nadrág nemcsak hétköznapi, hanem alkalmi viseletként is. Szoknyát szinte senki nem visel Dél-Ausztrália fővárosában, Adelaide-ban. Az erős nap miatt sokan hordanak kalapot és napernyőt.

Természeti adottságok

Ausztrália időjárása igen szélsőséges, északi területeit trópusi forróság, déli részét a mérsékelt óceáni éghajlat jellemzi. Érdekessége, hogy az óceánokkal körülvett ország ugyanakkor rendkívül szegény csapadékban, különösen a sivatagos belső területeken.

Monszun idején, amikor a sivatagot a száraz hónapok, sőt évek után valóságos felhőszakadással önti el, virágerdő nyílik beláthatatlan messzeségben. Az ausztrál nyár novembertől áprilisig tart. A kontinens északi részén a december a legmelegebb, míg a déli államokban, januárban és februárban kell hőségre számítani.

A természeti erőforrások közül szinte minden ásvány megtalálható az országban, ezek közül legjelentősebb a gyémánt. Van ezek között fekete, a nagyon ritka rózsaszínű, majd a zöld, a kék színű gyémánt, amelyek
elkápráztatják a vásárlókat. Dél-Afrika az első helyen áll a gyémánt termelésben, Ausztrália a második helyet foglalja el világviszonylatban.

A természeti veszélyforrásokat sem szabad figyelmen kívül hagyni. Találkozhatunk part menti ciklonokkal, aszállyal, bozóttüzekkel. Annak ellenére, hogy ez utóbbi nagyon veszélyes, mégis sok hasznos bozóttűz van. Hogyan lehetséges ez? Bent a kontinensen az egyik fajta eukaliptusz fának olyan magtermése van, amely csak a hő hatására pattan szét és ezáltal tud meggyökerezni.

A Nagy-Korallzátony védett nemzeti park, a világörökség része.

A kőkorallok sok napfényt igényelnek, ezért a tenger felszíne közelében, 5-10 mélységig tenyésznek a legjobban. A világnak sok helyén található nagyon szép korallképződmény, de a nagykorall zátony a világ első helyén áll, 1900 km hosszan húzódik, még az űrből is látható. Nagy idegenforgalmi látványosság a turizmus szempontjából, de annyi bizonyos, hogy akadályozza a nagy forgalmú hajózást.

Ausztráliában nagy megtiszteltetésnek számít, ha egy gyereket 8-10 évesen felveszik a vízi mentő iskolába. A tanítás 8-9 évig is eltart, miközben különböző vizsgát kell tenniük az egyre erősödő és izmosodó fiataloknak.
Nagyon fejlett technikával vannak ellátva a tengerparton húzódó őrtornyok, hajórajjal, nagy teljesítményű tengeri csónakokkal rendelkeznek a vízi mentők.

Állatvilága

Ha valaki meghallja, hogy Ausztrália, rögtön a kenguruk jutnak az eszébe, akik parányi utódokat ellenek és azokat a hasukon feltüremlett bőrredőben /erszényben / levő emlőkön táplálják. Egyébként védett, növényevő, pusztai állat. Több fajtája ismert. "Nagyon gyorsan tudnak futni, rövid távon 60-80 kilométeres óránkénti sebességet is elérik. Általában 1,5 - 2 métert szökellnek, de menekülés közben 8-10 méternyire is képesek ugrani. Nagyot rúgnak, nem szabad közelükbe menni.

További nemzeti állata még a kontinensnek a koala, az emu, a kacsacsőrű emlős, ezek mind védett állatok.

Ausztrália különös madarai közül kettőt kell feltétlenül megemlíteni:

Az egyik az ausztráliai fekete hattyú, mert az európai ember csak a fehér hattyút ismeri.

A másik, a több ezer madár közül, a lantfarkú madár. Különösen a hím madár hangja lenyűgöző, olyan csodálatos dallamokat komponál, amelyeket a zeneszerzők is megirigyelhetnének. Egy éven át készíti a négy méter átmérőjű dombos fészkét annak ellenére, hogy a madár csak tyúk nagyságú.

A zoológusok szerint Ausztráliában két krokodilusfaj él. Az édesvízi fordul elő gyakrabban, kb. 3 méter hosszúra nő meg, és veszélytelen az emberre. A másik faj, a sósvízi vagy torkolati krokodilus kifejlett példányai a 7 métert is elérik és az embert is megtámadják. A halálos balesetek 80 %- ért a turisták magukat okolhatják, hiszen mindenütt ki van írva a krokodil veszélyt jelző tábla és ezeket figyelmen kívül hagyva mégis beugranak a folyóba.

A turistákat táblák, hangosbemondók figyelmeztetik folyamatosan a tenger különböző veszélyeire, ezeket a figyelmeztetéseket be kell tartani. A tengerben számos áramlat van, megvan a technikája annak is, hogyan lehet kijutni épségben ezekböl az áramlatokból. Ha valaki nem tud jól úszni vagy bizonytalan, térden felül ne menjen be a tengerbe.

Az Ausztráliába túrázó ember jó ha tudja, a mintegy 140 kígyó faj közül húsznak a marása okozhat halált. A gyerekek már kiskorukban megtanulják azt, hogy nem szabad bebújni azonnal a cipőbe, gumicsizmába, hanem csak akkor, amikor megrázták azt. A kígyó védett állat s elpusztítása komoly pénzbüntetéssel jár.

Egyébként az ausztrál emberek sokat kirándulnak, szeretik és tisztelik a természetet.

A halfajok száma több mint 2200. Ebből kb 100 a cápa és több mint 50 a rája féle. A horgászok fő vadászterülete a tenger. A magyar turisták gyakran a parti szikláról horgásznak, de ez elég veszélyes. Egészen váratlanul nagy hullámtörés támadhat, amely lesodorhatja a horgászt. Ausztrália keleti, déli partjai előtt gyakoriak az "emberevő "cápák. Van köztük olyan, amely 4-6 méter hosszú, a nagy feje a buldogéhoz hasonlít és sok embert tett már nyomorékká."
Mindez megint nem a cápa hibája, hanem az emberé. Általában a szörfözők szoktak áldozatul esni a cápatámadásnak.

Ami a növényzetét illeti, vannak olyanok, amelyek a Földön sehol máshol nem találhatók meg. Nem véletlen, hogy az Ausztráliába induló repülőgépek a kontinenset megelőző megállóhelyeken fertőtlenítésen esnek át. /pl. Kuala- Lumpurból, Szingapúrból, Hongkongból érkezők./ Az Ausztráliába beutazó utasok igen szigorú vámvizsgálaton esnek át, be kell tartani a szigorú előírásokat. Semmiféle faanyag, növény, mag, csont, hús, toll, vagy bármilyen élő állat bevitele tilos, mert védik a földrész terményeit a fertőzésektől.

Ausztráliában találhatók az eukaliptuszok, amelynek mintegy 400 faja él. Ez az örökzöld fa nagyon tud alkalmazkodni a földrész szélsőséges éghajlatához.
Elérheti a 100-150 méter magasságot is. Az ausztrálok gumifának nevezik, mert ha a fa kérgét megsértik, ragadós gyanta folyik belőle.

Érdekesek még a palackfák, mert kiszélesedett törzsük sörösüveghez hasonlít, vizet tartalmaz, amelyiket még nem csapolták meg. Ezek a fák Nyugat-Ausztrália északi részén találhatók. Ausztrália nedvesebb területein a páfrányfák egész erdőségeket alkotnak és nagyon lassan nőnek.

Rengeteg a színes virágos növény, az egyik legcsodálatosabb az orchidea, amelyből mintegy hatszázféle található a kontinensen.

Búcsúzzunk el Ausztráliától, ettől a különös országtól néhány szép felvétellel, ahol a vadregényes vidék mellett a városi élet, az egészen más. Ott is, mint a világ más városaiban, az emberek vásárolnak, rohannak, autóznak, partikra járnak és élik a világukat!

Forrás: Protokoll-etikett.hu - Dr. Vámos Lászlóné