EGYIPTOM KOPT ARCA

Kevesen tudják, hogy a kb. 70 milliós Egyiptom lakosságának, durván 10 %-a kopt keresztény. Valamikor, egészen a 7. századi arab invázióig, az egész ország a koptok országa volt, hiszen maga a szó, Egyiptom is ezt jelentette. A görög "aigüptosz" szót,(Ptah isten lelkének a háza) az arabok már rövidítve ejtették, kibt-nek, vagy kobt-nak, ebből terjedt el az európai nyelvekben a kopt forma. Ez a szó eredetileg nem hordozott vallásos tartalmat, hiszen akkor csaknem az egész ország keresztény volt. Az iszlám hódítása óta, azonban már csak a keresztény kisebbség - vallásos - elnevezése.

Etnikailag a koptok a mediterrán embertípushoz tartoznak és szívesen nevezik magukat a fáraókori egyiptomiak leszármazottainak, ami részben igaz is, hiszen a ma élő koptok annak a lakosságnak az egyenes leszármazottai, akik az iszlám hódítás előtt fölvették a kereszténységet.

A kereszténység elterjedése ebben a régióban nagyon korán megtörtént és egyenesen Márk evangélistához köthető, aki az első kopt egyházfő is volt. Az, hogy az ország az I. században - szinte államvallásként - már fölvette a kereszténységet, annak is volt köszönhető, hogy a korábbi Izisz-Hórusz kultusz után ( anyaisten-fiúisten) könnyen beépült a vallásos tudatba a Jézus-Szűz Mária kultusz, illetve a Szent Család tisztelete.
Az Ökumenikus Tanulmányi Központ szervezett Egyiptomba egy utat, ahol többek között a kopt kulturális hagyományokat is megismerték az utazók. Néhány a sok érdekesség közül:

A Vádi el Natrun-ban ( Nátronvölgy), ami félúton van Kairó és Alexandria között, még mindig áll és működik 4 kolostor - a sivatagban. Ezek látogathatók, és érdemes úgy érkezni oda, hogy az utazó meghallgathassa a kopt szertartást, mert hangszerkíséret nélkül, több szólamban gyönyörűen énekelnek. A csoport a Szent Bishoj-ról elnevezett kolostort kereste föl, ahol angolul is jól beszélő szerzetesek szívesen körbevezetik a túristát és sok érdekességet mesélnek. Pl. Bishoy St. Antony nevű ifjú szerzetes. A szerzetesek kertészkednek, gyümölcsöt, zöldséget is termelnek, részben önellátásra, részben eladásra. A csoport lelkes tagjai több üveg bort is vettek a kolostor melletti kis boltban,amelyet az ott élők, saját szőlőből készítenek. Ugyanakkor a buszon vettük észre a parányi méretű feliratot: alkoholt nem tartalmaz. Must volt tehát az üvegben, mint ahogyan az eucharisztia alkalmával sem bort vesznek magukhoz, hanem Ciprus szigetéről hozott fügét 4o napig áztatnak vízben és azt veszik magukhoz a templomi szertartás idején. Kairóban, azaz Ó-Kairóban - ha egy mód van rá - nem szabad kihagyni a kopt negyedet. Ez gyalog egy fél nap alatt bejárható. A város hihetetlen sűrűségének érzete itt csökken, mert a szűk utcák és az ódon történelmi hangulat, a másfajta templomok és zarándokhelyek együttes hatására megszületik az emberben a "kopt" érzés. Nagyon jelentős a Kopt Múzeum, ahol a régi híres kopt művészet ( kolostor művészet ) páratlan alkotásai is láthatók, ez viszont éppen zárva volt a mi látogatásunk idején. Azt mondták, hogy tavasszal (2004-ben) már nyitva lesz. A világon minden múzeum becses kincsei közé tartozik egy-egy kopt textilia például. A koptok nagy becsben tartják a Szent Család egyiptomi menekülésének a hagyományait. Az országban csaknem 50 zarándokhelyet lehet meglátogatni, ahol a hagyomány szerint, a Szent Család megpihent, vagy a kis Jézus forrást fakasztott, balzsamligetet ültetett, stb. Ezeket a kedves hagyományokat fontos életben tartaniuk, hiszen saját identitásuk megőrzésének pillérei. A csaknem 50 zarándokhely azt is jelenti, hogy a koptok az országban mindenhol - kisebb nagyobb létszámban - megtelepedtek ma is. Mégis, legtöbben Kairóban élnek. Lázár Imre, aki évekig magyar kultúrattasé volt Kairóban, "Keresztény Zarándokhelyek Egyiptomban " címmel, 2001-ben adta ki (Panoráma Kiadó) könyvét,amely "utazás a Szent Család nyomában" alcímet viseli, és a közeljövőben jelenik meg egy kötete, amelyben az egyiptomi kopt kolostorokat mutatja be. A témához tartozik, hogy a koptok ma már arabul beszélnek. A saját régi kopt nyelvüket a templomi liturgiában használják. Most, a kihalása előtti utolsó percekben tanítják is a vasárnapi iskolákban ( ez a műfaj végül is a gyermekek hitoktatási alkalma). Az Ökumenikus Tanulmányi Központ pedig 2004 márciusában megismétli ezt a különleges utat, a különleges utazások kedvelői számára. Egyiptomban járva ne lepődjön meg senki, hogy időnként olyan emberekkel találkozik, akik bűszkén említik, csillogó szemmel, hogy ők koptok. Sokuk a karjukba tetovált keresztet is, mint bizonyítékot, megmutatják. Fogadják a "hírt" kellő érdeklődéssel! Örülni fognak.

Forrás: Gimesi Zsuzsa (ÖTK) - Hátizsák:.