Antik bölcsességek, aforizmák I.

1. Tanítás közben az ember maga is tanul. (Seneca)

2. Vigyázzunk, nehogy nagyobb legyen a büntetés mint a bűn. (Cicero)

3. Jobb későn mint soha. (Livius)

4. Okos tanács nélkül az erő lerogy. (Horatius)

5. Gőggel teli ajkon a nagy szavak nagy romlásra vezetnek, s józanná nem tesz csak a vénség. (Szophoklész)

6. Sohasem csal Ámor hálójába olyant, aki nem kíván maga is belehullni (Plautus)

7. Nemességet nem ád a kincs. (Horatius)

8. Óh emberek, kik mindent tudtok céltalan, százféle mesterséget mért tanultatok, és minden eszközt fel, miért találtatok, ha azt az egyet el nem éritek soha, hogy észhez térítsétek azt, ki esztelen. (Euripidész)

9. Nem csak testünket kell istápolnunk, hanem elménket és lelkünket még sokkal inkább, mert az ész fénye is, mint a lámpás, ha olajat belé nem csepegtetünk, kialszik öregkorban. (Cicero)

10. Ha az elmét hatni hagyjuk, erős; de ha indulat foglalta el, akkor az parancsol és el van némítva az elme. (Sallustius)